vádemeléssel kapcsolatban


vincentke # 2016.12.28. 11:29

Üdvözlök Mindenkit!

Elnézésüket kérem, hogy nem válaszoltam, de külföldön dolgozok és csak haza rohantam az ünnepekre aztán vissza, hogy megbeszéljem ezt a problémát a családdal. Elmondtuk sógoromnak, hogy már én is tudok erről a "dologról" és igyekszem segíteni...

Köszönöm a válaszát mindenkinek, látom, hogy többen többféle képen látják a kimenetelét ennek az eljárásnak.

Hogy tovább bonyolítsam a dolgot az alábbi információk jutottak a tudomásomra:

  • sógor nem akarta eltitkolni a a fenyegetettséget, de az ügyében egy kisvárosi kapitányság nyomozott, ahol sok embernek van ismerőse és a fenyegető személyek részére is történt "kiszivárogtatás"; ezért nem mondta el az információkat.
  • a nyomozás során is elmondta ezt az információt, de csak szóban. Mikor a nyomozást lezárták, akkor "irányították át" az ügyét egy másik nyomozóhoz, aki titkosított vallomást vett fel tőle, mondván megvizsgálják a vádalku lehetőségét.
  • ebben a dokumentumban csak azt rögzítették, hogy mire használták fel a tárgyat és azzal milyen bűncselekményt követtek el. Nevek, tények nélkül.
  • azt mondták neki az ügy vissza kerül pótnyomozásra.
  • de nem lett pótnyomozás, csak vádemelés.

Úgy gondolta az ügyvéd, hogy a titkosított dokumentum tartalmát a rendőrségnek az ügyészség tudomására kell hoznia és a nyomozásnak folytatódnia kell. De nem folytatták a nyomozást, tehát vagy az ügyészség nem akarta folytatni a nyomozást, vagy a rendőrség nem hozta a tudomásukra ezt az információt.

Ezt csak azért írtam le, hogy lássák, a sógor nem titkolta el a "fenyegetettséget", de ugye a bíróság titkosított dokumentumba nem nyerhet betekintést...

Tehát így nyomozták ki ezt az ügyet... Ha Önöknek is van ezzel kapcsolatban észrevételük, kérem írják meg!

Nagyon köszönöm az eddigieket is!

Vadsuhanc # 2016.12.22. 19:06

Tisztelt Öreg Tölgy!

Köszönöm, hogy megtiszteltél azzal, hogy tegezhetlek.

A sógor által elkövetett bűncselekmény a kérdező által leírtak alapján bizonyított. A sógor bűncselekmény során megszerzett egy tárgyat átadta egy másik személynek, aki újabb bűncselekményt követett el a a sógor által átadott tárggyal. A sógor a Bíróságon ha ezt elmondja magát egy újabb bűncselekményben bűncselekmény elkövetésével vádolja, mivel a tárgy átadásával bűnsegéd lesz ( volt ) a bűncselekmény elkövetésében.

HA elmondja, hogy kényszerítették mást bűncselekmény elkövetésével vádol.

Ha elmondja, hogy mások az általa elkövetett bűncselekmény során megszerzett tárgyat bűncselekmény elkövetéséhez használta fel nem csak magát , hanem mást is bűncselekmény elkövetésével vádol.

A bíró előtt tett nyilatkozata alapján Őt kényszerítették, így az ügyében a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt nyomozásnak van helye.

Ha tiszteletlen voltam elnézést kérek.

Öreg Tölgy # 2016.12.22. 18:02

Nyugodtan tegeződjünk, Misi! :)

Öreg Tölgy # 2016.12.22. 18:02

Az általad leírt, elképzelt vallomásban két különböző bűncselekményről van szó:

1. Az egyik, amivel a sógort vádolják, de állítólag kényszer, fenyegetés alatt követte el. Ha ez igaz, akkor attól függően, hogy ez a kényszer, fenyegetés képtelenné tette-e a sógort az akaratának megfelelő magatartásának tanúsítására, vagy csak korlátozta benne, megint csak két eset lehetséges:

  • az első esetben a kényszerítő ún. közvetett tettes, a kényszerített pedig nem bűnös,
  • a második esetben a kényszerítő felbujtó, a kényszerített tettes, de a büntetése korlátlanul enyhíthető.

