Fórum közigazgatási jog újabb elöl     új hozzászólás


közmű jogok

knviki # e-mail 2010.08.06. 13:35

Kedves válaszadók!

Szeretném a segítségeteket kérni.
Férjemmel és testvérének családjával ikerházat építünk. A minap utánajártunk hogyan tudjuk elintézni a csatornabekötést. Az önkormányzaton az ügyintéző hölgy elmondta, hogy milyen nyomtatványokra van szükség és hogy be kell fizetnünk lakásonként 450e ft-ot csatorna csatlakozási díjként :O. (ez kissé soknak tűnik, ha az ember fizet csatornafejles­ztésért és magáért a kiépítésért is) A kérdéseim a következők lennének:
Ha be van vezetve a csatorna a telekre, kötelező-e rácsatlakozni, vagy építhetünk saját szennyvíztisztítót is (900e ft-nál jóval olcsóbban ki lehet hozni)? A csatlakozási díjat szedhetik-e a lakásonként, ha egy helyrajzi számon van az ingatlan? Ez a többi szolgáltatónál is érdekes lehet, mert például víz bevezetésénél 1 mérőórát helyeznek ki ellenben mivel 2 lakásról beszélünk 2× számlázzák ki a víz bevezetését. ezután önköltségi áron felszerelhetünk mellék vízmérő órát, aminek az engedélyezéséért újabb összegeket szedhetnek be.
Remélem sikerült érthetően fogalmazni. Várom az építő válaszokat!

Köszönettel KN

C a s a b l a n c a # e-mail 2010.08.09. 08:59

A jövőbeni cirkuszok elkerülése érdekében javaslom, hogy külön szerelejetek fel és kezeljétek az ingatlanban valamennyi fogyasztásmérőt!

A csatornahasználatot akkor is fizetni kell, ha más módon végzed a szennyvízelvezetést - ami mellesleg biztos, hogy kevésbé hatékonyabb, mint a klasszikus közüzemi változat - illetve mivel két háztartás működik az ingatlanon, nyilvánvaló, hogy kettő után kell majd fizetni - ha igénybe veszitek, ha nem.

Nem javaslom az "alternatív" megoldásokat.

knviki # e-mail 2010.08.09. 13:07

Ha nem vesszük igénybe nem kell fizetni érte.
Persze tudom, hogy akkor ott van a talajterhelési díj de az más.
Manapság nagyon jó megoldások vannak saját szennyvíztisztításra is, ami kevésbé terheli a környezetet! (a házunk is kis híján passzívház)
Engem igazából az érdekel, hogy köteles vagyok-e rácsatlakozni? 1 helyrajzi számról (ha nincs szó megosztásról) szedhetnek-e 2 csatlakozási díjat?

beni2008 #   2010.08.11. 20:34

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdéssel fordulok Önökhöz. Rendelkezem egy telekkel, amely egy óriási önkormányzati földterülettel szomszédos. Az önkormányzat vízelvezető árok kiépítését tervezi, mégpedig úgy, hogy az árok teljes szélessége fele-fele arányban terüljön el ezen a telken, ill. az önkormányzat területén. Az árok kiépítéséhez hozzájárulnék abban az esetben, ha ez nem vesz el az én telkemből, vagyis ha az önkormányzat saját területén, közvetlenül a telekhatárra építené. Ebbe az önkorm. nem akar beleegyezni, mondván, mi az a 100 nm, amit elveszitek ezzel, és hogy ezt ne sajnáljam, mert így az én telkem vízelvezetése is megoldódik és a beépíthetősége sem csorbul. Ha ez nem tetszik nekem, akkor kiásatja teljes egészében a saját területén, de nem a telekhatáron, hanem 50 méterrel arrébb, azt állítva, hogy akkor viszont az én telkem vízelvezetése nem lesz megoldva.
Ezt az érvelést nem értem, egyrészt, mert ha az önkorm. szerint a 100 nm semmi, akkor miért nem akarja ő a saját területéből ezt felhasználni? Másrészt, ha annyira szeretné ezt a részt tőlem az önkorm, akkor mondja azt, jó rendben, ő igényt tart erre a telekre és ad helyette cserébe egy másikat valahol.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez az árok téma már évek óta húzódik, először azzal kezdődött, hogy mindenféle előzetes értesítés nélkül az önkorm. egy árkot ásott a telkembe. A földhivatali papírok bemutatása után, aztán betemették az árkot. Amikor ezzel szembesültek, hogy az árkot arrébb kell helyezniük, mivel magántulajdont sértettek, rájöttek, hogy akkor így ők veszítenének el egy telket! Azóta érdekes módon, kb. 2-3 éve, nem történt semmi előrelépés a részükről, mivel árok továbbra sincs, azaz védik a saját területüket, mint ahogy én is. Viszont nem vagyok jómódú és nem mindegy, hogy 100 nm-t tőlem vagy egy jól menő önkormányzattól akarnak elvenni.
Azóta telefonon, utcán, stb. győzködnek, „zaklatnak”, hogy adjam be a derekam és higgyem el nekem is így lesz a legjobb.

