Megtörtént esetről van szó, kérdésessé vált ennek minősítése? Vajon kinek van igaza? Nem olyan régen történt, hogy X.Y. lakását kiadta egy albérlőnek. Fél éven keresztül rendesen és rendszeresen kapta a főbérlő a bérleti díjat. A lakást berendezve és felújítva adta át. A főbérlőt az albérlő értesítette arról, hogy nyaralni megy, ezért egy ismerőse fogja fizetni a lakásért a bérleti díjat. Mivel az esedékessé vált bérleti díjat nem kapta meg a főbérlő ezért felutazott a nagy városba, hogy megnézze a lakást. Láss csodát a zár kicserélve. Bejutni már nem lehetett csak úgy ha a hívott lakatos a zárat leveri. Ez mind mikor sikerült, belépve a lakásba vette észre, hogy a szépen berendezett luxus lakásban semmi nem maradt. Az utólsó szöget is kiszedték a falból. A keletkezett kár körülbelül kb 500.000 Ft
Véleményem szerínt az albérlő a BTK 317§ (1). bek.-be ütköző és aszerínt minősülő sikkasztás vétségét követte el. De vannak ellentétes vélemények ezzel kapcsolatban.
BTK 317.§ ?
- 1
- 2
Vannak. De mielőtt kifejteném a következő lenne a kérdésem: A főbérlő cselekménye mely BTK-beli tényállásnak felel meg?
Magánlaksértés alapesete.
A bérlő cselekménye viszont inkább lopás, mint sikkasztás.
Az albérlő büncselekményt követett el, de milyen bcs-t? Egyesek lopásba minősítenék, mások sikkasztásba. Személy szerínt én sikkasztásba minősítem, de lehet ezen vitatkozni. A főbérlő a lakást teljes vagyontárgyaival adta ki a bérlőnek., rábízva ezzel a berendezési tárgyakat. Amikor a lakásból az albérlő kiköltözött, berendezési tárgyait magával vitte, tehát sajátjaként rendelkezett azokkal.
Ha egy szállodából elviszed a fürdőköpenyt távozáskor, az lopás, nem sikkasztás. Ugyanígy, ha a bérlő (és nem albérlő) eltulajdonít valamely ingóságot az általa bérelt ingatlanból.
A sikkasztás tényállásában a "rábízott" szvsz nem egyszerűen birtokba bocsátott dolgot jelent, hanem ennél többet; kezelésre adott megbízást. (Tehát megbízás, munkaviszony vagy ezzekkel rokon egyéb jogviszony szükséges.)
Álljunk meg egy kicsit. Eddigi ismert tényállás az, hogy nincs a lakásban semmi. Mi van akkor, ha az albérlő nyári szabadsága idejére egy őrzött raktárba szállítatta a berendezést, azért, hogy gondosan megóvja azt? De ha tényleg eladta, akkor sikkasztás bűncselekménye valósult meg, illetve kötelem keletkezett közte és a bérbeadó tulajdonos között. Amíg ez a rész nem bizonyított, vagy nincs rá gyanú, addig a zárat feltörő bérbeadó ellen- ahogy KBS kolléga is jelezte -magánlaksértés bűncselekménye miatt eljárást kell indítania a rendőrségnek.
Hát másba indult az eljárás.
A lényeget nem írtam le, hogy 316§ (1). bek...... rendeltek el nyomozást
Mint mondtam, szerintem helyesen. Egyébként - ha jól emlékszem - a büntetési tétel ugyanaz.
Igen a büntetési tétel ua. Annyit tudok, hogy jelenleg nincs meg a gyan. és a lakás berendezési tárgyak sem kerültek elő. De ez a nyom. későbbi szakaszában kiderül. Átminősítés meg megoldható menet közben is.
Üdv.: BJ
Sziasztok!
Ide kívánkozik ez az eseti döntés:
BH1987. 427.
