Kártérítés alaptalan büntetőeljárásért

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

gerbera317 # 2016.07.30. 14:25

„Ezt érdemi vizsgálat nélkül lesöpörte hatóság (a bíróság meg azonnal alaposnak minősítette)”

Ezért van a bírósági felülvizsgálati lehetőség. Mi a problémád?

„Általában hatósági eljárásoknál szokásos tájékoztani az eljárás alá vontat a jogorvoslati lehetőségekről”

Ugye nem azt akarod állítani, hogy a határozat(ok) végén nem állt ott a jogorvoslatról szóló tájékoztatás???

Még nem fejeztem be, de most elhívtak a gép elől, később folytatom.

Burn Out # 2016.07.30. 14:14

Elnézésedet kérem, pontatlan volt a megfogalmazásom. A kúriai döntés hivatkozik a gyalogos elsőbbségére, de magának a döntésnek nem az a tárgya, nem az a büntetőjogi vetülete, hanem a gépjárművezetőtől elvárható magatartás, körültekintés. Korábban azt írtad, hogy "elvi jelleggel értelmezi az elsőbbséget", erre írtam. Az elsőbbséget nem kellett értelmeznie, mert az konkrétan és egyértelműen meg van fogalmazva a vonatkozó jogszabályban.

Te írtad 07.23-án, hogy "jogértelmezési kérdésről van szó".

Pont az a lényeg, hogy van a szabálysértési hatóságnak is egy álláspontja és van neked is, alaptalannak tekintheted az eljárásukat, de ebben a bíróság illetékes dönteni. Tudod a gyilkosok többsége is alaptalannak tekinti a büntetőeljárást, mert a késnek a testből való kihúzásával csak meg akarta menteni az áldozatot. A tolvajok is rendszerint alaptalannak tekintik az eljárást, mivel az ellopott dolgot csak azért vitték magukkal, hogy később le tudják adni a rendőrségnek :)

karogo # 2016.07.30. 05:24

@Burn Out
"A Kúria döntése pont nem a gyalogos elsőbbségét értelmezi, hanem a járművezetőtől elvárható magatartást, a fokozott óvatosságot és a megfelelő sebességet...."
Ez nem ugyanazt jelenti? :) Ez gyalogos elsőbbségének a tartalma, hogy milyen járművezetői magatartás szükséges ahhoz hogy az ne sérüljön.

Nem állítottam, hogy a bíróság jogértelmezési kérdésben döntött: "A bíróság kimondta a rendőrség álláspontjáról, hogy egyátalán nem állapítható meg, illetve az ellentmondásról, hogy alapos, de mégis olyan hangvétekű, hogy inkább bizonyítottság hiányáról, mint bizonyított alaptalanságról szól"

  1. A hatósági határozat lényegében arról szól, hogy pusztán az, hogy gyalogos tartózkodik a gyalogátkelőhely közelében már azonnali megállási kötelezettséget jelent minden járművezetőnek, ennél több körülmény vizsgálatára már nincs is szükség.
  2. Szerintem viszont az adott esetben mérlegelndő körülmények miatt ez nem feltétlen van így, az én esetemben megállpítható, hogy a gyalogosnak csak az én áthaladásom után volt átkelési szándéka.

Szerintem a bíróság határozata azt jelenti, hogy az 1-es nem igaz, 2-es nem bizonyítható, ennek vizsgálatához szükséges részletek nem lettek rögzítve a hatóság részéről, csak egyoldalúan adtam elő

Azzal hogy 1-es nem igaz, már alaptlannak tekintem a hatóság eljárását.

Burn Out # 2016.07.29. 19:56

Az utolsó bekezdés véletlenül maradt bent a válaszomban, azzal ne foglalkozz. Az elküldés után vettem észre...

