Ez nem TB csalás?

Fórum → adózás, illeték és pénzügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

Veki095 # 2019.06.24. 16:55

Üdvözletem!

Az lenne a kérdésem, hogy ideiglenes TAJ számmal (külföldről jött magyar állampolgár, aki Magyarországon szeretne dolgozni), amit egy adott munkahely (pl. Burger King) által kap az adott személy, tud-e az ideiglenes TAJ számmal másik munkahelyre jelentkezni (pl. McDonald's), mert időközben nem vették fel (a Burger King-be) és a másik munkahely (McDonald's) jelentené be? Ha nem, akkor újból, elölről kell kezdeni az egész procedúrát a másik munkahellyel (McDonlads)?

Illetve, a bejelentés igazolásának elmulasztása vagy késedelmes bejelentés a munkahelyre pontosan hány napot jelent? Illetve ilyen esetben mi a teendő az ideiglenes TAJ számmal?

*a munkahelyek csak példaként szolgálnak

Válaszukat előre köszönöm!
Üdvözlettel:
Veronika

Jusztasz # 2019.05.24. 10:44

„sylar1111 2019.05.22. 11:57

Üdvözletem!
2010ben végeztem a fősulival utána 4 évig nem dolgoztam hivatalosan , majd kimentem külföldre 2 évre mikor hazajöttem tudtam meg, hogy kötelező fizetni a tb-t, visszamenőleg is 5 évre, be is mentem a munkaügyi hivatalba gondolván, hogy a munkanélküli segélyből egy részét rendezni tudom, de ott azt mondák, hogy a tb-m zöldbe van mivel társvállalkozásba vagyok a bátyámmal (aminek nekem semmi hasznom nem volt). Majd otthon kiderült, hogy a a vállalkozás 2009- ben megszűnt. Amiről valahol papír is van az aláírásommal. Ez most tb csalásnak számít, amiért börtön jár? Hogy lehet ezt rendezni? Azóta voltam még pár évet külföldön, most itthon vagyok és nem merek elmenni dolgozni, mert félek kiderül az amit igazából nem is tudtam.
”

T. Kérdező!

Nyugodtan menjen dolgozni, ezért még nem kell börtönbe vonulnia. Ha a NAV-nak baja lesz Önnel, majd értesítik. "Kiderülni" akkor szokott, ha piros lámpa mellett megy el az orvoshoz, azaz járulékfizetés nélkül vesz igénybe eü-i szolgáltatást.

A Btk. különben az Ön által hivatkozottakról ekként rendelkezik:

XXXIX. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK

Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés

395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

Egyebekben az esetleges járuléktartozás megfizetését nem a munkaügyi központban, hanem a NAV-nál kell kezdeményezni.

A külföldi munkavégzés kezdetét és végét pedig a jövőben az előírt módon jelentse be.

Lásd:
http://www.neak.gov.hu/…_bejelentese

Külföldön munkát vállalók bejelentése

(2019.01.09.)

Aki más EGT tagállamban, Svájcban, nemzetközi szervezetnél, vagy olyan államban szerez egészségbiztosítási jogosultságot, amellyel az ellátások biztosítására nemzetközi egyezményünk van, annak az egészségbiztosítási ellátásra szerzett jogosultságát be kell jelenteni az egészségbiztosítóhoz.

Jelen tájékoztatónkból megismerheti, hogy az EGT tagállamban, Svájcban, nemzetközi szervezetnél, valamint egyezményes tagállamban való munkavégzés ideje alatt hogyan alakul a magyarországi egészségbiztosítási jogviszonya, illetve annak igazolása.

Felhívjuk figyelmét, hogy bejelentése alapján arra az időtartamra, amely alatt más EGT tagállamban, Svájcban, egyezményes államban, továbbá nemzetközi szervezetnél biztosított, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele (a továbbiakban: TAJ száma) ideiglenesen érvénytelenítésre kerül.

