Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Fórum adózás, illeték és pénzügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Bennfentes kereskedelem - e vagy sem

szabozsofi27 # e-mail 2015.04.01. 00:23

Igen, ezért is írtam, hogy a bennfentes kereskedelem "butaság", de a Főügyészúr érvelése is hasonló....

paxia # e-mail 2015.03.30. 16:59

Ja, még annyit Bócz úr logikájához: ezek szerint
bennfentes információval shortolni szabad.

paxia # e-mail 2015.03.30. 16:55

Pont ezért írtam ezt a példát. A miniszterelnököt is
kötelezi a tv és az esküje is. Ha ebben az esetben
bennfentes információt használt volna, vagy akár
titkosszolgálati módszereket, akkor sem terhelné
felelősség, morálisan semmiképp, talán jogilag sem -,
de ezt majd megmondják a jogász urak/hölgyek.

Dr.Attika # e-mail 2015.03.30. 16:20

A MNB-ról szóló törvény kötelezi erre a jegybankot, tehát jogellenesség szóba sem jöhet még ha a Btk. 410.§ törvényi tényállása megvalósulna is.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

paxia # e-mail 2015.03.30. 14:34

Ha ez bennfentes információval való visszaélés, akkor
az micsoda, mikor az MNB a forint árfolyamának
elmozdítása érdekében forintot ad el vagy vesz! Ennél
bennfentesebb információ nincs, mégsem indul
büntetőeljárás minden árfolyam igazításnál, pedig
kétség ne legyen, ezeken az akciókon az MNB kaszál.

Talán annak is van szerepe a kérdés megítélésében, hogy
közjó érdekében történtek lépések. Gondolom, ha egy
géppisztollyal lövöldöző ámokfutót egy rendőr lelő,
nem kerül börtönbe, pedig embert ölt.

szabozsofi27 # e-mail 2015.03.29. 20:52

Hát igen logikus, hogy nem cég információból történt bármilyen haszonszerzés, hanem abból, hogy kivette a pénzt a süllyedő hajóból), mellesleg a Főügyész Úr is félre értelmezte a dolgot. Ő minden áron a tranzakciót vizsgálta és nem azt, hogy mit érintett a tranzakció...

Mondjuk összességében kérdéses, hogy az állam a pénze megmentésével és az állami pénzből történő kártalanítás milyen eredményt jelent (plusz vagy mínusz összességben).

Politikai reklám értelemben két jó pont

1. megvédte az állam pénzét (etikus vagy sem az kérdés)
2 állam nem hagy cserben senkit, azaz állami pénzt teszünk vissza.... teljesen jó :)

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.03.29. 09:12

Ja, és ügylet alatt a pénzügyi eszközök tőzsdei forgalmazásához kapcsolódó bármely joghatás kiváltására irányuló jognyilatkozatot értünk. Eladást is.
De az államkötvény puszta kikérése a Quaestortól nem pénzügyi ügylet ebben az értelemben. Erre gondolhatott a főügyész úr, ezt érthetted te félre.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.03.29. 09:07

Ebben a tényállásban hiányzik a bennfentes információ. Az ugyanis nem az, amit a közvélekedés annak tartana, hanem az, amit a Tpt. meghatároz.
Az a hír, hogy a Questornál bűncselekmény gyanúja merült fel, és fenyeget a csődje, csak a Questor értékpapírjainak az árfolyamát befolyásolná, az állami cég pénze pedig - szándék szerint - államkötvényben volt. Szóba jöhetne esetleg a b) pont, de az csak a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyre vonatkozhat - a kormányfő nem az.

www.kbs-ugyved.hu

szabozsofi27 # e-mail 2015.03.28. 22:07

"http://rtl.hu/…tor-kotvenye - ez alapjan, amit a Magyar Miniszterelnok csinalt, az nem benfentes informacioval valo visszaeles, pontosan, hogy pozitivan cselekedett.
Viszont a Nemzeti Bankot utasithatta volna, hogy fokozottabban ellenorizze ezeket a cegeket"

Igen valóban :). Ez felfogható kármentésnek/kár enyhítésnek, viszont, ha ezt magán személyként teszem, akkor is? Pl: mondhatom, hogy nem nyerni akartam a tettel, hanem információk alapján menteni a kárt?

Ha már minden áron politika: akkor számomra kérdés, miért a Miniszter Elnök ad utasítást, elméletileg vannak erre független intézmények létre, hozva, akiknek ez lenne a feladatuk? Ők miért is nem cselekedtek?
Az MNB-nek és talán az ÁSZ-nak is felelőssége, hogy az állami pénzek "biztonságos" helyen legyenek "befektetve"..., nem is akarnék belemenni, ebbe mert jobb és bal lelkű emberek ezt másként látják... azaz nem jogrendszerben akarják a megoldást megtalálni, hanem politikai elvekben, az meg nem ez a fórum. Szerintem....

szabozsofi27 # e-mail 2015.03.28. 21:28

Amint írtam nem politikai személyeket, tényállást szeretném vizsgálni.

Pusztán arra lennék kíváncsi, hogy a Főügyész Úrnak a logikája valóban megállná a helyét?

groszfater@gmail.com # e-mail 2015.03.28. 19:29

amit a Magyar Miniszterelnok csinalt, az nem benfentes informacioval valo visszaeles, pontosan, hogy pozitivan cselekedett.

Meglátod, még sokra viszed ! -:)))

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.03.28. 18:30

Valamit félreérthettél.

www.kbs-ugyved.hu

szabozsofi27 # e-mail 2015.03.28. 14:12

Sziasztok,

egy érdekes dolgot mondtak a Baló György Műsorában a Bócz Endre - Korábbi Fővárosi Főügyész a bennfentes kereskedésről.

Második riport:
http://rtl.hu/…tor-kotvenye

A riport lényege:

    Bennfentes kereskedelem

410. § Aki

  1. bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt,
  2. a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy
  3. előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kérdésem észrevételem nem politikai jellegű, hanem értelmezésre szeretném terelni. a politikát meg hagynám más fórumoknak....

A felvetett kifogása a főügyész Úrnak az volt, hogy az idézett törvényben "pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön", dolog szerepel. Ami azt jelenit az értelmezése szerint, hogy ez csak a "vesz"-re igaz, ha elad akkor nem köt ügyletet.

Álláspontom szerint, ha eladok, vagy veszek, akkor ügyeltet kell kötnöm, mivel ha veszek vagy eladok, akkor minden esetben megbízást adok ki az adott ügyletre, azaz ügyletet kötök.
Egy kivétel lehet szerintem is lehet valóban, amiben viszont a Főügyész úrnak van igaza, ha megszüntették a számlát és az ott szereplő tőkét kiutalták róla, mivel akkor nem ügylet történik. Mondjuk erről nincs információ, hogy a számla létezik-e még vagy sem....

A törvény másik fele a c. pont szerintem meg állná a helyét, mivel az átadott információval nem kis előnyt szereztek vele, hisz nem bukták el a pénzt a hivatalok és nem kellett (nem kell) osztozniuk a cég vagyonában, amit akár, hogy is nézünk nem kis előny...

Kérdésem, hogy kinek lehet igaza? :-) Tényleg nem kötök ügyletet, ha eladok, akkor mit csinálok, azt, hogy hívják?

Zsofi