Burn Out # 2016.07.29. 19:54

Elolvastam a Kúria döntését és a Te álláspontodat is. Elárulom, hogy többször is elolvastam a Kúria döntését. Részemről a Kúria döntése teljesen másról szól. Összességében értelmezem és nem pedig kiragadok belőle olyan részeket, amikről úgy gondolom, hogy a saját ügyemben jó lehet.

A Kúria döntését így kezdted:
„Ez egy elképesztő módon figyelmetlen gyalogos elsodrásával járó konkrét esetből kiindulva értelmezi a gyalogos elsőbbségét elvi jelleggel.”

A Kúria döntése pont nem a gyalogos elsőbbségét értelmezi, hanem a járművezetőtől elvárható magatartást, a fokozott óvatosságot és a megfelelő sebességet....

A gyalogos elsőbbségét a Kresz egyértelműen megfogalmazza, amitől a bíróság sem térhet el. Ez pedig a következő: A kijelölt gyalogátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni.

Részemről már itt elbukik a teljes okfejtésed.

A bíróság a döntésében szerintem - úgy, hogy nem láttam az iratokat - nem jogértelmezési kérdésben döntött, ahogy Te állítod, hanem az eset körülményeit értékelte a számodra kedvezően. A rendőrség szerint elsőbbséget kellett volna adnod a Kresz alapján, Te meg gondolom arra hivatkoztál, hogy a gyalogosnak nem volt átkelési szándéka, ezért nem kellett elsőbbséget adnod. A bíróság - gondolom - nem látta megalapozottnak a rendőrség álláspontját (pl.: nem volt róla felvétel) és ezért igazat adott neked. Gondolom a bíróság ítéletében ez úgy szerepelhet, hogy nem bizonyítható a szabálysértés elkövetése, ami nem éppen ugyanazt jelenti, hogy nem követtél el semmit sem.

rendkívül szigorú módon nagy felelősséget tol az autósokra (szerintem talán nem is veszi figyelembe eléggé azt a pontot, hogy a gyalogos köteles meggyőződni a lelépés veszélytelenségéről és hogy kiszámíthatóan kell viselkednie), de az én ügyemben még ezzel a szigorral együtt is a javamra szól az értelmezés.
Öreg Tölgy

Öreg Tölgy # 2016.07.29. 19:08

Csak három megjegyzés:

Sosem állítottam, hogy azt állítottad volna, hogy a Kúria a Te ügyedben döntött volna bármilyen módon. Már csak azért sem, mert pontosan tudom: a szabálysértési ügy az érdemében soha, semmilyen módon nem juthat a Kúria elé (ezért is nincs elvi irányítás). Egyébként is csak egy okból (különböző ítélőtáblák területén működő járásbíróságok közötti negatív hatásköri összeütközés esetén), de az nem az ügy érdemére vonatkozik.

Soha nem állítottam, hogy Te elkövetted a szabálysértést. Igaz, az ellenkezőjét sem. Azt állítottam, hogy az eljárás szabályszerű - és számodra kedvező eredményt hozó - lefolytatásával a hatóság nem valósított meg kártérítési igényt megalapozó jogsértést.

Azt valóban elfelejtettem még leírni, amire szerintem Burn Out célzott: a legeslegalapvetőbb tévedésed abban áll, hogy azt hiszed, hogy egy kártérítési ügyben majd újra lefolytatják a szabálysértési eljárást.