A magyar biztosítás alapján kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyát (továbbiakban: EU kártya) vissza kell küldeni, mert az ellátásra jogosultságát a külföldi biztosítása szerinti tagállam által kiállított EU kártyával igazolhatja.

Ki és hol köteles a külföldön létrejött/megszűnt biztosítását bejelenteni?

A más EU (EGT) tagállamban, Svájcban, ún. egyezményes országban, illetve a saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítást és annak megszűnését is 15 napon belül be kell jelenteni az egészségbiztosítás ellátásaira jogosultakról vezetett nyilvántartásba a kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatala – Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala – részére.

Ez alapján tehát bejelentési kötelezettsége van:

•az EGT tagállamokban és Svájcban egészségbiztosítással, Magyarországon TAJ számmal rendelkező személyeknek;
•a Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött államokban egészségbiztosítással, Magyarországon TAJ számmal rendelkező személyeknek,
•nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgároknak.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fentiek szerinti külföldi biztosítás létrejöttét követően annak megszűnését is be kell jelenteni, mert a külföldi biztosítás megszűnését követően majd a magyarországi egészségbiztosítási jogviszonyt kell rendezni.

Fontos, hogy a külföldi biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésekor a külföldi biztosító vagy a nemzetközi szervezet által kiadott EU-s formanyomtatványt vagy a biztosítási időszakról szóló egyéb igazolást is csatolni kell a bejelentéshez.

A bejelentési kötelezettség a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, illetve Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál személyesen vagy postai úton, továbbá, amennyiben rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, úgy ügyfélkapun keresztül teljesíthető. Amennyiben az elektronikus nyomtatványok valamelyikét meghatalmazottként/képviselőként kívánja benyújtani, a meghatalmazotti jogosultságát regisztrálnia kell, ezért ha nem rendelkezik az egészségbiztosítási szervnél bejegyzett meghatalmazotti/képviseleti jogosultsággal kérjük, a kérelem elektronikus benyújtása előtt szíveskedjék meghatalmazotti/képviseleti jogosultságát nyilvántartásba vetetni a „Regisztrációs lap” hatáskörrel rendelkező járási hivatalhoz történő benyújtásával.

A járási hivatalokról bővebb tájékoztatást a kormányhivatalok honlapján találhat.

A legközelebbi kormányhivatal járási hivatala elérhetőségének megadásához kérjük, adja meg lakóhelyének, vagy tartózkodási helyének irányítószámát:

Hogyan lehet a bejelentést megtenni? Bejelentéshez szükséges nyomtatványok.

A bejelentés erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (EGT, saját) tehető meg, amely elérhető a hatáskörrel rendelkező járási hivatalok ügyfélszolgálatain, valamint letöltheti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) honlapjáról (EGT, saját) is.

•Aki EGT tagállamokban, Svájcban, Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött államokban egészségbiztosítással rendelkezik, annak a Bejelentő lap és tájékoztató a külföldön biztosítással rendelkező személyek számára (bejelentő lap és tájékoztató) - EGT elnevezésű nyomtatványt kell benyújtania.
•Az a magyar állampolgár, aki nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a Bejelentő lap és tájékoztató a külföldön biztosítással rendelkező személyek számára (bejelentő lap és tájékoztató) - saját elnevezésű nyomtatványt kell benyújtania.

Mennyi az ügyintézési határidő?

A külföldi biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentésre az általános ügyintézési idő, azaz 60 nap irányadó. Amennyiben a bejelentéshez az összes szükséges dokumentum hiánytalanul benyújtásra került, ún. sommás eljárás keretében azonnal, de legkésőbb 8 napon belül rögzítik a bejelentést.

Amennyiben a bejelentést hiányosan nyújtják be, a hiányzó adat vagy dokumentum pótlása szükséges, és felhívjuk a figyelmet, hogy a pótlás időtartama is beszámít a 60 napos ügyintézési határidőbe.

