ingatlan eladás után fizetendő adó


zotyesz # 2004.07.04. 20:38

Üdvözlet mindenkinek!

Egy számomra nagyon fontos dologra szeretnék választ kapni.

Eladtam a 100%-ban saját tulajdonomat képező ingatlanomat.
A teljes vételárért az édesanyámnak szeretnék vásárolni egy ingatlant,100 %-ig az ő nevére, melyet a hugommal ketten fogunk örökölni.
Sajnos az adás-vételi szerződésben ezt nem tüntettük fel.
Kérdésem: kell-e adóznom az ingatlanom után?
Milyen lehetőségem van arra,hogy ne kelljen adóznom?

Martina # 2004.07.02. 05:36

Kedves Bubó!

Köszönöm szépen a jó ötletet. A csereszerződésre nem is gondoltunk.

Martina

Bubó # 2004.07.01. 18:13

A javaslatom a következő:

  1. A közös tulajdonú lakás esetében csereszerződést kellene kötnetek, ahol testvéreddel együtt, az egyaránt 20-20 % tulajdonrészért cserébe az egész ingatlanra haszonélvezeti jogot engedményeznétek édesanyátok javára. Szerintem minimális különbözeti illetéket kell csak fizetnetek ekkor.
  2. A másik lakás esetében a javaslatom: az öröklési szerződés. Ez most nem jár illetékkel, ugyanakkor mint teher, megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján, és így más sem megszerezni, sem megterhelni nem tudja. Természetesen később bármikor, mindhármótok egyező akarata esetén e szerződés felbontható, módosítható.

Hozzátartozók miért ne köthetnének egymással öröklési szerződést? Egyébként abban még az az előny (vagy hátrány?), hogy az örökhagyó egymaga később nem változtathatja meg, ellentétben a végrendelettel.
Üdv.

Martina # 2004.06.28. 05:44

Válasz Bubónak!

Édesanyám 58 éves.
Martina

Bubó # 2004.06.25. 19:31

Édesanyád hány éves? A haszonélvezeti jognál számít ugyanis az életkor.

Martina # 2004.06.25. 10:01

Sziasztok!

Az alábbi problémában szeretném a segítségeteket kérni: édesanyám nevén volt két lakás. Az egyiket eladta, vásárolt egy másikat, amely 30-30%-ban az én és az öcsém, és 40%-ban édesanyám nevén van. A másik lakás továbbra is édesanyám nevén van. Most újra férjhez megy és "sose lehet tudni" alapon nem akarja, hogy a nevén legyen valami. Csak a haszonélvezetet szeretné fenntartani mindkét lakáson, és mindegyiket a mi nevünkre szeretné iratni.
Hogyan tudnánk ezt a legolcsóbban megúszni (illeték???)?
Megoldás lehet a végrendelet? Ha végrendeletben megjelöli az örökösöket, akkor a férje semmit sem örököl? Illetve járható útnak tekinthető-e az öröklési/tartási szerződés? Szülő-gyerek köthetnek ilyet egymással?
Előre is köszönöm a segítséget!
Martina

Bubó # 2004.06.17. 22:05

Kedves Vidka!
Szüleidnek az eladott ingatlanból származó bevételről az Szja tv. szabályai szerint kell bevallást tenni, az kiszámított adóalapot 20 %-os jövedelemadó terheli.
Nem kell azonban az így kiszámított adót befizetni, ha valamelyik hozzátar-tozójuk legalább a jövedelemmel azonos összeget lakáscélra fordít. Figyelem: nem a jövedelem átadását kell igazolni, hanem azt, hogy a hoz-zátartozó lakáscélú beruházást végzett (pl. a tulajdonukban lévő, épülő la-kás építését befejezik, a lakás alapterületét és szobaszámát növelik, stb.).
Az értékcsökkenés: valószínűleg arra gondolsz, hogy a jövedelmet a meg-szerzéstől az eladásig eltelt idő miatt mennyivel lehet csökkenteni.
Valóban, az Szja tv. szerint - 62. § (4) bekezdés - erre lehetőség van.
Üdv.