Az ezekre való hivatkozás esetén a bíróságnak annyi kötelessége van, hogy azt kivizsgálja, ez a hivatkozás a sógor büntetőjogi felelősségét érinti-e. A kényszerítő ellen azonban semmit nem tehet, majd az ügyész indít ellene eljárást, ha tud vagy akar. Jogszabályi háttér, ahogy írtam: Be. 1.-2.§

2. A második bűncselekmény, amit a sógor által ellopott tárggyal elkövettek.

Ezzel egész pontosan semmit nem tehet a bíróság, igazából el sem tudom képzelni, mire gondolhatsz? Valamikor nagyon régen létezett egy olyan jogintézmény, hogy a bíróság felhívhatta az ügyészt a vád kiterjesztésére, de ezt még a 90-es évek elején megsemmisítette az Alkotmánybíróság.

Persze tudom, a Be. 171. § (2) bekezdése szerint
a hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.

Csakhogy egyrészt a tárgyaláson jelen van az ügyész, megalapozott gyanú esetén neki kell eljárást indítania, viszont a terhelt puszta bemondása a megalapozott gyanú szintjét meg sem közelíti.

Úgyhogy ez az egész szál, ami a 2. alatt van, és amit te hoztál be ide, hangyányit sem érinti vincentke sógorának büntetőjogi felelősségét, igazából szóba sem kerülhet a tárgyaláson. Jogszabályi háttér megint csak a Be. 1.-2. §-a.

Vadsuhanc # 2016.12.22. 17:50

Tisztelt Öreg Tölgy!

Most vettem észre, illetve most jutott el a tudatomig, hogy Ön magázott engem. Kérem ne vegye tiszteletlenségnek, hogy tegeztem !

Tisztelettel kérem, hogy figyelmetlenségemet és tiszteletlenségemet az Ön irányából irántam történő megbocsátás övezze .

Köszönettel: Misi

Vadsuhanc # 2016.12.22. 16:42

Tisztelt Öreg Tölgy!

A kérdező sógora bemegy a tárgyalásra és az alábbi vallomást ( nyilatkozatot ) teszi:

Tisztelt Bíróság!

A terhemre rót bűncselekmény elkövetését elismerem! A bűncselekményt XY által történt fenyegetés és kényszer hatására követtem el az alábbiak szerint ( indokolás )
Az általam elkövetett bűncselekmény során megszerzett tárgyat xy által történt fenyegetés és az általa alkalmazott kényszer hatása miatt neki átadtam. Tudomásom van róla, hogy xy az általam átadott tárgyat a következő bűncselekmény elkövetésére felhasználta ( bűncselekmény ismertetése )

Szerinted nincs a Bíróságnak semmi kötelezettsége, hogy a a tudomására jutott bűncselekmények kivizsgálására intézkedést tegyen ? Lehet így van, de a jogszályi háttér nekem nem ismert.

Ahogyan írod elítéli a sógort az általa elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt és hagyja többit a francba ? Ne haragudj, de ezt nem értem.

Öreg Tölgy # 2016.12.22. 15:39

Jaj, kedves vadsuhanc, ne vicceljen már!

"Bíróságon a rokon feltáró jellegű vallomása alapján a hatóság előtt eddig nem ismert bűncselekmény kapcsán büntetőeljárásnak kell indulnia".

  1. A már idézett Be. 2. § (3) bekezdése alapján a bíróság meg sem hallgathatja a vádlottat a hatóság előtt nem ismert, így értelemszerűen vád tárgyává sem tett cselekményre!
  2. A büntetőeljárás nem élőlény, tehát nem indul meg magától, hanem megindítják. Ilyen esetben ki indítaná meg? A bíróság, átalakítva magát nyomozó hatósággá vagy ügyészséggé? Ez már nem is a Be 2., hanem az 1. §-ának, a legfontosabb alapelvébe ütközne, miszerint a büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. Elképzelhetetlen!

Vagy az ügyész? Mire fel? A vádlott bemondására, amiről egész eddig egy szót sem szólt? Mi lenne addig jelen eljárással? Azt mondanák, menjen szépen haza, várjon 3-4 évet, amíg a másik eljárást befejezik, és majd annak függvényében döntenek róla?

