December 5! Népszavazás


Legislator # 2004.11.29. 15:23

Mikud: Valóban nem olvastam el kellő alapossággal. Engem a magyarigazolványban is az bántott, hogy az ausztriai magyarokat figyelmen kívül hagyták. A szégyen az, hogy ilyen kérdésben, mint a könnyített szerzéscímű állampolgárság, népszavazásra van szükség. Szerintem evidens dolog. Románia például nem túl gazdag állam, mégis tárt karokkal várja (és ad állampolgárságot) a moldáviai románoknak. Egyébként az igen válaszok többségbe kerülése esetén sem látható előre, hogy milyen törvényt hoz az Országgyűlés.


Sunshine after the rain.

the big cat # 2004.11.29. 12:58

Van egy csomó juttaás, aminek semmi köze a TB-hez, tehát tökmindegy biztosítot vagy-e vagy sem. A családtámogatási rendszer sok eleme ilyen, a lakáshoz jutási támogatások, a szociális segélyezés rendszere, bizonyos rokkantsághoz, testi fogyatékosásghoz kapcsolódó támogatások, és van még jónéhány.

Ezek egy részéhez még Mo-i állandó lakóhely sem kell, más részükhöz, kell egy bejelentett lakóhely, de munkehely nem, aztán vannak olyanok, amikhez meg elegendő csak pár nap bejelentett munkahely.

A lényeg, hogy vannak ilyenek, és az, hogy ezezk jelentenek majd anyagi terhet, mert ismerve kis magyar valóságunkat a visszaélésszerű joggyakorlás iparszerű lesz. viszont távolról sem hiszem, hogy ez oylan terhet jelentene, mint amivel a "nem" tábor riogat.

Az ilyesmit ugyan fel kell vetni, meg a választási visszélések lehetőségét is, de a probléma magával a felvetéssel van, és a rendkívül roszs kérédésfeltevéssel.

mikud # 2004.11.29. 11:49

big cat...!

azért az állampolgársági jogon járó juttatások - amelyek biztosított minőségre tekintet nélkül járnak - taxációjával még sáros vagy…
a részleteket várom….

üdv.

  • udvarhelyi -
the big cat # 2004.11.29. 11:24

Ez az én problémám is anépszavazással, egy érzelmi kérédést akarunk a jog eszközével rendezni. Ez soha nem vezetett jóra.

Aztán ugye a kérdés gyalázatosan rossz.

mikud # 2004.11.28. 23:06

Legislator!

"magyar igazolvánnyal vagy egyéb módon igazolja" .. . így a kérdés. az ausztriai magyarok elvileg tehát nem lesznek kirekesztve. a mondandód többi része nem szakmai alapú, noha a legmesszebb menőkig egyet kell vele érteni. hallatni kell a hangunk nekünk magyaroknak, és persze ki kell állni nemzettársainkért.

a probléma az egész népszavazás kapcsán is valami hasonló.

ez érzelmi, ideológiai kérdés. t.képpen elég agyalágyult ötlet, hogy bármilyen érvet is pro vagy kontra felsorakoztassunk az érzelmin kívül. ha pénzügyi érvet említünk fel ellene, hát elég demagógok vagyunk, ha egyéb jogi érvet, bizony könnyen belefutunk valami tárgyi tévedésbe vagy csak félig látunk dolgokat.

amúgy azért sem lehet igazából szakmai érvet felhozni egyik oldalon sem, mert – pozitív döntés esetén - valamennyi a népszavazási kérdéssel érintett jogszabályt módosítani kell. a módosítás tartalmára nem vonatkozik a kérdés. ha így volna, az már elég komoly alkotmányossági aggályokat vetne fel. ennél fogva viszont valamennyi érv és ellenérv a későbbi jogalkotási folyamatban akár igazolva vagy cáfolva lehet. ez a pillanatnyi politikai erőviszonyok, alkuk függvénye.

