Fórum adózás, illeték és pénzügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Babaváró - kudarc

trebipek # e-mail 2019.09.05. 10:25

Panasszal fordultam a legnagyobb magyar hitelintézet illetékeseihez, mert babaváró hitelünk igénylését dacára annak, hogy minden a kapcsolódó hirdetményben (és a jogszabályban) szereplő feltételnek megfeleltünk és valamennyi dokumentumunk (+ várandósgondozási kiskönyv) a rendelkezésre állt, nem fogadták be!

A fiókban ezt azzal indokolták, hogy a rendszer nem engedi nyilvántartásba venni adóstársként szerepeltetett feleségemet, mert NEM DEVIZABELFÖLDI, vagyis - leegyszerűsítve - nincs a magyar hatóság által kiadott személyazonosító igazolványa.

Feleségem harmadik országbeli állampolgár, közel 3 éve állandó tartózkodási engedéllyel, lakcímkártyával, adókártyával, tajkártyával, határozatlan idejű munkaszerződéssel, 150 ezer forint feletti nettó fizetéssel rendelkezik és természetesen: útlevéllel. Továbbá ingatlantulajdonos.

A 44/2019. sz. Korm. rendelet a babaváró támogatásról meghatározza az ígénylők körére vonatkozó feltételeket. Ezek között szerepel:

“fb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja”

Ennek ellenére a Bank kockázatkezelési rendszerére hivatkozva, illetve arra, hogy devizakülföldiek esetében a tartozás behajtása rendkívüli bonyodalmat jelentene, KIZÁRJA őket az igénylők köréből. Nem elutasítja kérelmüket, nem vizsgálja hitelképességüket, hanem egyszerűen: kizárja. Mert erre - panaszomra kapott válaszuk szerint - joga van.

Levelükben ezt írják: “A babaváró kölcsön tárgyi biztosíték nélkül nyújtott hitel. A hitelnyújtás feltétele a kérelmezők devizabelföldi státusza.” Miközben ezt sem a jogszabály, sem a babaváróval kapcsolatos hirdetmények, online és egyéb felhívások, hirdetések, “kalkulátorok” stb. nem teszik egyértelművé (említést sem tesznek róla).

Következtetés: a “fogyasztó” és a közvélemény megtévesztésével vélhetően a rendeletet alkotók szándékával ellentétben azok a házaspárok, ahol az egyik fél nem devizabelföldi, e(gy) nagy horderejű családpolitikai intézkedésből ki vannak zárva.

Van-e jogorvoslat?