Fórum közigazgatási jog régebbi elöl     új hozzászólás


Árvaellátás ügyben segítség kérése

sziszmo19 # e-mail 2009.01.26. 16:25

Sziasztok.

Következő 2 problémámra szeretnék választ kapni:
Áprilisban betöltöm a 25. élet évemet ,jelenleg egyetemi nappali hallgató vagyok de még
a diploma megszerzéséhez szükségem van egy évre .
Jelenlegi információim alapján az árvaelátás csak 25 éves korig kapható .
Kérdésem ,hogy valóban így van e ? vagy ez még kitolható a diploma megszerzéséig ?
A másik kérdésem milyen támogatás igényelhető ha az árvaelátás folyósítása megszűnik ,
felmaradó egy évre ?
Köszönöm a segítségeteket : Sziszmo

monalisa1 #   2008.10.29. 00:28

Szerintem idejekorán a kérdésed, mert a mindenre kiterjedő részleteket majd csak ezt követően fogja a Parlament tárgyalni.

latocska # e-mail 2008.10.29. 00:18

Sziasztok!

Én abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy most amit lehet hallani, hogy a következő évtől megvonják a 13. havi nyugdíjakat! Vagyis bizonyos korlátokat hoznak ez ügyben! Hogy akkor ebbe a megvonásba az árvaellátás 13.havi folyósítása is beleesik?
Köszönöm

monalisa1 #   2008.09.22. 16:35

Sajnálatos helyzetedben, mivel vélem jelen idő szerint saját önálló munkajövedelemmel még nem rendelkezel, az önkormányzattól próbálj kérni rendszeres ill. időszakos szociális segélyt/támogatást - az árvaellátástól függetlenül.

Monalisa
laikus hozzászóló

kesudioo # e-mail 2008.09.22. 14:10

Üdv mindenkinek!

21 éves vagyok és felsőoktatásban tanulok. Sajnálatosan mindkét szülőm meghalt, így rendszeresen kapok árvaellátást illetve a sulitól valamennyi minimális összeget.

Az érdekelne, hogy ezen felül egyéb juttatást(pl: utazási kedvezmény, tankönyvtámogatás) lehet-e valahol igényelni.

Annyit tudok, hogy a NYUFIG csak árvaellátást tud biztosítani.

Köszönöm előre is a válaszokat!

monalisa1 #   2008.09.15. 21:47
monalisa1 #   2008.09.15. 21:45

A következőt találtam a keresőben:
Árvaellátás visszamenőleg c. topic
http://www.jogiforum.hu/forum/35/16583

Egyébként a
http://www.tarsadalombiztosítas.lap.hu/
és annak bal oldalán alul található az "árvaellátás" rovat.

Javasolnál írj levelet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak és érdeklődj, egyben a tanulmányokra valamint 25 +2 életkorodig bezárólag kérd az ellátás kiterjesztését, a méltányosság szíves megadását.

Monalisa
laikus hozzászóló

gyertya #   2008.09.15. 21:39

Edi25

Amennyiben folyamatos a hallgatói jogviszonya, tehát nincs megszakítás, illetve az új félévre beiratkozott, akkor az egyéb jogosító feltételek fennállása esetén az árvaellátás visszamenőleg is jár.
A 25. életéve betöltése után az árvaellátás az első alapképzésben az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére engedélyezhető, legfeljebb a 27. életév betöltéséig. Az összes körülményt vizsgálják. A kivételes alapon nyújtható árvaellátást külön igényelni kell, nem jár automatikusan. Célszerű úgy benyújtani az igényt, hogy az árvaellátás megszünését követően ott legyen a folyósító szervnél, mert visszamenőleg nem engedélyezik a kifizetést.

Üdv: Gy

Edi25 # e-mail 2008.09.15. 20:45

Az lenne a kérdésem, hogy idén nyáron kellett volna végeznem a főiskolán, de sajnos nem sikerült, egy éves csúszok. A nyáron kaptam egy papírt, hogy 7. hótól nem kapom már az árvaellátás. Kérdés, megkapom e visszamenőleg.
A másik kérdésem, hogy szept. 7én betöltöttem a 25. évemet, akkor már nem jár tovább az árvaellátás? Az első diplomámat szerzem. Valahol azt olvastam, hogy méltányosságból 27 éves korig megadják.
Előre is köszi a választ.