hiába próbálunk itt kellő szakmai vértezettséget színlelni, avagy a ténylegesen meglevőt mutatni. az alapkérdések csakugyan emocionálisak. ezt be kell látni. ki kell mondani, hogy igen, az én magyarságomhoz hozzátartozik az, hogy a határokon kívül rekedt nemzettársaim igényét támogatom, avagy azt kell kimondani, hogy ezen nemzettársak igénye hidegen hagy. ( aki ezt mondja, úgy tisztességes ha, pontosan ezen érzelmi, ideológiai alapú álláspontért vállalja a felelősséget és ne hivatkozzon alaptalanul, avagy hiányosan jogszabályi alátámasztásra. ilyen ugyanis nincsen, ha van is, a népszavazás esetleges pozitív eredménye pontosan a megfelelő újraszabályozási szükségszerűséget hozza magával) ne felejtsük: magától az esetleges pozitív döntés nem létesít állampolgárságot, nem ad többletjogot senkinek sem!

ami ebből a dilemmából ma a jogra tartozik, az pusztán csak az a dimenzió, amely az Alkotmányban is megjelenik:
„6.§ (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”

ebből számomra, mint jogász számára leginkább az következik, hogy a felelősség alakítását első sorban a határokon túl élők igényeihez, elvárásaihoz, illetve a ténylegesen felmerült problémákhoz kell igazítani.
jelen helyzetben nagyon úgy tűnik, hogy a kettős állampolgárság felmerült igény, mégpedig olyan problémák kapcsán felmerült igény, amelyek ez idáig nem olyan tömegesen jelentkeztek, most viszont igen.
a jog feladata itt pusztán annyi, hogy ennek figyelembe vételével találjon szakmai, szabályozási megoldást azokra a problémákra, amelyeket a határon túli magyarok, illetve az aktuál-politika felvet.
ne felejtsük: ez pusztán a második lépcső, az első egy érzelmi, politikai lépés. ezt kéne meglépni előbb, tehát előbb a szívünk szerint dönteni, majd azt követően diskurálni arról, hogy a döntés alapján mennyiben kell újragondolni egyes jogintézmény kereteit.

üdv.

  • udvarhelyi-
Legislator # 2004.11.28. 21:54

Szerintem rossz a népszavazási kérdés. Az ausztriai magyarokat ugyanis eleve kirekesztették a magyar igazolvány megszerzésének lehetőségéből. Ott pusztul legjobban az őrvidéki 20.000 fős törzsökös (azaz mindig ott élt) magyarság. A lényeg egy: az 1920. június 4-i Trianon palotában kelt békediktátum, és az 1947-es párizsi béke a világ szégyene, és jogunk van a történelmi igazságtételhez! A határos államokhoz csatolt magyarság sohasem akart ezekhez az idegen államokhoz tartozni. Ezek az államok jogtalanul bitorolni próbálják a Magyar Szent Korona földjét és javait. Mégis, mit várnak? Hogy örökké hallgatni fogunk? Nem fogunk. A közélet tele van demagóg és magyarellenes (de magyar állampolgár) politikusokkal. Így volt 1919-ben és így van ma is. Ez a nagy tragédia.


Sunshine after the rain.

mikud # 2004.11.28. 21:08

Jó estét!

Volna kedves megmondani valaki - akár big cat is., hogy pontosan melyek azok az állampolgári jogon járó juttatások, amelyek mindenkit megilletnek függetlenül attól, hogy biztosított-e vagy sem?
Valamennyi ezzel kapcsolatos kérdés ugyanis érvnek csak majd akkor lesz tekinthető, ha megneveztük mindazt a vélt vagy valós kockázatot - az adott tb szolgáltatás igénybevételének szabályait is ismerve -, amelyről beszélünk. ( Halkan mondom, hogy érzésem szerint alig akad pár ilyen…., persze kíváncsian várom a konkrétumokat. A kórházi ellátás /nem a sürgősségi/, a táppénz, a gyes, gyed, nyugdíj stb.., - tehát mindaz, tényleg sok pénzbe kerül- semmi esetre sem járnak mindannak, aki nem biztosított.)
Aztán célszerű lesz majd ezt a listát összevetni azzal a katalógussal, amelyek a menekültek tb. ellátásra való jogosultsága kapcsán áll össze.
Hivatkozni lehetne éppenséggel az EU állampolgár tb. jogosultságára is, mint összehasonlítási alapra, hiszen a vonatkozó tanácsi rendelet szerint, elég sok minden megilleti azt az EU polgárt, aki más tagállamban biztosított. Ez persze sántít egy picit, mert elvileg a reciprocitás elve garantált, hiszen a magyar polgárokra is ugyanez az rendelet irányadó, ha más EU országban vannak.

