Fórum alkotmányjog régebbi elöl     új hozzászólás


ALKOTMÁNYJOG - Minden, amit tudni akarsz a...

Leiterjakab # e-mail 2003.11.16. 07:27

Nekem az eutanázia-határozattal kpacsolatban az a legnagyobb "problémám", hogy a kérdés nem dönthető el a jog szintjén, márpedig az AB-nak a jog szintjén kell maradnia, köti az Alkotmány. Ha a jog szintjén tilos az aktív eutanázia - nincs szó arról, hogy feltétlenül támogatnám - és ezzel szemben - bár egy közvélemény kutatás nem hivatalos népakarat - a társadalom nagy része támogatná azt, mert úgy érzi, hogy ezt már erkölcsi síkon nem kell elleneznie, akkor egy elég furcsa ellentmondásba ütközünk. Az alkotmányjog "lenyomja" a társadalmi kívánalmat. Szerintem ha az AB a jogra hivatkozik is, azt nem a jog alapján dönötték el az alkotmánybírák sem, csak legfeljebb a jog mögé bújnak, hogy lám ez a jog "akarata"...

Leiterjakab

Tapsi # e-mail 2003.11.15. 23:16

Üdv, a fórum tagjainak!

Leiter Jakab kolléga törekvését pártolva ismét egy hozzászólással borzolom a kedélyeket.

Az alkotmánybírósági döntések indokolása gyakorta bizonyos szempontból fontosabb, mint a rendelkező rész. Méghozzá azért, mert visszatükröz valamit az uralkodó jogi rezsimből, irányt mutat mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás számára.
Az indokolás az egyetlen forrás, amin keresztül információt nyerhet a külvilág a zárt ülések eredményéről. Az Alkotmánybíróság nem folytat peres eljárást, nem érvényesül a közvetlenség, a fél általi peranyagszolgáltatás elve.
Az indokolás az egyetlen pont, ahol az Alkotmánybíróság elenőrizhető. "Ki őrzi az őrzőket?" - kérdezte egyszer Kukorelli István alkotmánybíró. Nos a tudomány, amely a nem mindig megfelelő indokolás miatt kérdőre vonhatja a szintén tudományos tevékenységet folytató alkotmánybírókat. Elsősorban Pokol Béla és Sajó András jeleskednek ebben. Õk többször is rámutattak a láthatatlan alkotmány hátulütőire, a szükségesség-arányosság kérdése körében az arányosság vizsgálatának túl "nagyvonalú" kezelésére, hogy a kelleténél jobban elrugaszkodnak a tételes jogi szövegtől, pontatlanok a külföldi esetek idézetei, stb.

Az eutanáziához: az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a Római Konvenció 2. cikkéből - élethez való jog - nem következik a halálhoz való jog. Az Osman ügyben pedig az állam életvédelmi kötelezettségét. Sajnos még nem tudtam elolvasni Németh prof. hattyúdalát - csekély 92 oldal -, így nem tudom pontosan, mely érvek alapján mondta ki a fennálló helyzetet alkotmányosnak a testület, talán leginkább a nyugvó dolgok nem bolygatása vezethette.

Azt azonban látni kell, hogy az eutanázia és az öngyilkosság két különböző dolog. Az öngyilkosság szabad, csak a benne közreműködő más személy büntetendő. Az eutanázia - elfogadott módon - csak kórházi körülmények között, csak külső, a betegtől független beavatkozás lehet. Minden egyéb kívül esik ezen a körön. Vagyis ha a beteg fájdalmai elől öngyilkosság révén halálba menekül, azt megteheti. Az pedig emberölés, ha valaki otthon egy beteget "halálba segít". Sokan ezt is eutanáziának hiszik.

Passzív eutanáziát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ma is lehetővé teszi, elég sok formaság betartásával (20-23. §§).

Mindenkinek a legjobbakat!

Tapsi

Leiterjakab # e-mail 2003.07.31. 14:39

Koi Gyula írta - 2002.12.12 13:25
Kedves Kollégák,

Nem köllene elhanyagolnunk e szép témát. Beszéljünk bármirol, ami a ide tartozik. Alkotmánybíráskodás, alkotmányjog - oktatás, és a szívem csücske, a Magyar Történeti Alkotmány. Emberi jogok, alkjog könyvek... Ami eszetekbe jut. Majd eljutunk a szaktémákig is.