Posme # e-mail 2008.09.01. 17:53

Köszönöm a segítséget!

gyertya #   2008.09.01. 17:20

Posme

Abban az esetben, ha a tanulói (hallgatói) jogviszonya a munkavégzés mellett nappali tagozaton folyamatosan fennáll, tehát nem szünetel (nem passzivált), akkor az árvaellátásra továbbra is jogosult. Bejelentési kötelezettsége nincs, a jogosultság bizonyítására az iskolai igazolást már beküldte és azt elismerték.
A fentiekre tekintettel az árvaellátásra jogosult gyermek eltartása jogcímen megállapított özvegyi nyugdíj is tovább folyósítható.
Egyébként bármilyen a jogosultságot érintő változást a folyósító szervnek kell bejelenteni.
Üdv: Gy

Posme # e-mail 2008.09.01. 16:57

Azzal a kérdésessel fordulok Önhöz, hogy nyáron felfüggesztették az árvaellátás folyósítását, de mivel tovább folytattam az iskolai tanulányaimat ezért, nyárra visszamenőleg megkaptam az árvaellátásit. Viszont ma kaptam egy olyan állásajnlatot amit nem utasíthattam vissza.De a munka mellett tudnám folytatni a tanulmányaimat nappali tagozaton.
Ilyen esetben jár e még az árvaellátás és az özvegyi nyugdíj?
Illetve, hol kell ezen esetet bejelentni, és milyen módon(telefon, levél...vagy elég egy email)??
Válaszát előre is kösznöm!!!

gyertya #   2008.08.26. 18:48

Kedves Anikó!

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 55 § szabályozása szerint:
  • az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54. §-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.
A fentiek szerint esti tagozaton folytatott tanulmányok esetén árvaellátás nem jár.

Üdv: Gy

Niko0418 # e-mail 2008.08.26. 17:14

Egy olyan kérdéssel fordulok önhöz, hogy esti tagozatra iratkoztam be és úgy fogok leérettségizni !
Jogosult vagyok-e így is az árvaellátásra vagy sem ?
A jogszabályban nem láttam erről semmit sem.
Köszönöm szépen !

Anikó

anyamaci # e-mail 2008.07.20. 16:07

Kedves Csigáné, gyertya!!

Kirívó esetek mindenütt vannak! Mondjátok hol láttok itt igazságot? Ha szétnézek magam körül én sajnos sehol.

Minden szocális, tb. ellátás területén vannak kirívó esetek. Persze, hogy a jogalkotó célja nem az volt, amikor ezeket a joszabályokat megalkotta, hogy a semmirekellő lusta gyerek amíg csak lehet kapja az ellátást. Én is tudok ilyen eseteket. DE!!!!!!!! És vélemyényem szerint ez a lényeg: Az ellátást igénybe vevők nagy százaléka igenis rászorul. Az pedig, hogy az egyes eseteket szociális rászorultság okán egyenként felülvizsgálják szerintem fizikai képtelenség, és jsz. ilyet nem is enged.

Persze az ellátás összegében is vannak óriási különbségek. Mi a minimumot kapjuk. Számold ki, ráadsául hozzáadódik a jövedelmemhez és emiatt ugrott az adójóváírás. Szóval állambá egyik kezével adott, a másikkal elvett.
De mondjak én is egy másik példát? Közigazgatásban dolgozom, egy ügyfelet felszólítottam, hogy pótolja az eljárási illetéket amit elfelejetett leróni. Erre felhívott a néni és minősíthetetlen hangon közölte, hogy az Ő nyugdíja 80 ezer ft, csak nem gondolom, hogy Ő ebből ki tudja fizetni??? Tudja Ő hogy én 200 ezret keresek és abból könnyű.
Csak halkan megjegyzem nettó 72. ezer a fizum.
És ebből iygekszem két félárvát eltartani taníttatni. Nos akkor itt pl hol az igazság.
Summa summárum kár ebbe belefolyni, mert mint tudjuk az igazság odaát van.

anyamaci # e-mail 2008.07.20. 15:56

Barbin!