3. Ahogy már korábban is írtam, a vádemelés után már semmiféle újabb bűncselekmény feltárása nem eredményezhetne vádalkut (egyébként már a szó köznapi értelméből is ez következik, ha már van vád, arról nem lehet alkudozni), ebbe a teljesen téves irányba csak Te vitted el a témát. A kérdés arra vonatkozott, és a kérdező rokona számára az eredményezhetne kedvezőbb megítélést, ha azt tudná bizonyítani, hogy az általa elkövetett bűncselekményt követte el kényszer vagy fenyegetés hatására. Erre írtam azt, hogy elméletileg ez lehetséges, de a gyakorlatban rendkívül kétséges.

Vadsuhanc # 2016.12.22. 14:55

Tisztelt Öreg Tölgy!

Tisztelettel szeretném megjegyezni feléd, hogy a bűncselekmények törvényi tényállását jelen pillanatig nem ismerjük. Sem a " sógor " által elkövetett bűncselekményt, sem azt a bűncselekményt, amely a sógor által bűncselekmény elkövetésével megszerzett tárgy felhasználásával követtek el.

A bíróságon a sógor ellen jelenleg folyamatban lévő eljárásban a sógor vallomást tesz. Elmondja, hogy a bűncselekményt kényszer és fenyegetés hatása alatt követte el. A bűncselekmény során megszerzett tárgyat a kényszer és fenyegetés miatt át kellett adnia az Őt rábíró személyeknek.

A vallomása alapján büntetőeljárásnak kell indulni a a sérelmére elkövetett valamint a a hatóság által még nem ismert a kényszerítők által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában is.

Mivel és hogyan kényszerítették? Mivel lehet bizonyítani a kényszert és fenyegetést ?

A sógor csak akkor tudja magát védeni, ha az Őt kényszerítők által elkövetett - a hatóság által még nem ismert - bűncselekmény vonatkozásában feltáró jellegű vallomást tesz.

Tisztelettel.

Öreg Tölgy # 2016.12.22. 13:42

Már tényleg ne haragudj, nem bántani akarlak, de a törvényes vádról hallottál már? Nem kell sokáig olvasgatni a Be.-t, elég a 2.§-ig.

Annak a (3) bekezdésében ott van, hogy a bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz.

Ehhez képest, ne haragudj, de másodjára még nagyobb sületlenséget írtál. Engem tényleg csak azért zavar, mert aszerencsétlen kérdező, akinek a bőrére megy ki a dolog, még a végén elhiszi, hogy így van.

Vadsuhanc # 2016.12.22. 13:29

Éppen most akartam írni Öreg Tölgy, elkerülte a figyelmem. A bűncselekmény tárgyi súlyát azonban még mindig nem tudjuk és a két bűncselekmény közötti összefüggést sem. Bírósági eljárásban is van lehetőség az együttműködésre.

Bíróságon a rokon feltáró jellegű vallomása alapján a hatóság előtt eddig nem ismert bűncselekmény kapcsán büntetőeljárásnak kell indulnia, amelyben a rokon bűnsegéd lesz, mivel a bűncselekmény elkövetéséhez segítséget nyújtott a tárgy átadásával. Ennek keretében szerintem lehet vizsgálni, hogy az általa elkövetett bűncselekményre ki és hogyan vette rá.

Öreg Tölgy # 2016.12.22. 13:19

Az egy hangyányit se zavarjon a kérdező (félre)tájékoztatásában, hogy a Be. 192. §-a az eljárás nyomozati szakaszára vonatkozik (és a gyakorlatban ritkább, mint a fehér holló), vincentke sógorának az ügyében meg már rég vádirat van és tárgyalási szakasz.

Vadsuhanc # 2016.12.22. 12:51

vincentke

Nem ismerve a bűncselekmények tárgyi súlyát én javasolnám a vádalkut, amelyhez egy igazán tökös és jó ügyvédre lesz szükség. Az alku - a hatóság előtt még nem ismert bűncselekmény feltárásával - alkalmas lehet arra is, hogy bizonyítsa a hozzátartozója vonatkozásában, hogy az Ő általa elkövetett bűncselekmény során megszerzett tárgyat átadta és abból neki haszna nem volt. Nem egyszerű dolog.
(ismétlem a bűncselekmények tárgyi súlya is meghatározó, amit a hozzászólásból nem lehet megtudni)

Be. 192. § (1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetében az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az ügyész engedélyével a nyomozást megszüntetheti, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntető ügy bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.

Első a kellő és elszánt elhatározás a rokon részéről egy jó ügyvéd.

vincentke # 2016.12.22. 12:20

Köszönöm a válaszukat! Köszönöm, minden információ fontos lehet és minden segítség!

