Nagyobb összegű pénz adózása


valaki19 # 2022.07.06. 09:18

Elég sok mindent csináltam és csinálok hozzá jelenleg, a tulajdonos mondta, ha elmegy akkor ad belőle jutalmat, ami nagyjából 0-5-2 millió euró lenne, attól függően mennyiért veszik meg.

Tadegi # 2022.07.06. 05:31

@valaki19
Kezdem nem érteni... Most akkor te fejleszted a szoftvert? Vagy te csak a vevőt hozod? MI a szereped (az általad hozzáadott gazdasági érték) ebben a folyamatban a szoftver megtervezésétől annak értékesítéséig, amire hivatkozással kapnád a pénzt?

drbjozsef # 2022.07.05. 10:27

valaki19,

Tökmindegy minek nevezed. Hívhatod papucs orrán pamutbojtnak is.
Ha te szolgáltatsz valamit, legyen az szoftver, ingóság, vagy tényleges szolgáltatás, és ezért fizetnek, akkor abból adózni kell, így vagy úgy.
Szerintem a legcélszerűbb egy adótanácsadó megkérdezése majd adott esetben (de inkább az ügylet ELŐTT), mert ez nem éppen jogi jellegű kérdés így.

valaki19 # 2022.07.05. 09:51

Köszönöm a válaszokat!
A kérdés továbbra is pusztán elméleti, de nem jutalék lenne vagy hasonlók, hanem úgymond egyfajta sikerdíj az alkalmazás eladása után.

osztap # 2022.07.05. 07:35

ha külföldön fizetnék ki a pénzt,az ottani adószabályok alapján

A leírás alapján lehet, de nem biztos, hogy ez fog történni. Ha van kettős adóztatási egyezmény, az is bejátszhat. Ami biztos, hogy a NAV-nál be kell vallani és le kell adózni, azzal, hogy általában a külföldön megfizetett adót a magyar adóból le lehet vonni.

A magyar NAV-ot nem érdemes "elfelejteni". Adatcsere-egyezmények garmadája (pl. OECD CRS) biztosítja, hogy a NAV tudjon róla, hogy egy magyar ügyfél külföldi bankszámláján megjelent kétmillió euró.

Hogy termék-e vagy szolgáltatás, az egy érdekes kérdés. Én valamiféle közvetítői jutalékra gondoltam, mert "eladás után kap jutalmat" - ez nekem nem tűnt szoftverfejlesztésnek. Ezért írtam megbízási szerződést és szolgáltatást. De a kérdező tudja, mi után jár a pénz...

drbjozsef # 2022.07.05. 05:52

Én semmiképpen nem nevezném ajándékozásnak, és nem is javasolnám ezt soha - én csak annyit írtam, hogy az ő premisszáiból (nix szerződés, "jutalom", etc) ez következik. Hülység, de nem a válasz, hanem a kérdés miatt...

Tadegi # 2022.07.05. 05:39

A szoftver eladás általában szolgáltatásnyújtásnak minősül Áfa szempontjából.
Egyébként meg egy "megbízási" szerződésre olyan dátumot írnak, amit akarnak, azzal a NAV nem fog tudni mit kezdeni. Persze mi tudjuk, hogy nem legális, de azt a NAV-nak kell bizonyítania, ahhoz meg sok szerencsét.
Ami tuti, hogy legálisan nem lehet megúszni az adózást. Szja biztosan, jó eséllyel járulékok is, és a szocho. És még mindig jobban jár, mintha ajándékozásnak nevezné, mert akkor egyrészt jön az illetékfizetés, másrészt meg a NAV garantáltan megnézni, hogy ki és miért tartotta érdemesnek ekkora összegű ajándékra az illetőt, és nem színlelt szerződésről van-e szó.

drbjozsef # 2022.07.05. 03:55

Megjegyzem, az "egy alkalmazás eladása után" kitétel esetén a megbízási szerződés se igen jöhet szóba. Ha a "külföldi" vásárol egy kész szoftvert, akkor az termékértékesítés. Akkor lehetne megbízás, ha egy nem létező applikáció megírására kérnék fel a kérdezőt, és azt kifejezetten a megbízónak fejlesztené le.
Szerintem nem nagyon ússza meg, hogy legalább egy adószámot kiváltson, és adószámos magánszemélyként számlát állítson ki. Főleg ilyen összegnél.