Sajnos azóta ezt már biztosan tapasztaltad is, mivel biztosan küldték már a határozatot, a nyárra az ellátást felfüggesztik. Ez azt jelenti, hogy ha majd meg lesz az új tanulói jogviszonyod, azt igazolod, az ellátást visszamenőleg utalni fogják. Ha viszont nem igazolsz tanulói jogviszonyt az ellátás folyósítását határozattal megszüntetik.

gyertya #   2008.07.12. 14:28

Csigáné

Maximálisan egyetértek veled, de ha már a társadalombiztosítási ellátásoknál tartunk hadd említsek meg egy másik igazságtalanságot.
Ma a fegyveres testületeknél dolgozók, ha meghatározott szolgálati időt elérnek elmehetnek szolgálati nyugdíjba. Azonban náluk a szolgálati idő kiszámítása nem úgy történik mint az átlag állampolgárnál. Meghatározott beosztásoknál szorzószámokkal emelik a szolgálati idő mennyiségét. Így fordulhat az elő, hogy egy alig 40 éves!! fegyveres testületi dolgozó, aki lehet, hogy egész munkaviszonyát egy íróasztalnál dolgozta végig, akár 30 év szolgálati idővel is rendelkezhet. A másik furcsaság, hogy míg egy hétköznapi ember átlagkeresetét 1988-tól számítva veszik fegyelembe, addig nekik csak az utolsó egy év számít. Ennek köszönhető az, hogy nyugdíjba vonuláskor több a nyugdíjuk, mint a keresetük volt. És ami a legszomorúbb, amellett, hogy fiatalon mehetnek nyugdíjba, kedvező szolgálati idővel és átlagkeresettel, az a nyugdíj összege. Ma már ritkaságszámba menő, ha egy szolgálati nyugdíjasnak 200 eFt (nettó!!) alatt van a nyugdíja. Hol is van itt az igazság. (Ezek az emberek ma közel 17000-en vannak) Más aki kemény munkával ledolgozik 40-43 évet töredékét sem kapja, arról nem is beszélve, hogy mellette már nem tud dolgozni, mert annyira elhasználódott már a szervezete. Hát ennyit szerettem volna leírni, hátha valaki nem ismeri ezen társadalombiztosításai igazságtalanságot.

Csigáné # e-mail 2008.07.11. 13:18

Sziasztok!
Árvaellátáshoz szeretnék hozzászólni én is. Sajnálom azokat, akik elveszítik a szüleiket, pláne fiatalon, természetesen illesse meg őket valamiféle juttatás. Tudom, sokan vannak, akiknek ez csak minimális összeg, de ismerek ellenkező esetet is. Ismerősöm például még kisgyerek korában elveszítette édesanyját, tavaly édesapját is. Most 21 éves(!), és elvégezte végre a szakmunkásképzőt, mert késett is, bukott is általános iskolában (és nem kisebbséghez tartozóról van szó). Ilyen idős korban már diplomázni szoktak az emberek. Édesapja után olyan összegű árvaellátást kap, hogy más ember 8 órában, műszakon sem kap annyi fizetést. Természetesen esze ágában sincs dolgozni menni, így inkább keresett egy iskolát, ahol nappali tagozaton leérettségizhet. További három évre (ha megbukik megint, akár négyre is) biztosítva van az ellátása. Magyarul azért "tanul", hogy pénzt kapjon. Büszkén dicsekszik vele mennyi pénzt kap havonta, bolond lenne elmenni dolgozni, közben manikűrösre, fodrászra, szórakozásra költi pénzét. Én is, és gondolom sok hozzám hasonló ember, akik ugyan nem voltak árvák, de szüleik nem tudták finanszíroznia főiskolai, egyetemi tanulmányait, dolgozni kényszerült mellette. Az én szüleim "csupán" elváltak, ennek levét ittam egész gyerekkoromban és most is, se gyerektartást ne fizetett utánam senki, sem az államtól pénz nem kaptam. Mindezek ellenére addig rendben is tartom, hogy az állam segíti első szakmája megszerzéséig, de utána? Felnőtt ember, van egy szakmája, tudna dolgozni, még fedél is van a feje fölött, akkor miért kell az államnak tovább eltartania? Ha még mindig annyi ambíció van benne, hogy le akar érettségizni, tegye meg munka mellett, ahogy más is teszi.
Lehet, hogy ez egy kirívó eset, és kevesen vannak , akik ily módon kihasználják (és miért ne tennék) helyzetüket, azért én ezt szerettem volna elmondani, és elnézést kérek azoktól, akik tényleg rá vannak szorulva.