Nem felbujtották, hanem fenyegették, talán zsarolták is valamivel, ezt nem tudom biztosan, de a fenyegetés az biztos, tehát nem volt más lehetősége, Ő ezt mondja.

A kirendelt védő tud a körülményről, de a férj félt elmondani, tartva a következményektől.

Még az jutott eszembe, hogy érdemes e megkeresnie az ügyészt és neki elmondania mi történt? Hátha ők tudnak segíteni illetve adnak lehetőséget, hogy a vádlott vallomást tegyen a fenyegetésre való tekintettel? Az ügyészségnek is az indíték hiányzik a "teljes képből" hogy miért követte el a cselekményt?

Köszönök mindent!

lajcsó # 2016.12.22. 08:16

"A nővérem férje "rábírással" követte el a cselekményt, ha jól olvastam ez akár enyhítő körülmény is lehet."
Attól függ, hogy mit takar a "rábírás"? Ha felbujtói cselekményt akkor aligha lesz enyhítő körülmény.

Öreg Tölgy # 2016.12.22. 06:19

Tisztelt vincentke,

ha arra gondol, hogy a rokona kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követte el a bűncselekményt, az valóban korlátlan enyhítési, sőt akár büntethetőséget kizáró ok is lehet, a jogi értelme azonban jóval szűkebb, mint a köznapi.
Úgyhogy igazából az összes irat teljes ismeretét és (valódi) ügyvédi közreműködést igényelne annak eldöntése, hogy az adott esetben érdemes-e előállni egyáltalán ezzel.

Két dolog mondható el biztosan:

  • ha valóban volt - büntetőjogi értelemben vett - kényszer vagy fenyegetés, akkor nagy hiba volt eddig nem hivatkozni rá, és ezzel még jobban megnehezítette a vádlott a saját dolgát,
  • sem Ön, sem a nővére nem tudja "megidéztetni magát" tanúként, mert igazából megszólalási joguk sincs a tárgyalóban, az eljárásnak nem résztvevői. Csak a vádlott tudja ezt elmondani, és csak ő (illetve a védője, és elvileg az ügyész) tehet indítványt az önök kihallgatására, amit a bíró vagy elfogad, vagy nem.

Egyébként, ha ilyen hivatkozás elhangzik a tárgyalóban, akkor ez egy érdemi védekezés. A bíró nem tehet mást, minthogy - ha hitelt érdemlőnek találja - a saját eszközeivel megvizsgálja (például további tanúkihallgatások útján), és aztán az ítéletben számot ad arról, hogy miképp értékelte.

vincentke # 2016.12.21. 09:11

Tisztelt Öreg Tölgy!

Köszönöm válaszát!

Röviden leírnám a történetet, remélem érthető lesz.

A nővérem férje elkövetett egy bűncselekményt, a bűncselekménnyel megszerzett tárgyal más személyek elkövettek egy másik bűncselekményt ami még nem ismert a nyomozó hatóság előtt.
A nővérem férje "rábírással" követte el a cselekményt, ha jól olvastam ez akár enyhítő körülmény is lehet.
De se a rendőrségnek, se a bíróságnak nincs tudomása erről a körülményről, mert nem mondta el,fél a "következményektől".
Sajnos nem volt tudomásom, hogy a nővéremék ilyen helyzetbe kerültek, de egy hónapja ideg összeroppanást kapott és ekkor mondta el a történetüket.
Ha ezt a következő bírósági tárgyaláson nem mondja el a férj, a nővérem vagy én, akkor az életük teljesen tönkre megy...
Nem tudom, helyes e ezt elmondani, illetve idéztessem e magam a tárgyalásra tanúnak, mondjam e el én a bíróságon ezt az információt és ha a nővérem férje ezt megerősíti akkor:

  • a bíróság hivatalból feljelentést tesz?
  • új eljárást indít?
  • mit tehet ilyenkor, ha egy ilyen információ kerül a bíróság birtokába?
  • ha sógoromat meggyőzöm, hogy tegyen ő vallomást az segíthet?

Köszönök mindenkinek minden segítséget!

