Beadtam egy kérelmet egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása iránt. Sajnos a kérelmet elutasították, arra hivatkozva, hogy van ingatlanom, ami hasznosítható vagyonnak számít és emiatt nem vagyok jogosult. A szóban forgó ingatlant 14 éve örököltem az édesapám után özvegyi joggal (édesapám 2. felesége) és az ingatlan 1/2 részén lévő haszonélvezeti joggal terhelten (apai nagymamám). Az özvegy azóta is ott lakik, emiatt eladni nem tudom. A hivatal csak a nagymamám 1/2 részén fennálló haszonélvezeti jog értékét vonta le az ingatlan értékéből. Az ingatlan értékeként a hagyatéki végzésben szereplő összeget vette figyelembe, ami 14 évvel ezelőtt volt. Nem vette figyelembe, hogy az esetleges eladáskor az özvegyet is ki kell fizetnem.
Véleményem szerint nem hasznosítható az ingatlan, mivel életvitelszerűen lakik ott az özvegy. Lakottan és kétszeres haszonélvezeti joggal terhelten senki nem veszi meg. Jogos-e az elutasítás?
Adózás bérbeadott lakás után
Tisztelt Szakertö!
NOLGI 2016.11.21 en küldött kerdesehez kapcsolodoan kernem tanacsat az ingatlanok berbeadasat erintö adozas rendjere vonatkozolag az alabbiak szerint.
2016-ban letesitettem hivatalos, bejelentett munkaviszonyt Nemetorszagban. Allando bejelentett lakohelyem is itt van. A munkaltato a nemet törveny szerint fizeti a jarulekokat, ennek megfeleöen nemetorszagban van az adozasi illetösegem, azaz az adofizetesi kötelezettseget itt fogom teljesiteni.
Lakasomat Magyarorszagon berbe adtam. Ha jol ertettem NOLGI levelet, ebben az esetben az ingatlan berbeadas utani adozas az ingatlan helye szerinti törvenyek szerint törtenik. (Nemetorszagban, azonban kaptam ettöl ellentetes velemenyt, miszerint az itteni törvenyek szerint kellene bevallanom, es adoznom. (Elvalhat ebben az esetben a bevallasi es az adozasi kötelezettseg? Azaz mind a ket tagallamban be kell-e vallani, de a kettös adozast elkerülve csak az egyikben kell adozni!)
Tehat ebben a specialis esetben, akkor melyik tagallam törvenye szerint fog az ingatlan adozni?
- a nemet törveny szerint? (az allando lakhely, illetve munkaviszony es a nemet adofizetesei kötelezettseg okan), avagy
- a magyar törveny szerint, azaz az ingatlan helye szerint hatalyban levö adotörveny szerint?
- van e mod arra, hogy az ingatlan tulajdonosa ilyen esetben a kedvezöbb adozasu törvenyt valassza?
- ha magyar törveny szerint kell adozni, akkor - NOLGI levelre utalva - "a kulfoldi lakhatasi koltsegek valoban szembeallithatok magyarorszagi bevetelekkel ugy, hogy az 0-ra csokkenti az adoalapot?" Erre az esetre van külön adatlap? Mi ennek a szama?
Szabadna kernem a hatalyos jogszbalyban erre az esetre vonazkozo jogszabalyhelyek megjelölesere?
Elöre is köszönve valaszat.
Üdvözlettel:
G
Érdeklődöm, hogy abban az esetben elszámolható-e értékcsökkenés ha valaki vásárolt egy lakást, a vételárat a szülők utalták át (az adásvételi szerződésben ez nem szerepelt, csak az hogy milyen számlára kell a vételárat átutalni) és ezt követően kiadja a lakását?
Most bukkantam rá a nav GYIK oldalán hogy ha valaki ingyen (örökléssel, ajándékozással) jut ingatlanhoz, akkor nem számolhat el écs-t.
Vajon erre ráhuzható, büntethet ezért a nav?
Köszönöm,
Judit
drbjozsef
Az is egy erény, hogy valaki beismeri a tévedését. Részemről meleg kézfogás érte.
