Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi történetet elmesélve szeretnék Önöktől tanácsot kérni egy hamis tanúzás bűntette miatt indult büntetőügyben.
A Debreceni Járásbíróság előtt van folyamatban egy büntetőeljárás nagyapám ellen, büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt. A nagyapám 80 éves, írástudatlan, valamint olvasni sem tud. Nyomozati szakban védőt rendeltek ki neki, azonban a védő a vádemelést követően felmentését kérte, így a járásbíróság őt felmentette, és új védőt rendelt ki. Nagyapám részére a járásbíróság a kirendelő végzésben megküldte a védő nevét és címét. Az ügyvéd úr a tárgyalás előtt nem kereste meg a nagyapámat, a bíróság folyosóján pedig a vád egyik tanújával beszélgetett, és nagyapámmal nem állt szóba. Nagyapám a bírónak előadta a tárgyaláson szóban, hogy a kirendelt védő helyett másik védő kirendelését kéri, mivel a kirendelt védőben nem bízik meg. A bíróság a tárgyaláson végzéssel elutasította a nagyapám védő kizárására irányuló indítványát. A végzés ellen nagyapám fellebbezést jelentett be. Az ügy átkerült a Debreceni Törvényszékre, ahol az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyták. A végzést amikor megkaptuk, akkor megnéztem a végzést meghozó bírók nevét, és közülük az egyik bíró polgári ügyszakos bíró. Az ügyszám Beüf.-el kezdődött. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen ügyben hogyan járhat el polgári ügyes bíró másodfokon? Valamint az lenne a kérdésem, hogy a védőt a bizalmi viszony megingása miatt miért nem zárja ki a bíróság?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel,
Nagyné Németh Nóra