Tényleg köszönöm a segítségüket és elnézést, hogy így ismeretlenül kérem a véleményüket, de igen komoly döntést kell meghoznom, ha meghozhatom.
Sajnos a kirendelt védő elérhetetlen, nem tudok vele beszélni, ezért gondoltam, hogy írok ide, mert itt sok gyakorlott jogász dolgozik, akik hátha tudnak egy egy jó tanáccsal segíteni...

Öreg Tölgy # 2016.12.21. 07:17

T. vincentke,

ez a lehetőség valóban fennáll, de csak konkrét bizonyítási eszköz felkutatása érdekében, és csak a tárgyalás előkészítésének szakaszában (azaz a vádirat beérkezését követ 30 napban).

vincentke # 2016.12.20. 12:43

Üdvözlöm Önöket!

Ismét köszönöm a sok sok segítséget ami elért hozzám!

Ha a nyomozás során a hatóság nem nyomozott ki egy olyan "szálat", mely a gyanúsított/vádlott ártatlanságát alátámasztaná; de a bíróságon ez szóba kerül. A bíróság mit kezd az új információval, amelyet nem nyomoztak ki, de döntően befolyásolhatja a bíróság ítéletét, döntését?A bíróság felfüggeszti az eljárást?

" A bíróság intézkedései a bizonyítási eszközökről > A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha

az ügyészt bizonyítási eszköz felkutatására, vagy a vádirat hiányosságainak pótlására kereste meg [268. § (1) bek.].< [266. § (3) bek.] A bíróság a tárgyalás előkészítése során megkeresheti az ügyészt a bizonyítási eszközök felkutatására (egyebek között pótmagánvád esetén is), de ez nem minősül pótnyomozásnak, az ügy tehát bírósági szakaszban marad. Ez a lehetőség, amelyet a (3) bekezdés b) pontja biztosít, arra szolgál, hogy az ügyésznek a bizonyítási eszközök felkutatására kellő idő álljon rendelkezésre, a felfüggesztés tartama alatt ugyanis az elévülés nyugszik."

Öreg Tölgy # 2016.12.19. 19:19

A száraz jogi tények:

A bíróság nem rendelheti el a nyomozás kiegészítését. A nyomozás során esetlegesen megvalósult bármiféle törvénysértés nem érinti a vád törvényességét. A törvénysértéssel beszerzett bizonyíték nem használható fel, azonban - ha arra mégis sor kerül - nem felülvizsgálati ok.

vincentke # 2016.12.19. 13:19

Köszönöm a válaszát mindenkinek aki válaszolt és segített!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.12.19. 12:29

Aligha ez e konkrét problémád...

vincentke # 2016.12.19. 11:13

A segítségüket szeretném kérni egy számomra igen fontos kérdésben!
Büntető eljárás során, melyben az ügy már bírósági szakaszba lépett, a tárgyaláson is elrendelheti a bíró a nyomozás kiegészítést?
Várom szíves válaszukat köszönettel!

ObudaFan # 2012.09.26. 18:46

Szerintem nem jelentős Sérelemnek annyiban sérelem, hogy az sem jó, ha vádemelés történik hiányos bizonyítási eljárás után. De a bíróságon lesz lehetőség a bizonyítékaidat ismertetni, hidd el.

ndoora # 2012.09.26. 14:34

Köszönöm, Obudafan. Igen, a nyomozás kiegészítése a megfelelő fogalom.

Tehát teljesen jogszerű, ha iratismetetés nélkül az illető háta mögött adják tovább az ügyet ? Mi van, ha az illető olyan bizonyítékokkal (pl. alibi) tudna előállni az iratismertetés után, ami cáfolhatná a vádat ? Persze, tudom, ezt a bírósági tárgyaláson is meg lehet tenni, csak épp jobb lenne még az ügy rendőrségi szakaszában,szóval ez szerintem jelentős sérelem ..

Ráadásul olvasva a magyaroszági váderedményesség számairól, illetve a sok ügy miatt időhiányban szenvedő bírákról, ügyészekről, felületes és félinfomációk alapján el lehet valakit akár ítélni és csak egy esetleges másodfokon derülhet ki a sok eljárási hiba és pontatlanság...

ObudaFan # 2012.09.26. 05:50

Pótnyomozás az új Be. szerint már nincs. Ha a nyomozás kiegészítését rendeli el az ügyészség, szerintem kellene utána iratismertetést tartani, de lényeges sérelem nem ér ennek az elmaradásával, mert a vádemelés után a bíróságon az iratokat bármikor megtekintheted.