Csak a kérdés nem így szólt, hanem úgy, hogy haszonélvezetet vesz a mama. Természetesen meg lehet azt is csinálni, hogy a kérdező vásárol és utána ingyenesen haszonélvezetet ad a mamának, akkor a teljes illetéket a kérdező fizeti. De a kérdés nem így szólt. Egyébként a végösszeg szempontjából ugyanaz a kettő.
Haszonélvezeti jog illetéke
Obudafan!
Olvasd el figyelmesen a kérdést!
Szövegezés kérdése.
De most tényleg: miért nem mindegy, ha ketten együtt mindenképpen pont ugyanannyit fizettek. (Azt az extrém esetet kivéve, ha az eladó vagy csak neked vagy csak édesanyádnak egyenesági leszármazottja vagy házastársa.)
Az illetékmentesség érdekében mindenképpen tűnjön ki a szerződésből, hogy a vevő és a haszonélvező egyenesági ronokok!
Megfelelő szövegezés mellett ennek nemigen van jelentősége.
Az Illetéktörvény szerint nyilatkozni kell az egyenesági rokonságról.
Feltéve, hogy az ügylet egyenesági rokonok között köttetik. Ez az eset nem az az eset.
Értem már miért nincs válasz gomb, meg miért nem is lesz, mert nincs is értelme, ha állandóan törlik a hozzászólások tucatjait.
Ha valaki beleírogat egy fórumba, gondolkozzon előtte, ne utána töröltesse. Törölni csak ha _kell_ valamiért, akkor lenne szabad.
Tisztelt válaszadók
a következő kérdésem/problémám lenne:
nagyszülő ingyenes ajándékozással unokának adta az ingatlant, és be lettek rá jegyezve haszonélvezők, többek kötött nagyszülő részéről tekintve a menye (gyerek anyukája). mint később kiderült (ügyvéd erről nem tájékoztatott minket) ő részére illetéket szabott ki a NAV, mint nem egyenesági rokon. (ha ezzel tisztában lettünk volna nem kértük volna). Ügyvédhez menve ismét egy nyilatkozatot írt nevünkben melyről lemond "inkább" a haszonélvezetről, a földhivatalnál törlésre is került. VISZONT szomorúan tapasztaltuk bérből mégiscsak levonásra került az illeték egy része (a többi majd a következő havi bérekből). Egyeztetve a NAV-val azt az infót kaptuk, hogy 2különböző ügyletről beszélünk, így az illeték az eredeti szerződéshez kapcsolódva továbbra is fennáll.
Véleményüket szeretnénk kérni, mi legyen a teendő, mit tudunk tenni, vagy semmit nem tudunk kezdeni a helyzettel?
Válaszukat előre is köszönö
Nem lemondani kell, hanem felbontani a haszonélvezetet engedő szerződést. Akkor sem biztos, hogy önként visszaadja a nav az illetéket, de úgy legalább van mire perelnetek.
az eredeti szerződést kellene felbontani? illetve ez lehetséges lenne jogilag egyáltalán? mert bár szomorúan de kezdem átlátni hogy ezt nagyon benéztük, illetve az ügyvéd nem kellően tájékoztatott minket a legelején.
az eredeti szerződés jogilag 1 lezárt történet, amire tekintettel a földhivatalban meg is történtek a bejegyzések, mi (illetve az ügyvéd által) csak utólag írtunk alá 1nyilatkozatot melyben lemondunk a haszonélvezetről. Erre mondja a NAV, hogy ez őket már nem érdekli ez 1másik esemény, nem az első szerződéshez tartozik.
(és utólag Köszönöm a válaszát.)
Az eredeti szerződésnek a meny részére haszonélvezetet alapító rendelkezését kellene felbontani. Valóban nem 100% a siker, de nincs jobb megoldás.
Ingatlan vásárlás esetén,ha lakáshitel+ önerő esetén jött létre a vásárlás,mennyi illetéket kell fizetni ?Kérdésem,h a felvett hitel után is kell illetéket fizetni?Köszönöm a választ!
A felvett hitel után kamatot kell fizetni és nem illetéket.
Köszönöm! Akkor az önrész után kell illetéket fizetni az adásvétel után?
Nem.
Anya86,
a lakás forgalmi értéke után kell illetéket fizetni, vagyis a te megfogalmazásodban igen, a hitel után is - valójában teljesen mindegy miből fizeted ki a lakást, illeték szempontjából nem érdekli senkit, hogy önerőből, hitelből, örökségből, ajándékból, aranyrudakkal, vagy papucs orrán pamutbojttal fizetsz a lakásért (kivéve a vissza nem térítendő állami támogatásokat, mint a CSOK, az levonható a forgalmi értékből). Vannak kedvezmények (ha másik lakást adsz el, fiatal első lakása, vagy új építésű a lakás), de a vételár forrása nem számít.
Köszönöm a választ!
Üdv!
Vevők(2) haszonélvezetet alapítanának egyenesági rokonuk számára a megvásárolt ingatlanon. Egy éven belül adtak el másik ingatlant, melyben a leendő haszonélvező is tul. hányaddal, (ill. haszonélvezeti joggal is) rendelkezett.
Adó- és illeték szempontjából melyik lenne a kedvezőbb: ha Haszonélvezeti jog vevő lenne az egyenesági rokon (szülő), vagy ingyenesen haszonélvezetet alapítanának részére? Segítő válaszokat előre is köszönöm.
Egyenesági rokonok között illetékmentesek az ügyletek.
Ha ingyenesen alapítják részére (ajándékozás), nem keletkezik Szja fizetési kötelezettség a haszonélvezőnek (megajándékozottnak)?
Mi a fenétől keletkezne?
Köszönöm szépen! :)
soma,
adó a jövedelem keletkezésekor jöhet szóba, úgyhogy ha MAJD a haszonélvezettel megajándékozott egyszer - értelemszerűen ellenérték fejében - lemond a haszonélvezetről, akkor keletkezHET esetleg majd adófizetési kötelezettsége. (bár nem valószínű, 5 éven túl nem kell adót fizetni, haszonélvezetet meg hosszú időre szoktak kötni, de nem lehetetlen, ha úgy alakulna)
Azt mondod a kapott haszonélvezet nem vagyoni előny?!
Hmm....