Fórum büntetőjog újabb elöl     új hozzászólás


Magánokirat hamisítás?

lajcsó # e-mail 2017.02.02. 22:46

"Egy nemlétező személy nevére kiállított számla volt."
Ja!!! Így már bizony lehet magánokirathamisítás!

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

Öreg Tölgy # e-mail 2017.02.03. 09:55

Na igen, valóban ezért kell óvatosan válaszolni a laikus kérdésekre, mert néha a legfontosabb információk csak később (vagy sosem) kerülnek elő.

"Én mindvégig számláról írtam, nem pedig blokkot".

Ez igaz, én lehet, hogy figyelmetlenül, de automatikusan egy "sima" visszacserélésre gondoltam, talán azért, mert ha szabálysértés merült fel, akkor nem nagy összegről van szó.

"Egy nemlétező személy nevére kiállított számla volt".

Ha ez a kérdésben szerepelt volna, akkor nyilván mindent másképp írtam volna. Úgyhogy az általam eddigi írtak - a hamis magánokirat felhasználása kapcsán - sztornó.

"Ami szerintem még nem lenne baj, hiszen a vásárláskor senki nem köteles felfedni a nevét.Kérhet akár X Y névre is számlát legfeljebb senki nem tudja elszámolni,de itt ez nem is volt cél".

Ez is igaz, mert addig, amíg egy hamis magánokiratot nem használsz fel, fel sem merül bűncselekmény. Kérhetek Pityi Palkó nevére számlát, otthon kitehetem a falra, csinálhatok belőle papírhajót stb, de joghatást kiváltóan nem használhatom fel.

"Gyakran előfordul ugye hogy a munkálltatónk nevére kérjük a számlát,pedig a cég nevében nincs jogunk eljárni".

Hát velem például még nem fordult elő, azonban - ahogy írtam - minden a számla további sorsától függ (vagy a munkáltató felé lehet jogsértés).

"A furcsa az hogy eddig a két rendőrkapitányságon senkinek nem jutott eszébe hogy hamis magánokirat hamisítás is lehetséges. Az első esetben ugye azzal zárták a nyomozást hogy a cselekmény nem bűncselekmény".

Én annyira nem csodálkozom, a rendőrségen - különösen helyi szinten - általában nem jogtudósok dolgoznak. A bíróságnak már eszébe jutott.

"A csalást valószínűleg azért nehéz megállapítaniuk, mert nem bizonyítható hogy lett volna valamenyi kár.
Mindvégig arra hiovatkoztam,hogy a másolt számlával visszaadott termék is az áruházban lett vásárolva de az erről szóló szla. már nincs meg.
Tehát ha sikerült is volna véghezvinnem a cselekményt ,én megkapom a pénzt, az áru kikerül a polcra és valamikor eladják".

Ahogy már írtam, a kár megtérülése nem jelenti azt, hogy a kár létre sem jött.

"Tehát az áruházban két általuk eladott terméket vettek volna vissza, csak az eggyik számlájával".

Ez egyrészt ellenmond annak, hogy a nem létező személy nevére kiállított számlával azért mégiscsak volt valami cél, másrészt, ha a hamis magánokiratot nem használod fel, azaz nem mutatod be a számla fénymásolatát (tehát semmivel sem valószínűsíted, hogy ott vetted az árut), még csak abba a helyzetbe sem kerülsz, hogy mérlegeljék, visszaveszik-e azt.

"Nem lehet egyértelműen megállapítani keletkezett volna egyáltalán kár, ha igen mennyi ?"

De, igen. Annyi, amennyi pénzt visszaadtak volna. Viszont mivel a csalás és a hamis magánokirat felhasználása nem vagy-vagy kérdés, örülj neki, hogy az egyik lehetséges jogkövetkezmény feltehetően elhárult.

havasy # e-mail 2017.02.03. 20:23

Köszönöm a választ.
Bár az utolsó mondatát azért nem értem
Tehát ha én vissza adom pl. 20e Ft értékű árut, ezt nekem kifizetik.
Néhány nap elteltével az áru eladáskor ugyanez az összeg visszakerül a kasszába.
Pontosan hogyan bizonyítható hogy 20e Ft kár keletkezett.?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.02.03. 20:40