Vidka # 2004.06.16. 09:31

Üdvözlet mindenkinek!
Szeretnék kérdezni ingatlan eladással kapcsolatban.
Szüleimnek van egy üdülőjük amit elszeretnének adni. Több mint 10 éve építették. Mivel nem akarják új ingatlanba fektetni a pénzt, fizetnek -e utána adót? Mi van ha az unokáknak, vagy gyerekeknek adják azok meg egy már tulajdonukban lévő ingatlan korszerűsítésére, befejezésére fordítják. Vagy mi az az értékcsökkenés?
Köszönöm a válaszokat! :D

Bubó # 2004.06.15. 20:41

Az illetékhivatal számítása pontos.
Az első lakáshoz jutók illetékkedvezménye feltételekhez kötött, egyébként pedig szinte bagatell összeg a kedvezmény: pl. a max. 8 milliós lakás vétele esetén az egyébként fizetendő 320 ezer Ft illetékből 40 ezret engednek el ilyen címen (nagy segítség :().
Igazándiból majd a második lakásszerzéskor lesz nagy a kedvezmény, feltéve, ha az első eladása után 1 éven belül szereztek, ilyenkor van az ún. beszámítási lehetőség (a két lakás értéke közötti különbözet után kell csak illetékezni :))
Új lakás vásárlásakor nincs általában illeték, egyébként a használt lakás vételekor illendő már a szerződéskötéskor számolni a nem kevés illetékkel!

TRita # 2004.06.15. 07:08
Sziasztok! Elso lakas megszerzese utan megerkezett az illetekfizetesi meghagyas (nagy orom! :-). 12,5M-ert vasaroltunk, 11,2 M hitellel, az illeteket 593e Ft-ban allapitotta meg a hivatal. Kerdesem: elso lakashoz jutas utan tenyleg nem jar az illetekhivatal reszerol semmifele konyurelt? Vagy ez mar a kedvezmenyes illetek? En ugy tudtam 8M Ft-ig nem kell illeteket fizetni, ehhez kepest nalunk igy nez ki a szamitas: 4M utan 2%
  • > 80e + 8,5M utan 6% --> 510e
erdős # 2004.06.10. 04:18

1993-ban tagi részarány kiadás címén visszakapott termőföld eladása címén kapott jövedelem után fizetendő adó mértékéről szertnék érdeklődni.
Ezeknek az ingatlanoknak a szerzéskori értéke nincs megjelölve, nint a kárpótlással szerzett ingatlanoké, így a szerzéskori érték nem megállapítható. A vételár hány százaléka adózik és hány százalékkal?

Zoltán György # 2004.06.05. 04:11

Visszaolvastam!

"Édesanyám és én ( édesapám uán)vagyunk a tulajdonosai szüleim lakásának, amit most édesanyám idős korára való tekintettel el kell adnunk, mert magunkhoz vesszük. A lakás ellenértékének fele engem illet, amit én a házunk bővítésére fogok fordítani.
Édesanyám a lakás ellenértékének rá eső felét a fiamnak szándékozik ajándékozni, aki nem lakik velünk, és nősülés előtt áll, tehát ugyancsak a lakáshelyzetét fogja ebből a pénzből megoldani."

Ez biztos többe fog kerülni, mint 5.000.000.-Ft, a budapesti árakat ismerve!
Nyugi!

Zoltán György # 2004.06.04. 17:52

Ha eddig eljutottál és tudtad követni, akkor 5.000.000.-Ft-ért vegyél egy kis lakást és add el fél év múlva 5.000.000.-Ft-ért.
Az itt jelentkező különbség 0, azaz nulla, aminek az adója ugyanannyi!

old-guy # 2004.06.04. 16:13

Kedves anoli,

ahogy Zoltán György helyesen írta, a 25 M - 396 eFt közötti különbözet 20 %-a lesz csak a jövedelemadó alap, amelynek 20 %-a az adó, 984160 Ft, és a tulajdoni hányadok szerint osztódik.

(Erre a jövedelemre igénybe vehető a lakásszerzési kedvezmény, ha a tulajdonos saját maga vagy gyermeke részére lakást vásárol az értékesítés évében. )

Üdv.
old-guy

anoli # 2004.06.04. 12:13

Kedves Karika és Zoltán György!

