büntetőjog


Ildi0103 # 2018.05.24. 12:35

Üdv!
Ha egy magánokiratott később tanűznak le /évekkel/ mint a keletkezes dátuma az felvet vmi Btk-ba ütközőt vagy sem?
Egy hirtelen előkerült bérleti szerződésről van szó , mellyel elővásárlási jogosultságot próbálnak megalapozni.

Rexor # 2018.05.23. 12:11

Szabadságvesztés -a leírtak alapján- biztos nem lesz belőle senkinél sem. Pénzbírság, felfüggesztett szabadságvesztés esetleg (de az sem nálatok).

Mrjamnunu # 2018.05.19. 12:25

batka75-
köszönöm szépen a válasz

batka75 # 2018.05.18. 10:15

azt jelenti, hogy a házi őrizet (ugyanúgy ahogy az előzet) nem tart örökké.... ebből nem következik hogy visszavisznek.. ne sértsd meg a háziőrizet szabályait mert akkor viszont igen..

Mrjamnunu # 2018.05.17. 10:18

Szép jó napot!

Érdeklődnék,ez mit jelent hogy:A nyomozás befejezéséig elvégezendő eljárási cselekmények vonatkozásában a bíróság rámutat arra,hogy bár soron kívüli való eljárási kötelezettség a Be.64/A § 1)bekezdés a)pontja szerint az előzetes letartoztatást érinti,azonban a házi őrizet sem alkalmazható korlátlan ideig.Most kettő hónapot hosszabbítottak ha lejár, vissza visznek?
Előre is köszönöm a választ.

hármaska # 2018.02.16. 17:13

Tudna valaki segiteni abban, hogy hol találom dr Tomasovszky László szakértő elérhetőségét? Akáhol keresem, nem találom sajnos. Köszönöm

drbjozsef # 2018.02.12. 13:30

Logikai korreláció... hogy sújt minket ez a gyönyörű kurvaélet.

Vadsuhanc # 2018.02.12. 13:21

Kedves Larzen!

A kérdésed: .„.." Milyen kritériumok alapján minősül hivatalos irat kézbesítése szabályszerűtlennek/hibásnak természetes személy részére közterületen?..”"

Semmiféle törvény vagy jogszabály nem szabályozza az idézés közterületen való átadásának szabályait.

Egyébként mi az oka, hogy nem akarsz eleget tenni az idéznek, mi az oka, hogy ott nem akarsz megjelenni?

Larzen # 2018.02.12. 08:43

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm, hogy a kevéssé ismert, ámde bölcsességet hordozó anekdotai megközelítéssel igyekezett realitást csepegtetni a párbeszédbe. Egyet tudok érteni abban is, hogy vannak nemcsak kicsit, de nagyon ártatlanok is, még ha nyilvánvalóan a fenti minőség kétséget kizáró bizonyíthatóságára is utalt. Azonban erre a példára alapozva adódik a költői kérdés, miszerint aki elsőosztályú jegyet vált a vasúti szolgáltatás igénybevételekor, az jobban utasnak tekintendő, mint aki csak a másodosztályú jegyért fizetett?

Tisztelt Vadsuhanc!

Nos igen, az Ön által megfogalmazott kritika is erősen próbára teszi a jogbiztonság intézményét, noha abban a helyzetben, amikor valaki az eredményesség kritériumait csak névleg tartva, szimplán a cselekvés folytonosságáért kapja másoktól a betevőt, akkor természetes képződmény, hogy ez az állapot minél inkább konzerválásra kerül annak előnyeit élvezők részéről, függetlenül a rendszerbeli tagozódási helyüktől.

Az érvelését csak részben tartom igaznak, ugyanis a „megküldés” és „kézbesítés” nyilván más fogalmat jelöl önmagában - ezért is szerepel az új törvényben egyértelműen a kézbesíteni szó- , de logikai korreláció áll fenn közöttük a korábban taglalt módon, mindazonáltal a megküldés egy időbeliséget is feltételez véleményem szerint, ami megelőzi a kézbesítést, tehát hamarabb be kell következnie függetlenül attól, hogy később milyen módon és ki által történik a kézbesítés. Elvégre ki hallott már olyat, hogy valaki számára kézbesítésre került volna olyan dolog, amit előtte nem küldtek volna meg?

