„és így illetékfizetési kötelezettsége sem keletkezik?”
Kinek? Az eladónak? Az neki amúgy sincs. Ha meg az adóra gondolsz, azt ezzel a módszerrel nem ússza meg.
Haszonélvezeti jog illetéke
„ól értelmeztem?”
Nem. Egyenesági rokontól szerzés illetékmentes.
Tisztelt Hozzáértők, Kedves Fórumozók!
Amennyiben adásvételi szerződéssel egyidejűleg (egy szerződésben) ellenérték nélkül alapítanak haszonélvezeti jogot az állagvevő szüleinek, akkor az állagvevőnek az ingatlan teljes vagy a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi értéke kell illetéket fizetnie?
Tudtommal mivel ellenérték nélkül alapítják, azaz ajándékozzák, a haszonélvezőknek az egyenesági rokonság miatt illetékmentes a haszonélvezet szerzése, viszont ha a tulajdonosnak a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi értéket számolom, az (jelen esetben mindkét szülő után) elég kevésre jön ki. A vételár felfelé kerekítve 15M, a haszonélvezeti jog értéke 6M-6M, ergo 3M lenne az illeték alapja az állagvevő esetében, miközben a haszonélvezőknek nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Ez így nekem elég bizarrnak tűnik.
Vagy valamit nagyon rosszul tudok? :$
Nem rosszul tudod, hanem rosszul gondolod. Hibás a logikád.
Hidd el, a haszonélvezetet szerzők és az állagvevő együtt pontosan a tehermentes ingatlan 4%-os illetékét fogják megfizetni. Vagy így, vagy úgy.
Ha csak nincs valami olyan lényeges körülmény, amelyet nem közöltél. Pl. hogy a szülők adják a pénzt, és az egy másik lakóingatlan egy éven belüli eladásából származik.
Igen, emiatt "akadtam" fenn a dolgot, mert az egész után lesz a 4%.
Akkor a NAV adatlapot úgy célszerű kitölteni és benyújtani, hogy az állagvevőnél adom meg az ingatlan forgalmi értékeként (és illetékalapjaként) a 15M Ft-ot, míg a haszonélvezők esetében bár beírom a 6M-t, de a 7-es pótlapon jelölöm az egyenesági ajándékozás miatti illetékmentességet?
Úgy is lehet, ha ez a valóság.
De akkor rosszul tippelem, hogy a szülők fizetik a vételárat?
Erről még nincsen információm, majd kiderül. De legalább most már kitisztult a kép! :) Köszönöm a segítséget!
kimiszandy és Kovács_Béla_Sándor
Jól gondolja kimiszandy!
Abban az esetben, ha az állagvevő szüleinek az adásvételi szerződéssel egyidejűleg haszonélvezeti jogot alapítanak, akkor az állagvevő a haszonélvezeti jog ellenértékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, míg a szülők illetékmentesen szerzik meg az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot.
„míg a szülők illetékmentesen szerzik meg az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot.”
Kíváncsian várom az It. azon helyét, amely alapján mentes a vagyoni értékű jog szerzése.
Amennyiben a szülők haszonélvezeti jogának alapítása visszterhesen történik, úgy az Itv. 26. § (1) bekezdés za) pontja alapján a szülők szerzése illetékmentes, míg ingyenes alapítás esetén ajándékozási illetékfizetési kötelezettség keletkezik, és így az Itv. 17. § (1) p) pontja alapján áll fenn az illetékmentesség.
"Amennyiben adásvételi szerződéssel egyidejűleg (egy szerződésben) ellenérték nélkül alapítanak haszonélvezeti jogot az állagvevő szüleinek, akkor az állagvevőnek az ingatlan teljes vagy a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi értéke kell illetéket fizetnie?"
Ebben az esetben egy okiratban két szerződés jön létre: adásvételi szerződés (eladó és vevő között) és haszonélvezeti jog alapítása (vevő és haszonélvező között).
A vevő nyilvánvalóan azt követően tud rendelkezni az ingatlannal, amikor megszerezte annak a tulajdonjogát!
Tehát logikusan, először az adásvétel jön létre és annak az illetékét kell meghatározni! Ennek alapja az ingatlan tehermentes értéke.
Az adásvételt követően kerülhet sor a haszonélvezeti jog alapítására. Ez viszont a leírtak alapján illetékmentes.
Ha időben eltolva - de legalább külön okiratban - kötnének egy adásvételi és egy haszonélvezet alapító szerződést.
De a vázolt esetben az történt, hogy egyszerre szerezte meg valaki a tulajdonjogot (állagvevő), más valaki pedig a haszonélvezetet. Ilyenkor mindketten az eladótól származtatják a jogukat, és ezért ketten együtt pont a tehermentes forgalmi érték 4%-át fogják illetékként megfizetni.
Sem a 26. § (1) za), sem a 17. § (1) p) nem alkalmazható, mert az eladó nem közeli hozzátartozója a haszonélvezet szerzőnek.
Ha nekem nem is, a NAV-nak majd elhiszitek.
Ezt meg már eleve mondtam:
„Ha csak nincs valami olyan lényeges körülmény, amelyet nem közöltél. Pl. hogy a szülők adják a pénzt, és az egy másik lakóingatlan egy éven belüli eladásából származik.”
"Ilyenkor mindketten az eladótól származtatják a jogukat, és ezért ketten együtt pont a tehermentes forgalmi érték 4%-át fogják illetékként megfizetni.