Igaza van Koi Gyulának, az alkotmányjog többet ér annál, hogy így elhanyagoljuk, már hónapok óta nem írt senki erre az oldalra. Ezért nemesebb férfiú híján magam karcolok ide néhány gondolatot.
Engem régóta foglalkoztat az a gondolat, hogya az Alkotmánybíróság határozatainak indoklása mivégett van a világon? Jó persze nem csak azt kell odaírnia az alkotmánybíráknak, hogy mesemmisítik a jogszabályt vagy sem, hanem  meg is  kell indokolni, de néha az ellenkező megoldás mellet is lehet felhozni legalább ugyanolyan jó érveket pl. a közelmúlt euthanáziás határozat: a határozat az csak tucat ember véleménye vagy a Magyar Köztársaság (egyik legfőbb állami szervének) hivatalos álláspontja, és mit szól ehhez a maradék 9 millió 9 százezer 9 száz stb?
 Egyáltalán a kérdés eldönthető nem csak jogi, hanem etikai, erkölcsi vallási, orvosi és egyéb világnézeti szempontból is. Mit jelent az, hogy egy ilyen fontos kérdést (v. pl. abortusz, halálbüntetés stb.) jogi szempontból döntünk el? Nekem nagyon homályos eljutni az Alkotmány 54.§ (1) bek. től eljutni odáig, hogy az euthanázia ab ovo és ora et semper alkotmányellenes.
Szerintem az élethez való jog védelme nem jelenti azt, hogy azt úgy kellene védeni, hogy az egyéntől önmagától is megvonjuk azt a lehetőséget, hogy maga mondjon le az életéről. Ilyen alapon az öngyilkoság kísérletét büntetni kellene (Btk. nem bünteti)....???

Na jó, megyek B-vizsgára tanulni és ma már nem írok többet.

Leiterjakab

Koi Gyula # e-mail 2003.02.21. 11:20

Igazán figyelemreméltó gondolatokat fogalmaztál meg, és arra tudok következtetni, hogy felkészült kolléga vagy. A szupremáció szó eléggé gáz. Ennél csak az a nagyobb gáz, hogy amikor beléptem a témába, döbbenten vettem észre, hogy állítólag én indítottam. Szóval, rég járt erre az ötletgazda:)))), de kérem szépen, a vizsgaidoszak idején egyszeruen nem tudtam nézeteidre kelloen reagálni, mert szellemileg egy kicsit csökkent értékunek éreztem magam.

legislator

Tapsi Hapsi # e-mail 2003.01.02. 21:48

Sziasztok!

Néhány észrevételem lenne az elhangzottakkal kapcsolatban.

Attól, hogy valaki záróvizsgáztat alkotmányjogból, attól még nem biztos, hogy ért is hozzá. A probléma veleje: aki 'szupremáció'-ról beszél, az félrebeszél.

Attól, hogy az eredeti javaslat (T/1270) valamit szabályozni kíván, amely a luxembourgi EB dogmája szerint szent és sérthetetlen, az önmagában nem jelenti azt, hogy az ténylegesen az alkotmány elé helyezi. Sőt, a javaslat eredeti szövegének 3. §-a korlátozni kívánta a közösségi jog érvényesülésében a magyar szerepvállalást.

3. §
Az Alkotmány 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (2) bekezdés jelölése 7/A. §-ra változik:
„(2) A Magyar Köztársaságban a közösségi jog és az Európai Unió egyéb vívmányai az Európai Unió alapító szerződéseinek és az azokból fakadó jogelveknek megfelelően érvényesülnek.”

A szövegből látható: a Magyar Köztársaság nem vállalt volna alkotmányában garanciát arra, hogy érvényesíti a közösségi jogot, mindössze konstatálta volna, hogy az, a jelenlegi kereteken belül érvényesül. Magyarországnak így az érvényesítésre csak a Római Szerződés 10. [5.] cikke alapján nemzetközi jogi kötelezettsége lett volna. A módosítások eredményeképp elmaradt a közösségi jog lekorlátozása, a 'lojalitási klauzula' nem korlátoz még az alkotmányos értéket hordozó általános jogelvek keretként történő meghatározásával sem.

RSZ 10. cikk (korábbi 5. cikk)
'A tagállamok az e szerződésből, illetve a Közösség intézményeinek cselekvéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket. A tagállamok elősegítik a Közösség feladatainak teljesítését.
A tagállamok tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e szerződés célkitűzéseinek megvalósítását.'

Én a magam részéről a Solange ügyekben képviselt német alkotmánybírósági állásponttal rokonszenvezek. Amíg nincs jogi kötőerővel rendelkező emberi jogi kartája az EU/EK-nak, addig ne akarja megelőzni az alkotmányt. Sőt úgy vélem, hogy az I. pillér további mélyítése mellett a másik két pillért annyira nem lenne szükséges erőltetni, és nem kellene nem gazdasági kérdésekkel duzzasztani az I. pillért, illetve további kérdéseket sem volna szükséges előszedni, amelyek nem függenek szorosan össze a gazdasági kérdésekkel. Mindezek mellett nem vagyok euroszkeptikus, remélem ez az államszövetség alkalmas lesz arra, hogy Európa, és benne mi is, visszanyerje a világban a vezető helyét. Sokkal műveltebbek, humánusabbak, emberibbek vagyunk így együtt, mint a világ jelenlegi vezető hatalma.

Remélem sikerült néhány érdekes gondolatot elültetnem Bennetek. Véleményem kritikáját várom.

