ALKOTMÁNYJOG - Minden, amit tudni akarsz a...


Impossible # 2009.04.04. 11:08

Milyen "ilyenekre"?

Kacsa1111 # 2009.04.05. 20:03

Kedves Impossible,

ilyen állásbörzékre...

Kedves Legislator,

fiatalabb ügyvédeket azért kizavarnak...sajnos:)


Kacsa11

Legislator # 2009.04.06. 07:00

:-).


Sunshine after the rain.

Impossible # 2009.04.07. 10:31

Kacsa,

ez a tag kb 45 éves volt, meg volt egy fiatalabb is (oppenheim).

Kacsa1111 # 2009.04.07. 10:59

akkor valami nagy rosszat tehetett, hogy ezt kapta büntetésül...:)))


Kacsa11

Impossible # 2009.04.08. 09:10

Kacsa,

tudod, mi annak az oldalnak a címe, amit a Hudson-ös nő mondhatott, és szerepel a webcímben az 500? Nem top500, hanem valami500.com, valami r-betűs500.com. Asszem ügyvédi irodás lap. Te biztos tudod. Mondta a nő, gondoltam, na ezt jól megjegyzem, de elfelejtettem. :D Szóval ha tudod, akkor írd meg nekem. Köszi!

Kacsa1111 # 2009.04.08. 16:54

legal500


Kacsa11

Kacsa1111 # 2009.04.08. 16:55

de csak jelzem, hogy pl. az Allen&Overy nem tartja autentikusnak...


Kacsa11

hunfrakk # 2009.04.08. 18:21

A McDonald's ügyvédje a Bogsch & Partners Ügyvédi Irodából való.

Az OMV a Burai-Kovács Irodát bízza meg.

A Tesco a Dezső & Partners Irodát.

Eezk nem klasszikus nemzetközi irodák, ugye?

Impossible # 2009.04.11. 10:28

hunfrakk,

szerintem nem, de ez persze nem számít, kérdezd meg Kacsát (valami olyan topic-ban, ahol épp vitázom vele, oda szokott figyelni, mert nem bírja ő sem, ha nincs igaza :D ).

Kacsa1111 # 2009.04.14. 09:50

szigorú értelemben véve nem azok...


Kacsa11

Impossible # 2009.04.17. 10:31

Kacsa,

nem attól függ ez, hogy milyen ügyekkel foglalkoznak, vagy hogy kik a megbízók, hanem attól, hogy kik a tulajdonosok? Csak mert Oppenheimről azt mondtad, hogy az nem nemzetközi, pedig az ügyeik meg a megbízóik állítólag külföldiek, viszont a tulajdonosai magyarok. Az a muki az előadáson pedig azt mondta, hogy ha a megbízókat nézzük, akkor nemzetközi, ha az ügyeket, akkor nemzetközi, ha a tulajdonosokat, akkor magyar. Szóval hogy többféle szempont létezik az iroda nemzetközi jellegének megítélésekor. De melyik leginkább? Vagy ez hülye kérdés?

Kacsa1111 # 2009.04.17. 10:42

ezért írtam, hogy szigorú értelemben véve nem azok...


Kacsa11

Rexor # 2009.04.17. 11:29

A dolognak a lényege, hogy magyar ügyvédi irodát csak magyar ügyvédek alapíthatnak. Ezért a külföldi/nemzetközi szál egy telephely formájában van jelen általában. És persze vannak "testvérirodák" szerte a világon, ahol leadják a drótot, ha éppen magyar munka van kilátásban.

Impossible # 2009.04.17. 12:46

Jó, na azt mondjátok meg nekem, hogy ha tegyük fel, nem szeretném végképp kizárni az esélyemet nk. irodára, de még messze nem vagyok oda alakalmas, akkor mi lenen a jó stratégia, amit követhetnék? Addig ne menjek el kis irodába? Erről azt hallani, hogy nem lehet váltani később. Menjek nagy magyarba? Vagy akkor már lehet közigazgatás is vagy bármi más? Én arra gondoltam, hogy lehetne menni egy nagyobb irodába, ahol van esély idővel valamire szakosodni. Mert ugye munka az kell most is, és azért mégsem mennék szívesen TESCO-ba árufeltöltőnek, szóval csak jobb a pályán mozogni, mint kívüle, nemde? De utána meg váltani nehéz. Szóval kérnék tanácsokat. Köszi.