karogo # 2016.07.29. 18:43

@Öreg Tölgy:
Örülök, hogy elismered, hogy valós tényt írtam :) Szerintem nem egy gondolatsor kiragadott részletét idéztem hanem az egész gondolatot, de ne lovagoljunk ezen. Teljesen irreleváns az ügy szempontjából.
Sosem állítottam hogy az én ügyemben valaha is döntött volna bármi módon a kúria, azt mondtam létezik egy más, részben hasonló ügyben kúria állásfoglalás, ahol a kifejtett jogértelmezés azon része, ami témában azonos az én esetemmel, ott a Kúria jogértelmezése egybecseng az enyémmel, ez nyilván nem kötelez senkit, de lényegesebb információforrás, mint az én agymenésem, vagy egy egyszerű ügyvédé. Csak úgy mellékesen jegyeztem ezt meg, sosem erre építettem, azt, hogy létezik ilyen érvelés a Kúriától 4 hónappal azután találtam meg, hogy ellentmondtam a rendőrség agymenésének és megérkezett első(!) alkalommal írásban az álláspontjuk, már rég azt hittem hogy lezárult az egész ügy, és a "sokk" :) miatt, hogy még nem fejeződött be, ezek ezt a hajmeresztő hülyeséget komolyan gondolják, kerestem valami pluszt, próbáltam érteni lehet-e hogy látszat csal és a hatóság álláspontjának van hajszálnyi értelme, de nem csalódtam.

Szép dolog, hogy sokaknak segítettél itt, még furcsább, hogy az én kérdésembe sosem próbáltál belegondolni, inkább alapoból feltételezed, hogy nem igaz, hogy nem köövettem el a szabálysértést, és ezt a hatóság már az igazoltatás pillanatában tudhatta volna.

"Persze te az a típus vagy, aki nem jogi tanácsot vár, hanem azt, hogy alájátsszanak, mennyire igaza van. "
Félig igaz, annak megvitatását vártam, hogy mennyire vna igazam (A kárigény szempontjából, nem akárigény alapját adó eljárás szempontjából). HA biztos vagyok benne hogy igazam van, akkor ügyvédhez mennék.

@Burnout
Nem vagy hajlandó elolvasni mit írtam a kúria döntéséről?
Egybébként meg: "Eljárásjogi szabályokkal, illetve az eljárás menetével nem vagy tisztában."
Ez természetesen így van, honnan tudnám? Pont ezért vagyok itt... most akkor wattafakk?

Burn Out # 2016.07.29. 16:09

Amúgy még mindig helytelenül értelmezed a Kúria döntését. Eljárásjogi szabályokkal, illetve az eljárás menetével nem vagy tisztában.

Tényleg csak annyit tudsz csinálni, amit Öreg Tölgy is javasolt. Keress ügyvédet, indíts pert, aztán majd lesz valami. Valaki pervesztes lesz és az nem az alperes lesz. Perköltségre majd tegyél félre :)

Öreg Tölgy # 2016.07.29. 15:49

Kár, pedig azt hittem, az előző posztod azért hagytad abba, mert beláttad, mekkora marhaságot írsz. Mindenesetre kár volt folytatni.

De akkor már tanuljunk valamit a jogból: amit tőlem idéztél, azt hívják úgy, hogy valós tény hamis színben való feltüntetése. Azzal, hogy egy gondolatsor közepét idézted, de kihagytad az elejét, azzal úgy tüntetted fel, mint ha azt vitattam volna, hogy a Kúriának létezik-e "elvi döntés" nevű irányítási eszköze. Ha az elejét is idézted volna, kiderült volna, hogy azt vitattam (és vitatom), hogy olyan elvi döntése létezne, ami azt mondaná ki, hogy amit leírtál, az nem szabálysértés. Ha pedig a végét is idézted volna, akkor még egyértelműbb lett volna: azt írtam, hogy a szabálysértési jogban nincs kúriai elvi irányítás.

A stílusomat sajnálom, ha megnézed, általában talán elég sok használható válasszal tudtam szolgálni a fórumon a jogkereső közönségnek. Persze te az a típus vagy, aki nem jogi tanácsot vár, hanem azt, hogy alájátsszanak, mennyire igaza van. Hát úgy látszik, ez itt nem jön össze, mástól sem.