Kösz,

  • Udvarhelyi -
the big cat # 2004.11.27. 14:50

Miért volna probléma a bejelentés? fegyelmezett pártjatonák megteszik, annál is inkább, mert a világon semmiféle kockázatot nem vallanak vala, ugyanis a bejelenettt lakóhely nem alapít jogot semmire a lakással kapcsolatban, és a tulajdonos akármikor kijelentheti utána.

És hát ugye valaki Mo-on a magyar államporgárdásgát nem elsődlegesen a viszonylag magasabb illetékű útlevéllel, hanem személyi igazolvánnyal igazolja. Nem kell szavazáshoz magyar útlevél.

De ez mit sem változtat azon, hogy valójában nem is erről szavazunk. Valamint azon se, hogyha a népszavazás eredménye után az országgyűlés mégsem alkot törvényt erről (2/3-os törvény!!! - és lesz majd ok, miért ne egyezzenek meg, és mind okolhatja a másikat a mualsztásos alkotmánysértésért) akkor annak nem lesz semmiféle jogi következménye, a népszavazás igenjén túl nincs semmi, ami a népszuverenitás letéteményesét, az országgyűlést arra kényszeríthetné, hogy törvényt alkosson, és ha ezt nem teszi meg, helyette egyetlen szerv sem teheti meg. Az biztos, hogy örökös gumicsont lehet.

Azt viszont nem értem, hogy miért lenne demagógia az, ha felvetik, hogy az állampolgári jogon járó juttatásokban minden állampolgár részesülhet, aminek nincs fedezete. Továbbá az sem demagógia, hogy egy valóban egyszerű állampolgársághoz jutás valószínűleg a magyar nemzetiségek számbeli marginalizáslódását vonná maga után, felgyorsítaná az anyaországba való betelepülést, és ahogy a német nemzetiségek eltűntek Kelet-Európából (már akik a kitelepítések után megmaradtak), ugy a magyarok is el fognak tűnni. Persze ez utóbbi nem feltételnül negatívum, ha az anyaország emiatti népességnövekedesét vesszük.

Azt sosem értettem, amikor valakik valami szubjektív értéket jogilag akarnak szabályozni. Most is a "lelki kötödést" meg hasonló szólamokat hangoztatnak. Nem értem, minek a lelki kötődéshez útlevél? Hogy jön ez össze?

De ezek nemigazán jogi kérdéseke. A jogi kérédsé majd a népszavazás sikere után jön: mi legyen a kedevzmény ameglakotandó törvényben, és ami még ennél is mgefoghatatlanabb lesz, ki minősül olyan magyarnak, hogy jár neki a kedvezmény?

Szilágyi Károly # 2004.11.27. 08:27

Tisztelt Hozzászólók!

A téma kétségtelenül érdekes, és láthatóan sokak számára segít megérteni, hogy pontosan miről is szavazunk december 5-én.
Ennek ellenére, ha nem sikerülne kizárólag szakmai síkon maradni, kénytelen leszek törölni a topikot.

Előre is köszönöm és további tartalmas eszmecserét kívánok!