Meddig kell a bejelentés megtenni? Milyen következményekkel jár a bejelentés késedelme vagy elmulasztása?

A bejelentést a külföldön létrejött biztosítási jogviszony létrejöttétől, illetve annak megszűnésétől számított 15 napon belül kell megtenni.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a bejelentés késedelme, elmulasztása, vagy a nem megfelelő bejelentés 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után!

Mi történik a bejelentés megtételét követően?

A külföldön létrejött biztosítási jogviszony bejelentését követően a kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatala – Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatala –, kivételes esetben a NEAK intézkedik a TAJ szám ideiglenes érvénytelenítéséről. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bejelentés teljesítését követően jogviszony-ellenőrzésre kerülne sor, úgy a NEAK rendszere „kék lámpa” jelzést fog mutatni.

A TAJ szám érvénytelenítéséről az eljáró járási hivatal értesítő levelet küld az ügyfél magyarországi lakó/tartózkodási helyére vagy levelezési címére.

Annak, aki bejelentette, hogy a fentiek szerint külföldön szerzett jogosultságot egészségbiztosítási ellátásra, már nem a magyar biztosítása alapján jár az ellátás, ezért felhívjuk a figyelmét, hogy a korábban – a magyar biztosítása igazolására – kiadott Európai Uniós kártya a TAJ szám érvénytelenítését követően nem használható. A magyar biztosítás alapján kiállított EU kártyát vissza kell küldeni a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalának, illetve – Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalának –, ahogy azt a kártya átvételekor írásban vállalta.

A legközelebbi kormányhivatal járási hivatala elérhetőségének megadásához kérjük, adja meg lakóhelyének, vagy tartózkodási helyének irányítószámát:

Van-e lehetőség egészségügyi ellátás igénybevételére Magyarországon a bejelentés megtételét követően?

• EGT tagállamban létrejött biztosítás esetén

Amennyiben EU (vagy EGT) tagállamban jött létre a biztosítása, és rendelkezik az illetékes külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, úgy jogosult az orvosilag szükséges egészségügyi ellátás magyarországi igénybevételére. Az orvosilag szükséges ellátásokat az egyenlő elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint a Magyarországon biztosított személyek.

Ezzel kapcsolatban további információt talál az Ellátás Külföldön/Gyakran ismételt kérdések rovatunk 2. és 13. pontjában.

• Saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezettel létrejött biztosítás esetén

Arra a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgárra, aki saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szerv foglalkoztatottja, a magyar jogszabályok szerinti biztosítás nem terjed ki. Erre tekintettel az adott nemzetközi szervezet különálló egészségbiztosítási rendszerében fennálló biztosítása idején kizárólag e biztosítása terhére, vagy térítés ellenében veheti igénybe Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokat.

sylar1111 # 2019.05.22. 09:57

Üdvözletem!
2010ben végeztem a fősulival utána 4 évig nem dolgoztam hivatalosan , majd kimentem külföldre 2 évre mikor hazajöttem tudtam meg, hogy kötelező fizetni a tb-t, visszamenőleg is 5 évre, be is mentem a munkaügyi hivatalba gondolván, hogy a munkanélküli segélyből egy részét rendezni tudom, de ott azt mondák, hogy a tb-m zöldbe van mivel társvállalkozásba vagyok a bátyámmal (aminek nekem semmi hasznom nem volt). Majd otthon kiderült, hogy a a vállalkozás 2009- ben megszűnt. Amiről valahol papír is van az aláírásommal. Ez most tb csalásnak számít, amiért börtön jár? Hogy lehet ezt rendezni? Azóta voltam még pár évet külföldön, most itthon vagyok és nem merek elmenni dolgozni, mert félek kiderül az amit igazából nem is tudtam.

Szomorú örökös # 2019.05.21. 13:45

Alapból nem értem, hogy a kérdeznek ez miért fáj? Szerintem bőven elég, ha a saját ellátásával foglalkozik.

vaczkor... # 2019.05.21. 06:32

T. Kérdező!

Ennek "ezer meg egy" jogszerű oka lehet.

