Fórum adózás, illeték és pénzügyek régebbi elöl     új hozzászólás


ajándékba kapott ingatlan értékesítése

bezareg # e-mail 2018.03.27. 23:57

Köszönöm szépen a segítséget!!!

SaireyVMK #   2018.03.24. 12:39

De az ajándékozási jogcím is csak akkor érdekes, ha egyenesági öröklés volt és így az illetékhatóság nem szabott ki illetéket azon rész után. Ha igen(szabott ki illetéket az ajándékozott rész után),akkor ugyanúgy nincs jövedelem.(vagyis csak ha az illeték alapja megegyezett vagy magasabb volt a hagyatéki szerinti értéknek)

Önkéntes sokkoló, oksokodó dokkoló. Amúgy meg csak egy laiKuss. Kedvenc könyve: Lakatos István: Dobozváros

SaireyVMK #   2018.03.24. 12:37

Ha jól értem akkor nincs jövedelem, tehát nincs (jövedelem) adó amit be kellene vallani.

(Mivel 2millió volt az egész ingatlan értéke a hagyatéki szerint ás mivel ugyanannyiért vagy kevesebbért értékesítették ezért nem keletkezett jövedelmük.)

Kivétel ez alól,ha esetleg az öröklés során jogcím ajándékozás volt valamelyik frissen örökölt részre(tehát mondjuk valaki lemondott másnak a javára),mert akkor azon rész 25%-át kell az adó alapjának venni.(Az ajándékozási jogcímnek megfelelő tulajdoni hányad arányában. Az SZJA mértéke 15% , 1 év elteltére nem jár további kedvezmény.)

Önkéntes sokkoló, oksokodó dokkoló. Amúgy meg csak egy laiKuss. Kedvenc könyve: Lakatos István: Dobozváros

bezareg # e-mail 2018.03.23. 15:21

A 2016-os hagyatéki végzésben is 500 000 Ft szerepel, mint saját rész.

bezareg # e-mail 2018.03.22. 17:23

Köszönöm szépen a segítséget. A saját tulajdonú lakással kapcsolatban minden világos. A szüleimtől öröklött lakással kapcsolatban: 2M volt a hagyatékban szereplő érték. Ennek felét már 2005.-ben megörököltük, így ezzel nincs probléma. A másik felét örököltük meg 2016.-ban, 1M forint értékben. Ebből a rám eső rész 500 000 Ft. A hagyatékban szereplő értékben - 2 millió forint - tudtuk értékesíteni 2017.-ben. Tehát nekem az 500 000 Ft után kell adóznom? És milyen számítás alapján?

drbjozsef #   2018.03.21. 10:09

végzés során lemondtak erről a 1 750 000 Ft értéről. 2017.-ben értékesítettem az egész lakást - amelynek az 50%-a mindig is a saját tulajdonom volt - összesen 2 750 000 Ft-ért.

Ha az 50% értéke volt a 1.75M, és összesen 2.75M-ért adtad el, akkor nem kell adót fizetned (a sajátodért mert rég óta, a gyerekektől kapottért mert 1.75M helyett 1.375M-ért adtad el azt a részt)

Ha a teljes lakás hagyatéki értéke volt az 1.75M, akkor 500.000.- Ft alap után kell 15% adót fizetned.

Ha 3M-ért veszel másik lakást 3 éven belül, akkor csak a különbözet után kell illetéket fizetned, a 250.000.- Ft 4%-át.

Másik probléma : keresd meg mennyi volt a ház értékének beírva a 2016-os hagyatékiban (a 2005-ös már nem számít, az után nem kell adót fizetni), és írd meg mennyiért adod el most.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.03.21. 07:22
  1. Akkor kell.
  2. Az nem a jogcímtől függ, hanem a szerzési értéktől és az eladási ártól.

www.kbs-ugyved.hu

bezareg # e-mail 2018.03.21. 05:39

A -lemondtak - azt jelenti,hogy nekem ajándékozták az öröklött részt. A szülői ház esetében pedig öröklés útján került birtokunkba.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.03.19. 18:59

Az attól függ, hogy pontosan hogyan kell érteni azt a "lemondtakot". Ha ajándékozás, akkor adózni kell az eladás után.
A másik eset is attól függ.

www.kbs-ugyved.hu

bezareg # e-mail 2018.03.19. 18:13

Olvasgatva a fórum kérdéseit arra a következtetésre jutottam, hogy az én problémám kicsit összetettebb. Ezért szeretnék tájékoztatást kérni. 2015-ben elhunyt a férjem. A családi házunk 50%-át a gyermekeink örökölték utána. Ők a hagyatéki végzés során lemondtak erről a 1 750 000 Ft értéről. 2017.-ben értékesítettem az egész lakást - amelynek az 50%-a mindig is a saját tulajdonom volt - összesen 2 750 000 Ft-ért.Még ebben az évben vásároltam magamnak egy másik lakást 3 000 000 Ft-ért. Kell-e adóznom és milyen mértékben? Másik probléma: Édesapánk 2005.-ben, édesanyánk 2016-ban haláloztak el. 2017.-ben testvéremmel közösen eladtuk az ingatlant. Mennyi adót kell fizetnünk? Milyen költségek írhatók le? Pl. ügyvédi? Válaszukat előre is köszönöm!!!