Kirby # 2004.11.27. 07:31

Tényleg átalakul a topic politikaivá.
A kékcédulás szavazással riogatók igencsak demagóg emberkék.... Nem reális ez a jövőkép, dehát valamibe csak kapaszkodni kell, hamár a milliónyi munkavállaló meg a mérhetetlen költségek nem rettentik el az embereket........ A legjobb, hogy az útlevelet is mi fizetjük majd nekik:-)) Nyáron igényeltem és illetéket fizettem érte én is, persze ők biztos ingyé kapják majd:-)))

derill # 2004.11.26. 21:57

Biztos igazad van Big, politikában nem vagyok jó, viszont az elgondolkodtató, hogy ki az aki csak ugy be fog jelenteni a lakásába vadidegen embereket:)) Én biztos nem tenném.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

the big cat # 2004.11.26. 18:22

Itt egyébként nem a vítzumkötelezettségről van szó, ahnem arról, hogy egyesek szavazókat remélnek az új állampolgároktól. Majd a váslaztásztások előtt ahatármenti helységeknben hirtelen százezrével jelentik be a külföldön lakó magyar állampolgárokat, és buszokkal hozzák őket szavazni. Elég sok ismerősöm, sőt jóbarátom van ilyen politikai irányultságú körökben, és már most azt osztják, szorozzák, kihez lehet majd bejelenteni az emberekt, mennyivel előtte kell, hogy felvegyék őket a választói névjegyzékbe, stb. Újfajta kékcédulás váalsztásokra készülnek. És majd ki lesznek fizetve az új azavazók az állampolgári jogon járó szociális juttatásokkal.

the big cat # 2004.11.26. 18:18

És természetsen szó sincs a demagóg marhák által suylkolt "kettős állampolgárságról való szavazásról"

Arról szavazunk, hogy juthassanak-e bizonyos kritériumok alapján magyar nemzetiségűnek minősített személyek kedvezményesen magyar állampolgársághoz. Ez alatt sokan azt értik, hogy ne kelljen az állampolgársághoz bizonyos időt itt élni , hanem szíre-szóra lehessen oszatni az útlevelet, csakhát nem erről szavazunk. Aztán arra is kíváncsi leszek, hogy hirtelen a körülöttünk lévő országok nem durvulnak-e be, és válaszul nem vezetnek-e be az ukránhoz ahsonló szabályozást.

the big cat # 2004.11.26. 18:15

A korlátja az esetleges többes állampolgárságnak bizony országok szabályozása lehet. Ukrajna pl. úgy szabályozza a saját állampolgári jogát, hogy aki máshol állampolgárságot szerez, az automatikusa elveszti az Ukrán állampolgárságát. Persze ezt ki lehet játszani, hiszen legfeljebb nem teljesítika bejelentési kötelezetségüket, de könnyen lebukhatnak.

the big cat # 2004.11.26. 18:12

A kérdés szövege nyilvános. Be is másoltam a topikba valahol az elején.

dr Zákányi Csaba # 2004.11.24. 13:08

Ti honnan tudjátok, hogy mik lesznek a kérdések szövegei? Tényleg csak arról van szó, hogy a magyar származású határontúliak kedvezményes elbírálásban részesüljenek állampolgárság ügyében? Mert ha ez eddig nem így volt az tényleg hiba, de az én szerény meglátásom szerint az állampolgárság és a nemzetiség egymástól jórészt független dolgok, és én nem is látom be, miért kellene ennek másképp lenni. Kb. 10 évvel ezelőtt ez volt a FIDESZ álláspontja is. Talán még közel volt a jogi egyetem...
A másik problémám: mi az, hogy kettős állampolgárság? Az állampolgárság ui. bilaterális dolog a polgárra és az adott államra tartozik, harmadik államnak ehhez semmi köze. Mi akadálya lehet, hogy valaki akárhány állam polgára legyen? Ezért tehát a "kettős állampolgárság bevezetéséről" népszavazni jó nagy ostobaság.
A dolog gyakorlati jelentőségét persze én is tudom, de ahhoz, hogy a határontúli magyarok ne legyenek elszigetelve az anyaországtól az eu-s határok miatt, nem kell állampolgárság, hanem elég a magyarigazolvány is - vagy egy kis jó akarat a határon.

the big cat # 2004.11.23. 10:42

Az állampolgársággal kapcsolatosan feltett kérdésben nincsennek feltételek, csak arról van szó, hogy kedvezményesen juthatsonnállampolgársághoz, az aki magyar nemzetiségét az ott írt módon igazolja (aminek egyik fele szintén nyitott). Ha a jogalakotó akarja, akkor már a mai szabályozás is megfelel ennek, mivel a várakozási idő kevesebb, szimplán a jelentekezés feltételei közé be kell írni a magyar nemzetiség igazolását.

