Ügyvezetői felelősség


Sherlock # 2014.02.07. 10:38

egy jogilag nem létező cégnek?

Jogilag létezik, pont azért van így, hogy ne lehessen abba menekülni, hogy "dehát semmis a szerződés".

pazs # 2014.02.07. 09:20

De arról is kéne neki valami dokumentum, taggyűlési jegyzőkönyv vagy ilyesmi, hogy csak úgy utalgasson bármit.

Másrészt a cég attól, hogy semmis a társasági szerződése, még létezik. De ha erről le is szakadsz, a "tagok" vagyona csökkent az "ügyvezető" gondatlan magatartása miatt, tehát kártérítés lesz ebből.

panamapapa # 2014.02.07. 09:14

A másik - ha már létezőnek tekintjük a céget:

"Egyrészt osztalékelőleg fizetéséről csak taggyűlésen lehet dönteni, azt az ügyvezetőnek kell összehívnia."

És ha azt a másik ügyvezető hívta össze külföldön és erről a taggyűlés döntött, akkor az itteni ügyvezetőnek nincs más dóga, mint utalni a lét, nem?

panamapapa # 2014.02.07. 09:10

Nem kekeckedésként, csupán a felelősség csökkentésére irányuló kétségbeesett kísérletezés gyanánt:

Tehát az ügyvezető tudtán (akaratán) kívül kárt okozott egy jogilag nem létező cégnek?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.07. 07:43

Ez már nem gondatlanság. A bűnsegédi magatartás jó eséllyel megáll. Egyrészt osztalékelőleg fizetéséről csak taggyűlésen lehet dönteni, azt az ügyvezetőnek kell összehívnia. Másrészt az osztalékelőleg kifizetése nem csorbíthatja a törzstőkét, ez megint csak az ügyvezető felelőssége elsődlegesen.

Szüksége lesz annak az ügyvezetőnek egy védőre. De ezt már elsőre is mondtam.

panamapapa # 2014.02.06. 21:23

Ok. Elkelt volna az idézőjel.
Szóval az ügyvéd előzetesen olyan megbízási szerződést mutatott, amely alapján az ő feladata az egész adásvételi ügyletet előkészíteni és lebonyolítani, beleértve azt is, hogy a vételárat azt követően a tagok részére eljuttassa osztalékelőleg formájában. Ennek megfelelően adta át neki az ügyvezető, akinek a jogban és gazdasági szabályokban való jártassága hagy némi kívánnivalót.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.06. 20:58

a pénz tagok részére történő továbbításáról értekezett.
Hogy mit csinált?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.06. 20:57

Akkor még egyszer megkérdezem: hogyan tudta az ügyvéd lenyúlni azt a vételárat, ami a céget illette volna?

panamapapa # 2014.02.06. 20:48

Szóval sikkasztás.

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

Két kérdés:
Ki bízta rá? (Mint említettem vala a társasági szerződés semmis.)
2. A sikkasztást nem lehet gondatlanul elkövetni, kizárólag szándékos alakzata van. Az ügyvezető tudattartalma nem terjedt ki a szándékosságra. Az ügyvéd az ügyvezetőnek bemutatott megbízásnak megfelelően a pénz tagok részére történő továbbításáról értekezett.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.06. 20:14

A sikkasztás akkor is sikkasztás, ha bűncselekményből származó összeget sikkasztasz, és az is mindegy, hogy egy cég vagy természetes személyek vagyonát summantod el.

panamapapa # 2014.02.06. 17:12

Miért is nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.06. 16:36

Azt csak te gondolod, hogy az a kérdés, amit kérdezel, mert reménykedsz, hogy azzal megúszod. Hát nem.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.06. 16:35

Hogy lehet az ügyvezető tudta és közreműködése nélkül lenyúlni a vételárat?

panamapapa # 2014.02.06. 16:31

Ügyvéd azt is lenyúlta.

Engem igazából az a jogi aspektus érdekelne, hogy létezik-e anyagi, jogi (büntetőjogi, adójogi stb.) felelősség egy olyan társasággal kapcsolatban, amelynek a társasági szerződése semmis.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.06. 16:25

Ha látott meghatalmazást az az ügyvezető, akkor semmi gond, hiszen becsapták.
Jut eszembe: hol a vételár?

panamapapa # 2014.02.06. 16:19

„Mivel a társaság magyar ügyvezető nélkül nem működhet ”
De igen.

Elvileg igen, gyakorlatilag nem.
Olyan bonyolult lenne pl egy számlanyitás, hogy az szinte megoldhatatlan.

panamapapa # 2014.02.06. 16:16

Ok.

Egyébként mutatván is.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.06. 16:13

Mivel a társaság magyar ügyvezető nélkül nem működhet
De igen.

mondván, hogy a társaság tagjai részéről megbízása van a társaságban lévő ingatlan értékesítésére.
Miért nem mutatván?

Elsőre is értettem, és már válaszoltam is.

OFF
Rövidesen megszűnik veled szemben az előzetes moderáció, de valahogy elejét kellett venni a diliháznak, ami egyszer-egyszer kialakult.
ON

panamapapa # 2014.02.06. 15:27

Nehéz így érdemben előrehaladni, ha minden hozzászólásom napokig lektorálják/moderálják...
Nos.
Szeretném, ha a T. Fórumozók úgy fognák ezt fel, mint egy megoldandó jogeset. Próbálom még jobban megvilágítani a helyzetet:
Ügyvéd kreál egy társasági szerződést három taggal, egyikük ügyvezető, akik valamennyien külföldi állampolgárok. A szükséges aláírásokat a "szabadpiacról" szerzi be apró ellenszolgáltatás ellenében. A külföldi tagok apportként "szolgáltatják" (hadd ne magyarázzam, hogy nem önként) magyarországi ingatlanukat.
Mivel a társaság magyar ügyvezető nélkül nem működhet (még számlanyitást sem lehet intézni meghatalmazással)- megtévesztéssel, tévedésbe ejtéssel - rávesz egy hozzá közelálló, benne teljes mértékben megbízó személyt, - aki természetesen mit sem tud a cég alapításának körülményeiről - hogy vállalja el a magyar ügyvezetői feladatokat, mondván, hogy a társaság tagjai részéről megbízása van a társaságban lévő ingatlan értékesítésére. Érintett személy ezt elvállalja és évekkel később meg is történik az ingatlan értékesítése. Minden ezt megelőző előkészítő feladatot ügyvéd vállal magára egy erre vonatkozó megbízás alapján. Mivel érintett személy úgy tudja, hogy a tagok egyébként is ezzel a céllal hozták létre a társaságot, az adásvételi szerződést a megfelelő módon aláírja.

Kérdés: Terheli-e az ügyvezetőt büntetőjogi felelősség, ha igen, milyen bűncselekmény elkövetéséért?
Játszik-e szerepet az ő büntetőjogi megítélésében, hogy a társaság lényegében semmis szerződés alapján jött létre (mintha nem is létezne), azon túl, hogy eleve sem volt tisztában azzal, hogy ügyvezetői minőségének felvállalásával bűncselekményeket követ el.

Ha valami nem tiszta, szükség szerint kiegészítem.

pazs # 2014.02.05. 14:27

A "minden dokumentum" gyakorlatilag csak az elfogadó nyilatkozata és a társaság nevében adott ügyvédi meghatalmazás volt a cégeljárásra. Nem is találkozott vagy beszélt a tagokkal? Én legalábbis csodálkoznék, ha azzal hívna fel egy ügyvéd, hogy megválasztottak ügyvezetőnek, jöjjek be aláírni...

Agent Cooper # 2014.02.05. 14:13

Kedves panamapapa!

Az elmondottak alapján az ügyvezető büntetőjogi felelősségét mindenképpen meg lehet állapítani, itt nem ez a kérdés, a kérdés csupán az lehet, hogy milyen bűncselekményeket követett el.

Üdvözlettel: Agent Cooper


védelem és sértetti képviselet
e-mail: bartas@bartinfo.hu
http://frzs.hu/hir.php?…

panamapapa # 2014.02.04. 17:17

Azt az apróságot elfelejtettem írni, hogy mindenért az ügyvéd sáros. Ő húzta csőbe az érintettet és tette meg olyan társaság ügyvezetőjévé, amelyet a tagok ténylegesen nem akartak megalapítani és az alapításról nem is tudtak. Az ügyvezető az ügyvédben abszolút megbízott, így minden elé tett dokumentumot aláírt.
Most ne azt mondjátok, hogy ilyen hülye nincs is, mert de.

Alapban az a kérdés, hogy a társaság érvényes-e, ha az azt megalapító szerződés nem az. Ptk. 200.§ (2)

Egy ilyen társaságban végzett tevékenységért (ügyvezetés) lehet-e az ügyvezető felelősségét megállapítani.

Rexor # 2014.02.04. 15:13

Hát azért ha az ügyvezető készítette a tagok "nevében" az alapító doksikat, majd azokat alá is írta akkor az eredeti közokirathamisításért is felelnie kell. Az más kérdés, hogy ki volt az ügyvéd aki mindezt ellenjegyezte :).

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.04. 13:29

Az eredeti közokirat-hamisításért biztosan nem. Azért a magán- és közokirat-hamisításért, amely a megválasztásához fűződik, már inkább. Azért pedig, amit ő maga követ el ügyvezetőként, nyilván.

pazs # 2014.02.04. 12:17

ó, tényleg?

Na de konkrét kérdésre: felel-e az ügyvezető, ha olyan társaságban ügyvezető, amit a tagok nem is akartak megalapítani? Már miért felelne? Vagy nem jól értjük a kérdést?