Nem hülyézek én le mindenkit, csak hülyéket :) Pl az olyat aki nemérti miért nem perelek mégsem pedig már többször leírtam... Vagy az olyat aki nem érti hogy ha tájékoztatást kérek az eljárásban alkalmazható jogorvoslati elemekről(vagy azok hiányáról) az nem azonos azzal hogy meg akarnék iratni
egy polgári peres kárigényt.
ugyan miért is pereskedne ?! csak ahhoz nagylegény, hogy itt lehülyézzen mindenkit, de ahhoz már nem elég tökös, hogy beadja a keresetlevelet a bíróságra... vérbeli gyökér...
Ja, hogy a bepanaszolandó hatóság köteles lenne saját maga ellen megírni a te szaros kártérítési keresetedet? Elárulom, miért nem: mert az ügyvédi tevékenység, és ilyen szolgáltatást nem nyújthat senkinek.
De miért nem fogadsz ügyvédet, és perled az egész hatóságot? Biztosan sikerrel jársz. Fogjon jó vastagon a ceruzád: három milliónál alább ne add! Aztán majd számolj be itt, mire jutottál, én kíváncsian várom az eredményt. Azt mindenképpen tartsd szem előtt, hogy ez nem a hülyék műfaja. Jó?
@gerbera a hatóság nem egy egyszerű ellenérdekű fél hülyegyerek, ez nem polgárjog, a hatóság értem is van, és szerintem köteles (kellene legyen) az eljárás mentéről, szükséges jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatni minden érdeklődő, pláne az eljárásalá vont személyt. Bámulatos, hgoy téged pont ez a trivialitás akasztott ki, én meg ilyenekkel leállok vitázni. Hihetetlen emberek vannak...
@öreg szerintem neked már kár is magyaráznom miért hülyeség amit leírsz, bizonyos kor fölötti beszélgetőpartner esetén már csak mosolyog az ember a dolgokon és várja hogy vége legyen a találkozásnak, ha elkezdem vitatni úgyis csak nagyobb hülyeségáradat jön :)
@Immaculata köszönöm az érdemi választ, igazán ritka ez errefelé :) De abból amit idézel nem azt emelném ki amit te, hanem azt hogy "e törvényben megállapított feltételek fennállása esetén" tehát feltételhez kötött a dolog, és az sem egyértelmű, hogy miket tartalmazhat az eljárás... Különbség van az között az eljárás között, ha a rendőr feljelentése után küldenek nekem egy levelet, hogy ilyen tartalmú feljelentés érkezett ellenem, a hatóság a csatolt adatok megvizsgálása alapján megállapította hogy a feljelentés nem alapos és az eljárást megszűntette (szerintem ennek kellett volna történnie olyan esetben, ha csak egyszerű rendőri tévedésről van szó, és nem szisztematikus szivatásról), vagy az között amit előzőekben leírtam idézéssel, csökönyösséggel.
Úgy gondolom a törvény mérlegelési jogkört biztosít abban hgoy milyen eszközöket használ a hatóság, és ebben a jogkörében túlzó eszközöket használ, azért valami módon felelnie kéne, ha máshogy nem akkor polgárjogi kártérítés útján.
@groszfater még nem néztem meg, nézem...
Engem ezzel akasztott ki:
"Továbbá tájékoztatást kértem, hogy az ebből eredő károm hogyan téríthető meg. Nem kellene erre legalább válaszolni?"
Tehát elvárná a - panasz szempontjából - ellenérdekű féltől, hogy tanítsa ki, hogyan érvényesíthet kártérítést, mitöbb, az fogalmazza meg a panaszkérelmet. Hihetetlen emberek vannak...
Senki nem vitatta, hogy közigazgatási jogkörben okozott kár mindig is létezett és létezik. Csak a tartalma kissé más, mint ahogy azt egyes laikus (és konkrét ügyben érdekelt) fórumtársak képzelik.
A nagy különbség a cikk és karogo ügye között nem a birkákban rejlik, hanem az, hogy a cikkben írt esetben az alapeljárásban megállapították a mulasztásokat, karogo meg azt hiszi, a kártérítési eljárásban - ha lenne videófelvétele - majd újra elbírálnák a szabálysértési felelősséget.