Továbbá, Mo-on törvényt csak az Ogy. alkothat, mégha erre népszavazás kötelezi is. És olyan tövényt alkot, amilyet akar. vagy nem alkot. Legfeljebb mulasztásos alkotmánysértésben lesz.

A népszavazás intézménye rendkívül rendszeridegen, alapvetően szükségtelen intézmény, nem véletlen, hogy nagyon sok demokráciában nincs lehetőség népszavazásra.

Már korábbi népszavazások is jól mutatták ezt, de a mostani az állatorvosi ló.

A mostani népszavazás kérdése a jogalkotót véleményem szerint egy dologra kötelezi: állapítson meg kedvezményes feltételeket azoknak, akik magyar nemzetiségüket igazolni tudják. A kedvezméynes feltételek mibenlétéről semmit nem ír, így az lehet, hogy pl. a várakozási idő kevesebb.

espm # 2004.11.22. 14:15

hello

Azt szeretném megkérdezni, hogy a állampolgársággal kapcsolatos népszavazási kérdésben foglalt feltételeken felül lehetne-e többlet feltételeket szabni az állampolgaság megadásához a megalkotandó törvényben?

Például az általános feltételek közül (a belföldön lakik kivételével) vagy az idegenrendészeti tv-ben meghatározott a letelepedés feltételei közül (amelyek részben biztonsági szüröként szolgálnak), vagy teljesen új feltételeket, beépíteni, a honosíthatók körét szükitendö?

Honosítható vagy honosítandó lenne-e a személyi körbe tartozó, ha kérelmet terjeszt elö - vagy ebben is az Ogy. dönthet?

Elözö kérdésemben "döntéshozón" az Ogy-t értem.

espm # 2004.11.22. 13:37

hello

Szeretném megkérdezni, hogy az állampolgársággal kapcsolatos népszavazási kérdésben szereplö "vagy" mit jelent:

A döntéshozóra bízná, hogy a "vagy" bal oldali ill. jobb oldali részét alkalmazza a törvényalkotás során,

vagy pedig a megalkotandó törvényben lenne egy "vagy" amelynek akár a bal, akár a jobb oldalon levö feltételt teljesítö személyekre vonatkozna?

bgeri # 2004.11.17. 17:37

hello mindenkinek!
a dec. 5-i népszavazáshoz véleményt nem szeretnék hozzáfűzni, mivel csak a többieket ismételném. azonban alkotmányjogi, s azon belül a népszavazással ill. a most zajló szécsényi és soproni választással kapcsolatban annyit megjegyeznék,hogy a két szavazás időpontja fedi egymást. jövő hétvégén lesz az időközi választások 2. fordulója a népszavazás pedig dec. első hetében. a kampánycsend szabályai viszont mindkettőre vonatkoznak(1997.évi C. tv. alapján). az érdekesség az egészben szerintem az, hogy mi a helyzet Sopronban és Szécsényben a helyközi választások kampánycsendje idején, ugyanis ekkor még a népszavazással kapcsolatban lehet kampányolni, ebben pedig a két nagy párt ellentétes nézőpontot vall, tehát lehetőség nyílik arra , hogy egy jó beszéddel (a privatizációról és az állampolgárságról) az egyik vagy másik párt képviselőjének malmára hajtsák a vizet .ezzel pedig közvetetten az időközi választások kampánycsendjét meg lehet sérteni.

