Több, mint 100% adókulcs!


Sherlock # 2020.08.27. 12:05

Pontosan melyik irányelv melyik cikkével ellentétesek az általad írtak? És pontosan melyik tulajdonsága sérti a tőke szabad áramlását? (mi benne a nemzetközi elem, ami miatt felmerül az EU-jog alkalmazhatósága, stb.)

hazassagk # 2020.08.25. 19:09

Kedves Fórumozók!

Az adóhatóság vissza igazolta azt, amit nagyon reméltem, hogy nem így van. Ez egy hosszas és komplex írás lesz. Röviden a kérdésem az, hogy hol tudom megtámadni az államot, ami arra kényszeríti a törvényhozást, hogy törvényt módosítsanak, mert az nem csak minden létező emberi, humán, EU-s tőke szabad mozgására vonatkozó jogot sért, de konkréten ellehetetleníti az adózó jövedelemszerzésre irányuló tevékenységét is.

Magyarországon rengeteg jövedelem adózása nem szabályozott az SZJA törvényben. Ezeket a külön nem szabályozott jövedelem típusokat az SZJA törvény egyéb jövedelemként adóztatja. Viszont az egyéb jövedelem kategóriában bizonyos, vagy akár sok esetben, nem a jövedelem, hanem a forgalom után kell adózni anélkül, hogy költséget vagy veszteséget el lehetne számolni. Ez a tényleges jövedelemhez képest sokszor adóteherhez vezet.

Példák:

  1. Az adózó professzionális sportfogadásból él. Kettő vagy több külföldi fogadó irodánál egy ugyan azon sporteseményre fogad úgy, hogy bármelyik csapat nyer, az adózó minden esetben profitot realizál. Például egy tenisz mérkőzésen az egyik fogadó irodánál 20x odds-al 505 Forint értékben fogad az egyik versenyzőre, a másik fogadó irodánál pedig 9.495 Forint értékben fogad 1,063 odds-al a másik versenyzőre. Bármelyik versenyzőre nyer, az adózó nyereséget realizál. Amennyiben az 505 Forintos tét nyer, akkor 100 Forint a nyereség, mert 505 Forint volt a tét, 10.100 a teljes nyeremény, amiből 10.000 volt az összes tét. Amennyiben a 9.495 Forintos fogadás nyer, úgy a nyeremény 93 Forint lesz, mert a megnyert 10.093 Forintból 10 ezer a fogadások értéke volt.
  2. Az adózó külföldi bróker cégeknél fektet be. Nyit egy bróker számlát Új-Zélandon. Az első ügylete 50 ezer Forint veszteséget termel, a második ügylete pedig 50 ezer Forint nyereséget. A jövedelem tehát nulla, azaz nincs jövedelem. Az adó törvény alapján mégis 11.941 Forint adót kell fizetni, mert az adó alapja nem a jövedelem, hanem a forgalom.
  3. Az adózó vásárol 1.000.000 Forint értékben Bitcoint. A felét eladja 400.000 Forintért, pár héttel később a másik felét 600.000 Forintért. Az adózó semmi jövedelmet nem termelt, nyeresége nem keletkezett, ugyan úgy 1.000.000 Forint pénze van. A törvény szerint mégis 23.882 Forint adót kell fizetni a nem létező jövedelmére.

A hivatalos megfogalmazás persze az, hogy ez azért van, mert a veszteséges ügyletet nem lehet elszámolni a nyereségessel szemben. Ez viszont azt jelenti, hogy nem a jövedelmet adóztatják, hanem a forgalmat. Ez nem csak az SZJA törvénnyel ellentétes, de az EU-s direktívákkal szemben is, ugyanis ez sérti a szabad tőke áramlását és az nem adóztatható, arról nem is beszélve, hogy ez szimplán nem a jövedelmet adóztatja. Értem én, hogy a törvényeket nem a 21. századra írták és hogy ezzel it nem foglalkozik senki, de attól még ez egy létező probléma és rengeteg ember csinál így pénzt.

A NAV azt mondja, ő nem tud mit csinálni, ez a törvény, a forgalmamra adózzak. Melyik bíróságon perelhetem be az államot, mert szimplán nincs pénzem kifizetni a forgalmam után felszámított adót? Ez nem vicc, a jövedelem adó amit a törvény szerint fizetnem kéne az majdnem háromszorosa annak, mint amennyi jövedelmet csináltam. Egyszerűen nincs pénzem kifizetni!

Kérlek segítsetek!