Igen, tudom, számodra:„tök egyértelmű”, ahogy a távoltartás is...
számodra biztos, különben pedig tök egyértelmű
„azért a kettő ügy jócskán különbözik egymástól”
Igen, károgónak nem lopták el a birkáit :))),
de,hogy mi a valóságos történés az számomra még mindig "titok"
azért a kettő ügy jócskán különbözik egymástól
Talán annyit fűznék hozzá, hogy a jogkövető állampolgár sem kap nyalókát minden helyesnek vélt magatartása, tette után. Ez egy állampolgári kötelezettség, amit a jogrendszer megkíván. Ugyanúgy állampolgári kötelezettség valamely büntető-, vagy szabálysértési eljárás alá vont személynek a kötelező részvétele az eljárásban, továbbá a sértettnek és a tanúnak is.
A szabálysértési törvény pontosan leírja hogy az eljárás alatt kinek mihez van joga, hatásköre, kötelezettsége.
„31. § A szabálysértési hatóság és a bíróság az e törvényben megállapított feltételek fennállása esetén köteles a szabálysértési eljárást lefolytatni.”
Tehát röviden: nem jár elégtétel annak, akit valamely eljárás alá vontak és később kiderül, a büntetés, vagy intézkedés nem volt megalapozott.
Igazán gratulálok. Büszke lehetsz magadra. Amúgy kaptál választ a kérdéseidre, az már más kérdés, hogy tudod-e értelmezni a leírtakat.
Dehogyis nem kaptál választ, pontosan felmérhetted a lehetőségeid. Mindenki megírta: esélyed nulla, a videófelvétel közömbös. Csak te ezt nem vagy hajlandó tudomásul venni. Ahogy számolom, legalább négy, képzett és gyakorlott jogász próbálta gyógypedagóiai szinten megválaszolni az irreleváns, abszolút tájékozatlanságot eláruló kérdéseid, mindenki teljesen egybehangzó válaszokat adott. És mi lettünk a hülyék, a hozzá nem értő, színvonaltalan trollok. Ja, meg a hülye rendőr a helyszínen, és aki a szabálysértési határozatot hozta, meg aki nem változtatta meg, és a bírósági titkár a zavaros, összecsapott határozatával. Egyszóval: mindenki.
A diagnózis egyértelmű, és én jogász vagyok, nem pszichiáter.
Nem akartam én senkit meggyőzni, csak túl türelmesen válaszolgatok hülyéknek, feltételezve, hogy az értelem szikrája iazából megvan, csak tisztázni kell néhány félreértést, más szempontból is megvilágítani, de mindig csalódnom kell. :) Most is nagyon sok hülyeséget sikerült összehordanotok az utóbbi pár sorban, de csak a már sokszor leírtak ismétlésével átfogalmazásával tudnék rá válaszolni azt meg minek?
Nem gondolom én hogy feltétlen igazam van, azért jöttem ide, hogy ezt megvitassuk, de az, aki a leírtakat nem képes megérteni, vitában nem képes érveléssel megmutatni hogy mi a hiba, az ne várja hogy majd tekintélyelven hiszek a találgatásának.
Pedig pont ilyen troll vita folyik, amint kifejtek egy indoklást, válaszában már újabb témát feszeget az épp aktuális vitapartner. Vagy eltűnik és jönnek újak, új hülyeséggel. Sosincs vége az ilyen trollkodásnak, minden szál az én megcáfolatlan vagy figyelembe sem vett érveimmel ér véget, de mindig indulnak új szálak, az új szálak pedig egy idő után már ismétlik a régiek elemeit.
Ez a fórum teljesen alkalmatlan arra, amit én vártam tőle, hogy perindítás előtt felmérjem az esélyeket, vita mely sarokpontokon bukhat egyik vagy másik oldalra. A "kártérítés alaptalan bűntetőeljárásért" topikban nem sikerült még azt sem senkiből kiszednem, mikor tekinthető a hatóság eljárása alaptalannak, úgy látom sokak szerint mindig alapos, pusztán eljárási eszközökkel korlátozás nélkül élhet a hatóság, de ezt sem sikerült senkinek indoklással előadni vagy az én elképzelésem (alaptalan az eljárás onnantól, ha nem várható újabb fejlemény, bizonyíték az ügyben, és helyes jogértelemzéssel nem állapítható meg szabálysértés) cáfolni. Ehelyett, egy tök ide nem illő kérdésen verte magát mindenki, hogy elemezgessük ebben a topikban a kreszt... Úgy látszik annyi absztakciós készség sincs meg az átlag fórumozóban, hogy ne értse mi a különbség hogy tartalmi vagy eljárásjogi segítséget kérek.