SaireyVMK #   2018.03.10. 07:05

Köszönöm.

Önkéntes sokkoló, oksokodó dokkoló. Amúgy meg csak egy laiKuss. Kedvenc könyve: Lakatos István: Dobozváros

drbjozsef #   2018.03.09. 12:41

Nem kell.
Az adózáshoz semmi köze az ügyvédnek. Nem is tudhatja, hiszen olyan adatok is kellenek hozzá, ami az adásvételnek nem tárgya. Persze, segíthet, de nem kell.

Szerintem még az illetékkel kapcsolatban sem kötelező segítenie. Ki kell töltenie a B400 bejelentőt, és illik megkérdezni pár dolgot, hogy jogosult lehet-e valamilyen kedvezményre, és tájékoztatni a lehetőségekről, de ez sem kötelező, ha az ügyfél nem kérdezi.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Bea1 # e-mail 2018.03.09. 11:10

Igen, ez lenne a kérdésem, hogy "minimum illik", vagy kell. :)

oligaliga # e-mail 2018.03.09. 08:20

SaireyVMK

Mindkettőnknek igaza van.

Ha nem egyenesági rokonok között történik ajándékozás, akkor főszabály szerint van illetékfizetési kötelezettség, az illeték kiszabásánál pedig a szerződés szerinti érték az irányadó (ha ezzel nem ért egyet az adóhivatal, akkor szokott mást megállapítani). (Szja tv. 62.§ (2) bek. fb) pont.)

Ha egyenesági rokonok közötti ajándékról van szó, akkor az általad hivatkozott 62.§ (2) bek. gb) pont szerint adózik az eladás után a tulajdonos.

Ha - a példádból kiindulva - a vételár 16 millió forint, az ajándék értéke pedig 15 millió forint, akkor a jövedelem a megszerzés évében és az azt követő évben

  • nem egyenesági rokon ajándékozó esetén 1 millió forint
  • egyenesági rokon ajándékozó esetén 4 millió forint
gerbera317 # e-mail 2018.03.09. 07:11

Mert? Ha nem teszi, akkor mi van? Egyébként, minimum illik.

Bea1 # e-mail 2018.03.09. 06:15

Az lenne a kérdésem, hogy az ügyvédnek eladás esetén kell-e hitelt érdemlően tájékoztatnia az eladót az adóvonzatról például egy ilyen esetben?

SaireyVMK #   2018.03.08. 20:25

Én csak azt nem értem,hogy az ajándékozási szerződésben,hogy lehet az ingatlan értékét mint megszerzési összeg beszámítani, mikor ajándékozásnál feltétel az ingyenesség elve.Az abban megadott összeg nem csupán egy későbbi esetleges vitás helyzetből fakadó visszakövetelésnél ad jelentőséget? Például,ha az ajándékozott eladja az ingatlant, de az ajándékozó visszakövetelheti(jogilag elfogadható okkal) és mondjuk az adásvételiben összeg nem szerepel, vagy túl alacsony az értékhez képest.Ilyen esetben bíróságon tudom elképzelni,hogy legyen értelme annak az összegnek amit mindketten elfogadnak.

A másik opció szerint amit te is írsz, ha én beleírom az ajándékozási szerződésbe az értéket,amit mindketten elfogadunk, és az ajándékozottal egyenes ági rokonok vagyunk, tehát illetékmentesen történik az ajándékozás,akkor a beírt összeg után mégis illetéket kellene fizetnem, és akkor számolhatok azzal az értékkel?Vagy nem kell illetéket fizetnem és a bevétel 75%-a helyett azzal az értékkel számolhatok,mint belekerülési összeg?
Ha ebből a kettőből bármelyik,akkor ma is sokat tanultam és köszönöm. Ha nem,akkor is köszönöm,hogy tanulhattam, elvégre a nem egyenesági rokonok közötti ajándékozásnál az illeték alapjával lehet számolni a belekerülési költséget ezek szerint.