A kár azzal keletkezik, hogy kifizetik neked a vételárat. Közömbös, hogy később ez a kár megtérül-e. (Szigorúan véve mondhatnánk, hogy a kár nem a teljes vételár, hanem a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi ár közötti különbözet - de tapasztalataim szerint a bíróság nem vevő az efféle érvelésre. Ráadásul ez amúgy is csak az elkövetési értéket befolyásolná, a bűnösséget nem.)

www.kbs-ugyved.hu

havasy # e-mail 2017.02.03. 22:26

Értem tehát valóban anyagi kár végül nem lesz de ez már '' közömbös '' valamit rá kell fogni.
Így kéne eljárni majd a büntetés összegével is, hogy befizetem aztán néhány nap múlva visszatértik az összeget, de ez már '' közömbös ''

Vadsuhanc #   2017.02.03. 23:15

havasy

Én azért azt is megkockáztatom( bár ennek semmi jelentősége ), hogy ezt előre elterveztétek.

Öreg Tölgy és KBS válaszával teljesen egyetértek.Azért majd számolj be mi lett az ügy vége. Minden jót.

highand # e-mail 2017.02.11. 17:12

Tisztelt Fórumozók!

Nagyon sajnálom, hogy senkinek sincsen hozzáfűzni valója "a jogosulatlanul kiállított magánokirat" felhasználásával elkövetett cselekménnyel kapcsolatos ítélkezéshez.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.02.11. 17:23

Mit mondhatnánk? Brit tudódok ezer elítélt reprezentatív megkérdezésével megállapították, hogy ebben az országban csupa ártatlant ítélnek el.

www.kbs-ugyved.hu

highand # e-mail 2017.02.11. 17:47

Ezek szerint a magánokirat kiállítása valóban jogszabályi jogosultsághoz kötött? Az nem a közokirat jogi ismérve? Én abban a hiszemben vagyok, hogy ez egy kirívó eset. Én úgy emlékszem a szigorlaton azt választ kellett adnom, hogy "senki sem ítélhető el azért, mert a cselekménye hasonlít egy a büntetőjogi normában megfogalmazott diszpozícióban leírt cselekményre. A cselekmény csak akkor büntetendő, ha mindenben pontosan kimeríti a tényállást."

Öreg Tölgy # e-mail 2017.02.11. 21:08

Ön szerint én jogosult vagyok egy adásvételi szerződés aláírására az Ön nevében? Vagy egy orvosi igazolás kiállítására, noha nem vagyok az orvosa? Mind a kettő magánokirat.

Érdemben meg egyébként nyilván csak az összes irat ismeretében lehetne nyilatkozni, mert azért bocsássa, de az ön tényleírása tele van rengeteg - némileg érthető - indulattal, csúsztatással és alapvető ténybeli tévedéssel, ami miatt nem lehet rá 100 %-osan építeni.

Hogy csak az elejét nézzük:

"Mivel a tényleges tettes ellen a rendőrség semmilyen eljárást nem indított, ezért ugye a bűnsegéd ellen sem lehetett volna fellépni".

Hát ennek éppenhogy az ellenkezője az igaz.

"Mivel a vádat másodfokon már nem változtathatta meg bűnsegédről közvetett tettesre, ezért levélben szépen megkérte a bíróságot, hogy bár ő továbbra is fenntartja a vádat bűnsegédségre, a bíróság legyen olyan jó és közvetett tettesként ítélje el a vádlottat".

Nem is kell a vádat megváltoztatni, merthogy az ügyész minősítésre tett indítványa pont annyit ér, mint a vádlotté vagy a védőé, a bíróság attól szabadon eltérhet (csak a vádban leírt tények kötik). Az ügyész meg nem levelet írt, hanem a másodfokú bíróság területén működő ügyész a Be. 341. § (4) bekezdésében előírt kötelezettségének megfelelően indítványt tett. A vádlott és a védője is tehet, pontosan ugyanaz a súlya is.

Egyébként dogmatikailag az egész eltérés mögött annyi van, hogy ha a hamis magánokirat felhasználója tudja, hogy az okirat hamis, akkor ő a tettes, és az okirat készítője bűnsegéd, ha nem tudja vagy az nem bizonyítható, akkor pedig a felhasználó tévedés folytán nem büntethető, és akinek a megbízásából eljár, az közvetett tettes lesz.

Tehát nem az Ön szerepét illetően volt más álláspontom a főügyészség, hanem a felhasználó kapcsán.

Egyébként, mivel itt tisztán jogkérdésről van szó, ha úgy érzi, érdemes a Kúriához fordulni felülvizsgálati indítvánnyal, a jogi tévedést a Kúria szabadon felülbírálhatja.

highand # e-mail 2017.02.21. 17:23

Tisztelt Öreg Tölgy!