Tapsi

Koi Gyula # e-mail 2002.12.17. 14:47

Én nem tudom, hogy ki mit tud a szupremáciáról. Salamon azért mégiscsak alkotmányjogász. Ettol függetlenül könnyen lehet, hogy nem menne át az EKP vizsgán, foleg, ha nem készül fel:))) De most inkább nekem kéne pzj-bol készülnöm!!!

legislator

kovacs gabor (törölt felhasználó) #   2002.12.16. 20:16

hat vagy nem. nem eskudnek meg, hogy barmely parlamenti politikus atmenne egy europai kozjog es politika vizsgan (kulonosen, hopgy e kerdeskor alk-szupremaica nem is volt tema anno amikor en tanultam pesten, szerintem szinte senkiben sem merult fel)

es altalaban sem biznek egyik politikus szaktudasaban vakon. salamon bzitos ert sokmindehez, de nem hiszem, hogy eu ugyekben olyan jartas lenne.

de mindegy, legyen ez akkor hazi feladat utana nezni ennek. bar en most inkabb pihenni fogok.

Béres-Deák Attila # e-mail 2002.12.16. 16:08

Salamon mondta nem régen a TV-ban, hogy csak két EU-s ország ismeri el a supremációt. Õ csak tudja!

attika

kovacs gabor (törölt felhasználó) #   2002.12.16. 02:33

az teny, hogy a szuverenitassal vigyazni kell. most a tarsasagi adot akarjak a nemetek, franciak olaszok 30-40-ra emeltetni, mondvan, ahol ennel kisebb az nem teremt egyenlo versenyfelteleket. nalunk 18%, de az angoloknal es ireknel (12%) is alacsony. vagyis nekunk kene alkalmazkodni a legkoltekezobb, legpazarlobb allami burokraciaval rendelkezo orszagokhoz. csak remenykedjunk, hogy az angolok ezt megakadlyozzak.

ja, es felkeszulni a kamatadora, aminek a bevezetsere most jo esely van. 35%-ot javasolnak, de 20% biztos lesz (ie. amit bankban mint kamat kapnal annak 20%-at levonjak).

de ami a gyakorltaot illeti: nem beszel senki sem melle. az eu jog nemzeti alkotmany felettiseget szinte minden EU orszag kimondta mar(!), es mindissze a nemet es az olasz volt az, ami nem zarta ki (igy megfogalmazva), hogy a sajat alkotmanyat alkalmazza, ha esetleg az ECJ a sajat alkotmanyaval ellentetes dontest hoz, de ezt is csak az emberi jogok tiszteletben tartasa miatt.

azt egyelore nehezen lehet elkepzelni, hogy az ECJ olyan dontest hoz, ami miatt ezeket a fenntertasokat alkalmazni kene. nem is kerult ra sor, es altalanos velemeny, hogy ezne birosagok nem mernek megtenni.  

ha tehat mondjuk a belgaknak jo az eu jog alkalmazasa a sajat alkotmanyuk helyett/folott stb., akkor ne hiszem hogy nekunk kulonosen aggodni kene.

BDA: a legutobbi valaszodat nem ertem, mert mi is tagok leszunk masfel ev mulva. ha arra gondolsz hogy csak nehany EU-sorszag akkor az nem igaz. mindegyik elismeri a szupremaciot (az alkotmanyban benne vagy alkotmanybirosai dontesekben) a kiveve a ket emlitett orszag meglehertosen regi es soha nem alkalmazott donteseit.

Béres-Deák Attila # e-mail 2002.12.12. 21:26

Salamon László szerint csak EU-s ország alkotmánya helyezi az EU jogot a sajátja felé. Akkor nekünk sem kellene ezt Alkotmány szintjén elfogadnunk. Abban igazad van, hogy kis országok esetében a korlátlan  szuverenitás csak álom.

attika

Rexor # e-mail 2002.12.12. 18:29

Szia Attila!

Szerinted az EU-ba történő belépésünk automatikusan nem jelenti a szuverenitásunk egy részének feladását? Akárhogy is vesszük a belépés után a magyar jogrendszer felett ott lesz az 'európai' jogrendszer, amely elsőbbséget fog élvezni, a magyar bíróságok felett az Európai Bíróság, amelynek döntései szintén kötelező érvényűek lesznek. Ezek mint erőteljesen megkérdőjelezik egy állam 'korlátlan' szuverenitását, emely kis államok esetében alapvetően elég illuzióval teli elképzelés. Nem hiszem hogy ez az MSZP taktikája lenne, hanem inkább egy szükségszerű 'rossz' szuverenitásunk egy részének feladása.

Béres-Deák Attila # e-mail 2002.12.12. 18:06

Szerintetek az MSZMP jogutódja miért akar ilyen szolga módon lemondani szuverenitásunk egy részéről az EU javára? Vagy esetleg Salamon beszél mellé amikor azt mondja, hogy nincs szükség rá az EU csatlakozáshoz?

attika

Koi Gyula # e-mail 2002.12.12. 13:25

Kedves Kollégák,

Nem köllene elhanyagolnunk e szép témát. Beszéljünk bármirol, ami a ide tartozik. Alkotmánybíráskodás, alkotmányjog - oktatás, és a szívem csücske, a Magyar Történeti Alkotmány. Emberi jogok, alkjog könyvek... Ami eszetekbe jut. Majd eljutunk a szaktémákig is.

legislator