Kovács_Béla_Sándor
2014.10.30. 12:25
Ezt mondom én is: bármely állampolgár bejelentést tehet a Kormányhivatalnál.
önkormányzat
gerbera317
#
2014.10.30. 12:19
Aki tudja, mitől szabálytalan egy testületi ülés összehívásának módja, annak azt is kell(ene) tudnia, hogyan és kinél támadhatja azt meg. Aki utóbbit nem tudja, valószínűleg az előbbivel sem igazán van tisztában, akkor pedig inkább ne szóljon bele. Kárt kismillió módon lehet okozni másnak, a köznek, bárkinek - miért éppen ezt a módját választottad?
pimre
#
2014.10.30. 09:41
"Nincs jogorvoslat, nem is fél. De bejelentést bárki tehet."
Ez mit jelent? Ebből annyit értek, hogy nincs jogorvoslat. Ki nem fél? És milyen módon, és hova lehet bejelentést tenni?
És miért találom egy megyei kormányhivatal honlapján 2013. áprilisi keltezéssel a következőt:
"Az ügytípus rövid leírása: A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi
önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere,
megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban: érintett) működése jogszerűségének
biztosítása. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat
szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának döntéseinek (rendelet, határozat)
jogszerűségét; törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási
(közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését.
Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása azokra a helyi önkormányzat és
szervei által hozott határozatokra:
- amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy
- jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye,
- amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott,...
Jogosultak köre: bármely állampolgár és bármely szerv"
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.10.29. 19:42
Nincs jogorvoslat, nem is fél. De bejelentést bárki tehet.
pimre
#
2014.10.29. 19:39
Kedves Fórumozók!
Ha egy testületi ülést összehívásának módját szabálytalannak tartja valaki (nem képviselő), akkor melyik jogszabály igazítja el a jogorvoslat lehetőségéről. Úgy sejtem, hogy az illetékes kormányhivatal törvényességi felügyeleti főosztályához lehet fordulni, de nem találtam a jogszabályhelyet. A 2011. évi CLXXXIX. törvényben csak a kormányhivatal által kezdeményezhető eljárásokról találtam rendelkezéseket.
konex
#
2014.10.29. 18:22
Köszönöm a választ. Akkor játszunk tovább..
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.10.28. 15:06
Patt. Ha így marad, akkor feloszlatnak majd benneteket, de az nem holnap lesz. A "gyáva nyúl" játékot ismered? Mert pont azt játsszátok.
konex
#
2014.10.28. 13:21
Tisztelt fórumozók ! Segítségeteket kérem, ugyanis az önkormányzati választások után, a polgármester által jelölt alpolgármestert 4-2 arányban elutasította a testület. Majd ő, ennek ellenére ugyanazt a személyt ugyanazon az ülésen még 5x jelölte. A jelölt felesége is képviselő, ő elfogultságot jelentett be. Egy személyt a szünetben "meggyőztek", de így sem született minősített többség.
A polgármester állítása szerint mi törvénytelenséget követtünk el, mert nem választottuk meg az ő jelöltjét, 3-an, nemmel szavaztunk. Azzal is akarunk, mert az illetőt nem tartjuk alkalmasnak erre.
Azt állítja, hogy az újabb szavazáson a feleség már szavazhat, mert feloldható az elfogultság, de ha még így sem szavazzák meg, akkor bíróságra kerül a dolog, ahol megbüntetik az önkormányzatot. A Kormányhivatalt pedig kötelezik, hogy alpolgármestert jelöljön ki, az pedig az lesz, akit a polgármester akar.
Kérdésem, hogy ez valóban így van, és ez lehetséges? Nem másik jelöltet kellene megneveznie?
piroskatica
#
2014.09.16. 11:41
Tisztelt Fórumozók!
A kérdésem az lenne: a képviselő testület a választások előtt meddig hozhat határozatokat? Egy hónapot olvastam,ez igaz?
Köszönöm
didododi
#
2014.09.07. 14:04
Egy érdekes kérdésem lenne, ha tud valaki segíteni azt megköszönöm!