Barbin # e-mail 2008.07.11. 09:33

Nekem csak egy kérdésem lenne. most érettségiztem és árvaellátásban részesültem. szeptemberbe folytatom a tanulmányaimat. a kérdésem, hogy a nyár folyamán fogom-e kapni az árvaellátást, vagy sem?

kaméleon # e-mail 2008.06.24. 22:17

Kedves anyamaci, azért csak félreértettél.
Mindkét szülőmet eltemettem már. (A párom édesanyját pl. csak 3-4 hete temettük.) Gondoztam a rákban elhunyt unokahúgom kislányát, az egyetemen pátyolgattam frissen árvult csoporttársat.

Van fogalmam, csak a saját érzéseimtől igyekszem elvonatkoztatni, valamint, az érzelmeken kívül más szempontokat is figyelembe venni. Persze, hogy csak átlagember vagyok, átalagésszel és átlagos hozzáállással. Sokszor tévedek. A világért sem szeretném, ha a mégis szubjektíven alakított hozzászólásokból bármit magadra vennél, hiszen nem is neked szólt.
Mi másra figyeltünk és más dolgokat ragadtunk ki, mint Te, aki mélyen érintett vagy. Sem Monalisa, sem én, sem a többi hozzászóló nem ismeri a pontos történeteket és a többiek személyiségét annyira, hogy a mondataink miatt meg kellene (vagy érdemes lenne meg)bántódni. Üdvözlettel

anyamaci # e-mail 2008.06.24. 21:06

Kaméleon!
Újból elszállt a monológom, amit hozzád intéztem. Talán nem véletlenül, hiszek a sorsszerűségben:-)))
Na nem volt bántó, ilyesmi nem volt szándékomban.

Mindegy én megyek, itt hagyom eme topicot. Nem vagyok megbántva, csak nem gondolom, hogy bármivel is előbbre visz ez az eszemecsere, ráadásul nem akarom elvenni a teret olyanoktól akik valamilyen problámával kapcsolatban szeretnének írni és esetleg elijednek a vitától.

Még csak annyit az empátiáról és együttérzésről. Magamról mindig azt képzeltem, hogy empatikus vagyok, bárkinek át tudom érezni a problémáit. Hihetetlenül sok olyan családot ismerek ahol árvák, özvegyek vannak és én azt gondoltam magamról, tudom mit éreznek és milyen gondjaik vannak. Mostmár tudom milyen nagyon-nagyot tévedtem.
Kívánom hogy sem Te, sem Monalisa soha ne tudja meg milyen érzés elveszíteni a szeretett társat. Az élet rendje szerint már csak úgy van, hogy szüleniktől el kell búcsúznunk. Legyen ez nektek minnél később, és minnél fájdalom mentesebb.

A reakcióm sem túlzó, mert mint mondtam, az emberek empátiája -amint meghallják a szót árvaellátás- átfordul valamilyen megmagyarázhatatlan utálatba?, irigységbe? nem tudom minek nevezzem. Sajnálom de ezt tapasztalom.
Elköszönök mielőtt ez is elszáll.Véleményem nekem sem változott.
Minden jót!

kaméleon # e-mail 2008.06.22. 15:46

ne hidd, az empátia és az együttérzés hiányzik.

bocsánat, ne hidd, hogy hiányzik.

kaméleon # e-mail 2008.06.22. 15:44

Kedves anyamaci,
ne hidd, az empátia és az együttérzés hiányzik. Nincs az a pénz, amivel a családtag elvesztése miatti fájdalmat megszüntetni lehetne.

