Segítséget kérek.
A szomszédom az ingatlanomtól kb. 30 méterre méhészkedik. Közel 200 méhcsaládot tart. Az udvaromba nem tudunk a gyereknek még egy pancsolót sem kirakni, mert azonnal ellepik a méhek a vizet. Õszibarackot, dinnyét és más illatos gyümölcsöt nem tudunk a kertben enni. Évente kb. 10-15 alkalommal éri a családunk tagjait méhcsípés, amely hol bedagad, hol nem. A Polgármesteri Hivatalban azt mondják, hogy nem lehet a méhtartást korlátozni, mert arra magasabb szintű jogszabály lehetőséget ad. Javasolták, hogy kérjek birtokvédelmet, de hogyan tudom bizonyítani, ogy éppen a szomszédos méhészetből repülnek be hozzám a méhek. Valóban nincs arra lehetőség, hogy a település egyes részein megtiltsák a méhek tartását ? Tudja-e valaki, hogy mi a háztömb fogalma.
Előre is köszönöm a segítséget.
Méhtartás
- 1
- 2
15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet
a méhészetről
- § A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.
- § (1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.
(2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.
(3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani.
(4)
3. §
(3) Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(4) Vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől csak legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek.
A Ptk. szerint az állattartó az állat által okozott károkért az általános szabályok szerint kárfelelősséggel tartozik. Szerintem ez vonatkozik a méhcsípésre is.
Köszönöm a választ. Éppen erre a rendeletre hivatkozva mondták a Polgármesteri Hivatalban azt, hogy nem lehet korlátozni a méhtartást - tehát a település meghatározott részein nem lehet megtiltani a méhészkedést-. Valóban így van ez ? Azt mivel lehet bizonyítani, hogy éppen a szomszéd méhészetből származó méh csípett meg. Azt sem tudták megmondani, hogy mit jelent a háztömb fogalma. Ezekre keresem a választ.
A "háztömb" fogalma jogilag nincs definiálva, vélhetően a háztömb köznapi beszédben használt jelentése értendő alatta.
(Egy tömbben álló, egymással közvetlenül (fallal) határos házcsoport, de lehet, hogy tévedek.)
Elég ijesztő, hogy az önkormányzat szerint a méhek tartásának korlátozására sem területileg, sem mennyiségileg nincs jogszabályi lehetőség. Akkor a kutyák, macskák, lovak stb. számát és tartási helyét miért lehet korlátozni. Vajon a méhek mitől különlegesebbek? Elég nagy problémát tud okozni egy méhcsípés egy arra allergiás embernek. Az sem várható el, hogy akinek a szomszédjában méhészetet tartanak nyáron ne járjon ki az udvarára, ne használjon medencét, ne szárítson ruhát a szabadban. Sőt az én szomszédom azt mondta, hogy az udvart napkelte előtt és napnyugta után használjuk, mert akkor a méhek berepülnek a kaptárakba, és nem fognak megcsípni.
Az a körülmény, hogy a szomszéd méhtartása megfelel a MÉM rendeletnek, illetve az önkormányzat azt engedélyezte, még nem jelenti azt, hogy ne kérhetnél birtokvédelmet a biróságtól a Ptk.100.§-ra hivatkozva.
A te tulajdonodhoz fűződő jogaidat sértheti és korlátozhatja a méhtartás, pl.nem mehetsz a kertbe, a gyerekeket nem engedheted ki, allergiás lehetsz a csipésükre stb.
Ilyen esetben a biróságnak mérlegelnie kell az ő méhtartáshoz fűződő- feltehetőleg gazdaságilag is alátámasztott-érdekeit és a te zavartalan birtoklásodhoz való érdekeidet, és végső soron akár el is tithatja a szomszédot a méhészkedéstől.
Egy perinditást szerintem megér.
Köszönöm a javaslatot. A pert már kilátásba helyeztem, de erre az volt a reagálás: bizonyítsam be, hogy éppen a szomszéd méhészetből származó méh csípett meg.
Úgy vélem, hogy nem kell bizonyítani semmit, ha a szomszéd az erre vonatkozó előírások megsértésével tartja a méheket. Elég, ha ez bizonyított, ez pedig - nyilvánvalóan - ténykérdés, helyszínen megállapítható bárki által. Ettől kezdve tök mindegy, hogy kié volt a csípést okozó méh, a szomszéddal szemben megindul az eljárás a szabályok megszegése miatt.
budje!
Mi a fenét kezd a szomszéd 200 méhcsaláddal egy település kellős közepén a házak között.? Akinek ekkora állománya van, az nyilván valóan termelésre tartja őket. A méhészek pedig tavasztól, április, május, vándorolnak az állományukkal, mivel a tavasszal kezd mézelni a repce, majd a déli akác, azt követően fenn a hegyekben az északi, onnan általában megcélozzák a vaddohányt, majd a napraforgót, és talán a nyár vége felé térnek ismét haza a vadvirágokra, és az általam nem ismert egyéb méhlegelőket még nem is említettem. Na, de ez telejesen jogon kívül vetődött fel bennem, egyszerűen furcsállom, hogy ekkora állománnyal a házak között dekkol az illető.
Egyébként az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999-es Korm. rendelet szerint aki méhek tartásával kapcsolatos szabályszegést követ el, ha jól emlékszem talán 10E Ft. pénzbírsággal súlytható.
Üdv.
Megfelelő módszer még a permetező használata is :)
Hatásás dolog a nemkivánt rovarok egyedszámának ritkitására, talán hatásosabb mint a birosági procedura.
B
Ez ellentétes az állatok kíméletére vonatkozó rendelkezésekkel. Általában nem a méh, a méhész a hibás.
Sunshine after the rain.
Üdv.
Ellentétes, viszont az meg tragikus lehet ha egy allergiás embert több csipés éri, vagy esetleg bekerül a gyerek szájába és ott csipi meg.
Gondoloma próbáltak már a méhésszel beszélni és az nem vezettet eredményre, és akkor marad a "magam urad.....", nem elegáns, nem etikus de hasznos
B
Igen. Ebben is van ráció.
Sunshine after the rain.
Max a méhész is perel...
SF
Esetleg értesíti a méhész szomszédot, hogy az elkövetkező néhány hónapban permetezést végez (mondjuk szúnyog- és kullancsirtás céljából), a szer a méhekre veszélyes.
Ez tetszik! :-)
Lehetőleg tértivevényben értesítse, és részletesen dátum és időpont megadásával egész tavasztól-őszig minden napra óra szerint lebontva. (Amikor otthon szándékoznak tartózkodni.)
Szerintem - bár nem vagyok jogász - senki nem köteles a szomszéd méhei védelmében méhbarát technológiát használni, sőt ismerni sem köteles. (Igazában még a méheket sem köteles ismerni, "valami" megcsípte, ezért aztán most rovart irt.)
Ezt követően javasolnám, hogy rendszertelen időközönként egy nagy háti permetezővel vizet, vagy esetleg valami büdösebb dolgot permetezzen, amikor a szomszéd is látja. Ez nem árt a méheknek - de ezt ő nem tudja.
Legjobb tudomásom szerint a méhek nem csipnek ok nélkül, csak ha "csesztetik" őket. Nem kell bántani őket, ők sem fognak bántani.
Ez azért 200 méh esetén szerintem nem egészen így működik...
Sajana de a kisgyerekek gyerekek nem tudják, de ha tudják is nem tartják be hogy nem szabad ugrálni csapkodni zavarni őket. Ekkor a méhek elkezdenek "védekezni" és csapatostul támadhatják az áldozatot.
B
Köszönöm az ötleteket. Már mindennel próbálkoztunk. A permetezésről megtudtuk, hogy virágzó növényt nem permetezhetünk méhekre veszélyes szerekkel, amennyiben igen be kell jelentenünk a Polgármesteri Hivatalba, akiknek kötelességük az összes méhészt értesíteni. Vándoroltatni nem kötelező a méheket, a szomszédunk azért nem vándoroltat, mert drága a szállítás, és az állományt őriztetni kellene. A méh meg bármekkora távolságra elrepül, így a virágzó mezőket otthonról is megtalálja. Semmi sem tiltja, hogy a teljes kiskertjében kaptárakat tartson. A törvényben leírt védőtávolságot betartja. Tanácsokat is ad: például, ne menjünk a kertünkbe napkelte után és napnyugta előtt (amikor a méhei repkednek), ne mossunk hajat illatos samponnal, ne használjuk szappant, tusfürdőt, parfümöt. A gyerekeket ne pancsoltassuk az udvaron, és ha érik a kertünkben a gyümölcs, ne engedjük a gyerekekkel szedetni.
Budje!
Én a következőket tenném a helyedben. Nézd meg az önkormányzatotok állattartással kapcsolatos rendeletét! Biztos van benne
valami olyan általános szabály, hogy pl. állattartás csak mások jogának, jogos érdekének figyelembe vételével, mások zavarása nélkül
folytatható. Ez alapján fordulj a jegyzőhőz, ugyanis a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 4.§ (1) bek. alapján a jegyző az állattartási szabályok
mgsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót.
Kedves Budje! Az első kérdésem az ,hogy a méhész hány éve méhészkedik ugyanott és mióta laksz mellette?? Csak őszintén!!!
Kedves fantom01! Nem értem, hogy a kérdéseid hogyan függnek össze a méhtartás szabályainak problémájával.
Kedves budje!
Ha bármi előre haladás van a méhekkel kapcsolatban, írd már le ide légyszíves, mert mi is hasonló cipőben járunk, csak nem tudjuk, hogy van e remény arra, hogy a szomszédban a méhtartást megszüntethessük.
Szívesen fogadom természetesen más segítségét is.
Előre is köszi.
Tana!
Budje írása óta eltelt másfél hónap, és nem biztos hogy újra ide néz. Ezért javaslom vedd fel vele e-mailban közvetlenül a kapcsolatot, címét a neve mellet megtalálod.
A mézet én is szeretem, a rengeteg méhecskét már nemigen...
- 1
- 2