Rexor # 2004.11.16. 07:32

Gyakorlatias oldalról vizsgálva a kérdést, miért lenne értelme hogy valaki Magyarországra költözzön, ha a megélhetése nincs biztosítva és nincs lakása itt. Ennek semmi köze sincs a hazafiassághoz, erkölcshöz, sem Trianonhoz ahogy igen? fogalmazta. Véleményem szerint a jelenlegi állampolgársági törvényünk is elég garanciát nyújt arra, hogy akinek a felmenője magyar nagyon kedvezményesen kapjon magyar állampolgárságot. Nem értek egyet azzal, hogy ebből politikai lufit fujjanak, és rögtön az emberek magyarságtudatát, tuisztességét pellengérezzék ki.

the big cat # 2004.11.16. 05:40

Vitatkoznék veled, a kérédsben szó sincs a letelepedési engedély hiányában megadott állampolgárságról, mindössze kedvezményezésről van szó. Ami lehet pl. letelepedési engedély is, de lehet másfajta kedvezmény is. Sokkal több vagy sokkal kevesebb is. A politikai szándéktól függően.

mikud # 2004.11.15. 23:32

szóval az állampolgárság kérdése...., avagy a kedvezményes állampolgárságé, és ez is pusztán jogi szempontból, ahogy dr. joci felvetette.

nézzük meg legelőször is mi a hatályos szabályozás.

az Állampolgtv. 4.§ (3) bekezdése a következőt mondja:

"... kérelmére, kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt."

Ez látszólag egyszerű helyzetet termet. Gondolhatnánk, hogy gyakorlatilag mindenki magyar állampolgár lehet, aki igazolja, hogy mondjuk a dédapja magyar földön született. Ez gyakorlatilag majdnem minden ma élő felnőtt dédapjára igaz, aki a Kárpát-medencében született.

A baj csak az Állampolg tv. 23. § (1) bek.-e a következőképpen rendellezik:

„E törvény alkalmazása szempontjából Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár, akinek bevándorlását engedélyezték, vagy akit menekültként elismertek, valamint aki letelepedési engedélyt kapott, továbbá az Európai Unió más tagállamának EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgára.”

Mindebből az következik, hogy valamennyi határon túli magyar, aki állampolgárságot akar kapni, már kell rendelkezzen letelepedési engedéllyel és ennek birtokában egy év elteltével kérelmezheti az állampolgárságot.

Letelepedési engedélyt a következők szerint lehet kapni: (2001. évi XXXIX. Tv.)

„18. § (1) Letelepedés céljából engedélyt az a külföldi kaphat,

  1. aki beutazásától számítva legalább három éven át megszakítás nélkül jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodott, kivéve, ha a jogszerű tartózkodás célja tanulmányok folytatása volt;
  2. akinek magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított;
  3. akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn; illetőleg
  4. akinek a letelepedését a belügyminiszter kivételes méltányosságból engedélyezte.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában nem minősül megszakításnak az ország évente legfeljebb kilencven napra történő elhagyása.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel alól felmentést kaphat az a külföldi, aki tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és

  1. letelepedését családegyesítés céljából családtagként kérelmezi, feltéve, hogy beutazásától számítva legalább egy éve magyar állampolgárral, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, illetve Magyarországon menekültként elismert külföldivel családi életközösségben, jogszerűen Magyarországon tartózkodik;
  2. magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, vagy akinek felmenője magyar állampolgár volt.”

Nos tehát látható /18.§ (3) bek b) pont/ , hogy pl. az az erdélyi magyar, aki állampolgárságot akar kérni Mo-n a következő feltételeknek kell megfeleljen:

  1. letelepedési engedély birtokosa
  2. ennek kiállítását követően legalább 1 évig Mo-n élt és tartózkodott, valamint az állampolgársági eljárás ideje alatt is Mo.-on tartózkodott jogszerűen. (Ha van letelepedési engedélye, akkor ez magától értetődik.)

