„A miniszterek igazából a minisztériumnak lennének alárendelve és a döntéseiket az országgyűlés szavazná meg.” Ezt te írtad, itt pedig nem tettél semmilyen megkötést.
Ha egy törvényt csak megszavazni vagy elvetni lehet, akkor az nem érdemi vita, hanem scak gombnyomogatás márpedig egy parlamentnek a társadalmi fórumot kell jelenteni nem egy bólogató-fejrázó testületet.
Leiterjakab
Én úgy gondolom egy törvényen nem vitatkozni kell, hanem vagy egyetért, vagy nem. Ha nem tehet módosítási javaslatot, a minisztérium felé. Itt természetesen egy szoros és rugalmas kapcsolatot kell kiépíteni.
De szerinted minisztériumnak minden határozatát az országgyűlés elé kell terjeszteni? Vannak olyan dolgok amiben a minisztériumnak saját döntési jogköre van ,és vannak amiket csak az országgyűlés határozata alapján lehet érvényesíteni. Szerintem ez most is így van és ezen nem is változtatnék. De ha döntése felelőtlen és ezzel kárt okoz akkor az állásával játszik.
Én nem azt mondtam hogy felesleges csak azt hogy összevonnám. Nem kell köztársasági elnök és miniszter elnök külön külön.
Ha az Országgyűlésnek kellene minden miniszteri döntést megszavazni, nem gondolod, hogy ez gyakorlatilag a parlamentet egy szavazógéppé redukálá, ha tudnád, hogy egy minisztériumban évi több tízezernyi ügy fut át, és azt hogy van Magyarországon kb. 12-15 minisztérium, akkor ez azt jelentené, hogy a Parlament mást se csinálna csak nyomná a gombot... Mikor vitatnák meg a törvényeket?
A köztársasági elnök pozíciója nem felesleges, nézz utána az Alkotmányban hogy mikre terjed ki a feladat és hatásköre és rögtön meglátod miért van külön köztársasági elnöki pozicíóra szükség.
Leiterjakab
fogja
Ha jobban belegondolsz szükség van egyáltalán négyévenkénti kormányalakításra, ha van egy működő rendszer. Ami egy kiváltságos munkahely lenne és a maximumon kell teljesíteni mert ha nem, munkáját más foglya ellátni. A kormányzat fogalmát az országgyűlés és a köztársaság elnök alkotná.
De ha van jobb ötleted, akkor dolgozzunk össze. :)
Én a miniszterelnöki és a köztársaság elnöki funkciót összevonnám. Teljesen felesleges ezt szétszedni. A miniszterek igazából a minisztériumnak lennének alárendelve és a döntéseiket az országgyűlés szavazná meg. Így a személyi felelőség szerepe megerősödne. Ha valaki képtelen munkáját végezni azt gond nélkül le lehet váltani amit az országgyűlés kezdeményezhet hisz ők képviselik a választópolgárokat.
Napoleon ezzel csak azt felejted el, hogy a miniszterelnököt illeti meg a kormányalakítás joga, ez pedig azt jelenti, hogy politikai alapon kerülnek kiválasztásra azok a személyek, akikkel később a kormányban együtt fog dolgozni. Másrészt, mivel a miniszterelnököt a polizitikai többség választja meg, akkor az feltehetően politikai alapon választaná meg a minisztereket is, vagyis tök mindegy, hogy kinek a pályázata a legjobb attól függetlenül, úgyis azt választanák meg akit politikai az egyébként a parlamenti többség által megválasztott miniszterelnök is kiválaztan... Ez a megoldás teheát csak vmi látszatt lenne, nincs is szerintem egyetlen olyan ország sem hol ezt a megoldást alkalmeznák...:-)
Leiterjakab
A válasz egyszerű. A minisztereket a hivatalon keresztül javasolnák, az országgyűlés megválasztaná és végül a köztársasági elnök kinevezné.
A következő kérdésed mi alapján. Az összes jól működő cég az embereit saját maga termeli ki, és cégvezetéssel a legrátermettebb munkatársukat javasolják. Ezt nem lehetne egy minisztériumba megoldani? De szerintem még fontos lenne a felsőoktatásba olyan szak ami az ő felkészülésükről gondoskodik.
„A legtöbb felhatalmazás nélkül lett kiadva, vagy már nincs felhatalmazása”
Tapsi 2003.11.17. 10:47:48
Az, hogy nincs már meg az a tv., ami a felhatalmazást megadta, mert azt időközben hatályonkívül helyzeték, ez önmagában nem teszi alkotmányellenessé az adott rendeletet. Erre a következtetésre jutott egyébként az AB is.
Most, hogy utólag végig olvasgattam ezt a topikot, még mindig találok olyat, amiben Taps barátunk téved.
Leiterjakab
Jól is néznénk ki, ha pályáztatnák a miniszteri székeket... Napoleon, ki döntene a pályázatokról???