  1. Ezek alapján kötelesnek kellene lennem átengednem a kért földterületet, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül? (Ez olyan, mintha holnap odamennék valakihez és kérném, hogy adjon 100eFt-ot, amit nem fogok neki visszaadni)
  2. Egy önkormányzat által készítendő árok kiépítése előtt, szükséges valamiféle szakértői vélemény/vizsgálat (hova, mekkora árkot célszerű ásni, stb.) vagy ezt az önkormányzat saját hatásköre és felelőssége eldönteni?
  3. Amennyiben nem sikerül megegyezni és az árok a telekhatártól tényleg messzire fog húzódni és a későbbiekben nekem ebből valóban károm származik (nem megfelelő vízelvezetés miatt), akkor ezért az önkormányzatot fogja terhelni a felelősség?

Segítségüket előre is köszönöm.

nanemaaa # e-mail 2010.08.13. 14:42

Ha jól értem, akkor az önkormányzati telek sem közterület, hanem ugyanolyan telek mint a tied.
Ergo ha felajánlja, hogy közösen oldjátok meg a felszíni vízelvezetést, akkor vagy elfogadod, vagy ő megoldja magának, és ha neked is elvezetési problémád lesz, akkor majd te is megoldod magad a magadét.

A "mindenféle ellenszolgáltatás nélkül" alapból nem igaz, hisz ellenszolgáltatásként levezetik a telkedről azt a vizet, amivel te sem tudsz mit kezdeni. Ha ráadásul később az önkormányzat fog a karbantartásról is gondoskodni a saját költségén, akkor még kezet is csókolhatsz nekik.

Ez mindaddig igaz, amíg nem valami nyílt szelvényű közműcsatornáról, vagy gyűjtőcsatornáról beszélünk. Mert ha igen, akkor ennek létesítése nyilván vízjogi engedély köteles, valamint a a helyi építési szabályzatban erre egy közmű terület kialakítása van tervbe véve. Ezen esetben ugyanis fordulhatsz a területi regionális államigazgatási hivatalhoz, hogy folytassák le a kisajátítást.

beni2008 #   2010.08.15. 16:36

Köszönöm a választ. Igen, így van, az önkormányzati telek nem közterület, hanem ugyanolyan telek, mint az enyém. S valóban egy "egyszerű" vízelvezető árok létesítéséről van szó, ami nem csak a két telek , hanem a hátulról szomszédos kertek vízelvezetését is szolgálná. (Ahol egyébként is már húzódik egy külön árok.)
Ugyanakkor tudomásom szerint, más ingatlanok vonatkozásában nincs vízelvezetési kötelezettségem, mivel ez az önkormányzat feladata (ld. 1990/LXV.TV), Amit az önkorm., meg is tudna oldani, ha a ez az árok a telekhatáron, de teljes egészében az ő telkén húzódna.
Ami az árok karbantartását illeti, ezt minden valószínűség szerint külön ki kellene emelni, hogy az önkorm. végezze el, ugyanis ezt más árkok esetében jelenleg a telektulajdonosok hajtják végre.

Még egyszer köszönöm a hozzászólást!

nanemaaa # e-mail 2010.08.16. 09:17

A közterületi felszíni csapadékvíz elvezetés nem tévesztendő össze a telkek terepszint adottságai adta csapadék-, vagy belvízelvezetési kötelezettséggel.

beni2008 #   2010.08.16. 17:00

Tehát, ha jól értem, ebben az esetben kötelességem lenne átengedni az önkormányzatnak, az általa igényelt területet? Amit, mint említettem, a saját területéből is simán megtudna oldani?
Amennyiben hozzá kell járulnom, akkor viszont jó volna, ha az árok kijelölési helyét, egy ebben a témában hivatalos és illetékes szerv is megindokolná.