Ender1990 # 2010.02.21. 20:46

Hello üdvözlök mindenkit a forumon!
Segítséget szeretnék kérni.Elsőéves joghallgató vagyok és egy házifeladat megoldásában kérném a tapasztaltak segítségét a következő problémában :

3.Az Országgyűlés 2010. június 8-án törvényt fogad el, amely a személyi jövedelemadó mértékét egykulcsossá alakítja olyan módon, hogy az új adókulcs a korábban hatályos adómérték alsó kulcsánál magasabb, de felső kulcsánál alacsonyabb lesz. Az új adókulcsról szóló törvény rendelkezéseit a törvény záró rendelkezései között található előírás értelmében a 2009. évben megszerezett jövedelmekre is alkalmazni kell. A törvény következő szakasza egyúttal azt is kimondja, hogy a 2009-es jövedelmek tekintetében az adózó az adóbevalláskor választhat, hogy a korábban hatályos vagy az új törvénnyel megállapított kulcsok szerint kívánja megfizetni a személyi jövedelemadót. Milyen szempontokat mérlegel és hogyan dönt a köztársasági elnök a hozzá aláírásra megküldött törvény kapcsán?

Ha segítenétek nagyon köszönöm!

Sz.Márton # 2010.02.21. 21:10

Előszőr megnézetteti milyen többség szavazta meg,kiválasztatja az ügyintézőket, mérlegeli mennyiben érinti a jövőjét,/mert ugye neki is veszélyes a következő év/, majd az egészet, az ügyintézés utáni referáláskor (feleségével) átgondolva dönt, melyik irányba legyen megindokolva a törvényességi aggály, vagy egyáltalán legyen-e..(...)Utána a szokásos "amatőr első bálos konferanszié" beállásával megindokolja, de csak ha kedve van hozzá, vagy csak a szóvivő elmondja a sajtónak!

Sz.Márton # 2010.02.21. 21:12

Nem hivatalos válasz bocsi!

Ender1990 # 2010.02.21. 21:16

Köszönöm szépen a gyors választ életet mentettél :D

Legislator # 2010.02.21. 21:17

Ender, ezt órán azért el ne mondd, és főleg le ne írd! Mondjuk értelmetlen egy feladat szvsz.


Sunshine after the rain.

Ender1990 # 2010.02.21. 21:18

Örülni fognak a személyes hangvételnek :D

Legislator # 2010.02.21. 21:18

És természetesen elhatárolódom Marci válaszától.


Sunshine after the rain.

Ender1990 # 2010.02.21. 21:22

Igazából sejtésem szerint a jogszabályok hatályosságánál lenne a válasz csak inkább megkérdezném h az oké lenne e ha leirnám hogy megnézni az időbeli hatályosságot meg hogy a jogalkotás során elkövettek e bármit ami alkotmánysértő. Meg ugyis visszaküldi normakontrollra nem?:D

Legislator # 2010.02.21. 21:32

Szerintem írhatsz arról, hogy felvethetőek jogi és jogon kívüli elemek. (Utóbbiban utalhatsz esetleges politikai mérlegelésre; az adott jogaszbály mennyiben ültethető át a gyakorlatba stb.). A jogi elemeknél lehetne írni, hogy a jogalkotási folyamat előtt volt-e hatástanulmány (általában Mo.-n nincs, vagy semmitmondó), ki a benyújtó (többnyire a kormány, azaz a normaszöveg javaslatát a kig. dolgozza ki, ritkán ogy.-i képviselő), a normaszöveg megfelel-e a Jat.-ban foglalt szabályoknak, nem ütközik-e nk. szerződésbe, EU jogi normába, alkotmányba, törvénybe, más jogszabályba. Felvetődhetnek-e erkölcsi-társadalmi aggályok stb. Szülhet-e a normaszöveg társadalmi igazságtalanságot, kiket és milyen fokban érintene ez stb. A konkrét esethez nem szólok hozzá, ma itthon dolgoztam, és fáradtan nem tudnék kompetens véleményt formálni (de lehet, hogy ez általában sem sikerült).


Sunshine after the rain.

justizmord # 2010.02.21. 21:33

Nem vagyok jogász, bocs a kibicelésért.

Az Alkotmány 7. § (2) bekezdése szerint a jogalkotás rendjét a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény állapítja meg. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 12. § (1) bekezdése szerint a jogszabályban meg kell határozni a hatályba lépésének napját. A 12. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint azonban a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget.

A 2009-es év rendben van, mert választhatják a régit, de a 2010-es évben a múltra állapítoittak meg köteélezettséget januártól júniusig,m ez tiltott.


Iniuria non excusat iniuriam