Új Alkotmány - miért is?


Legislator # 2010.02.09. 20:51

1989-ben kellett volna okosabbnak lenni.


Sunshine after the rain.

Sz.Márton # 2010.02.09. 10:41

Miért ne? Ejtsd csak ki úgy, ahogy ott is az elnökük vezetéknevét és máris lefedi az átmeneti állapotokat.

Berényi Miki # 2010.02.09. 09:34

Szerintetek lehetne Franciaország alkotmánya az 1945-ben -és azóta többször- teljesen átalakított 1942. évi X. tv?

Egyjogász # 2010.02.09. 09:09

Ezt az Alkotmányt 1989-ben ideiglenes Alkotmányként alkották meg, amit a mai napig hatályos bevezető része is kifejez: "A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg."

Aztán ez az új Alkotmány valamiért nagyon nem akar megszületni, úgy tűnik senkinek nem érdeke ennek megalkotása.

tamás46 # 2010.02.09. 07:03

Egyetértek azokkal,akik azt mondják az Alkotmány keret.
Igaz,de az Alkotmány azt is kifejezi,elerndeli,hogy az abban megfogalmazottakat törvénybe kell foglalni(7.§(1,2)(8.§(1.2)).Valamint azt hiányolom, hogy a feltételes módban megfogalmazott törvényi lehetőségre nem készültek/készülnek törvények.Az Alkotmány "70/K.§
Az Alkotmányos jogok megszegése miatt keletkezett igények,továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások a bíróság előtt érvényesíthetők." Ennek a §-nak a bíróság,ügyészség,rendőrség szerinti értelmezése csak a beadvány befogadására terjed ki, de a további eljárásra nem,ezért tovább nincs.!!!!Valamint ez csak a XII. fejezetben foglaltakra vonatkozik.Az már egy másik kérdés, hogy ebben benne van az összes állampolgárt érintő, és az igazságszolgáltatási intézéssel kapcsolatos valamennyi eljárás törvényes lehetősége.Csak a gyakorlat más,függetlenül attól,hogy a bíróság csak a törvényeknek van alávetve.Melyiknek?


Az Alkotmány megszegésének követekzményeir?l,a felel?s alkotmány alkotásról és szellemének érvényesítésér?l egy szó sincs benne.

Sz.Márton # 2010.01.29. 08:41

Bizony..!

Rexor # 2010.01.29. 08:39

Kedves Tamás,

Az Alkotmány el alaptörvény, ami keretet ad. Ezt a keretet a többi jogszabály tölti ki tényleges tartalommal. Ezekben a jogszabályokban található az egyes szabályok megeszgésének szankciója is. Tehát értelmetlen lenne, hogy az Alkotmányban is szankcionálják ezt (nem is ez a funkciója az alaptörvénynek). Egy két alkotmányszöveget ismerek a magyaron kívül, de én egyikben sem láttam szankciórendszert.

Sz.Márton # 2010.01.29. 08:33

Olvasd vissza a 49-es Alkotmány eredeti bevezető szövegét és nincs több kérdés..(.?.), ha a történelmet, a hazai szereplőit (tanítványaikat a közélet minden területén) esetleg még a jogelméletet is megismerted vagy visszaolvasod... Közben már előtte valamivel "kisértet járta be Európát" később több néven kisérletként.
A kisértetek nem egyhamar halnak ki....