Először is köszönöm megtisztelő válaszát.

Hangsúlyozni kívánom, hogy az ítélet hirdetésen nem vádlottként vettem részt, hanem hallgatóként. Tisztában vagyok azzal, hogy a legtöbb ember a saját esetét úgy adja elő, mintha az mással történt volna. Ebben az esetben ez nem így történt.

Az Ön által felhívott példa eset:
"Ön szerint én jogosult vagyok egy adásvételi szerződés aláírására az Ön nevében? Vagy egy orvosi igazolás kiállítására, noha nem vagyok az orvosa? Mind a kettő magánokirat." - nem példázza a történteket. ha így történt volna, akkor tényleg magánokirat hamisítás történt volna, hiszen a magánokirat akkor hamis, ha a tényállásban taxatívan felsorolt esetek valamelyike valósul meg:

  • más írja alá ténylegesen, mint amit az irat tanúsít
  • valótlan az irat tartalma
  • a tényleges aláíró által készített, valós tartalmú iratot később valaki meghamisítja.

Ezekben az esetekben és csak ezekben az esetekben lehet hamis egy magánokirat.

Az indulatot részemről az okozta, hogy példátlannak tartom a diszpozíció kiegészítését a bíróság részéről egy negyedik esettel - azzzal, hogy akkor is hamis a magánokirat, ha kiállító nem rendelkezett jogosultsággal, annak kiállítására. Ezt az esetet a törvény nem rendeli büntetni, így már tárgyalásra sem lett volna bocsátható.

Az pedig már önmagában jogi abszurdum, hogy a magánokirat kiállításához ( ha a törvényben felsorolt három esetet nem sérti) jogosultság kell, mert éppen azt nevezik közokiratnak, amikor már magához a kiállításhoz jogszabályban előírt jogosultság kell. ( házasság levél, anyakönyv, személyi igazolvány, ítélet, stb)

Az ön által felsorolt esetek alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérletek lehetnének, vagy megalapozhatnák a csalás tényállását egyéb feltétellel együtt, és csak esetlegesen lehetnének hamis okiratok. Az orvosi igazolás azért lenne hamis, mert nem orvos irta alá, tehát valótlan tartalmú. Az adásvételt, ha aláírom az Ön nevében az ismét hamis, mert más személy írja alá, mint a tulajdonos. Ezen belül még kétféle lehet, függően attól, hogy az Ön nevét hamisítom-e ( ekkor hamis), ha pedig a sajátomat írom az eladó helyére, akkor valótlan tartalmú.

A jogerős ítélettel lezárt ügyben egyik eset sem valósult meg ezekből és nem is állított ilyet az ügyész. Mindössze azt állította, hogy azért hamis a magánokirat, mert aki kiállította - bár minden betű közhiteles adat volt benne - mégsem volt jogosult ilyen magánokirat kiállítására. Ez pedig Uram jogi abszurdum.

A másik vezérfonal. A hivatalból üldözendő bűncselekmények esetén, amennyiben megalapozott a gyanú, az eljárást meg kell indítani, nincsen helye mérlegelésnek. A megindult eljárást később meg lehet szüntetni, valamely büntethetőséget kizáró ok miatt, vagy mert időközben meghalt a gyanúsított, vagy esetleg felfüggeszthető az eljárás, ha a gyanúsított nem megtalálható. De mindennek az alapja a büntető eljárás megindítása. Ebben az ügyben nem indítottak büntető eljárást a hamisnak állított okirat felhasználója ellen. Közvetlenül és rögtön a részes ellen és csak a részes ellen indult eljárás. Ez pedig azt jelenti, hogy nem történt bűn, vagy a cselekmény nem bűncselekmény, mert különben a tettes ellen eljárást kellet volna kezdeni. Akkor és csak akkor lehet a részes ellen eljárni, ha a tettes ellen egyáltalán megindult a büntető eljárás. Az ilyen feltételek mellett, a tettes ellen később megszüntethető az eljárás valamely ok miatt és ez nem akadálya a részes elleni eljárás tovább folytatásának.

De ebben az esetben a tettes ellen nem is indult eljárás és ha nem indult, akkor vagy nem történt büncselekmény, vagy az nem büntethető. A részes ellen önállóan nem indítható eljárás.

