Ingatlanszerzési illetékkel kapcsolatos kérdés


drbjozsef # 2021.04.28. 09:26

Ugyan miért? Nem hatóság, egy szolgáltatást veszel igénybe, te fizeted, van belőlük sok, szabadon választható, ha nem felel meg, mész másikhoz. Pláne, ha a vevő vagy, általában a vevő választja és fizeti az ügyvédet.
(Ha eladó lennél, akkor szűkebb a lehetőséged, de ha nem tetszik az ügyvéd, akkor meg nem kötsz szerződést, az is egy döntés.)

Anna998 # 2021.04.28. 07:58

Tudom. De azért valljuk be, kevés ember merné számonkérni egy ügylet legelején az ügyvédet.

wers # 2021.04.28. 07:32

A pénzt az első találkozáskor kérte el, számlát pedig az ügylet végén kaptak.

Ez sem épp szabályos.

Anna998 # 2021.04.28. 07:29

A pénzt az első találkozáskor kérte el, számlát pedig az ügylet végén kaptak.
Kártérítési igény lesz benyújtva, ez biztos. Ez együtt fog járni vajon bírósági tárgyalásokkal?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.04.28. 05:22

Épp ezt kérdeztem. Hogy ti. látta, hogy az ügyvéd csal a számlával. Innen kezdve mit várt tőle a munkavégzés gondossága terén? Azt hitte, hogy csak az államot csalja meg, de mindenki mással szemben hótt tisztességes?

Rexor # 2021.04.27. 19:35

(+1 Mit vártál valakitől, akiről látod, hogy csal?):

:) Talán azt, hogy az ügyvéd az ügyvédi esküjéhez híven betartja a jogszabályokat (többek között az adójogszabályokat is...) és nem mutyizik a számlával. Van egy olyan naív elképzelésem, hogy aki a jogászi szakmát választja ne próbálja meg megkerülni a jogszabályokat, főleg ne ilyen primitív módon.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.04.26. 05:34
  1. Az csak egy kérelem. Kérni meg szabad.
  2. A kötelmi jogi igények általános elévülési ideje 5 év.
  3. Első körben. Aztán, ha maga nem teszi meg, akkor a felelősségbiztosítójához.
  4. A kár az a tényleges kár. Itt szerintem az ügyvédi munkadíj nem kár.

(+1 Mit vártál valakitől, akiről látod, hogy csal?)

Anna998 # 2021.04.25. 21:58

Köszönöm a válaszokat.
4 kérdésem maradt:

  1. Ha a NAV Illetékosztályhoz is úgy küldte be a nyomtatványt az ügyvéd (ezek után gondolom,hogy igen), hogy CSOK miatt illetékmentességet kérnek és (ad absurdum) meg is kapják, akkor később egy esetleges felülvizsgálat során felelősségre vonhatók-e a vevők, (lehet-e a NAV-nak követelése feléjük) vagy ennek hibátlan kitöltése kizárólag az ügyvéd felelőssége?
  2. Az adásvételi szerződés aláírása után mennyi idő telhet el maximum a kártérítési igény benyújtásáig?
  3. Ezt az igényt az illető ügyvédhez kell benyújtani, vagy pontosan hova?
  4. Van-e összefüggés a kártérítés összege és a SZÁMLÁN SZEREPLŐ (!!!) ügyvédi munkadíj között? (... sajnos ezt is okkal kérdezem!)

Előre is köszönöm, ha válaszolnak!

Kovács_Béla_Sándor # 2021.04.25. 17:49

Úgy, úgy.

drbjozsef # 2021.04.25. 17:38

Anna998,

Ha a tájékoztatás benne van, akkor "billeg", de ha az is, hogy illetékmentes a szerzés, tehát az ügyvéd tudta (vagy tudnia kellett volna) az ehhez szükséges feltételt, akkor azért az már több, mint határeset...

Anna998 # 2021.04.25. 16:13

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Végigolvastam a szerződést, benne van ez a "fedő" szöveg.... ennek ellenére nem hangzott el ezzel kapcsolatban semmi, a vevő pedig miért is kérdezett volna rá erre, amikor vastag betűvel ki van emelve, hogy illetékmentes lesz a vagyonszerzés...
Akkor ezek szerint nincs mit tenni....elég nagy békát kell lenyelniük egy kontár miatt....
Köszönöm, hogy időt szánt rám és válaszolt!

Kovács_Béla_Sándor # 2021.04.25. 12:17

Megállhat egy műhiba miatti kártérítési igény. De mondjuk, ha benne van a szerződésben, hogy az adózással, illetékkel kapcsolatos tájékoztatást az ügyvéd megadta, a felek tudomásul vették, akkor már billeg az igény.

Anna998 # 2021.04.25. 09:48

Tisztelt Fórumozók!
Egy családtagom használt lakást szertett volna vásárolni egy gyermek után 600.000.- ft CSOK igénybevételével és az ezzel járó illetékmentességgel. A bank visszautasította a CSOK kérelmet, mivel az adásvételi szerződésben több mint 10% szerepelt, ami készpénzben lett átadva. Az ügyvéd erről egy szót sem szólt, a szerződés CSOK-kal és illetékmentességgel lett elkészítve. (Egyébként minden más kritériumnak megfeleltek.) Ezzel nem csak, hogy nem kapják meg a 600.000.- ft-ot, de még a nagy összegű illetéket is ki kell fizetniük.
1. Kérdés: Ilyen esetben milyen formában lehet ezt a (véleményünk szerint) ügyvédi hibát számonkérni?
2. Kérdés: Emiatt a hiba miatt egészen biztosan bukik az illetékmentesség, ha egyébként minden CSOK-ra vonatkozó feltételnek megfeleltek ők is és a ház is?
Köszönöm, ha válaszukkal megpróbálnak segíteni!