Leiterjakab
Kedves tapsi szeretnék írásodra reagálni, elég szörnyű hogy itt tartunk. Csak egy kérdés, egy képviselőnek az ország sorsától mi fontosabb? A másik észrevétel ha ennyire sok gondjuk van akkor minek vállalta el, nem kötelező. De lehet hogy rosszul tudom.
Az alkotmányt így kellene módosítani. Első lépés megszüntetném a listás szavazást, valamint az országgyűlésben csak egyéni képviselői jogokat lehetne fentartani az ő dolguk csak a szavazás lenne. Kérdés ki írányítaná az országot a felelős minisztérium. Mely tagjait személyi felelőség terhel. Õk nem vállasztás alapján, hanem pályázat utján töltenék be a pozicióikat.
A témát érintő cikk jelenet meg ma a Jogi Fórumon:
Dr. Majtényi László: A jogállami forradalom történeti alkotmánya
http://www.jogiforum.hu/publikaciok/122
Kifulladt... viszont kezdek rájöni Tapsi levegőbe modot "érvei" és üres kijelentései kapcsán, hogy pusztán azért mert a poltikai pártok erősen polarizálódnak, meg a hihetetlen elképzelései a halálbüntetés visszaállíthatóságáról, és az Alkotmány félmondaiba beleolvasott esztelenségei kezedenek meggyőzni, hogy pusztán ezek miatt nem szükséges egy új alkotmányt alkotni.
Az viszont még mindig szembetűnő, hogy az alkotmánymódosítások eléggé átgondoltalanok néha, pl. 2/A.§ és a (leendő) 2/B.§ körül folyó vita még mindig tart. Ezek szerint a 2002. évi LXI. tv. nem oldotta meg a csatlakozás - szuverenitás kérdését.
Leiterjakab
A vita kifulladt anélkül, hogy ismét megtudtuk volna, minek kell új alkotmány, viszont ismét sokat hallottunk a témával egyébként nem összefüggő topikai érvekről, amik még statisztikailag sem szignifikánsak.
És sajnos többet nem árulhat el az esetről, mert titok, hogy minek kell új Alkotmány.
Imádom az ilyen érvelés helyetti blöffölést.
A probléma az, hogy néhány konkrét Korm./MT hat.-tal kapcsolatban állítja Tapsi, hogy a Korm. hat. jogszabály. ebből pedig általános következtetést von le a kérdésre vonatkozóan.
A Korm.hat. sosem volt jogszabály. Ha azzal mégis, normatív jogot alkottak, attól még az nem teszi jogszabállyá. Ez annak tudható be, hogy az előző rendszer nem volt jogállam. Nem volt aki felügyelje alkotmányossági szempontból a jogalkotást. Így a Miniszt. Tan. kiadhatta ezeket utólagos szemmel jogszabálysértő módon. Emiatt születhettek meg az ominózus Korm. hat.-ok, de nem minden MT. hat. ilyen. Sőt! A többség igenis a határozat eszmei fogalmának megfelelően individuális aktus. A Korm. hat. tehát nem jogszabály.
Ez a vita úgy látom egy nap alatt kifulladt...
Leiterjakab
Nagyon rövid leszek, utolsó hozzászólásom a témához:
Egy évvel ezelőtt merül fel a téma, akkor én is hős védelmezője lenne, az egyébként az elvileg teljesen helyes álláspontotoknak: a határozat, nevéből, céljából, sőt, akár az alkotmányi megfogalmazást is lehetne így érteni NEM jogszabály. Csak valahogy mégis az. Azt a pici alkotmánybeli lábat meg nem lehet mindenféle értelmetlen képviselő indokok miatt kiütni. Ha végignézitek: több máig hatályos határozat szabályoz olyan kérdéseket, amelyek jogszabályi tárgykörbe kellene, hogy tartozzanak. A többi "rendes" határozat - kinevezések, csak befelé ható szabályok, stb.
Nos, nem borzolom tovább a kedélyeket! További jó vitatkozást, és Mindenkinek a legjobbakat! T.
Tehát csak annyit hadd kérjek, hogy azt mondd meg, mi az a probléma, ami miatt új Alkotmány kell, és az új Alkotmány hogyan fogja azt megoldani? Ennyi. Ha erre tudsz válaszolni, akkor már jöhet is a normaszöveg, vagy amit akarsz. de addig csak érvek nélküli szűklátókörű formáljogászkodást mutatsz itt be, és igen rossznéven veszem, ha valaki aki maga sem mozog teljesen otthonosan a témában másokat oktat ki.
Hogy mik vannak.
A kormány határozata mind funkciójában, mind rendszertani helyét tekintve nem jogszabály, az állam eljárásiban, mint jogszabályokra hivatkozni sikeresen nem lehet.
Tapsi, te rendkívül formáljogászi módodn nézed az Alkotmányt is és a jogot is. A jog a pozitív jogszövegen túl is létezik, sőt valójában úgy lesz belőle jog, hogy a dogmatika és a gyakorlat kitölti az absztrak normaszöveget.