Pl. a hajléktalan sem fizet tb-t, mégis egészségügyi ellátásra és gyógyszerártámogatásra azaz van egy jogszabályban nevesített személyi kör, akik tb járulék fizetése nélkül is jogosultak ellátásra, sőt rászorultsági alapon lehet a fizetés alől mentességet is kérni.

Hogyan mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól

Az, aki nem biztosított (azt, hogy ki minősül biztosítottnak az 1997. évi LXXX. törvény 5. § tartalmazza) és más módon sem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól (azt, hogy biztosítás hiányában ki jogosult egészségügyi szolgáltatásra külön járulékfizetés nélkül 1997. évi LXXX. törvény 16. § tartalmazza) az kérheti a járási hivataltól, hogy a részére állítson ki egy olyan, egy évig érvényes hatósági bizonyítványt, amely mentesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.

A bizonyítvány kiállítása az egy év letelte után ismét kérhető.

Azt, hogy ki minősül rászorultnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza.

54. § (1) A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

  1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
  2. aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

(2) A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.
(3) A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

4. § b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik,az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

Járulékfizetés nélkül az alábbi kör jogosult egészségügyi szolgáltatásra:

Tbj. 16. §124 (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl –

az, aki

a)125 csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,

b)126 a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,

c)127 mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,

  1. nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

e)128 bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,

f)129 gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesül,

g)130 egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

h)131 az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban

részesül,

továbbá

i)132 a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért, a külügyekért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,

j)133 megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

k)134 a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,

l)135 kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,

m)136 személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18–24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,

  1. fogvatartott,

o)137 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,

p)138 egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
r)139 a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,

s)140 rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesül,

t)141 hajléktalan,

u)142 a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,

v)143 az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott táncművészeti életjáradékban részesül,

w)144 a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát.

(2) A 13. § hatálya alá tartozó külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.

(3)145 Az (1) bekezdés a)–k), továbbá o), s), u) és v) pontja esetében – az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön.

(4)146 Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi.

(5)147 Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét külön törvény határozza meg.

Aggódását megszüntetheti, ha bemegy az egészségbiztosítóhoz és kéri az aggodalma okának a tisztázását, azaz kéri megvizsgálni, hogy mi alapján mutat a rendszer zöld lámpát.

Lásd még az itt található összefoglalót:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

pindy # 2019.05.18. 07:27

Kedves Szomorú Örökôs! Pont ez a gond, hogy nem fizeti, nem is fizettte. És rendezett allapotot mutat a rendszer,ami alapjan kedvezmenyesen kapja a gyogyszert.

Szomorú örökös # 2019.05.18. 07:13

pindy

Szerintem ha azt a minimál összeget befizeti havonta - úgy tudom, hogy jelenleg 7500 Ft/hó - amit ilyenkor előírnak neki, akkor rendezve van a TB-je. Igaz lehet, így nyugdíja nem sok lesz, de az már másik történet.

pindy # 2019.05.18. 06:34

Üdvözletem!
Egy olyan kèrdésem lenne, hogy van egy közeli ismerösöm, aki magan dokihoz jár. Évek óta nem fizet TB-t (dolgozik, vasalast vállal,,kertészkedik). Azonban valami oknal fogva a rendszer az orvosnál mindig azt mutatja, hogy azOEP-nèl ervényes a TAJ , minden rendben van, igy a gyógyszert amit kap, ugyanannyiért kapja, mintha rendezett lenne a TB-je. Ez nem TB csalás? Nekem anno srágan villogott, megegyezèssel fizettem is a TB-t mig nem dolgoztam rendes munkahelyen. Mindtam,hogy emlitse meg az irvosanak, aki azt mindta, nem tud mit kezdeni azzal ha azt mutatja a gep,hogy eendben van a dolog. Én meginaggódok.