Javaslom, menj el egy igazi ügyvédhez: biztosan fogsz találni olyat, aki ezt szívesen megteszi, és még bíztat is, hogy mennyire igazad van. Aztán meg majd ha elveszted a pert - ami nyilvánvaló - akkor széttárja a kezét, hogy .... volt a bíró. Ő elteszi a pénzt, te átkozódhatsz tovább, és minden megy a maga rendjén tovább.

karogo # 2016.07.29. 15:02

Fura, írtam egy hosszabb hozzászólást, látszólag nem ment el, gondoltam akkor lesz.rom, itt a vége, erre pár nap boldog internetmentes szabadság után látom, hogy elment az első pár karakter de több nem...

@vén kóró
"hol írtam én azt, hogy a büntetőjogban nincs elvi döntés? Már az olvasás sem megy?"
Öreg Tölgy: " 'a kúria elvi döntése' Légy oly kedves, és ezzel ne dobálózz szakembernek, nem fogok ettől hasra esni, pontosan tudom ugyanis, hogy ilyen nincs"

Semmi bajom a szenlitással, remélem én is megérem, nekem az óriási arcoddal, lekezelő hangnemeddel, ellenséges hozzáállásoddal van bajom, ez váltotta ki belőlem a hasonló színvonalú válaszokat.

@gerbera317
Általában hatósági eljárásoknál szokásos tájékoztani az eljárás alá vontat a jogorvoslati lehetőségekről, nem annyire elrugaszkodott igény ez.
Másrészt ha PANASZT nyújtok be a hatóság eljárása ellne, arra szerintem (az eljárás mentétől függetlenül) akkor is legalább formailag válaszolni kellene, ha full hülyeséget beszélnék.

Mi az ami szerinted az itt leírtakban összehordott volt?

Vegyük sorban:

  • nem követtem el szabálysértést
  • egy rendőr a bírságbehajtás hevében szerette volna azt hinni hogy igen
  • az események lefolyása sosem volt vitatott, pusztán jogértelmezési vita volt ő úgy tudta a kreszt, ahogy 3 éveseknek tanítják, én meg úgy, ahogy vizsgáztam belőle
  • nem lehetett vele beszélni, ő ragaszkodott hülyeségéhez
  • beadta a feljelentést

[eddig rendben]
[innen gáz]

  • a hatóság érdemi vizsgálat, a rendőr meghallgatása nélkül komolyan vette a komolytalan feljelentést
  • az idézéssel indokolatlan mértékben korlátozták cselekvési szabadásgomat, ahhoz hogy álláspontomat megismerjék nem lett volna szükség arra, hogy kényszert alkalmazzanak (a felszólítás tartalma szerint nem volt lehetőségem nem megjelenni, más időpontot egyeztetni, írásban kommunikálni, egyetlen megjelelölt alternatíva az elővezetés)
  • sikerült olyan határozatot hozni ellenem, ami nem veszi figyelembe sem az én meghallgatásomon sem a feljelentő rendőr meghallgatásán jegyzőkönyvben rögzített dolgokat, és indoklást címén csak az igen felületes vád megismétlést tartalmazza, nem tartalmaz olyan indoklást, ami a rögzített tények, jogszabályok és a vád alapossága közötti kapcsolatot elemzi
  • igen alapos ellentmondást fogalmaztam, ami kitér az események ismételt, részletes előadására, a helyzet jogszabályokkal összefüggésben történő elemzésére, határozat formai és tartalmi elemeivel kapcsoaltos hiányosságokra, idéztem az említett Kúria elvi döntést, ami hasonló témában fejt ki jogértelmezést, az enyémmel egybehangzóan. Ezt érdemi vizsgálat nélkül lesöpörte hatóság (a bíróság meg azonnal alaposnak minősítette)

Én tényleg nem tudom felfogni, ebből miért az jön le neked, hgoy én vagyok a hülye?
Miért adsz hitelt a hatósági eljárásnak úgy hogy a lényeges részleteket nem ismered, azt meg ismerned kell, hogy közlekedési ügyekben kb. 90%-ban pénzbehajtásról szól a dolog? Téynelges társadalomra veszélyesség hiányában a bümtető-/szabálysértési jog alapját adó elem hiányzik, pusztán adminsiztartív, formalitásokra épülő szabálysértésekért osztanak érdemi bűntetéseket, vagy mint esetemben, még a formai szabálysértés is hiányzik, csak fizet a paraszt, hgoy ne baszakodjanak vele.

