Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Fórum közigazgatási jog régebbi elöl     új hozzászólás


Ákr. kérdések

nanemaaa # e-mail 2019.01.11. 09:55

Jogorvoslati lehetőség kizárólag az ügy érdemében hozott döntés, illetve az Ákr-ben tételesen felsorolt végzések esetében kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a bíróság is jogorvoslati szerv, természetesen olyan végzések ellen nem lehet hozzá jogorvoslattal fordulni, melyek esetélben ez alapból kizárt. A megsemmisítő és új eljárást elrendelő végzés tipikusan az önállóan nem megtámadható döntések közé tartozik. Majd ha az elsőfok ismételten hoz érdemi döntést az ügyben, és annak fellebbezését követően a másodfok már érdemben határoz, az az elleni bírósági keresetben lehet megtámadni az új eljárást elrendelő döntést is.

rigoz # e-mail 2019.01.10. 10:08

Tisztelt Pereczes!

Szerintem igen, megtámadható közigazgatási perben az Ákr. 121. § (4) bek.-e alapján, de egy ügyemben (eljáró hatóság felügyeleti szerv általi kizárása tárgyában) született ezzel ellentétes döntés, amelyben a Ákr. 112. §-ára és 114. §-ának (1) bek.-ére hivatkozással visszautasították a keresetem, mert az nem önállóan fellebbezhető döntés, így az általános szabályok szerint kizárt a

Igaz, a határozó bíró arra is hivatkozott, hogy mivel fellebbezési eljáráshoz kötődött, a fellebbezési eljárás lefolytatására köteles hatósággal szemben irányul a kizárás(i indítvány), így annak keretében hozott döntés volt, így az Ákr. 121. § (4) bek.-ére hivatkozás lényegében nem helyénvaló.

Azt tanácsolom egyébként, hogy várja be a végleges helybenhagyó vagy megváltoztató döntést és abban támadja be a másodfokú hatóság tájékoztatására hivatkozva a korábbi megsemmisítő végzést.

Hangsúlyozom, hogy nem vagyok ügyvéd/jogász, javaslom, hogy kérje ki/várja be tapasztaltabb/hozzáértőbb egyén tanácsát is.

Pereczes # e-mail 2019.01.09. 17:56

Üdv!

Kaptam egy építési engedélyt, melyet a szomszédom megtámadott. A
másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást visszautasította. A másodfokú
hatóság felügyeletit tett az építési engedélyem kapcsán, azt
megsemmisítette és az építésügyi hatóságot új eljárásra utasította,
amivel én nem értek egyet. Ezt végzésben tette.

Ezt írta a végzésben:

A
végzés közléssel végleges, a végzés ellen önálló fellebbezésnek és
bírósági felülvizsgálatnak nincs helye, az kizárólag a határozat, annak
hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati kérelemben
támadható meg. A végzésben ezt azzal indokolta a másodfok, hogy a
végzés nem az ügy érdemében hozott döntés, így önálló fellebbezésnek
nincs helye ellene, ezért közigazgatási per sem indítható ellene. (Az
indokolás az Ákr. 114. § (1) és 116. § (2),(3) helyekre hivatkozik)

Az
Ákr. 121. § (4) bekezdés meg közigazgatási perről ír.

Bementem a
másodfokhoz, de azt mondták, hogy az Ákr. 121. (4) bekezdésben lévő
döntés alatt határozatot kell érteni.

De a 80. § (1) bekezdés szerint
a döntés a határozat és a végzés.

Szerintetek a 121. § (4)-et hogy
kell akkor értelmezni, a végzés megtámadható bíróságon, vagy sem?

Válaszokat előre is köszönöm.

rigoz # e-mail 2018.12.23. 21:46

Tisztelt NoeKor!

A "hiánypótlás" - ügyfél mulasztásának az arra való felhívástól, a pótlásig eltelő időtartam - csak akkor nem számít bele az ügyintézési határidőbe, ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye.

Az ügyintézési határidő számítását jogszabály másként is meghatározhatja azonban.