Nem sikkasztással elkövetett tulajdon elleni szabálysértést, hanem a lakást közösen használó személy sérelmére elkövetett lopás vétségét valósítja meg, ha az elvált, de a közös lakást használó terhelt a volt férje személyi tulajdonában levő, 2000 forintot meg nem haladó értékű ingóságot eladja, míg a sértett szabadságvesztés büntetését tölti [Btk. 316. § (2) h) pont, 317. § (1) bek.].
A Btk. 316.§ akkor jöhetne szóba, ha a feljelentés, vagy az egyéb adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a bérlőn kívül más harmdik személy(-ek) gyanusíthatók a berendezés elvitelével. Ha a bérlő ellen folyik az eljárás, akkor csak és kizárólag sikkasztás lehet a gyanusítás. Azért nem mindegy , mert a Be. 2.§ (2) bekezdése alapján akkor törvényes a vád, ha a vádindítványban meghatározott személy pontosan körül írt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt kezdeményezik a bírósági eljárást. Ha szépen lenyomozza a rendőrség az üget a Btk. 316.§ alpján, a vádemelés is emiatt törénik, akkor lehet, hogy a bíróság az előkészjtő szakaszban megszünteti az eljárást.
Az álláspontod indoklásra szorul: Ez így ex chatedra.
A bérlő az általa bérelt dolgot jogszerű birtoklás miatt nem lophatja el csak sikkaszthatja. Ha a feljelentés arról szól, hogy valaki ismeretlen - és nem a bérlő- elvitte a berendezést, akkor lehet lopásról beszélni. A lopás tettese bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosa és az a személy, aki a dolgot jogszerűen birtokolja. A lopás elkövetési tevékenysége két szakaszos. Első: korábbi birtoklási helyzet megszüntetése, második új birtoklási helyzet létrehozása. Tettes csak az lehet, aki mind a kettőt megvalósítja. A bérlő az elsőt nem tudja, mert ő birtokol. A sikkasztás ( Btk. 317.§ ) abban különbözik a lopástól, hogy a rábízott idegen dolgot jogtalanul tulajdonítja el, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.
Szép. Logikus.
De valami nem hagy nyugodni mégsem. Hiszen ezek szerint aki a vendégségben az arany kávéskanalat a zsebébe sülyeszti, az nem lop, hanem sikkaszt. (Ti. az a kanál a birtokába volt adva.) Ugyanígy nem lop, hanem sikkaszt az a szállodai vendég is, aki magával viszi a tévét az ablakon át.
Talán ott lehet a magyarázat, hogy a lakásbérlet esetén a lakással együtt bérbe adott ingóságok vonatkozásában a birtokba adás, a birtoklás joga nem teljes. A bérlő jogosult ugyan azokat rendeltetésüknek megfelelően használni - de a lakásból elszállítani, máshol hasznosítani őket már nem. A bérbeadónak pedig bizonyos ellenőrzési joga marad meg, mint a birtoklás szélsőségesen redukált maradványa. Ha tehát a bérlő az ingóságokat a lakásból a jogtalan eltulajdonítás szándékával elviszi, akkor lényegében megszünteti a fennálló birtoklási helyzetet. (Értsd: saját birtoklási jogát kiszélesíti, a bérbeadóét pedig még csökevényes voltában is megszünteti.) Vagyis megvalósítja a lopás cselekményének első szakaszát.
A másik oldalról közelítve csak ismételni tudom: szerintem a sikkasztás tényállásában a "rá bízott" többet jelent annál, hogy "neki oda adott", "használatába ideiglenesen átadott". E többlet nélkül pedig lopásról lehet szó.
Mi van akkor, ha èn a kempingbol az àltalam ideiglenesen birtokolt lakokocsit simàn utànakotom az autòmnak ès lelèpek vele. Az is sikkasztàs?
Más dolog a bérlet, vagy a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás. A szállodában sem szobát bérelsz, hanem kereskedelmi szálláshely szolgáltatást veszel igénybe.
@ Dr. Attika!
Két kérdésem van, és egyik sem provokatív és megbántani sem akarlak (ezt jó előre tisztázni, mert már volt ebből gond: vki durcás lett..).