Egyébként meg: az ember egész életében tanul.
:-) Bárcsak lenne ilyen szabály!
Tiszteletem!
Köszönöm előző kérdésemre küldött válaszát.Lenne még egy kérdésem: Hitelből vásárolt lakás bérbe adása esetén, ha a bérleti díj kisebb, mint a hitel törlesztő részlet kell-e adózni a bérleti díj után?
Köszönettel: szigege
big_tits
Ma jelent meg egy cikk a nemrég boncolgatott témában :
http://adozona.hu/…_ehot_7ZV3AZ
Úgy látszik én tévedtem, bocsánat, ha valakit megtévesztettem.
Jogmese,
az értékcsökkentést időarányosítani kell, ez biztos, hogy szökőévben kell-e máshogy számolni, azt nem tudom, én a magam részéről azt hiszem 366-tal fogok számolni. Mondjuk még meg kell gondolni, hogy ha elszámolod az écs-t, akkor utána annyival csokkenteni kell a bekerulesi erteket a lakas eladásakor, meg nem tudom melyik a jobb. Elvileg mind1, ugyanannyi az ado.
A kozjegyzoi dijban nem vagyok biztos, de en szo nelkul elszamolom, nem csak kikoltozesi zaradek, hanem az egesz szerzdest ellenjegyezte. Ez a lakaskiadassal jaro koltseg, a konyvelo azt mondta, ami a lakaskiadas erdekeben merul fel koltseg, az elszamolhato.
Nolgi
Igen, jól gondolja.
Tőlem az angliai számlákat kérték, ami ott egy sorszámozott papirdarab volt, de simán elfogadták.
Én személyesen intéztem, így a papírozását nem tudom.
Kedves Szakértők!
A bérbeadott lakás után elszámolható költségekkel kapcsolatban lennének kérdéseim.
Egyrészt a közokiratba foglalt Kiköltözési nyilatkozat közjegyzői díját el lehet-e számolni költségként?
Másrészt jól értem, hogy az écs-t a kiadott napok után arányosan lehet elszámolni, azaz ha 10.20-tól adom ki a lakást, akkor 12+30+31=73 napra? Szökőév lévén 366 nappal kell számolni?
Köszi a választ!
Tisztelt szakertok!
Az Egyesult Kiralysagban elek kozel 5 eve, itt folytatok jovedelemszerzo tevekenyseget itt fizetek utana adot, habar a TB-bol kijelentkeztem es semmilyen jovedelmem Magyarorszagrol nem szarmazik, nem toltok Magyarorszagon tobb, mint 3 honapot evente, megis van allando lakcimem, ahova csak en vagyok bejelentve. 2017 januar 1-jetol szeretnem kiadni a lakasomat. Ha jol ertem az eddig leirtakat, akkor az adoalap kalkulacioja az alabbiak szerint tortenik: bevetelek (alberleti dij+rezsi) – koltsegek (rezsi) – ertekcsokkenes es 10% koltsegaltalany vagy teteles koltsegelszamolas adja a 14%-os szemelyi jovedelemado alapjat. Ha jol ertem engem a fenti feltetelek miatt az EHO nem erintene. Ellenben Angliaban alberletet fizetek, amelynek az osszege boven meghaladja a magyarorszagi ingatlanbol szarmazo jovedelmemet. A kerdesem arra vonatkozik, hogy a fenti feltetelezeseim helyesek-e es valoban szembeallithatom a kulfoldi lakhatasi koltsegeimet a magyarorszagi bevetelekkel ugy, hogy az 0-ra csokkenti az adoalapomat. Ha van erre lehetoseg, akkor milyen dokumentumokat kell az adohatosagnak es milyen hataridovel elkuldenem. Megfelelo lehet-e a kulfoldi alberleti szerzodes es a bankszamlakivonatok masolata, ami igazolja, hogy onnan fizetem a kulfoldi alberlettel kapcsolatos kiadasokat.
Valaszukat elore is koszonom!