Kerestem, és találtan egy adás-vételi szerződést, mely szerint a szóban forgó lakást 1991-ben a Magyar Állam képviseletében eljáró Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalattól vásárolták meg a szüleim (saját maguk által 30 éve )lakottan, nyilván jutányos áron, 396.000,- Ft-ért (!).
Tehát számlánk nincs, ez 396 eFt volt a vételár!
Akkor most hogy van ez a számítás kedves Zoltán György? A példa szerint 25 milló- 396 eFt a jövedelemalap?Az mégsem lehet! Nincs esetleg egy szorzó, amit ilyenkor alkalmaznak?

Zoltán György # 2004.05.28. 15:06

Ha "csak" 13 éve vették meg, akkor a jövedelem (Bevétel-Költségek) 20%-a, azaz egyötödét kell jövedelemalapként beszámítani.
Azaz eladási ár 25.000.000.-Ft, Számlátok van 3.000.000.-Ft-ról, akkor a különbözet: 22.000.000.-Ft.
4.400.000.-Ft után kell adózni, illetve ilyen összeget lakáscélra fordítani.
Amit késöbb eladsz 4.400.000.-Ft-ért.

Karika # 2004.05.28. 09:51

A tulajdonszerzés bizonyításához annál több kell, minthogy "többször kifizettették velük, úgy mondja, hogy megvették". A társasházi bejegyzéskor nyilván rögzítették, hogy melyik lakás kinek a tulajdona, de ennek nincs köze a tulajdonlás kezdő időpontjához, még akkor sem, ha a kettő egybe esik. Más okiratot kell keresnetek. Az önkormányzat, mint a tanács jogutódja, biztosan tud ebben segíteni.

anoli # 2004.05.28. 09:05

Tisztelt Mindenki!

Válasz Bubó-nak: Köszönöm, mostmár okosabb vagyok, de miközben átnéztem a papírokat észrevettem a tulajdoni lapon, hogy a bejegyzés a társasházi tulajdonról 1991-es. Szüleim 1961-ben költöztek ebbe a lakásba, amit akkor vállalati lakásként kaptak. Ezután az eltelt 43 év alatt édesanyám szerint többször kifizettették velük, úgy mondja, hogy megvették. Gondolom először a vállalattól, aztán a Tanácstól és mégis úgy néz ki, hogy az iratok szerint csak 13 éve saját tulajdon, illetve öröklakás, amit ők mindíg is annak hittek.

Jól gondolom, hogy a társasházi bejegyzéstől kell a tulajdonlást számítani, az a "szerzés időpontja," vagy tényleg 43 éve az övék a lakás, ahogy édesanyám állítja?

Most akkor mi a helyzet? Ha kevesebb mint 15 éve az övék a lakás, akkor kell adózni az eladás után?

Válasz Szebé-nek: A lakás kb.25-30 milliót ér.

Bubó # 2004.05.27. 15:13

Kedves anoli!

Kezdem a jó hírrel: az unoka, aki ajándékba kapja a pénzt, egyáltalán nem fog adót fizetni a kapott pénz után!

Adóbevallási, -fizetési kötelezettség azokat terheli (tulajdonos, vagy haszonélvező), akiknek az ingatlan eladásából jövedelmük keletkezett, feltéve, hogy nem 15 évnél régebben szerezték azt.

Te esetedben feltételezem, hogy örökölted a tulajdonrészed. A kapott bevétel és az öröklési illeték alapja különbözete a jövedelem (mínusz a költségek), ezt kell bevallani majd március 20-án.
Adót azonban csak akkor kell fizetned, ha a fentiek szerint kiszámított (és bevallott) jövedelmet nem fordítod márc. 20-ig lakás célra.

Édesanyád esetében feltételezem, hogy a lakást édesapáddal több mint 15 éve szerezték. Ebben az esetben semmi dolga nincs, sem bevallási, sem adófizetési kötelezettség nem terheli.
Ha nincs meg a 15 év a szerzéstől, akkor persze más a helyzet.

Megjegyzem még, hogy ha a kapott vételárból a jövedelemnek (mindkettőtök jövedelmének) megfelelő összeget gyermeked részére lakásvásárlásra fordítjátok az értékesítést követő év március 20-ig, akkor biztosan nem kell egyikőtöknek sem ingatlan értékesítés utáni jövedelemadót fizetni.

Üdv.

szebe # 2004.05.27. 14:05

Nem írtad, hogy mennyit ér a lakás.

anoli # 2004.05.27. 13:38

Tisztelt Szakértők!
Én azt szeretném megtudni, hogy ki hogyan adózik a mi helyzetünkben?