tamás46 # 2010.01.29. 07:53

Miért nem zavar senkit az Alkotmányban foglalt törvény (alaptörvény)megszegése?
Mert nincs következménye.Az Alkotmányra tett eskünek nincs jogi értelmezése,és ezért következménye sem.
Nagyon sok minden hiányzik(szándékosan)az Alkotmányból.
Pl:nincs megfogalmazva az állampolgár,a nép, a közvetlen hatalomgyakorlás..stb ezért ezeknek a fogalmaknak különböző értelmezése valójában egy külön jogi vita(alkotmányjog)keretein belül olyan szervezetet hívott életre(Alkotmánybíróság),amelynek a működése az Alkotmánybírók többségi szavazatával,de teljesen elméleti jelleggel működik(?)
Azt azonban az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja,hogy az alkotmányban foglaltak végrehajtásában, vagy ellenére történt-e jogsértés.
Ez vajon kinek a dolga? Az Alkotmány szerint a bíróságé, és ügyészségé,de ki kell próbálni és kiderül,hogy ebben senki nem foglal állást,annak ellenére,hogylétezik kártérítési felelőssége a bíróságoknak,a rendőrségnek az ügyészségnek.Ezt azonban elég jogi herce-hurcával kivédik.Persze attól még nem lesz törvényes a törvénytelenség.


Az Alkotmány megszegésének követekzményeir?l,a felel?s alkotmány alkotásról és szellemének érvényesítésér?l egy szó sincs benne.

földpolgár # 2009.06.24. 15:44

A
http://www.jogiforum.hu/hirek/12462
már foglalkozik az idegenforalmi adóval.
Azzal azonban nem, hogy egy jogszabály, amely megsérti a magánlakás sérthetetlenségét, alkotmányos-e.
Ha pl. elviszem a szeretömet a saját nyaralómba, akkor ö adóköteles.
Árulja már el nekem itt valaki, hogyan lehet az, hogy ilyen nyilvánvaló alkotmánysértés senkit nem zavar.
Az AB tele van ügyekkel. Annyira dilettáns a jogrendszer, hogy ennyi ellentmondás van?
Miért nem kötelesek a jogászok jól dolgozni, s biztosítani a jogszabályok alkotmányosságát?
Idönként azt hiszem, nem jó filmet nézek.

Legislator # 2006.07.12. 13:56

Örülök, hogy nem vagyok egyedül.


Sunshine after the rain.

napoleon # 2006.05.17. 11:34

Üdvözöllek Legislator!

Olvastam pár éve tett gondolataimat, lehet hogy naiv (most már kicsit mosolyogtató) de az alapja nem elvetendő.
Én is híve vagyok a történeti alkotmány tovább élésének, és mélységesen elvetem 1949 évi kreációt már az évszám miatt is. Elgondolkodtató, hogy miért nem 1946 alk. (Csonka alkotmány) eszméit akarták visszaállítani, és azt reformálni a módszerváltás hajnalán.

Legislator # 2006.03.29. 15:23

Egyébként most (2006. elején) egyes jogászkörök megfogalmazták egy új alkotmány első részét (alapvető jogok).


Sunshine after the rain.

Legislator # 2004.02.21. 10:48

Ennek nem olvastam utána, de az az érzésem, hogy az alkotmányvédő funkció csak a harmincas évekre teljesedett ki, és ugye, 1920-ra feláll:) az osztrák Alkotmánybíróság (Kelsen is volt ott később). A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság az 1930-as évekre éri el azt az erkölcsi (és jogbéli) szintet, amelynél fogva a legmagasabb piedesztálra állítandó. A második világháború idején, bombatámadások közt, a Fő utcai, ma elhagyatottan álló:((( épület pincéjében szakadatlanul tárgyaltak a bírák. A mAGYAR kIRÁLYI kÖZIGAZGATÁSI bÍRÓSÁG volt az, amely nem követte a jogellenesen hatalomra került Szálasi-kormányt Szombathelyre, hanem megtagadva a törvénytelen kormánynak az engedelmességet, a helyén maradt, az 1949. évi 2. törvénnyel történt megszüntetéséig. (Egyébként Szálasi "törvényei" sosem kerültek be a Corpus Juris Hungaricibe). A történeti alkotmány éppen idősültsége miatt szilárd. Világos volt, hogy mely sarkalatos törvények, döntvények, jogtudósi művek, tanok vonandók érdekkörébe. Szerintem éppenhogy jó területe lett volna itt az alkotmánybíróságnak. A magyar jogból a legkedvesebb területem épp a történeti alkotmány. A bíróságot nem érdekelte, hogy a politika képtelen egyeségre jutni, ezért szokásjogi alapon kezdik alkalmazni az 1928. évi V. Magyar Magánjogi Törvényjavaslatot, amely a Trianoni Békediktátum által elcsatolt területeken (azok egy részén) hosszan továbbélt. (A Hármaskönyv is szokásjogi alapokon állt, és lett Történeti Alkotmányunk része). A bírák -egy kis résztől eltekintve- olyan magas erkölcsiséget képviseltek, hogy a bíráskodás öncélúsága ritka kivételektől eltekintve fel sem merült. Problémát ma is, akkor is az jelentett, ha a politika a törvénytudomány, vagy a joggyakorlat dolgába ártotta magát.