Udvozlettel:
Nolgi
Követendő példa. Németországban nem adóztatják 1 db lakás bérbeadását. Elismeri egy fajta jövedelem, nyugdíj kiegészítésnek. Sokan öröklik szülei, hozzátartozóik ingatlanát. Az államnak érdekében áll, hogy ezt legálisan, tisztán bérbe adja, adó nélkül. Mikor jön erre rá a Magyar Állam?
drbjozsef
„Ezert szerintem elegge logikus, hogy ezt ne lehessen megtenni”
Pedig meg lehet tenni. Teljesen törvényesen. Örülj neki. Használd ki a lehetőséget. Hidd el, semmi bajod nem lehet belőle.
kedves big_tits,
nem kioktatas, ha targyi tevedes van azt ki kell javitani.
En elfogadom, hogy neked van igazad, es igen, egy internetes oldalrol vettem a forrast. Sot, ket konyvelo ismerost is megkerdeztem errol, es mindketto nagy szemeket meresztett ram, hogy nem hallott meg ilyenrol, marmint hogy az EHO hatar az ingatlankoz kotodne (hasznaljuk ezt a vonatkozik ige helyett).
De megmondom, miert fogadtam el, es miert tartom meg mindig kiskapunak. Egy nagyobb erteku ingatlannal, amelyet jelentosebb osszegert lehet berbeadni, eleg sok penzt lehet sporolni azzal, hogy tobb tulajdonos kozott dobjuk szet a jovedelmet. Mivel az ajandekozas illetekmentes egyenesagu rokonok kozott, ha van nagykoru gyermeked, vagy felmenod, eleg konnyen lehet sporolni az EHO-val.
Ezert szerintem elegge logikus, hogy ezt ne lehessen megtenni, van ezen kivul eleg logikatlan hulyeseg is az adotorvenyekben, amelyek megsem adnak kiskaput.
De lehet, hogy en nem latom ezt jol, es van valami mas.
drbjozsef 2016.10.04. 07:22
„habfarago, azért lásd be, ez egy elég eccerű kiskapu lenne”
Dr Úr. Nem kiskapu. Így rendelkezik (alapesetben) a törvény.
Az általad beollózott idézet tárgyi tévedést tartalmaz. Az idézet kreálója pedig nem szakember, hanem egyszer szakember mellett állt a buszmegállóban.
„Az évi 1M Ft-os EHO mentes jövedelemhatár az ingatlanra vonatkozik, nem a tulajdonos(ok)ra.”
A jövedelemhatár nem a jövedelemre vonatkozik? Hát még ilyet? Ki érti ezt?
Dr Úr! Beton keményen állítom, hogy a jövedelemhatár a jövedelemre vonatkozik. A nevében is benne van... Miért is kiskapu, ha Habrafogo a saját jövedelmét a saját adóbevallásában szerepelteti, Habrafogoné meg szintúgy a sajátjában? Miért is kéne másképp? A nevében is benne van... Személyi, személyi, személyi....jövedelemadó bevallás.
„...hiába osztják el a bérbeadásból származó jövedelmet...”
Hát még ilyet? Nem osztják el!!!!! Külön-külön saját jogon szerzik a tulajdoni hányaduk arányában. Egy szerződésben 2 bérbeadó és 1 bérlő szerepel.
Az általad említett NAV-os program - ÁNYK - pedig kifogástalan. Lehet vele ellenőrzést is végezni és automatikusan is ellenőriz pl. nyomtatás előtt. Csak úgy lehet elrontani vele a kitöltést, hogy rossz adatot írsz bele.
Elnézést a kioktató hangnemért, nem akarnálak megsérteni.
habfarago
Ha még nem késő.
A Te elképzelésed a helyes. Feltételezem magánszemélyként adtok bérbe. Én hosszabb távon az órákat a bérlő nevére íratnám. Nincs vita: mi miért mennyi. És nem növeli a bevételeket. Az átalányt nem szokta piszkálni a NAV.
Az évi 1M Ft-os EHO mentes jövedelemhatár mindkettőtőkre
külön-külön érvényes.
Igen, figyelembe lehet venni.
Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni.
Saját laksásom albérletbe adtam, és egy másik városban bérelek egy másik ingatlant.