Önkormányzati képviselőjelöltként aláírásokat kaptam. Az aláíróíven 4 jelölőszervezet neve van feltüntetve, mint támogató.
A kompenzációs lista kialakítása közben egy jelölttársam -
aki két szervezetet képvisel- kijelentette, ha nem megfelelő számára a kapott pozíció a listán, akkor ŐK kivonulnak a tranzakcióból.
Kérdésem lenne, hogy mi ilyenkor a törvény álláspontja az adott helyzetre? A leadott és elfogadott aláíróívek érvénytelenné válnak-e, ha a 4 jelölőszervezetből csak 2 marad?
Egyáltalán lehetséges-e, hogy a jelölőszervezet önkényesen megszünteti a kapcsolatot?
Azt gondolom, ez egy általános eset is lehet, mások számára is tanulságos!
A választ előre is köszönöm!
Üdv
jogi948
#
2014.09.03. 12:30
capisca köszönöm!
capisca
#
2014.09.03. 06:40
ki az illetékes bíróság, hová kell beadni a keresetet?;
Önkormányzati adóhatóság döntése ellen előszőr a Fővárosi Kormányhivatalhoz kell fordulni fellebbezés keretében.
Ha annak döntésével sem értetek egyet utánna lehet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordulni.
Mikor szereztetek tudomást és vettétek át a döntést, mert a jogorvoslati határidő onnan kegyeg.
62 ezer a per kárértéke, ennyiért vállal e ügyvéd képviseletet, az ügyvéd munkadíját megítéli e a bíróság a felperesnek?
Először menjetek a Kormányhivatalhoz. Ők is megváltozthatják az Önkormányzati adóhatóság döntését és ehhez nem kell ügyvéd.
Ha bírósághoz fordultok kébiztosan találtok ügyvédet és ha kéritek a bíróság az ügyvédi munkaköltséget is megítélheti nektek.
jogi948
#
2014.09.02. 12:38
Kérdéseim:
- ki az illetékes bíróság, hová kell beadni a keresetet?;
- 62 ezer a per kárértéke, ennyiért vállal e ügyvéd képviseletet, az ügyvéd munkadíját megítéli e a bíróság a felperesnek?
A történet:
2006.01.01. óta nem fizettünk a Bp. VIII. ker. Önkormányzatnak a feleség tulajdonában lévő szgk. után gépjárműadót az 1991. évi LXXXII.Tv. 5.§ (f) alapján, mert a férj igazoltan és bejelentetten rokkantnak volt minősítve.
2010. április 27. napjával elköltöztünk, át is jelentkeztünk valamint a forg. engedélyt is átírattuk a Bp. XVIII. ker. Önkormányzatához.
A gépjármű adó törvény változás miatt 2010.01.01. naptól már fizettünk szgk. adót a XVIII. kerületben.
2014.08.04. napján minden előzetes értesítés nélkül a feleség fizetéséből a bankszámlánkon tapasztalva eltűnt 62.447,-ft munkabér, utólag megtudtuk, hogy a Bp. VIII. ker. Önkormányzat Adó csoportja letiltatta 2009. és 2010. évi szgk. adóhiány valamint annak késedelmi pótléka miatt.
Fellebbeztünk a Bp. VIII. ker. Adóirodánál, hogy a 22/2010. (II.25.) AB határozat alapján az adómentesség az 1991. é. LXXXII.tv. 5.§. (f) ponjára 2010. 12. 31. napjáig érvényes, mégis elutasítottak. Mert Ők értesítettek bennünket levélben az adóhiányról, de a tértivevényes levelet nem vettük át.
A hivatal nyolc év levélváltás és pénz letiltás nélkül, nyolc év szünet után a levelet 2014. nyarán a VIII. ker. címünkre címezte, mi pedig 2010. óta a XVIII. kerületben lakunk, persze hogy nem vettük át. Forduljunk Bírósághoz, ha ez az eljárás nem tetszik!
haldokló lélek
#
2014.07.07. 16:53
lehet nem volt egyértelmű, de igy is megszoltak hogy sokat irtam.