1. A Dr. igazi vagy csak megelőlegezett a neved mellett?
2. Olvastad a BH-t? Ha igen, akkor mi alapján érvelsz amellett, hogy sikkasztás, mikor világosan leírja az eseti döntés, hogy itt lopásról van szó!
@ Kovács_Béla_Sándor!
Az érvelésed minden részével egyetértek. Szépen megfogalmaztad.
Köszönöm. De ennek ellenére valószínűleg Attikának van igaza. :)) Aki egyébként nem bitorlója a rövidítésnek. Bár így nagy D-vel...
Áfonyalekvár!
Valószínűleg azért állítja, mert a leírt BH és az itt leírt tényállás között igen sok különbség van. A BH-ban az elvált, de még együtt élő házasfelek egyike vonult be a börtönbe, a másik meg eladogatta a cuccait. Azokat a cuccokat azonban ő nem használhatta, azok csak azért maradtak ott, mert a sértett is ott lakott, nem volt hová vinnie. Ebben az esetben viszont nem erről van szó. Egy lakásbérleti szerződés nyilván nem csak a falakra, hanem az ágyra, televízióra is kiterjed, és itt ezek tűntek el.
Erre az esetre közzétett BH nincs. Én a sikkasztás felé hajlok, de lehet felhozni érveket a lopás mellett is. Az idézett BH azonban nem igazán érv.
afonyalekvar! Jogosult vagyok az állam- és jogtudományi doktori cím használatára. A BH tényleg nem erről szól. A büntetőjog különös részi tankönyvek is foglalkoznak a témával és ott is leszögezik, hogy a bérelt dolog eltulajdonítása nem lopás, hanem sikkasztás, de az előadásokon is előszeretettel hozzák ezt elő.
Sziasztok!
Igazatok van a BH-val kapcsolatban,
nem gondoltam végig.
Ellenben fenntartom a véleményem, K.B. Sándor (nem tudom tegezhetlek e, Sanyi:) véleménye nagyon szimpatikus és szerintem elfogadható:
„lakásbérlet esetén a lakással együtt bérbe adott ingóságok vonatkozásában a birtokba adás, a birtoklás joga nem teljes. A bérlő jogosult ugyan azokat rendeltetésüknek megfelelően használni - de a lakásból elszállítani, máshol hasznosítani őket már nem. A bérbeadónak pedig bizonyos ellenőrzési joga marad meg, mint a birtoklás szélsőségesen redukált maradványa. Ha tehát a bérlő az ingóságokat a lakásból a jogtalan eltulajdonítás szándékával elviszi, akkor lényegében megszünteti a fennálló birtoklási helyzetet. [...] Vagyis megvalósítja a lopás cselekményének első szakaszát.
[...] sikkasztás tényállásában a "rá bízott" többet jelent annál, hogy "neki oda adott", "használatába ideiglenesen átadott".
E többlet nélkül pedig lopásról lehet szó. ”
Azonban elfogadom, ha a bírói gyakorlat esetleg sikkasztásként értékeli az ilyen eltulajdonítást. Lehet érvelni meggyőzően mellette is.
A tankönyvemet majd megnézem ha kezdődik a suli, de én nem emlékszem ilyen példára (sem a sikkasztásnál, sem a lopásnál), előadásra meg nem járok ;)
Szia!
A bünti előadásokat vétek kihagyni. Melyik egyetemre jársz?
Szevasz!
Győrbe és hidd el nem az..
(Gellér, Kis Norbert, Németh Imi.. csőd)
Amúgy a gyakorlatoknak kicsit több értelme van, de amikor lehet lógok onnan is, mert mindent meg tudok tanulni könyvekből, úgyhogy kész időpocsékolás.
Többiek mindig azzal zrikálnak, hogy levelezőn végzek :))
Te hova jártál? Milyen minősítéssel végeztél?
(sztetek van értelme, hogy a diploma s.c.laude, c.laude, vagy rite? nézik ezt? vagy az egyetem a fontosabb ahova jártál?)
„sztetek van értelme, hogy a diploma s.c.laude, c.laude, vagy rite? ”
Ezt a riték szokták kérdezni. :O)
- 1
- 2