Az utolsó kérdésem nem véleményezésre, hanem jogszabályi hivatkozással ellátott, dogmatikai szempontokra alapított válaszra tartott igényt, melyre hivatkozással van értelme bármilyen következtetést levonni.

Így gyakorló jogészek számára a kérdés még aktuális:

Milyen kritériumok alapján minősül hivatalos irat kézbesítése szabályszerűtlennek/hibásnak természetes személy részére közterületen?

Gigi350 # 2018.02.11. 21:51

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!

Akkor leírnám bővebben.
Édesanyám élettársa aláiratot velem egy adásvételi szerződést tanuként(személygépkocsi) úgy hogy az eladóval kitöltötték de csak egy tanu volt ott akkor aznap az édesanyám,ő alá is írta.Sajnos anyu betegség miatt nem sokkal rá elhunyt.Én késöbb írtam alá amikor már az eladó nem volt ott.Közben amiről én nem tudtam akkor még,hogy anyu élettársa átírta a dátumot rajta és mint késöbb kiderűlt az eladó vissza szerette volna kapni az autót és anyu élettársát feljelentette okirathamisításért.
Én azért nem mondtam a kihalgatáson igazat mert megkért rá az élettárs,hogy mondjam azt h amikor én tanuként aláírtam akkor ott volt az eladó is.Nem szeretnék magamnak bajt azóta anyu élettársával megromlott a kaocsolatom is ezért döntöttem úgy,hogy inkább elmondom az igazat a bíróságon.
Csak félek,hogy ezért a bíróság esetleg elitél.

Vadsuhanc # 2018.02.11. 20:37

Gigi350

Azért nem ártana, ha kicsit részleteznéd, hogy pontosan miről van szó. Ki a vádlott, milyen bűncselekmény és miért tettél hamis tanú vallomást. Mert azért nem mindegy.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.11. 20:30

Ha elmondod az igazat, mielőtt még kiderülne, hogy korábban hamisan tanúskodtál, akkor pont nem büntethetnek.

Gigi350 # 2018.02.11. 19:12

Üdvözlöm!

Szeretném megkérdezni,hogy milyen büntetést szabhat ki rám a bíróság,ha tanuként beidézett a rendőrség egy kihalgatásra ahol nem az igazat mondtam,viszont a bíróságon szeretném elmondani az igazat?
Válaszát köszönöm.

Vadsuhanc # 2018.02.10. 13:31

Kedves Larzen!

Az a " feneség " a jogszabályokban, hogy egy pontnak vesszőnek kötőjelnek és egy szónak különös jelentősége van. Maguk az Alkotmánybírák sem értenek egyet hivatalos állásfoglalásukban egy jogeset megítélésekor. Mit lehet várni olyan laikusoktól mint mi vagyunk? A rövid bevezető után engedd meg, hogy idézzelek:

...." Azonban az 1998. évi XIX. törvény 67. § (6) említést tesz arról, hogy „Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni...”"

Megküldeni de nem átadni. Érzed, hogy másról szól? A személyesen átadott idézés nem megküldött idézést jelent.

Ezen törvényhely célja az, hogy az idézés tartalmáról más ne értesülhessen,. Ezért kell zárt borítékban megküldeni. Személyes átadás esetén fel sem merül, hogy az idézés az idézett személyen kívül illetéktelen személyhez jut aki ennek tartalmát a címzett akaratán kívül így megismerheti, hiszen a címzett személy személyesen veszi át.

Utoljára feltett kérdésedet konkrét eset leírása nélkül nem tudom véleményezni egyben biztos vagyok, hogy az általad eddig leírtak szerint veled szemben nem történt szabálytalan kézbesítés.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.10. 12:36

Sándor Györgynek van egy története arról, hogyan lehet a vasúti kalauzt értetlenkedéssel, szerencsétlenkedéssel őrületbe kergetni. A slusszpoén az, hogy a módszernek van egy komoly hátránya: "kell, hogy legyen jegyed, méghozzá nagyon érvényes".

Ez azért jutott eszembe, mert akár szórakoztató is lehet a büntetőeljárásban kekeckedni a rendőrökkel. Csak nagyon ártatlannak kell hozzá lenni.