- többször bizonyitottam hogy befizettem az összeget,már a végrehajtás kezdete elött több honappal de én senki helyett nem tudom a hivatal részéről a befizetést megkeresni.
- a végrehajtói levél kézhezvétele és az inkasszó meglétének kiderülése/mivel nem indig használjük a bankkártyát/ között olyan rövid idő telt el hogy értelmetlen lett volna a javasolt dolog mivel talán az iktatásig jutott volna a dolo
- érkezik az utalás a számlára és teljesitik az inkasszót ami meg is történt.
de már felvilágositottak a teendőkről olyan emberek akik tényleg segiteni akartak.
mindent köszönök
gerbera317
#
2014.07.07. 13:18
„és felkeresel vele egy olyan ügyvédet, aki végrehajtásokkal foglalkozik”
Ilyen ügyvéd éppenséggel nem létezik. Akad néhány, aki ért a végrehajtáshoz, itt a fórumon egy biztosan van, erre szakosodott ügyvéd bizonnyal nincs.
Én nem javaslom az ügyvédes megoldást. Egy átlagos ügyvéd végrehajtási kifogást tanácsolna az emberünknek, 15 ezer Ft illetékkel és az elcseszett tanácsért járó díjigénnyel. Megjegyzem, körülbelül ezt is érdemelné a kérdező. De ha már itt a kérdés, akkor adjunk korrekt választ, ami egyébként már elhangzott eddig háromszor, de legyen itt negyedszer is:
Fogni kell a befizetésről szóló bizonylatot, elballagni vele a végrehajtóhoz (nem az önkormányzathoz, nem a rendőrségre, nem ügyvédhez, hanem a végrehajtóhoz!), és kérni tőle a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatását. A többit már tudja a végrehajtó.
Erre mondhatja emberünk, hogy "nehogymá", de ha egyszer közokirat mondja ki az adósról, hogy adós, ellenkező bebizonyításig vélelmezni kell, hogy igenis az. Az ellenbizonyítást mindig annak kell kezdeményeznie, akinek érdekében áll ezt a vélelmet megdönteni, tehát jelen esetben az adósnak. A végrehajtásban ez az ellenbizonyítás a 41. § szerinti eljárással indítható el, és ezt semmiféle hőzöngéssel nem lehet pótolni.
kovarik
#
2014.07.07. 10:09
@haldokló lélek@
Én ugyan nem vagyok ügyvéd, de talán megfogadod a tanácsom.
- fogod a banki átutalásról szóló kimutatást, mint bizonyítékot, és az összes iratot, amit kaptál az önkormányzattól, meg a végrehajtótól és felkeresel vele egy olyan ügyvédet, aki végrehajtásokkal foglalkozik (neten van ötmillió ilyen, http://www.ugyvedbroker.hu )
- Az ügyvédnek elmondod, hogy mi a szitu, Ő úgyis meg fogja nézni a bevitt iratokat, és el fogja mondani, hogy mihez kezdj most. Megmondja az ügyvédi munkadíjat is. Ha korrekt és látja, hogy tényleg neked van igazad, bele fog menni abba is, hogy az ügy lezárása után a neked okozott kártérítésből kapja meg a munkadíját.
- Én se húztam volna ideáig a dolgot. Az első levélváltás alkalmával nem csak telefonon, hanem írásban is megtettem volna a szükséges lépéseket, és ha még mindig nem történik reakció az önkormányzat részéről, akkor ügyvéd. Nem húztam volna x hónapig el a dolgot. Én is jártam hasonlóképp, volt főnököm "kölcösnvette" a személyes irataimat és azzal vásárolt telefont, meg vett fel áruhitelt. Fizetni nem fizetett, így engem kerestek. Ekkor derült ki számomra is, hogy mit tett. Bizonyítottam, utánajártam és ejtették az ügyet.
- Elhiszem ,hogy ideges vagy, de ha a mondatodba teszel írásjeleket, meg szépen tagolod a mondatot, akkor mindenki jobban meg fogja azt érteni.
