büntetőjog


ThinkPad # 2018.10.11. 13:03

Ha egyezséget köt, akkor nem az van, hogy le van tudva a kártérítés, azaz a biztosítóhoz már nem fordulhat, mivelhogy nincs is ügy?

Vadsuhanc # 2018.10.11. 13:22

Nekem meggyőződésem, hogy az " elütött fél " kezében a jogerős szabálysértési döntéssel már megjárta a biztosítót csak az nem volt hajlandó neki fizetni vagy nem annyit amennyit Ő gondolt. Vagy a trombózissal kapcsolatos orvosi papírokat nem fogadta el, amely megalapozta volna a "táppénzen" lévő időt. Szerintem a biztosító is kétségbe vonta, hogy a trombózis a baleset következménye vagy nem látta bizonyítottnak.

Nekiszaladt annak, hogy büntetőeljárást kezdeményez a már ismert okok miatt és amit a biztosító nem fizetett ki azt majd a kérdezővel megfizetteti vagy lesz a kezében egy olyan ítélet amely megállapítja azt, hogy a trombózis a baleset következménye.

Mi más oka lenne az öt hónapos késlekedésnek?

Márk1234 # 2018.10.11. 16:44

Vadsuhanc: Az igazságügyi orvosszakértőt a rendőrség rendelte el a szabálysértési eljárás jogerőre térése után, indoklása pedig, hogy különleges szakértelmet igényel a megállapítása, hogy 8 napon belüli, avagy túli és maradandó fogyatékosságot okozott-e. Ez 4 hónappal volt a baleset után, rá 1 hónapra kellett az orvosnak a szakvéleményt elkészítenie, én pedig kb. 2 hónappal ezután kaptam meg. Az állt benne, hogy 8 napon túl gyógyuló a sérülés a baleset következtében, maradandó fogyatékosságot nem okozott.

Vadsuhanc # 2018.10.11. 17:42

Kedves Márk1234!

Három kérdésem lenne:

A szakértői vélemény magát a trombózist jelölte meg nyolc napon gyógyuló sérülésnek vagy esetleg más sérülést?

Ha a trombózist jelöli meg a szakértői véleményben szerepel pontosan, hogy mikor állapították meg mgát a trombózist?

Látszólag nem ide illő kérdés: Kisvárosban laksz?

Én küzdenék... de majd a válaszod után annak függvényében leírom miért.

Vadsuhanc # 2018.10.11. 18:05

Egyébként mikor hallgattak ki gyanúsítottként?

Dr.Attika # 2018.10.12. 03:07

Nem kell kihallgatni gyanúsítottként. A perújítás eredményeként, mint vádlott ellen folyik az eljárás a büntetőeljárás szabályai szerint.

Vadsuhanc # 2018.10.12. 08:08

Tisztelt Dr.Attika!

Ezzel a perújítással van egy kis gondom az adott ügyben, bár lehet rosszul látom és nem így van majd kijavítotok.

A kérdező ugyan nem írta, de a leírtakból az következik, hogy a szabálysértési eljárásban a rendőrség mint I. fokú szabálysértési hatóság határozata lett jogerős, ebből következtetve kifogást nem nyújtottak be a döntés ellen.

A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 127.§. (1) bekezdés alapján .." A bíróság jogerős végzésével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye.."

Itt szerintem nem a bíróság döntött így számomra kétséges, hogy perújításnak volt-e helye.

Lehet rosszul emlékszem és rosszul tudom majd után nézek jobban.

A többi meg majd, ha a kérdező válaszol........

Dr.Attika # 2018.10.12. 08:26

Tisztelt Vadsuhanc!
Volt helye perújításnak. Az ügyészség perújított. A kérdezőnek válaszoltunk. Nyilván ha nincs védője akkor ezek után meghatalmaz egyet. Ezt követően legyen az ő gondja a továbbiak.

Vadsuhanc # 2018.10.12. 08:54

Tisztelt Dr.Attika!

Most megnéztem a Be.-ben is ott is azt írja a 637.§. (1) bekezdés, hogy .. " A bíróság jogerős ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye.."

Itt is azt írja a bíróság jogerős döntése ellen...

Mit nem találok vagy mit értelmezek rosszul?

Köszönöm esetleges válaszod.

Vadsuhanc # 2018.10.12. 09:07

Ráadásul a Be-ben még az is szerepel, hogy befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye.

Itt nem volt büntetőeljárás.....

Dr.Attika # 2018.10.12. 09:20

Ne jogászkodj már tovább. A szabs. tv. is egyértelműen mikor van helye perújításnak. Bízzad a továbbiakat a kérdezőre.

Vadsuhanc # 2018.10.12. 11:16

Én nem jogászkodom, hanem szerettem volna megtudni, hogy mi alapján van helye perújításnak ebben az adott ügyben.