Whisper # e-mail 2010.08.16. 17:28

T. beni2008!

Úgy tűnik számomra, hogy neked nem eléggé világos a helyzet, ezért kéretlenül bár, de próbálom magyarázni.

Ne úgy tekints az önkormányzatra, mint közhatalomra, hanem, mint szomszédra. Ebben az esetben nem hatóság, hanem ugyanolyan tulajdonos, mint te. HA úgy tetszik, hívd Józsinak.
Ha a szomszédod azt mondja neked, hogy az ő ingatlanán és a te ingatlanodon is gond a vízelvezetés, oldjuk meg együtt a gondot, ő fizeti a kiépítés és esetleg a karbantartás költségét, a területet viszont fele-fele arányban adjátok, az neked csak jó, mert a vízelvezetés is meg lesz oldva és pénzedbe se kerül, legfeljebb kisebb lesz a területed egy fél ároknyi hellyel.
De jó, neked nem tetszik a dolog, lehetőséged van visszautasítani, de akkor a Józsi azt mondja, hogy te akartad, megoldja a vízelvezetést a saját területén, így ő rendben lesz ezügyben, neked viszont ugyanúgy meg kell oldanod, hiszen ez kötelezettséged, de akkor egy teljes ároknyi helyet szánhatsz a dologra és még fizeted a költségeket is.

Itt nem lehet szó kisajátításról sem, hiszen nem közérdek, hanem az önkormányzat, mint tulajdonos magánérdeke a dolog.

Az egyszerűsítéssel nem akartalak megbántani, csak érzékeltetni akartam, hogy ebben az esetben nem hatóságként jár el az önkormányzat.

nanemaaa # e-mail 2010.08.17. 09:11

Whisper
Köszönöm. ;)

szelati #   2010.08.17. 16:22

Sziasztok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni.

Röviden összefoglalom a tényeket: van egy üdülőtelkem, a telekre a víz már régóta be van vezetve (csak egy kerti csapom van), a telken nincsen semmilyen szennyvíztároló, szikkasztó, stb. csak egy kis faház, nincsen semmilyen wc sem, nem keletkezik szennyvíz. A telek előtt lévő utcába önerőből bevezettettük a csatornát, mely az önkormányzat tulajdonába került a víziközmű társulás megszűnése után 2009-ben.

Az önkormányzat küldött egy levelet, hogy nem adtam be bevallást a talajterhelési díjról. A levélben a következő mondat is szerepelt: A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.

Ezzel kapcsolatosan a következőket találtam a neten:
Talajterhelési díjat a 2003. évi LXXXIX. törvény szerint annak kell fizetni, aki:
•a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége után kell fizetni, amelyet, csökkenteni kell az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel,
•a vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége után kell fizetni, amelyet a külön jogszabály, vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével lehet csökkenteni.

A kérdéseim a következők:
Mit jelent a "helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés" illetve "a vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés", milyen szennyvízelhelyezés minősül ezeknek?

Ezt is a neten találtam:
"A 2003. évi LXXXIX. törvény hatálya kiterjed:
• arra a környezethasználóra [Ktv. 2.§ (2) bekezdés], aki az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (kibocsátó);
• azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag). A kibocsátó a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, a talajba juttatott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni.
A környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása."

Ebből arra következtetek, hogy mivel a csapból víz kerül a talajra locsolás során (mely az előzőek szerint egyfajta anyag) és azt a környezetbe bocsátom - környezetterhelő anyaggal terhelem a környezetet - , csak akkor minősülök kibocsátónak ha a csapból a víz kiengedése engedélyhez kötött környezethasználatnak minősül. (ha nem akkor nem kell fizetnem talajterhelési díjat).
Jól gondolom ezt? ha jól gondolom, akkor szerintetek a csapból a víz kiengedése engedélyhez kötött környezethasználatnak minősül-e?