Pert indítani azért nem fogok, mert nem áll rendelkezésemre az a bizonyíték ami szerintem szükséges ahhoz, hogy ne csak a szabálysértés hiánya, hanem az eljárás alaptalansága is bizonyítható legyen (természetesen ennek elmezésében sem kaptam segítséget, hogy szükséges-e).
Ha úgysem tervezek további lépést, akkor nem csak a válaszok színvonala miatt nincs erről tovább mit beszélni...
Egyetértek Burn Out-tal: Ne itt károgj, hanem perelj, aztán majd számoj be itt az eredményről.
Valamennyi kérdésedre a hiányolt válasz: nem (azzal, hogy valószínűleg videofelvétel nem is létezik), de szerintem azért nem akarta megválaszolni senki, mert az eredeti kérdés szempontjából tök érdektelenek. Megint leírtad, hogy a kártérítési perben bizonyítani akarod, hogy a szabálysértést nem követtem el. A polgári bíróság nem fellebbviteli fórum a szabálysértési ügyben, ezt nem is vizsgálná. Innentől fogva minden más értelmetlen.
A panaszodat simán a fellebbezés részének tekintette az eljáró hatóság a tartalma alapján. Másrészről, ha fellebbezel és ezzel egyidejűleg panaszt is nyújtasz be, az egész ügy a II. fokú szervhez kerül és ők vizsgálják ki.
A Te esetedben továbbra sem értelmezte a hatóság pongyolán a jogot és valószínűleg eljárási hibát sem követett el. (Ez a pongyola jogértelmezés, illetve logikátlan csűrés-csavarás valahogy inkább másra jellemző...)
Kártérítési keresetet polgári peres eljárásban tudsz érvényesíteni. A Ptk. 6:548. §-át a helyedben megnézném.
Miért minket szeretnél mindenáron meggyőzni az igazadról és miért nem pereled már inkább be őket?
@véleményem ja és vállaltan laikus kérdésemre már megint azzal fikázol, hogy jogilag nem vagyok precíz. Sosem mondtam hogy jogi értlemben kénszerintézkedésnek minősül-e az idézés. Csak azt, hogy az józan paraszti ésszel nézve egy, a cselekvési szabadságomat korlátozó hatósági kényszer, nincs nagy különbség, hogy bevágnak a rendőrautóba és vissznek, vagy egyoldalúan megmondják, hogy hol és mikor jelenjek meg. _különben_ bevágnak a rendőrautóba és visznek :) Így is kb. előállítottak, csak megspórolták a benzint meg az utánajárást :)
@gergebra317
Sokban egyetértek veled az elsőbbség fogalmát, a gyalogos elsőbbségének tartalmát illetően, de ennek boncolgatása nem való ide(kártérítésről, eljárásjogról szól ez a topik), főleg úgy, hogy a spekulációk amikre építed nem valós tények. Valamiért nagyon szükségesnek érzed, hogy alaposnak láttasd a rendőrség eljárását, pontosabban alaptalannak az én "sérelmem", akkor is ha figyelmen kívül kell hagynod olyan dolgokat amiket sokszor leírtam (nem volt bizonyítási vita, egybehangzóan adtuk elő a dolgokat, a vita tisztán jogi természetű volt) és ki kell találni olyanokat, amik meg nem igazak (a rendőr távolabb állt).
Ezért nem akartam az ügy részleteibe belemenni, hogy az ilyen sehova sem vezető, végtelen vitát elkerüljük.
Egyszerű a kérdésem, HA, ismétlem: HA a rendőrség úgy indít eljárást, hogy kezdettől fogva a szabálysértést nem megvalósító esemény minden ténye rögzítve van, pusztán a hatóság részéről eljáró személyek pongyola jogértelmezése az eljárás oka (aligha vitatható, hogy vannak ilyen esetek), akkor milyen lehetősége, esélye van az eljárás alá vont személynek az eljárás miatt keletkezett kára megtérítésére? Ebben a topikban nem azt kéne vitatni, hogy az én ügyem ilyen-e, hanem arra válaszolni, hogy mi van ilyenkor...