Kelvin (törölt felhasználó)
#
2014.07.07. 09:56
haldokló lélek: látom van baj rendesen :) az összes kérdésedre kaptál választ. együttműködési kötelezettséged neked is lenne: ha Te azt mondod, hogy már pedig be van fizetve, akkor neked kellene azt igazolni és nem pedig várni. lényegében aki állít, annak kell bizonyítania lúzer :)
gerbera317
#
2014.07.07. 09:43
„minek is kéne rohangálnom”
Na, hát erről pofázok: ez a tipikus lúzeri hozzáállás.
A megoldásról szóló jótanácsot megkaptad, azt kezdesz vele, amit akarsz, ha ugyan észrevetted, hogy megkaptad. Úgy látom, nem vetted észre. Így jártál...
haldokló lélek
#
2014.07.06. 21:14
Ja és az automata fegyver az nyilván nem poén.........
no comment
haldokló lélek
#
2014.07.06. 21:12
hát igen ez a sok segítőkész ember lúzerezni, idióta dolgokat írogatni tudtok de a lényeget nem tudjátok elolvasni,értelmezni de leírom röviden talán igy sikerül megérteni milyen adósról vagy végrehajtási költségről beszéltek? mikor beadták végrehajtásra az összeg meg volt fizetve
- HÉT HÓNAPJA
gerbera317
#
2014.07.06. 11:00
Vagy úgy... Tényleg. Na de ez is csak egy kamu tájékoztatás. Ha komolyan gondolnák, akkor arról tájékoztatnák a kérdezőt, hogy haladéktalanul kezdeményezték a végrehajtás megszüntetését. Nyilván ezen a ponton felmerült egy objektív akadály, nevezetesen a végrehajtási költségek viselésének kérdése. Ezt egy önkormányzat nem fogja önként benyelni, enélkül pedig hiába kéri a végrehajtás megszüntetését. Úgyhogy most adóson a sor, hogy a Vht. 41-et kérje, azután peresítheti a dolgot, és a perben majd a bíróság dönt a végrehajtási költségek viseléséről.
Megjegyzem, a Vht. 41. § nem kifejezetten a fegyverkezni készülő lúzerek műfaja, ide valamivel többre van szükség...
Kelvin (törölt felhasználó)
#
2014.07.06. 10:34
Ahogy én értelmeztem, nem az ügyvédje vette fel a kapcsolatot a végrehajtóval, hanem bement az önkormányzathoz és az önkormányzat vette fel a kapcsolatot azzal az ügyvéddel, akinek megbízást adtak a tartozásokkal kapcsolatos ügyintézésre.
gerbera317
#
2014.07.06. 10:00
@Kelvin
Kártérítés? Hát történt káresemény?
@Haldokló lélek
Igazi lúzer vagy. Rögtön be kellett volna mutatni a feladóvevényt, és írásban kérni a jóváírás megállapítását. Az, hogy "rögtön jelezted", nagyon kevés, ha telefonon tetted, akkor meg éppen semmi.
Még mindig megteheted ugyanezt a végrehajtásban a Vht. 41. § szerint, ld. KBS tanácsát.
És mi az, hogy az ügyvéded "a végrehajtói irodával felvette a kapcsolatot"? Miféle ügyvéd az, aki ilyenkor nem a Vht. 41. §-ban foglaltak szerint, érdemben képviseli az adóst, hanem csak "felveszi a kapcsolatot" a végrehajtói irodával? (Megjegyzem, az adós ellen nem a végrehajtói iroda jár el, hanem a végrehajtó.)
ius latratus
#
2014.07.06. 08:34
"ezt rögtön jeleztem és megkezdődött a kálvária.hosszú hónapok alatt sem sikerült elérnem hogy valaki-valahogy ellenőrizze az utalás meglétét"
S te? Te megpróbáltad igazolni?
"a hónapok teltek a vérnyomásom emelkedett de semmi nem történt,aztán jött az első végrehajtói levél"...
Tehát már rögtön az elején kettő hibát is vétettél.
Kelvin (törölt felhasználó)
#
2014.07.05. 10:10
a sok halandzsa mögött legtöbbször elveszik a lényeg. ha kárt okozott neked ezzel az önkormányzat, akkor mehet egy közigazgatási jogkörben okozott kártérítés megállapítása iránti per is.
