KFT üzletrész öröklése és eladása


Dr.Attika # 2016.05.17. 10:07

Mennyi a saját tőke?

Amanie # 2016.05.17. 09:16

Megkerestem az említett cég mérlegét és szívinfarktust kaptam...azt hiszem itt ügyvédre lesz szükség és remélem még menthető az ügy mert igen erősen át lettünk baszarintva a palánkon....

ObudaFan # 2016.05.17. 09:06

Esetleg próbáljátok a NAV-nál kérni a 0-s illeték megállapításáról szóló döntés felülvizsgálatát, de sajnos így utólag én sem sok esélyt látok arra, hogy ez változni fog.

Amanie # 2016.05.17. 08:46

Felhívtam a NAV info vonalát ahol azt mondták, hogy a szerzéskori érték és az eladási érték közötti különbözet után kell 24% Szja és 14% eü. hozzájárulást befizetni.

A párom most mondja, hogy nem is 15 éve, hanem a rendszerváltáskor szállt be az édesapja ebbe a vállalkozásba, tehát az a 240.000 Ft az 1990-es év körüli 240.000 Ft...Akkor ahogy látom ezt megszívtuk, mert a hagyatéki eljárásban nem ezt az értéket kellett volna feltüntetni...sajnos nem volt ebben tapasztalatunk és már nem is tudunk ezek szerint mit tenni mert a hagyatéki már lezajlott. Csak azt nem értem a közjegyző miért egy 26 évvel ezelőtti értéket vett figyelembe.

Amanie # 2016.05.17. 08:10

ObudaFan neked mi az álláspontod akkor ha már a hagyatékba felvett érték nem kifogásolható? Amennyire a beidézett törvényt értelmezni tudom akkor mégis a vételár mínusz a hagyatékiban feltüntetett érték az adó alapja?

Egyébként még régebben megkérdeztem Pest egyik legjobb könyvelői irodáját de onnan sem kaptam egyenes választ :-(

Dr.Attika # 2016.05.17. 06:00

Nem téves, de a kérdező a konkrét iratokkal keressen fel szakembert, aki kitölti neki az adóbevallást.

ObudaFan # 2016.05.17. 05:49

Ez aszabályozás. A te válaszod nyilvan érthetőbb, csak abszolút téves.

Dr.Attika # 2016.05.17. 05:42

Ebből sokat "értett meg" a kérdező.

ObudaFan # 2016.05.17. 04:44

Ez így biztosan téves.

Az szja tv. 67. §(1) szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.

A (9) ak) szerint az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az értékpapír megszerzésére fordított érték az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha a szerzési érték az aa)-aj) alpont szerinti esetben nem állapítható meg, vagy az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben

  1. az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,
  2. az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla,

növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

Tehát itt inkább az a gond, hogy a hagyatéki eljárás befejezése után már nem igazán lehet kifogásolni a feltüntetett értéket.

Dr.Attika # 2016.05.17. 04:20

Nincs jelentősége a hagyatéki eljárásban szereplő értéknek, mert az öröklés ingyenes szerzés, ezért kell az 500 ezer után adózni. Keressenek meg egy könyvelőt, az tudja, hogy az adóbevallás melyik rovatában kell szerepeltetni, mint értékpapírból származó jövedelem. Személyi jövedelem adóról szóló tv. 67.§.
Egyébként érdemes lenne megállapitatni az üzletrész piaci értékét. Nem tudom elképzelni, hogy egy 15 éve működő cégben lévő üzletrésznek a névérték lenne a tényleges értéke. Feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva bírói úton még követelhető a reális vételár.

Amanie # 2016.05.16. 18:01

Ha a teljes összeg után adózni kell ahogy Dr. Attika mondja akkor felesleges kifogásolni a hagyatékiban szereplő értéket nem? Akkor így is úgy is a teljes összeg után kell fizetni függetlenül attól mennyi szerepelt a hagyatékiban.

Amanie # 2016.05.16. 17:59

Mindenki mást mond :-)

Dr. Attika szerinted a teljes összeg után adózni kell? Eü hozzájárulást is fizetni kell?

ObudaFan: Kinél kell kifogásolni a hagyatékiban feltüntetett értéket? Nem baj, hogy a hagyatéki eljárás már lezárult?

Kitől lehetne ezt az adózás kérdést biztosra megkérdezni? Az APEH infovonaltól?

Köszönök minden segítséget, bár csak egyre nagyobb a katyvasz a fejemben.

Dr.Attika # 2016.05.16. 17:54

Szerintem 500 ezer adóalap után 24% Szja és 14% eü. hozzájárulás.

ObudaFan # 2016.05.16. 17:32

Márpedig mást nem tudtok tenni, mint hogy esetleg az illeték alapjául szolgáló értéket kifogásoljátok.