Sunshine after the rain.

Rexor # 2004.02.20. 13:56

Én köszönöm hogy felvetetted ezt a témát, mert szép és érdekes :). A Közigazgatási Bírósággal kapcsolatban egyetértek, hogy tényleg volt alkotmányvédelmi funkciója, de azért a hagyományos értelmeben vett alkotmánybíráskodás leginkább már az 1. vh után indult be ha emlékeim nem csalnak.

Mindenesetre amit még hozzáfűznék, hogy az alkotmánybíróság általában az alkotmányra és a "sarkalatos törvéynekre" hivatkozva hozza döntéseit. Kiváncsi lennék, mi történne akkor, ha nem lenne alkotmány, vagy mondjuk történeti alkotmány lenne. Félek, hogy az a veszély fenyegethetne, hogy a bíráskodás öncélú lenne és a kormányzati szervek működése is kevésbé lenne beszabályozva. Azzal is egyetértek, hogy lassan a mostani alkotmányunk is történeti lesz, és azért sok tényező él belőle tovább a történeti alkotmányból is.

Legislator # 2004.02.19. 21:07

attól, hogy az alkoitmány történeti, még lehet alkotmánybíráskodás (ilyenszerű a magyar jogban az 1896. évi 26. tc. által létrehozott M. Kir. Közigazgatási Bíróság, amely alkotmányvédő funkcióval is bírt). Nézd! Az is egy járható út, hogy nem nyúlunk ehhez az alkotmányhoz, az is egyfajta út a "történetiesedés " felé. Pontosan azért fércelt mű, mert mondatait koncepciótlanul cserélték ki/be/fel. A történeti alkotmány sem feltétlen igényli a precedensjogot. Köszönöm, hogy reagáltál a hozzászólásomra.


Sunshine after the rain.

Rexor # 2004.02.19. 08:23

Legislator, mi az a probléma az Alkotmánnyal szemben, ami miatt fércelt műnek lehet nevezni? Úgyis mostanra már szinte csak a törvény száma emlékeztet a "szocialista" alkotmányra, egyébként szerintem megállja a helyét. Azért félretenni egy alkotányt, és újat alkotni, mert rovott múltja van,. szerintem feleseleges. Nem állítom, hogy tökéletes, de arra van az Alkotmánybíróság, hogy az estleges hiányosságokat orvosolja. Az Alkotmány nagyobbrészt úgyis csak dekleratív szabályok halmaza, tartalommal a többi jogszabály, illetve a jogalakalmazás tölti meg.

Ha nem lenne alkotmány, vagy történeti alkotmány lenne aLkotmánybíráskodásra se lenne szükség, vagy meg kellene honosítani nálunk is a precedensjog gyakorlatát. Ez pedig akárhogy is vesszük idegen a magyar jogtól.

Legislator # 2004.02.19. 08:08

Hölgyek, urak!

Átolvastam ezt az egész dolgot, és azt érzem, hogy akárki akármit mond, Magyarországon az Alkotmányt félreteszik, mint valami szégyenlendő, csúnya dolgot. Persze. Kicsit púpos, meg sánta is szegény, volt már számtalan plasztikai műtéte, ámde sztálini, oroszból fordított múltját én személy szerint sosem tudom elfeledni. A Magyar Történeti Alkotmány volt valamirevaló. Az 1919-es "Alkotmány" elszomorító, ez igaz az 1949-esre is. Nem hiszem, hogy bárki is az alkotmányozás nagy munkájába merne fogni, mert ehhez még polgárosodni kell, vagy különben csak rossz, pillanatízű alkotmány születne, melytől újabb ötven évig köhögne a jogásztársadalom. A jelenlegi hibát orvosolni bajos. Egy ilyen fércelt műtől sokat ne várjunk. A munkát folytatni kell, de abban a meggyőződésben, hogy még sokáig kell várnunk egy új magyar alkotmányra.