Larzen # 2018.02.10. 07:18

Tisztelt Vadsuhanc!

Köszönöm a helyreigazítását, valóban én voltam figyelmetlen az idézett törvény hatályosságának tekintetében. Azonban az 1998. évi XIX. törvény 67. § (6) említést tesz arról, hogy „Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni. Sajtóhirdetményben az értesítettek neve nem közölhető.” Véleményem szerint a megküldés egy folyamatot jelöl, amiben benne foglaltatik a hivatalos irat feladása, illetőleg annak a nyomozó hatóság kézbesítőjének részére történő átadása/átvétele, majd a címzett részére történő kézbesítése is egyúttal.

Azonban többszöri ismétlésének ellentmondva direkt és indirekt módon is megnyilvánult a szándékok- és viselkedések minősítése, mely értékítélet halmaz a helyes válasz megtalálásához is hozzájárulhat, - hiszen nem gépek vagyunk - viszont mivel már a beszélgetés elején kikötötte saját részéről a minősítés témájának mellőzését, így én sem kívánok erre több szót pazarolni.

Ellenben a válasz tekintetében eredetileg mindössze egy egyszerű ok-okozati érvelésre tartottam számot nemcsak a törvényi és egyéb szabályozás, de a felvázolt helyzet figyelembevételével is, melyet legutóbbi válaszában majdnem hiánytalanul véltem felfedezni, amelyért hálás vagyok.

Ezzel kapcsolatban egy újabb kérdés merült fel:

Milyen kritériumok alapján minősül hivatalos irat kézbesítése szabályszerűtlennek/hibásnak természetes személy részére?

ObudaFan # 2018.02.09. 09:33

Talán elkerülte a figyelmedet, hogy a 2017. évi XC. törvény 867.§ alapján ez a törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.
Még nem hatályos, de ha én tudom rosszul bocsika.

Teljes mértékben jól tudod.

Vadsuhanc # 2018.02.09. 08:46

Na lemaradt valamiért...

Az idézés át nem vétele bármely kommentár és megjegyzés nélkül is az idézés átvételének megtagadását jelenti.
Ezért írtam, hogy az idézés át nem vételével megteremtetted az elővezetés törvényes lehetőségét.

Vadsuhanc # 2018.02.09. 08:35

Kedves Larzen!

Talán elkerülte a figyelmedet, hogy a 2017. évi XC. törvény 867.§ alapján ez a törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.

Még nem hatályos, de ha én tudom rosszul bocsika.

engedd meg, hogy csak az utolsó kérdésedre válaszoljak a többit leírta és azt is, hogy nem kívánom minősíteni senki viselkedését.

,,,"Ha közterületen egy rendőr az Rtv.-ben foglalt kritériumoknak is eleget téve (köszönés, azonosítás, elvégzendő cselekmény okának és céljának közlése stb.) bármilyen hivatalos irat kézbesítését kísérli meg, keletkezik-e kötelezettsége a magánszemélynek az átvétel/nem átvétel joghatást kiváltó válasz adásának tekintetében, vagy teljesen opcionális a válaszadás lehetősége ?

Igen.

Tisztelettel

Larzen # 2018.02.09. 08:09

Tisztelt Válaszadók!

Először is köszönöm a bejegyzésemre adott észrevételeiket és ráfordított idejüket, másodsorban engedtessék meg, hogy egyenként válaszoljak ezekre:

Kovács_Béla_Sándor

Igen, tudomással bírok afelől, hogy a rendőrség - saját helyzetét megkönnyítendő olykor törvényesen ugyan- szereti szűkíteni az eljárásban résztvevők jogkörét függetlenül az objektív valóság nyújtotta kritériumoktól.

Mindazonáltal adódik a kérdés, hogy amennyiben az eljárás során a rendőrság valakit tanúból gyanúsítottá minősít, erről értesíti-e/kell-e értesítenie a hatóságnak az eljárás folyamán az illetőt, ill. hogyan és mikor lehet erről tudomást szereznie törvényesen?

lajcsó

Megértem, hogy első olvasatra „kekeckedésnek” is tűnhet valakinek a leírtak kicsengése, még akkor is, ha valaki nem ismeri a tágabb előzményeket, noha ez a körülmény érdemi változást nem jelentene az értékítélet megalkotásában.