Ahhoz, hogy valaki letelepedési engedélyt kérjen és kapjon a következő problémákat kell tudni megoldani:

  • lakás Mo-on,
  • kellő jövedelem, amely a letelepedési engedély megadását követően rendelkezésre áll,
  • a kérelem elbírálása alatt jogszerűen Mo-n tartózkodik. ( ez hozzávetőlegesen 4-6 hónap) Ezt szigorúan ellenőrzik.

Jogszerűen Mo-on az tartózkodik, aki vagy turista vízummal érkezik, ez esetben 90 napig maradhat, vagy munkavállalás céljából jön. Ez utóbbi esetben a munkavállalási engedély lejártáig maradhat.( Legfeljebb egy év vagy a munkaszerződés időtartama.)

Ahhoz, hogy valaki a letelepedési engedély iránti kérelem elbírálása alatt jogszerűen itt tartózkodjon vagy tetemes pénzeszköz meglétét kell igazolni – turistaként azt kell igazolni, hogy a teljes itt tartózkodás idejére van elegendő pénz ( jóval több, mint egy magyar átlagkereset) – vagy már eleve állással kell rendelkezni.
Ez utóbbi a munkavállalási engedély megszerzése miatt nem olyan egyszerű. Munkavállalási engedélyt ugyanis az kap, akinek a munkaerőigényét a munkáltató bejelentette a megyei munkaügyi központ körzeti kirendeltségénél és 30 nap alatt nem jelentkezett kiközvetíthető munkaerő.
Figyelemmel arra, hogy a határon túli magyarok nem a top szakmákban kívánnak elhelyezkedni - ahol mondjuk öt nyelv ismeretének előírásával testre lelhet szabni a harminc napos munkaerőigény keresést úgy, hogy garantáltan csak az a felsővezető ( nem ügyvezető) felel meg a kiírásnak, akit fel akarunk venni - látható, hogy munkavállalási engedélyt prezentálni legalább olyan nehéz, mint a letelepedési engedély elbírálásához szükséges időtartamra az anyagi fedezet igazolása, ha éppen nem dolgozik a kérelmező.

Ha valakinek van már letelepedési engedélye, akkor nem kell munkavállalási engedélyt kérnie, így a dolog egyszerűsödik. Csupán eddig kell eljutni.

Pillanatnyilag ez az eljárás az USA polgáraira, a vietnámiakra, kínaiakra, kongóiakra, de a határokon túli nem EU állampolgárokra nézve is irányadó. (Csak példálózva említettem párat.)

A kettős állampolgársággal kapcsolatosan feltett népszavazási kérdés tehet ezen útvesztőket kívánja egyszerűsíteni és olyan helyzetet kíván teremtetni egy törvénymódosítással, amelyben a határon túli magyar nemzetiségűeknek nem szükséges letelepedési engedélyt kérni az állampolgárság megszerzéséhez, vagy azt egyszerűbben megkapják.

Ennyivel talán tartozunk a határokon kívül rekedt nemzettársainknak.

the big cat # 2004.11.15. 19:17

Elsőszámú törekvésünk csak és kizárólag a jogosság lehet. Az igazságosággal az a baj, hogy nekem más igazságos, mint neked. Így ha én a saját igazságomra törekszem, akkor, esetleg a tiédet tagadom. akkor most kinek van igaza? Ezt hívják szubjektivitásnak.

Nem állítottam, hogy a jog lehet nem jogos, Azt mondtam, hogy a jogosságot kell erősíteni, azaz a szubjekítv ellemeket a lehető legjobban száműznia jogból. A lehető legjobban, mert teljesen nem lehet. De nem tagadható, hogy ajogalkalmazás során igen is történnek jogtalanságok, őpont azért mert valami szubjektív keveredik oda, ahol annak semmi keresnivalója.

Kirby # 2004.11.15. 18:56

Elsőszámú törekvésünk ne a jogosság, hanem az igazságosság legyen.
Hogyan lehet a jog nem jogos???
Ez egy önmagába visszaforduló, értelmetlen megállapítás volt részedről, már ne is haragudj....