Karoly67 # 2021.01.28. 07:04

Tisztelt Fórumozók!

Ingatlan és egyéb dolog cseréjével kapcsolatosan tennék fel kérdést.

Cserélő I. tulajdonába tartozik egy személygépkocsi, forgalmi értéke 3.500.000,-Ft.
Cserélő II. tulajdonába tartozik egy lakóház, udvar, forgalmi értéke 9.500.000,-Ft.

A csereszerződés értékkülönbözet térítéssel történik,mely 6.000.000,-Ft amit Cserélő I. fizet meg a lakóházért.

Nem lakóingatlanok cseréjéről van szó, viszont a különbözetet a lakóházért adásvételel szerzi meg Cserélő I.

Kérdésem a következő.

Cserélő I. kérheti a cserét pótló vételi kedvezményt ha van eladott lakástulajdona az egész ingatlan megszerzése után? Vagy csak a különbözet után?

Köszönöm megtisztelő válaszukat.

drbjozsef # 2021.01.13. 07:42

Valamint, ha a testvérek rendeznék egymás között az örökséget, de a kivásárló félnek nincs meg hozzá a tőkéje, és hitelt kell felvennie, akkor csak az adásvétel jöhet szóba - ergo vagy illetéket fizetnek, vagy marad a (másik) szülő beiktatása, ha az lehetséges.

wers # 2021.01.13. 05:41

Szóval ugyanúgy megy, ahogy eddig is, csak a szülőre átírás lépését ki lehet kerülni.

Főként akkor van jelentősége, ha a szülők már nem élnek.

Pont ezért idiótaság, hogy a visszterhes nem számít illetékmentesnek, mint az egyenes ági rokonok és a házastársak között.

Talán Béla beveti magát ismét. Bár esélyes, hogy rontaná a statisztikáját.

drbjozsef # 2021.01.12. 19:30

Pénzösszeg ajándékozása is illetékmentes.

Szóval ugyanúgy megy, ahogy eddig is, csak a szülőre átírás lépését ki lehet kerülni.

Pont ezért idiótaság, hogy a visszterhes nem számít illetékmentesnek, mint az egyenes ági rokonok és a házastársak között.

wers # 2021.01.12. 11:38

terhel engem vagyon szerzési illeték ha testvértől vásárolok ingatlant?

Sajnos igen. Ha visszterhes akkor nem illetékmentes. Ha ingyen kapnád akkor mentes lenne.

Nekem kérdés, mi van, ha testvér pénzösszeget ajándékoz a másiknak? Na persze nem is törvény kikerülése miatt jutott eszembe.... nem. Dehogy.

Nikol78 # 2021.01.12. 10:53

Sziasztok, tud valaki abban segíteni ha örököltem egy lakást a testvéremmel együtt, de én megakarom vásárolni az ő részét terhel engem vagyon szerzési illeték ha testvértől vásárolok ingatlant?

wers # 2020.09.17. 09:48

De hülyeség fizetni, ha vitatja addig, amíg a fellebbezését el nem intézték.

:) ezt értem

rigoz # 2020.09.17. 09:40

A kiszabás formálisan a fizetési meghagyás formájában kerül az adózó tudomására hozásra.

Ha a fellebbezés elkésett, azt az elsőfokú adóhatóság visszautasítja. E végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

A fellebbezési határidő nem attól függ, mikor szerezte az ingatlant, hanem a fizetési meghagyás közlésétől. kezdődik.

Egyébként pedig igazolási kérelemnek is helye lehet.

A fellebbezés halasztó hatálya a fizetési meghagyás ellen egészen addig tart, míg a fellebbezést véglegessé vált végzéssel el nem bírálták.

Jellegéből adódóan pedig a fizetési kötelezettség végrehajthatósága a fellebbezés elbírálásáig meg sem nyílik, hiszen a végrehajtás előttre a meghagyásban tűzött határidő sem indul meg addig.

Elbírálásnak számít a fellebbezés véglegessé vált végzéssel való visszautasítása is.

Nem kell megvárni a végrehajtást persze, ez egyértelmű, erre ezért nem tértem ki.

De hülyeség fizetni, ha vitatja addig, amíg a fellebbezését el nem intézték.

wers # 2020.09.17. 09:20

Vagyis ott akadtam el, hogy ez egyáltalán fellebbezés-e. Annak nem telt el a határideje? Lehet négy hónap után fellebbezni?

wers # 2020.09.17. 09:18

Egyre jobban nem értem.

A kiszabás megelőzi a végrehajtást

drbjozsef: „maga az illeték kiszabás a NAV részéről egy fizetési meghagyás

Talán eddig rendben.

Ez év májusban kaptam meg egy lakásvásárlás után kiszabott illetéket.

Most szeptember van. Meg fellebbezi. Szerinted halasztó hatályú. Szerintem ezt már be kell/kellet volna fizetni.

A végrehajtás nem akkor jön szóba, ha a fizetésre kötelezett nem teljesít önként? Miért tereled a végrehajtás felé a történetet? Szerinted meg kell várni a végrehajtást?

rigoz # 2020.09.17. 09:01

Amíg nincs jogerős fizetési meghagyás a NAV-tól, addig nincs végrehajtás sem.

A kiszabás megelőzi a végrehajtást, az előbbinek a jogerős "fmh-val" való kiszabás az alapja.

wers # 2020.09.17. 08:20

ja úgy, de vásárlást ír. Mindegy.

Akkor is kérdés, hogy miért jöhet szóba végrehajtás, ha halasztó hatályú a fellebbezés.