Lentebb leírtam. Szerintem a szabálysértési törvény szerint sincs, mivel a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 127.§. (1) bekezdés alapján .." A bíróság jogerős végzésével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye.."

A törvény itt is a bíróság jogerős végzését követeli meg. és nem az első fokon eljáró szabálysértési hatóság jogerős végzésére utal.

Márk1234 # 2018.10.12. 12:34

Köszönöm a válaszokat.

Vadsuhanc: lábikra terjedelmes zúzódását jelölte meg, ha jól emlékszem, sajnos most nincs itt a papír róla, hogy pontosan mit. Nagyvárosban lakom.
Gyanúsítottként pedig 3-4 hónappal ezelőtt hallgattak ki.

Az ügyészség nyújtotta be a perújítást.

A büntetőeljárás után, kártérítés követelése, hogy történik? Először polgári peres úton perel engem, vagy egyből a biztosítómnál kell intézkednie?

Ameli2018 # 2018.10.12. 12:35

Üdv. Kérdésem lenne, tudnak e esetleg arról, hogy a közel jövőben lesz e jogszabály változás a reintegrációs őrizettel kapcsolatban? Köszönöm.

Dr.Attika # 2018.10.12. 13:03
Vadsuhanc # 2018.10.12. 13:41

Márk1234

Azért jó lenne pontosan tudni milyen sérülést minősítettek nyolc napon túl gyógyulónak, mert így magában a zúzódás nem az.

Mellesleg amióta gyanúsítottként kihallgattak az ügyben mi történt még?

Márk1234 # 2018.10.15. 06:07

Vadsuhanc

Lábikraizom terjedelmes vérzéses zúzódása büntetőjogi gyógytartama 8 napon túli.
továbbá a balesetből eredő egészségkárosodás nem olyan mértékű, mely büntetőjogi fogalom.
Másodlagos szakértői vélemény, így majdnem 1 évvel később szóba jöhet-e, vagy már nem?

Azóta semmi nem történt, csak egy közvetítői eljárás.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.10.15. 06:50

Látod, hogy szóba jött...

Niki1118 # 2019.01.22. 10:00

Üdvözlök Mindenkit!
November elején történt egy olyan dolog, hogy a párom kerékpárral közlekedett az úton, közben velem beszélt telefonon. Az úttest másik oldalán jött vele szemben gyalogosan az a férfi akinek a felesége néhány éve a párom szeretője volt. Kb.10métérre lehettek egymástól mikor a férfi beszólt a páromnak,hogy most pofán fogja verni.(ez már nem az első fenyegetés volt) Ő ezt figyelmen kívül akarta hagyni és folytatta velem a beszélgetést, valamint a kerekpárral haladt tovább az úton. Mikor a fickó áttért az ő oldalára és fellökte a kerékpárral együtt. Én ezt végig hallottam mivel nem szakadt meg a vonal. Mikor a párom nekem mondta hogy eltört a sípcsontja mert hallotta a "reccsenést" akkor a férfi válasza az volt erre ,hogy "eltört neked a k.rva anyád". Én a baleset helyszínére siettem és mikor odaértem a férfi azt válaszolta hogy haza megy majd megkeresik a rendőrök ha akarják. Kihívtam a mentőt és valóban eltört a lábszárcsontja és a szárkapocs csont is amit műteni is kellett. A párom és a kórház is megtette a feljelentést súlyos tesi sértés miatt. A telefonomon lévő alkalmazással rögzítve lett a beszélgetésünk és hallani hogy a fickó hogy beszél a párommal.Az lenne a kérdésem, hogy ebből milyen következménye lehet az elkövetönek? És ha esetleg letagadja a tettét (nincs tanu) akkor a hangfelvétel felhasználható ellene

rigoz # 2019.01.22. 10:19

Tisztelt Niki1118!

  1. Valami biztos lesz, bár ez több tényező függvénye, de - amennyiben nem visszaeső - valószínűleg végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és esetleges kitiltás arról a településről vagy kerületből, ahol elkövette a cselekményét.

Erre inkább pontosabb választ egy ebben a kérdésben jobban jártas egyén tudna adni, például Kovács Béla Sándor ügyvéd Úr, topiktárs, aki az Ön hozzászólása alatt írt kettővel.

  1. Igen, érdekmérlegelés alapján felhasználható, bár ez a kérdés, lévén, hogy közvádra üldözendő, azaz ügyészség általi vádemelés körébe tartozó cselekményről van szó, így a rendőrség és az ügyészség asztala.

Mindenképpen érdemes nekik jelezni, hogy van hangfelvétel a hívásról, amit a sértett a párjával bonyolított az incidens előtt közvetlenül, illetve részben alatta.