Másodfokú eljárásban eltérő rendelkezés hiányában az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

rigoz # e-mail 2018.12.23. 21:43

Tisztelt Viduci!

Hivatalból indult eljárásban - a leírtak alapján arra következtetek, hogy az - Önt, mint ügyfélt adatszolgáltatás kötelezettség terheli az eljáró hatóság felhívására, melyet csak kivételesen tagadhat meg.

Ennek a kényelmetlensége, nem akarása nem kellő ok, alap a megtagadásra.

Ha az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az eljáró hatóság Önnel szemben teljesítési bírságot szabhat ki, emellett a beszerezni kívánt adat beszerzéséről másként is intézkedhet (pl.: Oktatási Hivatal által).

Érdemes tehát a hatósággal együttműködnie, már csak azért is, mert mérlegelési körülményként alappal a terhére értékelhetik az együtt nem működését.

Az eljárás megszüntetését kérhetik, de az a hatóságot nem köti, a hatóság az eljárást hivatalból szünteti meg, ha annak okát látja, mely elsődleges esete az okafogyottság lehet, ez viszont Ön számára, mivel jogosultságról van szó, nem feltétlen kedvező.

Az adatszolgáltatási kötelezettség megtagadása ebben az ügytípusban további jogkövetkezményt, így más eljárás kezdeményezését nem vonja maga után önmagában.

Viduci # e-mail 2018.12.22. 02:30

rendsz gy nevtámot és Hátrányos helyzetet állapitott meg a jegyző szept -i határozattal.
Most felülvizsgálta és visszavonta a hátrányos helyzetet, és az eljárást ujból lefolytatja, Árk.ra hivatkozva.
Mivel nem vizsgálta felül h alapfokú végzettséggel rendelkezik-e mindkét szülő.
Meg tudom-e szüntetni az eljárás, pl kérelemmel?
vagy milyen lehetőségem van ha bekéri a végzettséget igazoló dokumentumokat?
pl ha nem küldöm be,.. de ugy tudom kötelező adatszolgáltatás van ilyenkor, vagy beküldöm, és elismerem h több vant alapfokú végzettségnél?
indithat-e emiatt hatósági eljárást ,v birságot?

NoeKor # e-mail 2018.11.08. 13:09

Köszönöm!
2. Esetemben nem került kiadásra függő hatályú döntés, és az 50§(5)b) miatt elbizonytalanodtam, hogy a hiánypótlás esetleg oda sorolható, de megnyugtattál.

A kommentárral kapcsolatban arra gondoltam, hogy valahol esetleg valami véletlen folytán elérhető-e online vagy azzal egyenértékű értelmezési forrás :) de majd beszerzem.

nanemaaa # e-mail 2018.11.08. 12:07

Ákr-nek van saját kommentára!

nanemaaa # e-mail 2018.11.08. 11:57
  1. ha jogszabály másként nem rendelkezik (törvény, vagy kormányrendelet) akkor annyi, mint az elsőfoknak.
  2. Bele.

1.Szerintem ehhez külön magyarázat nem kell, az Ákr 50 §-a általánosságban határozza meg az ügyintézési határidőt, nem nevesíti, hogy elsőfokú, vagy másodfokú hatóságról van szó, minden a hatálya alá tartozó hatóság eljárására vonatkozik.
2. Detto. Az 50 § (5) bekezdése egyértelműen meghatározza azon kevés esetet, ami nem számít bele az ügyintézési határidőbe. A többi nyilván igen. Tekintettel arra, hogy a függő hatályú döntésben meg kell határozni azon időpontot, amikor az hatályba lép, egyébként is elképzelhetetlen utólagosan ettől eltérő határidőket számolgatni.

NoeKor # e-mail 2018.11.08. 10:23

Üdv,

  1. az Ákr. hatálya alatt a másodfokon eljáró szervnek hány nap az ügyintézési ideje?
  2. szintén Ákr. szerint, a hiánypótlás ideje az ügyintézési időbe beleszámít?

A válaszokban, ha belefér, örömmel vennék hivatkozásokat :) Tud esetleg valaki jó kommentárt/forrást ajánlani a helyes értelmezéshez?

Köszönöm!