Azonban úgy gondolom, hogy a leírtak alapján is jól körvonalazható, hogy szándékomban áll és állt átvenni a hivatalos iratot, csak nem szabályszerűtlen módon, hanem úgy, hogy a szabályszerű kézbesítés feltételei fennállnak, úgymint a kölcsönös, hitelt érdemlő azonosíthatóság megléte mindkét fél részéről( hiszen a rendőrnek látszó személyek sem tudták, hogy ki vagyok, elvégre se nem tagadtam, se nem erősítettem meg a személyazonosságomra vonatkozó kérdést, másrészt 2-szeri kérésem ellenére sem mutatkoztak be/igazolták magukat). Ennélfogva olybá tűnik, hogy a „kekeckedés” az állítólagos hatóság alkalmazottai részéről állt fenn.

ObudaFan

Amennyiben jól tudom, a 2017. évi XC. törvény 879. § szerint „Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény.”, melynek Ön 70.§ (1) bekezdését idézte, melyet valószínűleg át is emelt a jogalkotó, noha a kézbesítési lehetőségből csak bizonyos feltételek teljesülése esetén keletkezhet tényleges joghatás kiváltására alkalmas aktus véleményem szerint.
Ezzel összefüggésben a 2017. évi XC. törvény 113.§ (2) kimondja, hogy „A papíralapú idézést vagy értesítést zárt iratban kell kézbesíteni. Hirdetményben az értesítettek neve nem közölhető.”
Ez alapján szabályszerűtlenségre utal-e az a tény, hogy a rendőrnek látszó egyik személy egy A/4-es lap formátumú, egyértelműen nem zárt állítólagos hivatalos iratot akart átvetetni, amelyet közelebbről nem is láthattam?

Vadsuhanc

Ahogy az előzőekben leírtam, úgy tudom, hogy a 2017. évi XC. törvény 879. § szerint „Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény.”, noha gondolom a jogalkotó egy az egyben átemelte az Ön által idézett rendelkezést. Az értelmezése kapcsán kérdésesnek mutatkozik, hogy ha egy ügyintéző a hivatalos iratok kézbesítésére/átvételi határidőkre vonatkozó szabályok mellőzésével, puszta feltételezésekre alapozva állapítja meg a kihallgatás dátumát, akkor az akadály kialakulását ő idézi elő, még ha a hivatalos irat felvételének ténye is szükségeltetik ennek megállapításához. Másrészt legjobb tudomásom szerint a postán csakis úgy lehet átvenni egy hivatalos iratot, hogy a címzett, vagy meghatalmazottja a hivatalos okmányok felmutatása után aláírással is igazolja személyazonosságát, mely tényről a posta a feladót hivatalos, bizonyító erejű okirattal, ill. tértivevénnyel tájékoztat. Így külön aktus nélkül is igazolást nyert az irat felvételével egyidőben a megjelenésem gátját képző akadály.

Miért gondolja, hogy helytelenül jártam el, ill. Ön hogyan reagált volna a korábban részletezett szituációban?

Úgy vélem, ha átvettem volna az állítólagos idézést, akkor jártam volna el helytelenül, ugyanis hitelesítettem volna egy laikus számára is szabályszerűtlen kézbesítést a korábban leírtak alapján, mely tett megerősíthetett vagy kialakíthatott volna egy helytelen gyakorlatot. Ugyanis jobban belegondolva, ha egy idegen magánszemély, aki odamegy az emberhez közterületen, és köszönés nélkül nekiszegezi a másik magánszemélynek a kérdést, hogy „Maga kicsoda, ill. maga XY?”, jószerivel az ember azon se lepődne meg, ha a megkérdezett bármilyen kommunikáció mellőzésével szó nélkül tovább menne, nemhogy bármilyen joghatást kiváltását célzó aktust lefolytasson. Véleményem szerint itt is hasonló eset történt azzal a különbséggel, hogy többszöri, udvarias szándék történt részemről a minimális azonosíthatóság tisztázása érdekében eredménytelenül.