Más esetekben biztos nagyon hasznos munkát végez a rendőrség, de közlekedési kérdésekben többnyire a tisztességes állampolgár ellenségei.

Miért találod azt normálisnak, ha egy alaptalan vád ellen védekezni nem visszatérítendő módon többe kerül, mint a vád alapján fizetendő bírság?

karogo # 2016.07.24. 19:26

@Öreg hölgy:
Te írtad:
">>a kúria elvi döntése

gerbera317 # 2016.07.24. 17:18

Na, hát csak kibökted végre, hogy volt ott valami szabályszegésnek tűnő dolog, amiről a bíróság utóbb kimondta, hogy nem bizonyítható.
Ha a rendőr a helyszínen szabályszegést észlelt és feljelentett, a fellebbezésed pedig olyan volt, mint amit itt az előzményben összehordtál elvi döntésről és egyéb xarságokról, akkor a másodfok is helyesen döntött, hogy elkaszál.
Azonban a bíróság is helyesen döntött, hogy nem bizonyítható a szabályszegés, ilyen tényállás mellett ugyanis nem lehet mást megállapítani. Az, hogy a bíróság indoklása összecsapott és zavaros, nem a bíróság hibája. Valószínűleg a fellebbezés, és a felülvizsgálati kérelem is az volt. Itt inkább az eredménynek kell örülni, mégpedig nagyon.

„Továbbá tájékoztatást kértem, hogy az ebből eredő károm hogyan téríthető meg. Nem kellene erre legalább válaszolni?”

Miért is kellene válaszolniuk? A hatóság a kártérítés kérdésében ellenérdekű félnek minősül. Ugye azt nem gondolod komolyan, hogy az ellenérdekű fél köteles téged kitanítani, ráadásul ingyé', hogyan kaszálhatod el? Még talán a keresetet is velük íratnád meg? Bexarás... És azt se várd el tőlük, hogy írásba adják, hogy lóf@sz a $e§§edbe. Úgyhogy inkább nem kaptál semmilyen választ.

Öreg Tölgy # 2016.07.24. 10:39

Rozzant varnyú,

hol írtam én azt, hogy a büntetőjogban nincs elvi döntés? Már az olvasás sem megy? Pedig azt nem a jogi egyetemen tanítják, hanem az általánosban!

Szabálysértés - bűncselekmény; apró különbség (például az eljárást is más törvény szabályozza). Persze, neked doszt mindegy. Értelmetlen dolog a részleteken vitatkozni azzal, aki azt sem tudja, miről beszél.

karogo # 2016.07.24. 03:24

@Burn Out
Az elvi döntés a gyalogátkelőhelyen áthaladó gyalogos estében az elsőbbség tartalmát elemzi. Azt nem mondtam nyilván, hogy az én ügyemben a Kúria elé jutott volna a dolog és nekem adott volna igazat, csak azt, mellesleg, hogy egy más ügyhöz kapcsolódó elvi döntés indoklásában a Kúria az enyémmel egybehangzó értelmezést fejt ki.

@vén kóró: azt mondtad, hogy a büntetőjogban nincs elvi döntés, erre mondtam, hogy de van.
Nem igaz, hogy egy mezei BH-ból egyetlen mondatot ragadtam ki és erre építeném az állápontomat. Álláspontom lényege, hogy körtére vonatkozó jpgszabályt (gyalogátkelőn áthaladó gyalogos) nem lehet almára alkalmazni (gyalogátkelőhelytől biztos távolságban várakozó galogos), vagy legalább kísérletet kéne tenni annak megindoklására, hogy miért (Én tudnék olyan helyzetet elképzelni, amikor eléggé körte az alma, de azért ezt mégiscsak indokolni illene). Az csak mellékes, hogy nem egy mezei BH esetén, hanem egy olyan esetben, amikor a Kúria a gyalogos elsőbbségének tartalmával elvi szinten foglalkozott, nem egy félmondatban, hanem egy logikailag egységes bekezdésben kifejetett jogértelmezés összecseng az enyémmel, és ellentétes a hatóságéval. Nem erre építettem, ha nem lenne ilyen hivatkozási alap, akkor is alapos lenne a kifogásom, ezt csak mellékesen jegyeztem meg.