Amiről a vita szólt, az más. Az élet nem fekete és fehér, mindig az egész történet és az egész ember megértésére kell törekedni. Nem ítélek el mindenkit, aki kiskapukat használ ki, azt meg főleg nem ítélhetem el, aki törvény adta lehetőséggel él. Tudod, hogy az emberi természet része, hogy amikor tanácsot kér, akkor panaszkodni is akar és együttérzést is vár, valamint (főleg, akik nem gyakorlott szakemberek), a tanácsot adó is vígasztal, vagy ellenvéleményen van, méghozzá a személyiségéből, tapasztalataiból adódó befolyással.
A sorok sokat elárulnak az írójukról, de mindent nem, ráadásul a beszélgetéseinket a többiek, vagy a saját rossz hangulatunk is befolyásolja. Fölösleges érzelem a harag, ha biztos vagy magadban, akkor mások szubjektív értékítélete nem érint, de azt is tudod, hogy ha nem is neked szól, a megfogalmazott ellenvéleményeknek is lehet alapja. Nem ismerjük elég jól egymást ahhoz, hogy a leírt gondolatokat ennyire a szívünkre vegyük, de ismerünk olyanokat, akikről tudjuk, hogy ők bizony megtehetnék.
A különböző élethelyzetben vergődők anyagi helyzetének taglalásába mélyebben már nem bonyolódom bele.

Az irigységről: eszembe jutott még egy osztálytársam, akik 4-en maradtak árvák. Amíg az édesapjuk élt, állandó volt náluk a veszekedés. Átlagos nyírségi család, mire apa a fizetéssel hazaért (útba esett az italbolt), a borítékban nem volt semmi. Halála után a négy lány kapta az árvaellátást, ingyenesen a napközis és a kollégiumi ellátást, de az osztálytársamat és húgát úgy vették fel pl. – a 10-szeres túljelentkezés ellenére – az óvónőképzőbe, hogy készülniük sem kellett, egyedül nevelem, 4 árva, stb. hivatkozással. Egyik sem lett óvónő. A lányokból csak egy végezte el a szakközépiskolát, de már terhesen érettségizett, a többiek mind megszöktek a kollégiumból, valahol 2. és 3. osztály környékén. Az osztályunk nagy részének édesapja továbbra is üres borítékkal ért haza fizetéskor, az életünk semmivel sem volt könnyebb, sőt, nem kaptunk külön figyelmet, segélyt, fizetnünk kellett azért, amiért nekik nem. Gyerekek voltunk, lehet, hogy volt bennünk némi irigység.

Aki megbánt, lehet, hogy hasonló tapasztalatokat őriz. Tudjuk, hogy nincs mindig igazunk, a reakciót eltúlzod, a megértés oda-vissza működik. Szerintem.

monalisa1 #   2008.06.22. 15:36

anyamaci! Olvastalak, megértelek, de... A magam részéről nem folytatom az alanti vitát, mert kayca beírásának tartalmával továbbra sem értek egyet., nekem ez az a véleményem - neked meg más.

anyamaci # e-mail 2008.06.22. 14:42

Kaméleon!
Az előbb írtam itt válaszként egy litániát, nem jelent meg.

Mindegy nem ismétlem meg. Szóra sem érdemes. Elmondhattuk a véleményünket, jogunk van hozzá és ez jó.

De ettől függetlenül nem tudom elitélni Kaycát azért amit tesz. Jogos ellátást vesz fel, megdolgozik érte hiszen a tanulás is munka! És pénzbe kerül: tankönyvek, étkezés, utazás stb.

Én magam is mindent megfogok tenni, hogy a gyerekeim minnél tovább tanuljanak. Vétkes vagyok érte?. Nem érdekel. Gondoljon mindenki amit akar.
Csak tudod az fáj, hogy azt nem látod Te sem és mások sem, hogy gyászunkban amit szörnyű nehéz feldolgozni, az anyagiak is rettenetesen megnehezítik az életünket.
Volt olyan aki a szemembe mondta, hogy milyen jól jártam hogy kapom az árvaellátást és az özvegyi nyugdíjat! No komment.