Az ügyben még számtalan megdöbbentő büntetőjogi aktus fordult elő, amivel nem kívánom terhelni a Fórum olvasóit.

Köszönöm megtisztelő figyelmét.

Öreg Tölgy # e-mail 2017.02.22. 05:57

Tisztelt highland,

én tiszteletben tartom az álláspontját, ami az Ön logikájának megfelel, az én szerény tudásom szerint a jognak viszont nem. Mindössze pár dolgot szeretnék megemlíteni.

  1. Ahogy azt válaszom második bekezdésében külön is hangsúlyoztam, én még véletlenül sem arról kívántam véleményt formálni, hogy az Ön esete bűncselekmény-e vagy sem, kizárólag arra az egy mondatára reagáltam, hogy magánokirat aláírása nem lehet jogosultsághoz kötött. Az Ön válasza is rávilágított, hogy bizony, lehet.
  2. A részes anyagi jogi büntethetőségének eljárásjogi feltételhez kötése érdekes elmélet, csak éppen semmi nem alapozza meg, mint ahogy - annak kinyilatkoztatásán túl - ön sem írt hozzá egyetlen §-t, egyetlen jogi érvet sem. Ennek megfelelően tehát egyetlen jogalkalmazó sem fogja elfogadni, ezért én nem ebbe fektetnék energiát.

Végül felhívnám figyelmét az előző hozzászólásom utolsó mondatára.

Dr.Attika # e-mail 2017.02.24. 12:39

Tisztelt Kfreka!
Nem évült el, mert itt nem az okirathamisítás a bűncselekmény, hanem csalás. Mutassák meg ügyvédnek a rendőrség határozatát. Nem jól tettek feljelentést szerintem.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Öreg Tölgy # e-mail 2017.02.24. 13:49

Attika, már megint honnan tudod jobban, hogy nem is évült el a cselekmény, amikor az elkövetési érték sem derül ki? És mi az, hogy "rosszul tettek feljelentést"? Tán a feljelentő jogi minősítése köti a hatóságot?

Öreg Tölgy # e-mail 2017.02.24. 14:27

Hát ha 3 millió feletti érték, akkor valóban nem évült el (akkor 5 év az elévülési idő), viszont - ezt akkor észre sem vettem, mert csak az elévülésre koncentráltam - a csalásnak meg nem Önök a sértettjei. Ugyanakkor természetesen, ha az aláírás hamisított, abban az esetben akkor sem kötelesek a kölcsönt fizetni, ha a magánokirat-hamisítás már elévült.

A feljelentés elutasításáról egyébként született határozat? Ha igen, éltek ellene panasszal?

Dr.Attika # e-mail 2017.02.24. 14:36

Onnan gondolom, hogy nem évült el, mer a kérdező leírása szerint 3 bcs. is lehet halmazatban. Csalás, okham., vesztegetés. Így már a büntetési tétel felső határa akár 7,5 év is lehet. Ismerve a rendőrség gyakorlatát, sok esetben igyekszenek az elévüléssel lerázni a feljelentőket, hogy ne kelljen nyomozni. Olvashatjuk, hogy milyen sok csalást követnek el takszövös ügyintézők.Ha ebben az ügyben csaltak az adott ügyintézők, akkor feltételezhető, hogy több ilyen ügyük is lehet.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Vadsuhanc #   2017.02.24. 14:58

Személy szerint panasszal élnék, hogy az elkövetett cselekmény nem a nyomozás elutasításában szereplő okirathamisítás, hanem csalás.

( véleményem szerint ennek sértettje nem csak a pénzintézet, pláne ha a végrehajtás is elindult )

Vadsuhanc #   2017.02.24. 15:51

Kfreka azért mielőtt feljelentést tesznek tisztáznám

2012-ben a kölcsön felvételekor mi volt párjának az állandó lakcíme ? Mikor változott meg ?

Ott lakott-e még kölcsön felvételekor a volt " családnál " ? Ha igen még mennyi ideig ?

Amennyiben nem a válasz a kérdésekre, hogyan gazolja ezt ?

Természetesen a feljelentést ettől még meg lehet tenni.

Öreg Tölgy # e-mail 2017.02.24. 16:08

Hát a halmazati büntetést is elég nehéz meghatározni, ha az abban lévő csalás elkövetési értékét (és így a minősülését) nem tudjuk, de ez biztos az én jogi ismereteim korlátai miatt van így. Már csak azért is, mert én botor, 30 évig hittem, hogy a halmazatban álló egyes bűncselekmények külön-külön évülnek el.