De látjátok, nem a témáról beszélünk, nem az alpatalan eljárás esetén teendőkről, nem az alaptalanság követelméynéről, hanem a gyalogos elsőbbségéről, Kúria határoazatokról és @Öreg Tölgy épelműjéségéről szól a vita, ezt akartam elkerülni, amikor ezekbe a részletekbe nem akartam belemenni, szétoffoljuk az egészet...

Öreg Tölgy # 2016.07.23. 06:13

Hát néha már szégyellem magam, hogy a hozzá nem értésből vagy (a Te esetedben) a szándékos félrebeszélésből hogy ki tudom bogozni az igazságot.

Mit is írtam?

"legfeljebb valamilyen közlekedési bűncselekményre vonatkozó BH-ból ragadhattál ki egy mondatot, amit aztán a saját szájízed szerint értelmezel (félre), csakúgy, mint a bírósági döntést."

Ez 100 %-ig bebizonyosodott. Az a baj, hogy a kártérítési igényed is hozzám hasonló szakemberek fogják elbírálni, nem olyanok, mint Te. Marad a "mocskos, rohadt, korrupt" stb., meg a nicknévvel való humorizálás. Jó szórakozást hozzá, ebben én már nem veszek részt. :)

Burn Out # 2016.07.23. 06:05

a kúria nem a gyalogos elsőbbségét értelmezi...

Burn Out # 2016.07.23. 06:04

Az összefüggő szövegből ragadtál ki részeket, és azt próbálod a saját esetedre ráhúzni.

karogo # 2016.07.23. 05:46

@vén kóró :)
Újabb bizonyíték a piac felüeltességére :)
én is mondtam hogy ez a bírósági döntés kevés, újabb, alaposabb lenne szükséges, és ennek megindításában elsősorban azt mérlegelem, elegendők-e bizonyítékaim, de ha nem kapom meg a rendőrautó felvételét (ami mint mondtam a döntést hozó 0. fokú bíróságnak sem állt rendelkezésére), akkor ne/
A kúria 8/2015 számú bűntető elvi döntésének létezését elvből kizáró álláspontodat inkább nem kommentálom, csak csendben mosolygok. Hálisten nem vagyok akkora szakember mint te :)

karogo # 2016.07.23. 05:41

8/2015 büntető elvi döntés
Ez egy elképesztő módon figyelmetlen gyalogos elsodrásával járó konkrét esetből kiindulva értelmezi a gyalogos elsőbbségét elvi jelleggel, rendkívül szigorú módon nagy felelősséget tol az autósokra (szerintem talán nem is veszi figyelembe eléggé azt a pontot, hogy a gyalogos köteles meggyőződni a lelépés veszélytelenségéről és hogy kiszámíthatóan kell viselkednie), de az én ügyemben még ezzel a szigorral együtt is a javamra szól az értelmezés.

Öreg Tölgy # 2016.07.23. 05:41

"de, azonnal megállíptható volt."

Ja igen, csak a bíróság sem állapította meg.

" a kúria elvi döntése alapján is."

Légy oly kedves, és ezzel ne dobálózz szakembernek, nem fogok ettől hasra esni, pontosan tudom ugyanis, hogy ilyen nincs; szabálysértési jogban a Kúriának nincs elvi irányítási jogköre, legfeljebb valamilyen közlekedési bűncselekményre vonatkozó BH-ból ragadhattál ki egy mondatot, amit aztán a saját szájízed szerint értelmezel (félre), csakúgy, mint a bírósági döntést.