Amanie # 2016.05.16. 17:14

Hűha...akkor mitévő legyek? Apósomnak nagyon kis részesedése volt a vállalkozásban, de hogy pontosan mekkora azt nem tudom. Mi nem értettünk hozzá, mikor meghalt megkérdeztük a többségi tulajdonost mennyit adna érte. Azt mondta ennyit és mi elfogadtuk. Az összérték volt 240e Ft, amit a testvérével együtt örökölt, az egész üzletrészt 1 millióért vette meg a tulajdonos, tehát 120e Ft volt az üzletrész értéke amit a hagyatéki szerint fejenként örököltek és 500e-t kaptak érte fejenként az eladásnál.
A hagyatéki eljárás már rég lezajlott, azt már nem tudjuk kifogásolni. Az szja bevallás viszont a nyakunkon van de eddig még nem sikerült kideríteni mennyit kell adózni.
Nekem is furcsa, hogy egy 15 éve befizetett összeg és a mostani érték különbözete után kell adózni, hiszen más a pénz mai értéke.

Dr.Attika # 2016.05.16. 16:47

Nagyobb téma ez mint amit e fórumon lehet elemezni. Az biztosnak látszik, ha a volt üzlettársa a 240 ezres névértékű üzletrészért adott vita nélkül 500 ezret, akkor az érhet 5 vagy akár 10 millió forintot is.

ObudaFan # 2016.05.16. 15:51

Egy cég értéke nem egyezik a sajét tőkéje nagyságával, mert a céggel kapcsolatos lehetőségek, várakozások is nagyban befolyásolják.
Ezen belül az üzletrész értékét még a cég értékéhez képest is befolyásolja az, hogy az üzletrész többségi befolyást biztosít-e, vagyis pl. egy 30% mértékű üzletrész értéke sem feltétlenül a cég értékének a 30%-a.
Ha nem így lenne, egy perben sem rendelnének ki üzletrész értékére szakértőt, hanem beszerezné a bíróság egyszerűen a mérleget. Márpedig nem ezt teszi és nem is teheti, mert a saját tőkéből nem számítható mechanikusan az üzletrész értéke.

(A tőzsdét sem lehetne manipulálni sem, ha nem így lenne, hiszen ha egy részvény értéke számítható pusztán a saját tőke ráeső részéből, senki nem adna többet érte, vagy adná el kevesebbért.)

Dr.Attika # 2016.05.16. 15:46

Hagyatéki eljárás nem befolyásolja, ha esetleg jóval áron alul lett eladva az üzletrész.

Dr.Attika # 2016.05.16. 15:44

A tőzsdei "izgalomnak" semmi köze a részvényt kibocsátó cég értékéhez. Az izgalmat a manipulációk okozzák.

ObudaFan # 2016.05.16. 15:34

Egyébként az én józan paraszti eszem azt diktálná, hogy figyelembe vehessünk valamiféle inflációt, hiszem 15 évvel ezelőtt 240.000 Ft kb. annyit ért mint most 500.000 Ft.

Lehet kifogásolni a hagyatéki eljárásban megállapított értéket és akkor figyelembe lesz véve.

ObudaFan # 2016.05.16. 15:33

hanem a cég saját tőkéjének nagysága határozza meg

Még az sem feltétlenül. Ha így lenne, a tőzsdén semmi izgalom nem lenne.

Dr.Attika # 2016.05.16. 12:50

Egy üzletrész piaci értékét nem a jegyzett tőke nagysága, hanem a cég saját tőkéjének nagysága határozza meg. Itt akár több tízmilliós nagyságrend is lehet a különbség. Nézzék meg a nyilvános mérlegbeszámolóban a halál időpontjakor mennyi volt a cég saját tőkéje. Az elhunyt üzletrészéhez viszonyított összeg a tényleges érték.

Amanie # 2016.05.16. 10:13

Egyébként az én józan paraszti eszem azt diktálná, hogy figyelembe vehessünk valamiféle inflációt, hiszem 15 évvel ezelőtt 240.000 Ft kb. annyit ért mint most 500.000 Ft. De ez túl szép lenne hogy igaz legyen.

Amanie # 2016.05.16. 09:55

Köszönöm! Tapasztalatom szerint a józan paraszti ész a magyar jogrendszerben sok esetben nem helytálló, ezért inkább rákérdeztem. De köszönöm a megerősítést! :-)

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.16. 09:48

Nagyjából úgy kell számolni, ahogyan azt józan parasztésszel tennéd: az eladási árból levonod a szerzési értéket, a különbözet a jövedelem. A jövedelmet meg kell szorozni az adókulccsal, és megkaptad az adó összegét.