Bár álláspontom szerint a vonalban volt élettárs, mint közvetett tanú erősebb bizonyíték hiányában, a látlelettel és a mentőkkel együtt épp elegendő lehet bizonyításként.

Emellett még becsületsértés miatt is fel lehet jelenteni nyugodtan a bíróságon vagy a rendőrségen tett feljelentést ki lehet arra is terjeszteni...

Niki1118 # 2019.01.22. 10:34

Tisztelt rigoz!

Köszönöm a válaszát. Lehet nem fogalmaztam elég jól, elnézést. Bár ez sok mindent nem befolyásol a sértett a párom volt és a cselekmény közben velem beszélt telefonon. Bár az tettes és a felesége a településen úgy mondják, hogy a párom azért esett el mert telefonált és a tettes csak segíteni akart neki felállni. És itt hallani a telefonbeszélgetésben, hogy a segítő szándék nem igazán volt meg, sőt elég durván beszélt a párommal mikor már megtörtént az eset. Valószínű a rendőrségen is ezt fogja mondani, hogy ő csak segíteni akart.

rigoz # 2019.01.22. 10:51

Halkan jegyzem meg, hogy az erős felindulásból, bosszúvágyból való elkövetés minősítő körülmény, amiért akár lehet szerintem letöltendőt is adni és ilyen esetben végképp nehéz lehet a tettesnek ezzel kivágni magát, bár amúgy sem hiszem, hogy bárki látlelet, az Ön, mint tanúnak a vallomása ellenében se igen tudná, de a hangfelvétel meg a hab a tortán ahhoz, hogy elítéljék, ha esetleg megnyerne egy szkeptikus nyomozót/bírót/ügyészt magának.

Niki1118 # 2019.01.22. 11:26

Kedves rigoz!

Mégegyszer köszönöm a segítséget. Remélem hamarosan megtudjuk mi lesz a következménye ennek az esetnek.

rigoz # 2019.01.22. 11:49

Nem akarom elkeseríteni, de ez nem megy olyan gyorsan:

1. A nyomozó hatóság (rendőrség) a feljelentés beérkezésétől számított 3 napon belül a feljelentést elutasítja (ha büntetőeljárás megindításáan valamely feltétele hiányzik) vagy nyomozást rendel el, illetve ha nem lehet kétséget kizáróan állást foglalni arról, hogy a nyomozás elrendelésének a feltételei fennállnak, akkor a feljelentés kiegészítését rendeli el (utóbbi esetben a 15 napig tartó, de egy alkalommal, 15 nappal meghosszabbítható feljelentés-kiegészítést (lényegében adatszerzés/gyűjtés, mely során megkeresésekre, a feljelentő személyes meghallgatására vagy írásbeli nyilatkoztatására kerülhet többek közt sor) követően dönt a nyomozó hatóság arról, hogy a feljelentést elutasítja, a nyomozást elrendeli vagy az ügyet átteszi), avagy hatáskör vagy illetékesség hiányában az ügyet az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező szervhez átteszik.

Ezek közül a határozatot hoz a nyomozó hatóság az ügy áttételéről, illetve a feljelentés elutasításáról, melyet közöl az ismert sértettel, illetve utóbbit a feljelentővel, amelyek közül a feljelentést elutasító határozat ellen 8 napon belül panasszal élhet az, akivel a határozatot közölték.

A nyomozás elrendeléséről az ismert sértettet a nyomozó hatóság értesíti határozat hozatala nélkül, írásban erről a tényről, a feljelentés-kiegészítés elrendelése kapcsán értesítési kötelezettség nincs.

A nyomozás határideje egyékbént 2 év, ez az alatt az idő alatt a nyomozás elrendelésének napjától számítva kell vádemelési javaslattal az ügyiratokat az ügyészséghez a vádemelés érdekében felterjeszteni vagy az eljárást határozattal megszüntetni, melyet megküldenek a sértettnek (gyanúsítást követően az ismert gyanúsítottnak), aki az ellen 8 napon belül panasszal élhet.

Az eljárást a vádemelés előtt az illetékes járási ügyészség is megszüntetheti az eljárást bármikor, illetve valamennyi a nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó döntést meghozhatja , melyek ellen a felettes főügyészség irányában annyiban van helye panasznak, mint a nyomozó hatóság intézkedései, határozatai ellen.

Ez egy hosszabb procedúra lesz, egy ilyen viszonylag egyszerű megítélésű ügyben is jószerivel fél év körüli időtartammal legalább számolni érdemes, míg elsőfokú ítélet lesz.

Emellett Ön készülhet arra, hogy idézni fogják tanúként legalább a rendőrségre, de lehet, hogy a bíróságra is.

Niki1118 # 2019.01.22. 11:54

Értem. Hát akkor várunk türelmesen.....