A nemzetközi szerződésekről, a halálbüntetésről kapcsolatban írottakban pedig szakmai hibák vannak. Ha problémát akarsz éreztetni, akkro azt leszel szives olyan érvekkel tenni, amelyek a valóság tényein alapulnak, mert a hamis tények semmit sem alapoznak meg, és főleg nem érzékeltetnek semmit.
Az hogy a jogrendszer némileg foltozott a maga természetéből adódik, akodifikációs hibákkal együtt. Ez elkerülhetetlen. Ezen nem segít semmiféel formáljogászi okoskodás, de őleg nem egy új Alkotmány.
És tényleg elbeszélünk egymás mellett. Mert te nem tudsz választ adni az alapvető kérdésre, mi az a probléma, amely indokol egy új Alkotmányt, mi az a probléma, ami a mai csiszolásával nem oldható meg? Mihez kell a forradalom? Mit akarsz megváltoztatni?
Ne a formáljogászi gondolkodással a szöveg felől közelítsd az Alkotmányt. Előbb mutass rá a hibára, aztán kínáld a megoldási koncepciót, és csak végül a szöveget.
A topikai érvek, amit felhoztál, vagy olyan problémák, amik nem is problémák, csak akkor ha nem látsz túl a pozitív jogszövegen (pl. halálbüntetés, nemzetközi szerződések), vagy orvosolhatók módosítással (választojog, pl.), vagy nem alkotmányjogi, hanem jogszociológiai kérdések (a jogrendszer "hibái", inkoherenciái), és nem az Alkotmányos berendezkedéssel függnek össze, hanem a jogrendszer természetével.
Nem beszélve a tévedéseidről.
(...Folyt.) valamilyen egyedi személyre, tervre, szervezet létrehozására vonatkozik. Nem normatív aktus. Ha mégis MT hat. képében normatív szabályokat állapítottak meg, (ez a MT hat. kisebbik részét jelenti) az csak azért lehet, mert fütyültek a joglakotási szabályokra, nem volt aki azt rajtuk számon kérje.
Leiterjakab
Az, hogy az előző rendszerben az MT.hat-ban lehetett normatív szabáylokat is megállapítnai ez még nem bizonyítja, hogy Korm.hat. jogszabály:
A Korm. hat. tehát nem csak azért mert a Jat. azt az állami irányítás egyéb eszközei között tartalmazza, hanem azért is mert a Korm.hat. jogelmélet lényegét - ami független a hatályos szabályoktól - tekintve is egy olyan aktus ami egyedi ügyre vonatkozik és
Leiterjakab
Sziasztok!
Igyekeztem végigolvasni a hozzászólásokat, ha valamit figyelmen kivül hagytam elnézést kérek. A Korm. határozat jogszabály e vagy nem. Nos véleményem szerint sem az, viszont annyiban van valami abban amit Tapsi mond, hogy látens módon lehet jogszabálynak tekinteni. Olyan értelemben, hogy egy korm. határozat lehet alapja korm. rendeletnek, vagy akár más jogszabálynak is tehát igy a hatását közvetve kifejtheti, mint jogszabály. Tudom hogy nem épp a legjobb a párhuzam, de példaképp emlithetném a magánjogi törvényjavalsatokat, amikből nem lett ugyan törvény, mégis a bíróságok előszeretettel alkalmazták polgári törvénykönyv hiányában.
De ki kell hangsúlyozni, hogy a Korm. határozat NEM JOGSZABÁLY a hatályos jogi szabályozás szerint.
Az alkotmánymódosításról. Pro és kontra sok érvet láttam, mindkettő elgondolkodtató, egy dolgot emelnék ki, amit leiterjakab irta az alkotmánybíróság jogfejlesztő szerepéről. Egyetértek abban, ahogy nagyon fontos az Alkotmány szerepe az államhatalmi ágak közötti egyensúly fenntartásában, viszont véleményem szerint néhány olyan kérdés, mint pl. a halálbüntetés eltörlése olyan kérdés amiben az alkotmánybíróságnak nem volt joga dönteni. Én szerencsésebbnek láttam volna olyan megoldást, hogy a Btk-t 2-3 os többséggel lehessen módosítani ebben a kérdésben. Nagyon veszélyes az, amikor egy szerv egyre kontroll nélkül marad, és önhatalmúlag dönthet alkotmányos kérdésekben.
Még visszatérek ide, de sajnos dolgoznom kell, ha kicsit elkapkodott az iromány, elnézést.
Sérteni nem akartam. És kérlek ne is így fogd fel. Ha megsértettelek volan - ami nem volt célom -, akkor bocsánatod kérem. Na megyek, ennek így nem sok értelme van. És már írtam is, hogy egyetérteni nem kell velem. A naivitás rám is jellemző, én nem érzem pejoratívnak. Csak ezt az élet rombolja. Azt hiszem nem szólok többet hozzá a fórumhoz, ha Titeket zavar. Remélem most elégedett lesz mindenki. T.
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