Sunshine after the rain.

Legislator # 2004.02.19. 07:59

Pont napoleon mondja, hogy egy ember nem tud diktatúrát kiépíteni:)))???


Sunshine after the rain.

napoleon # 2003.12.26. 20:34

Ez csak vélemény, egy ember soha nem tud diktatúrát kiépíteni. De azt is kimerem mondani sokszor az igazi diktátor kiléte az igen csak vitatott.

napoleon # 2003.12.26. 20:29

Az, hogy megszűnne a központi kormányzás, én azt kétlem. Csak nem lenne akkora hatalom személyhez kötve. Énszerintem ez így jó. De nem is igazán értem, hogy ezt honnét olvastad. De ez csak egy elmélet, amit még nagyon csiszolni kell.
Ha van módosító ötleted, szívesen olvasnám.

Tisztelettel én...

napoleon # 2003.12.26. 20:20

Kedves the big cat szerintem ez nem igazán így történne, mert a képviselőnek ebben a formában nem az a dolga, hogy elmélkedjen azon, hogyan tudja ugyanazt a gondolatsort elmondani 2 órában mint előző képviselő társa már megtett. Hanem támogatja vagy, nem.
A törvényeket nem az országgyűlésen álmodják meg. (de szerintem ez most is így van) Hanem, a minisztérium már kidolgozott törvényt terjesztene az országgyűlés elé.
Ott egy dolga van igen vagy nemmel szavazni. Olyan hogy tartózkodás én nem is látom értelmét. Mindenkinek van véleménye. Ha meg nem tudja akkor ne akarjon dönteni.

the big cat # 2003.12.22. 14:20

Jó kis káosz lenne nálunk, ha ilyen rendszer lenne. A képviselők többsége tartózkodna, mivel nyilván a kérdéseket a megfogalmazó szája íze szerint tennék fel, és lehetséges szinte mindig olyan kérdéssorozat megfogalmazása, aminek végeredménye a kérdésfeltevő szándéka szerint alakul.

Aztán meg érdekes lenne, amint a minisztériumokat ezek a tartózkodó bábok irányítanák. Ezzel a pluralizmus kiiktatódna a demokráciából.

Gyakorlatilag megszünne a központi kormányzás. A nép meg a mindig épp legnagyobbat ahzudó populistának felülve hívogatná vissza a képviselőket.

Viszonylag gyorsan egy nagyon kemény diktatúra alakulna ki, amely elsöpörné a demokratikus rendszert.

napoleon # 2003.12.21. 18:16

Elég sokszor van olyan vitanap aminek semmi értelme. Vagy pártok reklámozzák magukat.
Mivel nincs listás szavazás ezért nincs párt és frakció. Itt minden képviselő sajátmeglátása szerint szavazna, nincs olyan hogy a párt szerint egységes nyomkodás. Minden képviselő szavazata nyilvános ezért ha döntéseivel választói nem értenek egyet visszahívhatják. Szerintem ez a demokrácia. Itt a képviselő nem élvezné a hatalmat hanem alázattal tartozna a választóinak.
Magyarul minden képviselő olyan joggal rendelkezne mint független képviselők most.

napoleon # 2003.12.21. 18:01

Az országgyűlésben csak szavaznának, igazad van első szempont amiért őket megválasztották, hogy képviseljék döntésükkel a nép akaratát. Gondolom a napirendelőtti felszólalásokra, interpellációkra stb. gondoltál elsősorban. Ez nem egy ördöngösség a parlament munkájának van egy menete szerintem be lehetne iktatni ugyan úgy mint eddig.