(Ezt az iratmintát meg csak azért,hogy lássam ,hogy tényleg bele lehet írni összeget az ajándékozási szerződésbe,mert 5 perce még el sem hittem volna)
http://www.ingatlanjog.hu/iratminta/4

Önkéntes sokkoló, oksokodó dokkoló. Amúgy meg csak egy laiKuss. Kedvenc könyve: Lakatos István: Dobozváros

oligaliga # e-mail 2018.03.08. 20:18

Mi nem?

drbjozsef #   2018.03.08. 20:09

Nem.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

oligaliga # e-mail 2018.03.08. 18:21

Az ingatlan szerződés szerinti értéke az irányadó elsősorban akkor is, ha az eladni kívánt ingatlant a tulajdonos ajándékizással szerezte. Ha egyenesági rokonok közötti ajándékról van szó, mint a kérdezőnél, akkor illetékkiszabás sem történik, csak feljegyzik a tényt. Ezért fontos, hogy az ajándékozási szerződésből kell elöször kiindulni.

Az Szja. Tv. Hivatkozott rendelkezését akkor kell alkalmazji, ha sem a szerződés, sem az asóhivatal nem határozta meg az ingatlan megszerzésére fordított összeget.

SaireyVMK #   2018.03.08. 16:01

1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról 58. § 4.pont az említett törvény az ingó vagyontárgyakra vonatkozik.

Ugyanezen törvény 62. § (2)A megszerzésre fordított összeg gb) ajándékozással szerzett ingatlan esetében

1. az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,

vagy

2. az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték minősül.

Nyilván az egészet ki kellett volna emelni,de a lényeg itt nem az,hogy volt-e meghatározva érték, hanem hogy volt-e bizonyítható értéknövelés és az meghaladja-e a bevétel 75%-át. (Legalábbis én így értelmeztem)

Önkéntes sokkoló, oksokodó dokkoló. Amúgy meg csak egy laiKuss. Kedvenc könyve: Lakatos István: Dobozváros

SaireyVMK #   2018.03.08. 15:45

Na jó lehet elsiettem azt a "mindíget" :D

Önkéntes sokkoló, oksokodó dokkoló. Amúgy meg csak egy laiKuss. Kedvenc könyve: Lakatos István: Dobozváros

SaireyVMK #   2018.03.08. 15:38

Az ajándékozás feltételei közé tartozik,hogy azt ingyen,bérmentve ,cserébe nem kérve semmit teszik.(Legalábbis elméletben) Tehát nincs belekerülési költség. Az említett jogszabály az egyéb esetekre vonatkozik.

Ajándékozásnál MINDIG a bevétel 25%-át kell venni alapul(mivel a 75%-a számolható el,de ezen kívül semmi más)

Az ingatlan értéke az említett illetékkiszabásnál lényeges. Meg az információ miatt(tulajdoni lap).

Önkéntes sokkoló, oksokodó dokkoló. Amúgy meg csak egy laiKuss. Kedvenc könyve: Lakatos István: Dobozváros

drbjozsef #   2018.03.08. 15:32

Így első körben azt kell megnézni, hogy az ajándékozási szerződésben milyen értékű volt a kapott ingatlan.

Pontosabban : hogy milyen érték után szabtak ki illetéket - ekkor ez az adóalap. Az, hogy mi van az ajándékozási szerződésbe írva, önmagában egyáltalán nem számít (bár gyakran azonos a kettő, de egyáltalán nem mindig).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

oligaliga # e-mail 2018.03.08. 15:19

SaeiryVMK
HéJoKá

Ez a 25% csak akkor igaz, ha az ajándékozott ingatlan értékét nem lehet megállapítani sem az eredeti ajándékozási szerződésből, sem az adóhivatal illetékkiszabó fizetési meghagyásából.

Az Szja. tv. szerint az eladásból származó bevételt csökkenteni kell - többek között - a megszerzésre fordított összeggel. A megszerzésre fordított összeg ajándékozás esetén is első körben az eredeti ajándékozási szerződésben meghatározott érték. Ha a szerződésben nincs összeg, akkor az illeték kiszabásánál figyelembe vett értéket kell alapul venni.

Ha az adóhivatal nem szabott ki illetéket, akkor a bevétel 75%-a minősül a megszerzésre fordított összegnek.

Így első körben azt kell megnézni, hogy az ajándékozási szerződésben milyen értékű volt a kapott ingatlan.

Nem tudom elképzelni, hogy bejegyezték volna a földhivatalba a tulajdonjogot, ha a szerződés nem tartalmazza, hogy a felek szerint mekkora értékű az ingatlan.