Ezzel az idézettel kapcsolatos kérdésre is keresem a választ:
"A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.
Az előző mondattal kapcsolatos értelmezésem a következő: az biztos, hogy a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötök rá, mert nincs mit belevezetni (nem keletkezik szennyvíz), viszont utána a mondatban az "és" szó azt jelenti, hogy a következő feltételeknek is teljesülnie kell, hogy vonatkozzon rám a jogszabály: "helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz".

Ezért kérdezem, hogy abban az esetben, ha csak egy kerti csapom van és nincsen szennyvíztárolóm, wc-m, így nem keletkezik szennyvíz, vonatkozhat-e rám a jogszabály.

Segítségeteket előre is köszönöm.

szelati #   2010.08.18. 11:37

Írtam mégegy értelmezést, levezetést. Amennyiben nem jól gondolom, kérem javítsatok ki.

ez áll az önkormányzati rendeletben:
„A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.”

A kibocsátó fogalmát a 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról fogalmazza meg, mely szerint a törvény hatálya kiterjed a 2. § a) bekezdése szerint: „arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó)”

A környezethasználó fogalmát a fent említett hivatkozás szerint a Kvt. (1995. évi LIII. a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény) 2. § (2) bekezdése határozza meg: A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik vagy amelyek az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: környezethasználó).

A fentiek értelmében én környezethasználónak minősülök, hiszen természetes személyként a környezetet terhelő tevékenységet folytatok, (A környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása, ebből következik, hogy a víz talajra engedése egyfajta környezetterhelés) azaz valamely anyagot (kerti csapból ivóvizet) a környezetbe bocsátok. Viszont ettől még nem vagyok kibocsátó, mert a fentiek szerint az a környezethasználó a kibocsátó, aki engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe. Igaz, hogy a környezet terhelésével járó anyagot (kerti csapból ivóvizet) bocsátok a környezetbe, viszont a kerti csap használata nem hiszem, hogy engedélyköteles tevékenység lenne. Ha mégis az akkor bizony fizetnem kell:(
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz, de mivel én nem minősülök kibocsátónak, így engem nem terhel ez a kötelezettség.

Előre is köszönöm!

beni2008 #   2010.08.21. 14:21

T. Whisper & nanemaaa!

Köszönöm, a segítő hozzászólásokat!

Szilmó # e-mail 2010.09.01. 18:46

Lenne egy olyan kérdésem ha valaki tudna segíteni, abban hogy mennyire bizonyító erejű a befizetett sárga csekk?
Illetve, hogy kötelesek-e elfogadni pl.egy közüzem kikapcsolásánál?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.09.02. 20:52

Teljes bizonyító erejű magánokirat.
De a kikapcsolást végző dolgozó nem ügyintéző, nem képviselője a szolgáltatónak, neki hiába mutogatod. Azért küldték, hogy kikössön - ő kiköt. a többit intézd el az ügyfélszolgálattal.

www.kbs-ugyved.hu

budapest08 #   2010.10.29. 21:03

sziasztok!

budapesti tarsashazban lakom, ahol a vizmuvek felszolitott, hogy csereljem/hitelesittessem a mellekmeromet.
meg is tettem - az eloirt alvallalkozok egyikevel, kifizettem, stb.
a folyamat "befejezesehez" az kellett, hogy a vizmuvekkel valo szerzodest alairva - es a kozos kepviselo altal is alairatva kuldjem vissza.
sajnos ezt nem tudtam megtenni, mert a kozos kepviselo nem volt hajlando alairni (a szomszedomnak, igen, 1-2 het elteressel csinaltattuk)
sorolhatnam a kifogasait, (nem felhatalmazott ceggel csinaltattam, nincs rajta plomba stb - ezek mind irasban/keppel vannak megcafolva), a lenyeg az, hogy szemelyes okokbol mindenben akadalyoz.
a szerelest vegzo ceg nyugtatott, hogy van ilyen, majd ok elintezik, de honapok ota nem tortenik semmi.
nem tudok vizdijat fizetni, viszont ennyi penz es utanajaras utan nem akarnek per fo alapon masfelszer annyi vizdijat fizetni a haznak, lemondva a meromrol.
mit tehetek, kihez fordulhatok szerintetek??
(a dijbeszedo szerint valtassam le a kozos kepviselot - ennel kicsit realisabb otletet varnek)
elore is koszonom a segitseget!