Azt is leírtam már, hogy a rendőr elmondása szerint videofelvétel készült, ami igaz is lehet, mert a rendőrautó közvetelen az átkelőhely mellett állt keresztben, rálátott területre, közelről. Arra sem hajlandó senki válaszolni, hogy követett-e el eljárásjogi hibát a rendőrség azzal, hogy ezt a bizonyítékot nem küldte el, vagy nem biztosított lehetőséget a beteknitésre, illetve hogy ezzel kapcsolatos panaszbeadványt köteles lenne-e kivizsgálni a hatóság. Arra sem kaptam választ, hogy útólag ki lehet-e kérni egy ilyen felvételt? Pl.meddig őrzik meg?
@véleményem mellébeszélésben nagy vagy, ha pontokba akarom terelni a beszélgetést akkor meg eltűnsz és kis idő múlva elejéről kezded a mellébeszélést. Egy ilyen vitapartner tényleg verhetetlen :) Fentebb láthatod mennyire kaptam választ a kérdéseimre.
Az eljárás tartalmát illetően, a hatóság határozata lényegében arra épít, hogy ha gyalogos áll a gyalogátkelőhely mellett, akkor minden járművezetőnek a körülmények mérlegelése nélkül meg kell állnia. A bíróság határozata, mint ahogy a Kúria érvelése is lényegében kimondja, hogy ez nem igaz, ezzel szerintem alaptlannak minősíthető az egész eljárás. A bíróság természetesen nem azt mondja ki, hogy nem történt szabálysértést, csak azt, hogy a rendelkezésre álló adatokból ez nem állapítható meg, és hgoy új adat már nem várható az ügyben. Pontosan ez volt igaz az eljárás megindításakor is, főleg ha videofelvétel is meg lenne. Szerintem ez elég egyértelmű, onnantól alaptalan a további eljárás, amikor már minden adat rögzítésre került és több nem várható. Vagyis az elejétől.
Ismét megjegyzem, ahhoz hogy én bizonyítani tudjam, hogy nem történt szabélysértés, szükségem lenne a videora. Ellenkező esetben csak azt tudom bizonyítani, hogy a rendőrség rendelkezésére álló adatok alapján nem történt szabélysértést, nem azt, hogy nem is volt várható olyan adat ami ezt későbbb árnyalja.
Javítom az egyik mondatomat, ezt:
„Elsőbbség szempontjából az tekinthető a közlekedés más résztvevőjének, ha azt a saját jelenlétünkkel nem kényszerítjük haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására (értsd: hirtelen kitérésre vagy fékezésre). Gyalogos esetén pedig, ha nem akadályozzuk és nem zavarjuk áthaladásában az úton”
Helyesen:
Elsőbbség szempontjából az tekinthető a közlekedés más résztvevőjének, akinél fennáll annak a lehetősége, hogy saját jelenlétünkkel haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására (értsd: hirtelen kitérésre vagy fékezésre) kényszerítsük. Gyalogos esetén pedig, akinél fennáll annak a lehetősége, hogy saját jelenlétünkkel akadályozzuk vagy zavarjuk áthaladásában az úton.
Az elején még kicsit meccsben voltam a témában, de sajnos nem volt időm az elmúlt egy héten, hogy reagáljak bármire is. Most visszamenőleg, utólag nem teszem meg a reagálást, teljesen értelmetlen.
Értelmetlen, mert mások választ adtak karogo részére és ugyan azokat az álláspontokat képviseltem volna.
Értelmetlen azért is reagálni, mert ami már először is, azóta is sejthető, hogy egy teljesen jogban elveszett embernek kell magyarázni, segíteni, tanácsot adni.
Még vannak próbálkozások, karogo meg is kapja a segítségét, de folyamatosan félre értelmez, egyik dologból következik a másik félre értés. Már ezer szálon elveszett ez a sztori annyira mások az értelmezések. Erős jellem karogo, mert csak azért is kiáll az igazáért, hiába ír neki bárki bármit, nem érti meg, ha megérti akkor sem fogadja el.
Az idézés messze nem egy kényszer intézkedési forma, de egy idézést kényszerből kaphatna karogo egy jogi gyorstalpalóra könyvtárba, iskolába napokra bezárva, munkaidő terhére, hogy esélye legyen a vélt igazát bolygatni, vagy éppen azt saját elhatározásból, felfogásból elengedni végre...
Itt vagyok újra. Tehát:
KRESZ 1. sz. függelék III. b) pont:
Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.