Sajnálom, hogy zavarosak a válaszaim, szerencsére a valós piac nem így árazott be. Tudom még javasolni a gyakorikerdesek.hu "törvények, jog" rovatát, ott rengeteg "szakértő" van, akik majd biztosan igazat adnak Neked és kórusban átkozzák és korruptozzák majd a rendőrséget és a bíróságot (más kérdés, hogy abból pénz nem lesz).

Burn Out # 2016.07.23. 05:32

Pont azért hivatkoztam rá, hogy lásd milyen esetben lehet kérni kártalanítást, ami nem azonos a kártérítéssel.

Amúgy melyik kúriai döntésről van szó?

karogo # 2016.07.23. 05:29

@öreg tölgy
de, azonnal megállíptható volt. pont a spakában vezetés esete, azonnal eldönthető, hogy történt szabálysértés vagy nem. Semmilyen új információ, körülmény nem derült ki az eljárás megindítása és lezárása között. A bíróság miért fordítana energiát az alaptalanság bizonyítására, ha a beadvány már az alposság hiányában is visszadobható?
A bírósági határózat ugyan zavaros, de nem annyira, mint a te hozzászólásaid :)
És igen, az én álláspontom teljesen egyértelmű, nem csak logikailag, hogy ne alkalmazzunk már külön erre vonatkozó érvelés nélkül egy úttesten áthaladó gyalogosra vonatkozó szabályt a járdán várakozóra, hanem a kúria elvi döntése alapján is.
A rendőr óvodásoknak tanított szinten ismerte akreszt és emiatt én szívtam. Miért gondolod, hogy ez normális?

karogo # 2016.07.23. 05:19

Jogértelmezési kérdésről van szó, az eljárás megindítása előtt és lezárása után pontosan ugyanzok az információk álltak a hatóság rendelkezésére. A bíróság dönt, igen, ilyenkor az a szokás, hogy a vesztes fizeti a másik fél jogos költségeit is.
Köszönöm, hogy sokak között elsőként végre valaki konkrét jogszabályra hivatkozott, de olvasatom szerint ez az én esetemben nem alkalmazható, hiszen én nem megítélt büntetés miatt kérnék kértérítést, tárgyi alapon, hanem az eljárás miatt... inkább talán költségtérítést mint kártérítést. Bár úgy dobálózok fogalmakkal, hogy azok pontos jelentését nem ismerem :D

Öreg Tölgy # 2016.07.23. 05:18

Hát igen, sejtettem. Szó nincs tehát arról, hogy a rendőrség valamiféle nyilvánvalóan, bármiféle mérlegelés nélkül, azonnal megállapíthatóan nem jogellenes magatartást (pl. sapkában vezetést) rótt volna a terhedre, amiről azonnal megállapíthatta volna, hogy nem szabálysértés, hanem egy olyan "véleményes" kérdést, aminek a ténybeli alapjai sem tisztázottak, és valóban, az eljárás megszüntetése a szabálysértés bizonyítatlanságán alapul. A kártérítési eljárásban tehát még csak nem is a jogerős bírósági határozatot kellene alapul vennie az arról döntő szervnek (hiszen az zavaros és összecsapott), hanem a karogo által kifejtett teljesen egyértelmű álláspontot, amit egyébként az ügyben eljárt egyetlen hatóság sem osztott.

Burn Out # 2016.07.23. 05:03

Így leírva már egyértelmű, hogy megalapozatlan lenne a kártérítési kereseted. A rendőrség szerint szabálysértést követtél el, szerinted meg nem. Mivel nem értettél velük egyet, ezért a bíróság döntött. Az ügyedben pont ez a leglényegesebb, ezért kérte mindenki, hogy írd le.

A Szabstv. 133/A. § alatt találod a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseket.