Kereskedelmi tevékenység esetén "üzlet" kritériumai

Fórum → közigazgatási jog
újabb elöl     új hozzászólás

nagy1 # 2018.10.18. 11:42

Tisztelt Fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy ha valaki a helyi önkormányzat által nyilvántartott módon "üzleti" (tehát nem "üzleten kívüli") kereskedelmi tevékenységet folytat, akkor pontosan mik az üzlet mint objektum kritériumai, hol találok erről jogszabályokat.

Laikusként a 2005. évi CLXIV. törvényben találtam meg az üzlet definícióját:

„27. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak;”

Tehát itt épületről és nem építményről írnak. Tudomásom szerint egy épületnek emberi tartózkodásra alkalmasnak kell lennie, máskülönben nem minősül jogilag épületnek, tehát üzletnek sem. Igaz ez a gondolatmenet?

A konkrét ügy, amire szeretnék megoldást találni, a következő: ha valaki egy emberi tartózkodásra hivatalosan nem alkalmas, építési engedélyhez sem kötött lemezkonténert állít fel egy üres telken, akkor a jogszabályok alapján folytathat-e ott "üzleti" formában bejelentett kereskedelmi tevékenységet.

A válaszokat előre is köszönöm!

nonolet # 2018.10.18. 14:44

Már megtaláltad... üzlet >> épületben.

nagy1 # 2018.11.11. 15:47

Köszönöm! Még az lenne a kérdésem, hogy ha a jegyző tudomására jut, hogy emberi tartózkodásra alkalmas épület megléte nélkül folyik "üzletben folytatott" kereskedelmi tevékenység, akkor milyen szankciókat köteles kiróni a jogsértőre?

nonolet # 2018.11.11. 21:21

Sokfélét...mert több szabályt szeg meg.

Úgy 2,5 millió a vége alapesetben.

Vadsuhanc # 2018.11.12. 07:04

Azért nem ártana tudni pontosan miről van szó mert nem minden kereskedelmi tevékenység engedély köteles elég csak bejelenteni és mint a kérdező is írja az önkormányzathoz be van jelentve a tevékenység.

drbjozsef # 2018.11.12. 07:15

Szerintem ha kap rá engedélyt, akkor lehet szabályos.

Például a tüzijátékok árusítása is ilyenekből szokott lenni országszerte - igaz, azok ugye ideiglenesek.

De hasonlóban működik egy csomó dohánybolt is a hiperek parkolójában. Nem sima konténer, de ilyen telepített vasbodega. Valszeg van valamiféle engedélyük.

Vadsuhanc # 2018.11.12. 07:30

Tisztelt drbjozsef valóban én fogalmaztam pontatlanul és helytelenül. Mondandóm lényege az lett volna, hogy nem minden kereskedelmi tevékenységet kell üzletben folytatni.

drbjozsef # 2018.11.12. 07:53

Vadsuhanc,

nem neked szólt a válaszom, hanem a kérdezőnek.

Vadsuhanc # 2018.11.12. 07:56

Akkor is hülyeséget írtam elsőre, amelyet korrigálnom kellett. Nagyon hétfő és nagyon reggel van:-)

nagy1 # 2018.11.12. 17:21

Köszönöm szépen a válaszokat!

„Azért nem ártana tudni pontosan miről van szó mert nem minden kereskedelmi tevékenység engedély köteles elég csak bejelenteni és mint a kérdező is írja az önkormányzathoz be van jelentve a tevékenység.”

A kérdéses kereskedelmi tevékenység nem üzlethez kötött (konkrétan építőanyag árusítása), de a bejelentésében üzlet szerepel, még az is meg van adva az önkormányzat honlapján elérhető nyilvántartásban, hogy 30 négyzetméteres üzletben folytatja az értékesítést. Az "üzlet" itt gyakorlatilag egy lomos fém konténer, a kapura pedig ki van írva egy nyitvatartás, de csak előzetes telefonos bejelentkezés alapján lehet bejutni, egyébként zárva a kapu.

Laikusként (!) a törvény szövegét úgy értelmezem, hogy alapvetően kétféle kereskedelmi tevékenység létezik: üzletben folytatott és üzleten kívüli. Továbbá vannak bizonyos termékek, amelyek kizárólag üzletben forgalmazhatók (pl. festékek, növényvédő szerek), és vannak, amelyeknél ezt nem követeli meg a törvény. Viszont attól, hogy valaki olyan termékeket forgalmaz, amelyek nem kizárólag üzletben forgalmazhatóak, még választania kell, hogy üzletben vagy üzleten kívüli formában kívánja-e folytatni a tevékenységét, ez szerepel a hatóság felé tett bejelentésében. Értelmezésem szerint üzleten kívüli tevékenység például a házalás vagy a mozgóárusítás, minden egyéb pedig üzletben folytatott - ez utóbbiról van szó a konkrét esetben is.
Eredeti kérdésem arról szól, hogy ha a tevékenységét hivatalosan üzletben folytatja, akkor vannak-e kritériumok az "üzletre" mint objektumra. Egy emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény értelmezésem szerint nem épület, tehát nem is lehet üzlet, hiszen az üzlet a törvényben foglalt definíciója szerint épület vagy épületrész lehet. Az épület pedig jellemzően emberi tartózkodásra alkalmas építmény.
Másképp a törvény elég könnyen kijátszható lenne, és akár egy üres, romos fészerbe is bejelenthetné valaki szinte bármilyen termék árusítását. Erről mi a véleménye a tisztelt hozzáértőknek?

(Adalék gyanánt, ha valakit érdekel az ügy háttere: a kérdéses telek egy építési vállalkozó lerakata, ahol az egyéb helyszíneken végezett építési tevékenységeihez használt nyersanyagait és munkagépeit tárolja, illetve rakodik, közvetlenül családi házak tövében. A kereskedelmi tevékenységet azért jelentette be, mert az állandó füst és zaj miatt a szomszédokkal birtokvédelmi eljárást indítottunk ellene, amely eredményeképpen eltiltották a gépei használatától. Erre válaszul bejelentette az önkormányzat felé, hogy a telken kereskedelmi tevékenységet folytat, erre hivatkozva folytatja a nehéz munkagépek használatát (hiszen érvelése szerint most már indokolt az anyagok rakodása miatt a géphasználat, azt pedig senki nem tudja ellenőrizni, hogy vannak-e valódi vásárlói). A vele jó kapcsolatokat ápoló önkormányzat pedig széttárja a kezét, hogy ez csak egy bejelentésköteles - azaz nem engedélyköteles - tevékenység, ők nem bírálhatják felül, továbbá a falusias lakóterület besorolású telken a HÉSZ szerint bármilyen kereskedelmi tevékenység végezhető).

alfateam # 2018.11.12. 18:03

„ Az "üzlet" itt gyakorlatilag egy lomos fém konténer, a kapura pedig ki van írva egy nyitvatartás, de csak előzetes telefonos bejelentkezés alapján lehet bejutni, egyébként zárva a kapu.”

Akkor az "SI" faktoron kívül mi is zavar téged a történetbe?

nagy1 # 2018.11.12. 19:37

alfateam: Nem tartozik a témához, ezért csak a kedvedért írom le, kérem a többiek ignorálják. A közeli telken a vállalkozó fél éven keresztül egy illegális hulladéklerakót üzemeltetett (kb. 20 teherautónyi bontott építési anyagot ásott be a talajba), a szivárgó gázolaj, a gépek pora és állandó zaja miatt pedig birtokvédelmi eljárást nyertünk ellene (igaz, ő máshol lakik, a dolgozói keserítik az életünket). A szomszédok összefogása ellenére felsorolni is nehéz, hogy mennyi jogsértés történt az illegális hulladékgazdálkodástól kezdve az engedély nélküli kereskedelmi tevékenység folytatásán keresztül az építési hatósági eljárásig, de a politikai kapcsolatainak köszönhetően (trafikjai vannak, NAV-os rokon, stb.) máig nem kapott egy forint büntetést sem. Szeretném megtudni, hogy 1,5 év bosszankodás és több száz órányi beleölt energia után a kereskedelmi törvény előírásain keresztül megállítható-e végre. Pusztán ennyi zavar a történetbe_N_.

alfateam # 2018.11.12. 19:41

Hááát, csak dolgozzál az ügyön...

nagy1 # 2019.02.13. 21:00

Mások okulására alább leírom, mire jutottam:

  1. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumból egy felsővezetőtől kaptam tájékoztatást a kérdésben. Azt a kérdést, hogy egy konkrét emberi tartózkodásra hivatalosan is alkalmatlan építményben folytatható-e üzleti kereskedelmi tevékenység, az illetékes jegyző jogosult eldönteni, ugyanis amikor a jegyző a kereskedelmi tevékenység bejelentését tudomásul veszi, ezzel a bejelentő kereskedelmi tevékenységi végzési jogát ismeri el. A nyilvántartásba vétel ellen fellebbezni nem lehet, de közigazgatási per indítható.
  2. Az OTÉK előírja, hogy ha egy épület rendeltetésszerű használatához ivóvízre van szükség (ami egy kereskedelmi egység esetében minimum vélelmezhető), akkor kiépített közmű esetén a vizet a telekre be kell kötni.

A konkrét esetemben továbbá:

  1. A zajrendelet alapján a lakóterület házai védendő objektumnak számítanak, emiatt a zajos munkagépek üzembe helyezése előtt a vállalkozónak kérelmet kellett volna beadnia, hogy a jegyző határozatban állapítsa meg a betartandó határértékeket. Ha a zaj a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja, intézkedési terv elkészíttetésére és elég komoly büntetésekre számíthat a szabálysértő.
  2. A jegyzőnek mint elsőfokú környezetvédelmi hatóságnak már a szálló por (vagyis a homokkupacok, mint diffúz légszennyező források) miatt már intézkednie kellett volna.

Az ügyek a megfelelő felügyeleti szerveknél illetve a bíróságon folytatódnak. A fenti információkat azért osztottam meg, hogy ha valakinek hasonló problémái adódnak, néhány támponttal segítsem.