Az elsőbbség tehát a továbbhaladás joga a közlekedés más résztvevőjével szemben. Természeténél fogva akkor válik szükségessé ennek a vizsgálata, ha két vagy több közlekedési résztvevő haladásának nyomvonala egyidejűleg vagy közel egyidejűleg érinti egymást (egyesül vagy keresztezik egymást). A kérdés az, hogy mikortól számít valaki elsőbbség szempontjából a közlekedés más résztvevőjének. Mert egy kereszteződéshez érve, nyilvánvaló, hogy egy több kilométer távolságban felénk közlekedő nem tekinthető annak. Mikortól tehát? A KRESZ megmagyarázza (pontosabban én megmagyarázom a KRESZ-ből): Elsőbbség szempontjából az tekinthető a közlekedés más résztvevőjének, ha azt a saját jelenlétünkkel nem kényszerítjük haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására (értsd: hirtelen kitérésre vagy fékezésre). Gyalogos esetén pedig, ha nem akadályozzuk és nem zavarjuk áthaladásában az úton (értsd: gyalogátkelőn, vagy ahol egyébként elsőbbség illeti).
Ez egy rendkívül szubjektív dolog, hiszen a közlekedési helyzet egy szüntelenül változó, komplex rendszer, ahol az egyes résztvevők elsőbbséghez való joga valamennyi résztvevő egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedése és sebessége függvényében, tehát a jelenlétükkel, illetve bizonyos esetekben a ráutaló magatartásukkal, a pillanat tört része alatt, a jogszabály erejénél fogva (tehát szerződésen kívül) keletkezik, majd pedig ugyanígy szűnik meg. Ennek felmérése, valamint az elsőbbség biztosítása, továbbá az elsőbbséggel való élés (sőt: visszaélés), valamint az elsőbbségről mint jogról való lemondás a közlekedés résztvevőinek a felelőssége.
Az itt vizsgált esetben a rendőr (akinek a helyszíntől való távolságát még mindig nem ismerjük, csezze!!!) úgy ítélte meg, hogy a gyalogosnak a puszta jelenléténél fogva elsőbbsége keletkezett az autóssal szemben. Azonban az autós, aki valószínűleg közelebb volt a helyszínhez, mint a rendőr, és így jobban fel tudta mérni a helyzetet, a gyalogos ráutaló magatartása alapján (merthogy nem mozdult) úgy ítélte meg, hogy a gyalogos az elsőbbség jogáról lemondott.
Álláspontom szerint a rendőr a saját észlelése alapján helyesen állapította meg az elsőbbségadás elmulasztását, és helyesen tette, hogy feljelentette, és az elsőfok is helyesen marasztalta el a mulasztó autóst. Továbbá, ha az autós a fellebbezésében nem a fentiekre hivatkozott, akkor helyesen hagyta helyben a másodfok az elsőfokú határozatot.
A bíróság ezzel szemben a gyalogos szempontjából is vizsgálta a helyzetet, és valószínűleg (merthogy az indoklást nehogymá' megismerhessük) nem látta bizonyítottnak, hogy az autós zavarta vagy akadályozta volna a gyalogost az áthaladásban. A koronatanú maga a gyalogos lehetett volna, akit azonban a rendőr (valószínűleg, mert ezt sem említi a kérdező, csezzemeg) a megkérdezése és a személyi adatainak feljegyzése nélkül futni hagyott a helyszínről. Ő ugyanis egyértelműen kijelenthette volna a bíróság előtt, hogy zavarta-e vagy akadályozta-e őt az autós az áthaladásban, mitöbb: veszélyeztette-e, illetve lemondott-e az elsőbbségéről. Ennek hiányában, és mivel itt egyértelműen kétség merült fel, amikor is a terhelt javára kell dönteni, a bíróság úgy döntött, hogy nem bizonyítható az autós mulasztása.
Álláspontom az, hogy mind a helyszínen eljáró rendőr, mind a közigazgatási hatóság mindkét foka, mind pedig az ezek ellen döntő bíróság helyesen járt el.
Ami pedig az eredeti kérdést illeti, nevezetesen, hogy jár-e valamilyen kártérítés az "ártatlanul meghurcolt" autósnak, az a véleményem, hogy mivel egyik hatóság sem hibázott, ezért nagyjából lóf@sz jár, de abból mindjárt több is, és a lehető legnagyobb.
:))))
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