Most meg kiderül, hogy ha halmazat van, akkor az elévülési idő a halmazati büntetés felső határa!

Újabb gyöngyszem, a felülvizsgálattal támadható előzetes letartóztatásról szóló végzés, a végzésben meghozott, és ezért felülvizsgálattal nem támadható próbára bocsátás, a garázdaságba beolvadó testi sértés (amit a Kúria is megerősített az anonimizálhatatlan határozatában), az elsőfokon eljárt bíróság által szabadságvesztésre átváltoztatható közérdekű munka és még ki tudja, mi minden után...

De a kedvencem ez:

"Olvashatjuk, hogy milyen sok csalást követnek el takszövös ügyintézők.Ha ebben az ügyben csaltak az adott ügyintézők, akkor feltételezhető, hogy több ilyen ügyük is lehet".

Sőt, ha embert is öltek, akkor minimum 15 év az elévülési idő.

Csalás a kérdező sérelmére fel sem merülhet, hiszen ha lett is kára a megkezdődött végrehajtásából, az nem a tévedésbe ejtés eredményeként tett vagyoni rendelkezésből eredt.

Nem kell erőltetni a büntetőjogi vonalat, ha el is évült az okirat-hamisítás, attól még a polgári jogi szerződés érvénytelen.

Vadsuhanc #   2017.02.24. 16:40

Tisztelt Öreg Tölgy!

A kérdezőhöz intézett kérdéseim alapján is, nekem az a véleményem, hogy a férj tudott a kölcsön felvételéről.

A kérdező azon mondata amely szerint:

A férjem nem ismeri fel az aláírást

sokat elárul.

Szerintem ezt otthon kellene megbeszélni először komolyan, hogy valójában mi történt, mert ez nem füllentés, hanem komoly következményei lehetnek.

Amennyiben meg tudott a kölcsön felvételéről, akkor van helye ( szerintem is helyesen ) a polgári pernek.

Ha kitart az állítása mellett, akkor is nehéz lesz bizonyítani az igazát.

U.I:

Tisztelt Öreg Tölgy elnézést kérek a ponyola és érthetetlen fogalmazásért.

Vadsuhanc #   2017.02.24. 17:31

Kfreka

Ne haragudj meg én sem Téged és sem a párodat nem akartalak megsérteni. Az általad leírtak nem tartalmazták a kérdésem alapját képező információkat.

A rendőrségen és bíróságon sajnos ennél keményebb kérdéseket is kaphatsz ,nem beszélve arról, hogy az fél ügyvédje milyen kérdéseket tesz fel.

Vadsuhanc #   2017.02.24. 18:04

Kfreka

Ne haragudj nem tudom értelmezni a problémád. Szerintem neked is zavaros és nem egy kívül álló személynek.

Tényleg forduljatok ügyvédhez.

Csak tanácsként: Ügyvédnél csak az igazat. Ne azt amit Ti igaznak véltek. Csak az igazat.

Sok szerencsét kívánok nektek.

Dr.Attika # e-mail 2017.02.24. 18:09

Panaszt ügyvéd nélkül is lehet tenni. Annyit is elég beleírni, hogy kérik a nyomozás folytatását és leírják amit ideírtak. Az ügyész majd megvizsgálja, hogy jogos vagy sem a nyomozás megszüntetése. konkrét választ meg az ügy iratainak ismerete nélkül nem lehet adni.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Öreg Tölgy # e-mail 2017.02.24. 18:18

Én biztos vagyok benne, hogy nem csalás (legalábbis a kérdező férjének sérelmére), de abban egyetértek az előttem szólókkal, hogy a panaszt mindenképpen meg kell tenni, mert

  • egyrészt nem kerül semmibe,
  • másrészt olyan nincs, hogy valakire "rácsapják az ajtót", hanem a rendőrségnek fel kell terjesztenie az iratokat, és az ügyész hoz egy határozatot.

Akkor legalább lesz egy hivatalos okirata arról, hogy az okirat-hamisítás miatt feljelentést tett, de az büntetőeljárásban elévülés folytán már nem vizsgálható, ezért a bank nem követelhet jogerős ítéletet a kivizsgálás során.

Vadsuhanc #   2017.02.24. 18:24

a férjemnek már volt egy elég nagy összegű hitele,

Milyen hitel és mikor járt le és hogyan lett rendezve ?