Sem a 26. § (1) za), sem a 17. § (1) p) nem alkalmazható, mert az eladó nem közeli hozzátartozója a haszonélvezet szerzőnek.
Ha nekem nem is, a NAV-nak majd elhiszitek."
Ezt én még a NAV-nak sem hinném el!
A vevő által fizetendő illeték mértékét (4 %) nem vitatom. A te példában a vevő által fizetendő illeték alapja: a vételár-haszonélvezeti jog.
A haszonélvező a te esetedben nem 4 % (visszterhes) illetéket fizetne hanem 9 % ajándékozási illetéket, mivel szerinted az eladótól származtatja a jogát. Az eladó nem egyenesági rokona a haszonélvezőnek! A kérdező közlése szerint a haszonélvezeti jog alapítás ingyenesen történik.
Álláspontom továbbra is az, hogy az adásvétel és a haszonélvezeti jog alapítása történhet egy időben és egy okiratban.
Valamit félreértesz, nem állítottam olyat, amit nekem tulajdonítasz.
Szerintem az alapeset: az állagvevő és a haszonélvező egy szerződésben, az eladótól szerzi meg a jogát, mindketten visszterhesen. A haszonélvező kifizeti a haszonélvezet értékének a 4%-át, az állagvevő meg a teherrel csökkentett érték 4%-át. Ez összesen pont annyi lesz, mint a tehermentes érték 4%-a.
A kérdező szerint ez történt.
Teoretice elképzelhető más is. (Konstansnak tekintve, hogy az állagvevő és a haszonélvező egyenesági rokonok.)
Pl. 1. A haszonélvező a tulajdonképpeni vevő, ő fizeti a vételárat, és úgy ajándékozza oda az ingatlant, hogy a haszonélvezetet fenntartja magának. Az illeték ebben az esetben is a tehermentes érték 4%-a, csak nem az állagszerzőt, hanem a haszonélvezőt terheli.
Pl. 2. Az állagvevő az tényleges vevő, ő fizeti a vételárat, és ő enged haszonélvezetet a megszerzett ingatlanon. Az illeték ekkor is a tehermentes érték 4%-a, de az állagvevőt terheli.
Pl. 3. (extrém) Az eladó ingyen haszonélvezetet enged az ingatlanon - olyan személynek, aki neki nem egyenesági rokona -, majd a haszonélvezettel terhelt ingatlant eladja a haszonélvező egyenesági rokonának. Na, ebben az esetben a haszonélvező kifizeti a haszonélvezet értékének a 9%-át, az állagvevő meg a haszonélvezettel terhelt érték 4%-át.
Tulajdonképpen mi a kérdés?
"haszonélvezeti jog értéke 6M-6M"
Ez sem igaz. A haszonélvezeti jog értékét soha nem duplán, hanem mindig szimplán (a magasabb értéket) veszik figyelembe.
Azt nem is én írtam. :)
Tudom.
"Szerintem az alapeset: az állagvevő és a haszonélvező egy szerződésben, az eladótól szerzi meg a jogát, mindketten visszterhesen. A haszonélvező kifizeti a haszonélvezet értékének a 4%-át, az állagvevő meg a teherrel csökkentett érték 4%-át. Ez összesen pont annyi lesz, mint a tehermentes érték 4%-a."
Alapvetően hibás a fenti okfejtés, hiszen a haszonélvező NEM az eladótól, hanem a vevőtől szerzi a jogát.
Kimiszandy kérdése egyértelmű volt, és a helyes válasz az általam leírtak.
Ha az állagot és a haszonélvezetet egy ügylettel, egy okiratban szerzik, akkor miért lenne magától értetődő, hogy a haszonélvező a vevőtől szerez? Pláne, ha a haszonélvező fizeti a teljes vételárat.
Amit te írtál, az nem a helyes válasz, hanem a wishfull thinking megnyilvánulása: szeretnéd, ha úgy lenne.
De mondtam: lehet próbálkozni, aztán majd az illetékfőosztály megmondja.
Szerintem mindenki olyan témában osztogasson tanácsokat, amihez ért. A stílust pedig nem minősítem. A Kolléga pedig ilyen jellegű szerződések elkészítésével inkább ne is próbálkozzon...
Kolléga, na hiszen...
A haszonélvező hogyan származtathatná a haszonélvezetét az eladótól? Hát ki az, aki haszonélvezetet enged egy vadidegennek?
A haszonélvező joga bárkitől származhat (az eladótól vagy a vevőtől is).
A szerződés írása során: egyrészt figyelembe kell vanni a felek akaratát, másrészt ügyelni kell a megfogalmazásra!
Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem a követkző: lakást vásárolok távoli rokontól, aki ezt követően haszonélvező lesz és továbbra is ott fog lakni. Ilyen esetben is kell illetéket fizetnie a haszonélvezeti jog megszerzése miatt? (viices lenne, hisz eddig ő volt a tulaj!?)
Ha jól értem akkor rokon bizonyára fenntartja magának a haszonélvezeti jogot a tulajdonjog átruházása során.
Nem kell fizetni illetéket, mert ez így nem minősül új (jog)szerzésnek. Itt lényegében arról van szó, hogy az eladó a tulajdonjogát nem ruházza át teljeskörűen a vevőre, mivel az egyik részjogosítványt (használat, hasznok szedése) megtartja magának.