Majordomus # 2022.07.04. 19:30

Érdemes megnézni azt a lehetőséget ha külföldön fizetnék ki a pénzt,az ottani adószabályok alapján?!

osztap # 2022.07.04. 11:10

Majd a kérdező megmondja. Jobb lenne, ha még nem lenne kifizetve, és talán így is értette. (" pénz oda lesz adva"). Már csak azért is, mert ha nem határidőre fizeti meg az adókat vagy küldi be a szükséges bevallásokat, akkor méretes pótlékokra számíthat....

drbjozsef # 2022.07.04. 10:48

De mivel a kérdés elméleti, akkor úgy kell nézni, hogy a "feltételek" (itt : a kifizetés) már megtörtént (elméletileg), és ahhoz keres megoldást. Hiszen ha nem erre lenne kíváncsi, akkor nem így tenné fel a kérdést, hanem úgy, hogy "eladnék egy szoftvert eurómilliókért, milyen formában kössek szerződést, hogy a legkevesebbet kelljen adóznom belőle?"

osztap # 2022.07.04. 09:40

Az jellemzően nem a teljesítés netán a kifizetés előtt szokott szóba jönni?

De. :)
Követve a kérdező leírását, még semmi nem történt. Ha esetleg mégis, akkor legalább egy szóbeli szerződés köttetett korábban, amit csak írásba kell foglalni.

A NAV-ot mélységében érdekelni fogja, hogy lesz-e pár tízmillió adóhiány az ajándékozási illeték és az SZJA+járulékok különbsége miatt.

drbjozsef # 2022.07.04. 09:25

Persze, mivel a kérdés pusztán "elméleti" jellegű, és még nem is történt semmi, úgy persze szóba jöhet még időben is. Csak akkor úgy kellene kérdezni.

drbjozsef # 2022.07.04. 09:24

Szóba jöhet esetleg megbízási szerződés

Az jellemzően nem a teljesítés netán a kifizetés előtt szokott szóba jönni?
Utólag nekem nem hangzik kevésbé színleltnek, mint egy ajándékozás...

osztap # 2022.07.04. 09:20

valaki19,

Ekkora összegnél már jóval a kifizetés előtt érdemes keresni egy adószakértőt/könyvelőt, mert a válasz az, hogy "attól függ".

Az ajándékozás erősen színlelt jogcímnek hangzik. Ezért szerintem felejtős, hacsak nem akar valaki évekig pereskedni a NAV-val, és kizáratni magát a legtöbb bankból (pénzmosás elleni szabályok). Ekkora összegnél utána fognak menni.

Szóba jöhet esetleg megbízási szerződés (ha magánszemély kapja), vagy valamilyen szolgáltatás nyújtása számlával (ha cég kapja). Az előbbinél a bevételre elszámolhat 10% költséghányadot, vagy tételes költségeket. A "nyereségre" 15% SZJA van. TB-járulékok attól függően, hogy van-e és milyen biztosítási jogviszonya annak, aki kapja. Ennek pontosan utána kell nézni, mert ha kell járulékokat fizetni, az drága lesz (18.5% TB-járulék, 1.5% szakhó). Szochó is van, de az a felső jövedelmi határ miatt elhanyagolható ekkora összegnél.
Ha cég, akkor lesz 9% társasági adó, max 2% iparűzési adó, és ha a maradékot kiveszik osztalékként, akkor az osztalékra 15% SZJA. Osztalék után TB fronton csak szochó (elhanyagolható, mint fent).

drbjozsef # 2022.07.04. 08:09

A "jogviszonyban nem állt" meg "jutalom" eléggé ellentmondásban van az "adózás" fogalmával.
Ha nincs konkrét, igazolható ok a "jutalom"-ra, akkor az ajándék mondjuk, és 18% illetéket kell fizetni rá.

valaki19 # 2022.07.04. 07:40

Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem pusztán elméleti jelenleg, de mi van akkor, ha valaki külföldről kap egy alkalmazás eladása után 0,5-2 millió euróig terjedő jutalmat? Jogviszonyban nem állt a tulajdonossal. Ha ezt készpénzben adná oda, akkor annak nyoma nincs, viszont nagyon költeni se lehetne belőle mert jöhet elég hamar egy vagyonosodási vizsgálat. Az lenne a kérdésem, hogy ha ez a pénz oda lesz adva a kérdésben szereplő kitalált egyénnek, akkor neki mennyit kéne itthon leadóznia belőle hogy a lehető legtöbb pénzt megmentse és utána már ne lehessen belekötni?