Édesanyám és én ( édesapám uán)vagyunk a tulajdonosai szüleim lakásának, amit most édesanyám idős korára való tekintettel el kell adnunk, mert magunkhoz vesszük. A lakás ellenértékének fele engem illet, amit én a házunk bővítésére fogok fordítani.
Édesanyám a lakás ellenértékének rá eső felét a fiamnak szándékozik ajándékozni, aki nem lakik velünk, és nősülés előtt áll, tehát ugyancsak a lakáshelytetét fogja ebből a pénzből megoldani.

Tehát hogyan adózik a nyugdíjas tulajdonos, a hivatalosan örökös tulajdonos, (a gyermeke) és az unoka, aki nem örökli, hanem ajándékba kapja pénzt?
Válaszukat várva tisztelettel!

old-guy # 2004.04.30. 10:44

Kedves Ági,

Ha az édesanya az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmét ugyanezen évben gyermeke(i) lakásvásárlására fordítja, akkor a 2005. évben benyújtandó adóbevallásában szerepeltetheti a lakásszerzési kedvezmény igénybevételét, tehát a jövedelem adóját nem kell megfizetnie.
Semmiféle ajándékozás nem jogosít a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésére, csak a gyermek(ek) tulajdonába kerülő lakás, függetlenül a rájegyzett jelzálogtól.
Ha a jelzálogkölcsön felvétele előtt már tulajdonjogot szerez valaki, akkor nyilván megfizette a vételárat, tehát nincs szüksége a kölcsönre.
Üdv.
old-guy

Sz.Ági # 2004.04.28. 11:01

Édesanyám tulajdonosa egy ingatlannak, amelyet 2004.évben értékesítene.
A bevételt 2 gyermeke közt elfelezné, "ajándékozásképp" bankszámlájukra tenné, hogy még ebben az évben fordítsák ingatlan vásárlására.

Ha az Anya ily módon elajándékozza a lakás értékesítésből származó jövedelmet, akkor az szja köteles?
(abban az esetben ha egy adás-vételi szerződéssel később igazolja a gyerek, hogy a bankszámlán lévő összeget teljes egészében lakásvásárlásra fordította, akkor nem kell 20%-ot befizetni?)

Tételezzük fel, hogy a gyerekeknek a fele összeg nem elég még egy 30 nm2-es lakás megvásárlásához sem. Bankhoz fordulnak "jelzálog kölcsönért a hiányzó összeg pótlásaként.
"A Bank nem nyújt kölcsönt az ingatlan megvásárlásához abban az esetben, ha az eladó a tulajdonjogot már az adásvételi szerződésben átruházta a vevőre. "

Ebben az esetben az Apeh felé az Anya nem tudja bemutatni a lakáscélú vásárlásra szóló okiratot, hisz a lakás még a Bank tulajdona.
Ez esetben az Apeh felé az igazoló okirat a Bankkal kötött lakásvásárlási célú jelzáloghitel szerződés, amelyet a gyereke köt? Ha a hitel törlesztése több, mint 5 év akkor a lakásszerzési kedvezményt nem lehet érvényesíteni?

Köszönettel:
Ági

Bubó # 2004.04.07. 08:33

Kedves Otti!

Megértem a problémádat, nem is vagyok Apeh-párti, de sajnos igazuk van.
A szabályokat nem ők találják ki, csak alkalmazzák. Lásd:

59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották.

Ez van az szja-törvényben, mit lehet most tenni?

A befizetett adót majd visszakapod, a veszteséged, hogy kamatmentesen.

Üdv.

Otti # 2004.04.06. 19:37

2003. dec. 8-án eladtam a lakásomat, azonban jövedelemhez csak 2004. jan. 23-án jutottam banki átutalással. Az eladott lakásom teljes vételárát új lakás építésére fordítom (folyamatban van). A februári bevalláskor be is vallottam az ingatlan eladását, s egyben kérelmet nyújtottam be az APEH-nak fizetési halasztás végett, azonban ennek csak részben adtak helyt! Kérdésem: miért onnantól számítják az ingatlan eladásából származó jövedelmet, amikor a Földhivatal érkezteti az adás-váteli szerződést, holott ténylegesen csak a fentebb leírt időpontban keletkezett bevételem? Miért kell nem létező jövedelem után 20%-os adót fizetni??