Ezek alapján ha a rendőrség/ügyintéző következetes lett volna, akkor előrelátóan mindennemű kézbesítési határidőre vonatkozó rendelkezés figyelembevételével tűzte volna ki a kihallgatás időpontját. Ezen túl bizonyítható a szabályszerűtlen kézbesítési kísérlet a videófelvételnek köszönhetően is, melyre alapozva valószínűtlennek tűnik, hogy a rendőrség vállalná az egyértelműen jogszerűtlen hatósági aktus (pl. előállítás) végrehajtásának felelősségét. Noha megértem, hogy a kontúrokat kívánta érzékeltetni velem, melyek kevéssé lehetnek kellemesek történésük/átélésük idején, hiába követheti később felelősségre-vonási eljárás.

Zárásként pedig egy korábbi kérdés pontosítása merült fel:

Ha közterületen egy rendőr az Rtv.-ben foglalt kritériumoknak is eleget téve (köszönés, azonosítás, elvégzendő cselekmény okának és céljának közlése stb.) bármilyen hivatalos irat kézbesítését kísérli meg, keletkezik-e kötelezettsége a magánszemélynek az átvétel/nem átvétel joghatást kiváltó válasz adásának tekintetében, vagy teljesen opcionális a válaszadás lehetősége ?

Tisztelettel,
Larzen

Vadsuhanc # 2018.02.09. 07:04

facsiga

Első esetben nem a kérdező hibázott vegyük úgy, hogy törvényesen húzta az időt. Az Ő mulasztása ebben az esetben ilyen értelemben nem megállapítható, önhibáján kívül nem jelent meg az idézésben megjelölt helyen és időben. Viszont amikor erről tudomást szerzett értesítenie kellett volna az idézés kibocsátóját.

A legnagyobb hibát viszont ott követte el, hogy amikor személyesen akarták neki átadni az idézést, akkor azt nem vette át. A törvény mint ahogyan ObudaFan is leírta megengedi, hogy az idézést a hatóság személyesen is kézbesítse. A kérdező által leírt kifogások, hogy miért nem vette át az idézést nem állják meg a helyüket és megteremtette az elővezetés feltételeit.

Azt az elején már leírtam, hogy sem a rendőrök sem a kérdező viselkedését nem kívánom minősíteni.

drbjozsef # 2018.02.09. 06:38

De, de a tértivevény is napok-hetek míg visszaér a feladóhoz. (Múltkor a közjegyzőhöz két hét volt, mire visszaért. Magyar Posta.), viszont a törvény alant azt írja, hogy nyomban jeleznie kell. Tök mindegy ki miből látja amúgy is. Jelezte? Nem. Akkor elő lesz vezetve, az tuti.

facsiga77 # 2018.02.08. 23:07

Csak kérdezem, hogy magából a tértivevényből nem derül ki az a körülmény, hogy az idézésre nem tud megjelenni aki azt később veszi át mint az idézésen megjelölt időpont?

Vadsuhanc # 2018.02.08. 12:30

Kedves Larzen !

Engedd meg, hogy sem a Te és sem a rendőrök viselkedését ne minősítsem. Szeretném, hogy tisztán láss az ügyben, bár ez az én véleményem, de utána nézhetsz.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 69. § (1) bekezdés alapján ha a terhelt, a tanú vagy a szakértő idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

  1. a terhelt elővezetése rendelhető el,
  2. a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható,

Segítek értelmezni. Amikor az idézést a Postán átvetted a törvény értelmében nyomban jelezned kellett volna a nyomozóhatóságnak, hogy azért nem tudtál megjelenni az idézésre mert a tervezett nyomozati cselekmény kezdőpontja után értesültél az idézésről. Ha ennek a kötelezettségednek nem tettél eleget, akkor a Te mulasztásod állapítható meg, így az elővezetésed elrendelhető.

A második kérdésedre a válasz, hogy nagyon helytelenül jártál el, hogy miért azt egy kicsit hosszú lenne leírnom.
Át kellett volna venni az idézést.

Ha a rendőrség következetes valószínűleg az elővezetésed lesz elrendelve, amelynek költségeit neked kell majd kifizetni.

Persze, hozzáteszem az iratok és az ügy pontos ismerete nélkül elég nehéz pontos választ adni.

ObudaFan # 2018.02.08. 11:25

Be. 70. § (1) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítés) történhet
személyesen,