Gergo888 # e-mail 2010.11.08. 18:14

Sziasztok! Nekem, egy olyan kérdésem lenne, hogy önkormányzati tulajdonú közmű szolgáltatási feladatot ellátó vállalat lehet-e költségvetési szerv? Vagy a kettő eleve kizárja egymást ? Ha igen ez pl. mi: www.kaposho.hu ?

jácintka # e-mail 2011.02.01. 18:49

Joga van hulladék elszállítónak olyan adatok kéréséhez mint születési hely, év hó. nap. Anyja neve.
Mobil telefon szám , email.
Köszönöm előre is választ

szelati #   2011.05.31. 10:44

Sziasztok!

Életjáradéki szerződést kötöttem, havonta fizetem a szerződésben szereplő összeget.

Az ingatlan a szerződés megkötésekör a nevemre került, az életjáradékos mint haszonélvező lakik a lakásban, ő fizeti a rezsit.
Az ingatlanban mellékvízmérőt kellne cseréltetni, mert lejárt a hitelesítése. (Az ingatlan egy társasházi lakás).
Szeretném megtudni, hogy kinek kell fizenie a vízóra cseréjét.

A válaszokat előre is köszönöm.

Whisper # e-mail 2011.05.31. 16:53

T. szelati!

Jól gondolod, elvileg a haszonélvezőnek, de ...

  1. mi van az életjáradéki szerződésben, mert ha eltérő, akkor az szerint kell eljárni.
  2. kinek a nevén van a vízmérő - mert akkor ő áll szerződéses kapcsolatban a szolgáltatóval, tehát neki kell.

Üdv.

szelati #   2011.06.09. 15:55

Whisper!

A vízóra a haszonélvező nevén van.
Én is így gondoltam,köszönöm a megerősítést.

szelati #   2011.07.20. 13:09

Sziasztok!

Köszönöm az előző válaszokat.
Ismét lenne egy kérdésem.

Van egy üdülőtelkem. A telken belül van egy vízóraakna, melyben 2 db vízóra van, az egyik az enyém, a másik pedig a mellettem lévő telekszomszédé.
Szolgalmi jog nincs bejegyezve, a vizet nem használja, évente csak párszor mehet ki a telkére.
A vízvezeték a telkemen megy keresztül, az előző tulaj engedte meg neki a szívességi használatot.
Ezt a szíveséégi használatot szeretném megszüntetni, (szolglmi jogról szó sem lehet) mert építkezni szeretnék, vagy eladnám a telket, és nem szeretném ha tehet lenne rajta. A szomszédos telekből lehetőség van magánút céljára területet vásárolni.
Elég-e ha felszólítom, hogy idáig szívességből engedtem neki, hogy a csö a telkemen keresztül menjen, de x.y. időpontig legyen szíves kiszedni, vagy a vízművekkel leszereltetem a vízóráját, és a közművét máshol vezesse be a telkére.

A válaszokat előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2011.07.20. 13:35

Hiába mondod te, hogy ez szívességi használat, nekem a kívülállónak ez szolgalmi jognak tűnik. De ez csak az én véleményem, ettől még próbálkozhatsz.

www.kbs-ugyved.hu

buxus # e-mail 2012.09.13. 12:53

Üdvözletem!
Közmű szolgáltatóval - Elmű, Tigáz, stb - köthet-e szerződést olyan személy, akinek az ingatlanra csak holtig tartó haszonélvezeti joga van bejegyezve, tulajdonjoga nincs? A helyzet: a lakás 1/1-es tulajdonosként egy kiskorú gyermek tulajdona, a haszonélvezeti joggal rendelkező személy az édesanyja. Vagy hogyan lehet megoldani, hogy ne legyen az anya tulajdonos?
Nagyon köszönöm!

szaky24 # e-mail 2012.11.19. 15:59

Üdvözlet!

Érdeklődnék, ha albérleti szerződést kötök a tulajjal és a szerződésbe beleírjuk a közmű mérőóra állásokat és ezen szerződéssel bemegyünk a közműszolgáltatókhoz átírni a mérőket rám mint albérlőre, milyen felelősség terhel engem??
Arra gondolok, ha a tulaj előző albérlője "megbütykölte" a mérőórát és egy ellenőrzés közben kiderül a turpisság, engem - mint új albérlőt - terhel-e bármilyen felelősség??