Kérdésem, hogy ebben az esetben a bérbe adott ingatlan utáni adózás hogy működik? Valamilyen módon figyelembe vehető a bérbe vett ingatlan után kifizetett bérleti díj?
Köszönöm!
Szia matthiasi!
Azért szeretném modern bútorokkal berendezni, mert a fő célcsoportom az egyetemista fiatalok köre, akik kedvelik ezt a stílust általában, és többnyire nem, vagy csak részben rendelkeznek saját darabokkal.
Számomra nagy előnyük, hogy kevésbé valószínű náluk, hogy nem költöznek ki ha felmondjuk a szerződést.
Ez a legnagyobb félelmem a bérbeadással kapcsolatban márcsak azért is, mert a károkozáson túl van 3 gyerekem, akiknek szeretném ha menedék lehetne ez a lakás szükség esetén.
A használt bútor elszámolhatóságáról nem tudsz valamit?
Egyszerűen nem tudom megfejteni, hogy jó-e a gondolatmenetem.
Üdv: T.Anita
Most pl. egy olyan szituban vagyok, hogy az egyik kiadott lakásomnál a bérlő bútorai kb. 60 %, az enyém pedig 40 %. Ha véletlenül megszűnne ez a szituáció akkor rakatáron van a teljes bútorzat.
Így teljesen berendezetten adnám ki.
Más : egy leendő bérlő ízlését szinte lehetetlen eltalálni. Van aki tetszik a berendezés van akinek nem.
Használt bútorokkal viszonylag olcsón lehetséges a bebútorozás, viszont az is tény használt bútorokat eladni szinte lehetetlen.
fulesmokus !
„A bérbeadáshoz be kell bútoroznom, de jellemzően használt bútorokat szeretnék beszerezni”.
Miért kellene ?
Három opció létezik :
1. teljesen üres lakás,
2. teljesen berendezett lakás,
3. részlegesen berendezett lakás-
mindegyiknek van előnye és van hátránya.
Vannak akik direkte üres lakást keresnek.
Aztán vannak az un. csemegézők : ez a bútor kell nekik amaz meg nem.
Az elsőnek van még egy kritériuma : egy teljesen üres lakásnak kifogástalannak kell lenni esztétikailag. A berendezett lakás elfedi a keletkező esztétikai hiányosságokat.
Sok sikert !!
Kedves bermuda háromszög! Köszönöm a választ, nekem könnyebbség az is, ha csak befizetni kell negyedévente és elég bevallani következő év májusában 2 soron és kész. Alkalmazott vagyok.
Arra tudjátok a választ, hogy a használt berendezési tárgyakat hogy tudom elszámolni?
Én arra gondoltam, hogy a beszerzésről adásvételi szerződéseket kötök, összeadom a bútorok értékét és osztom kettővel, ez lenne az éves értékcsökkenés alapja, így 2 év alatt írom le őket.
Járható lehet ez az út, vagy félreértettem?
Előre is köszönöm: T. Anita
Kedves fórumozók!
Szeretném lakásomat bérbeadni, tételes költségelszámolást választva. A bérbeadáshoz be kell bútoroznom, de jellemzően használt bútorokat szeretnék beszerezni. Ezek elszámolása hogyan lehetséges? Sajnos teljes bennem a kuszaság, mert egyrészt ezekről nem lesz számla, max. adásvételi szerződést köthetek hozzájuk, másrészt nem értem, hogy költségként az értékcsökkenést számolhatom el 2 év alatt rájuk, vagy mást is választhatok?
Másik kérdésem: kötelező negyedévenként bevallani és adóelőleget fizetni (EHO fizetési érték alatt fogok maradni), vagy - mint magánszemély - van lehetőségem a szokásos május 20-i bevallás alkalmával évente egyszer bevallani és megfizetni az adót?
Előre is köszönöm a választ és jelezném, hogy minden tiszteletem azoké akik a vonatkozó törvények szövegét megértik és képesek azt a gyakorlatba is átültetni.
Üdvözlettel: T. Anita
Kedves drbjozsef,
Köszönöm a választ..
SzZ
:) koszonom a valaszt!
