Ha birtokvédelmi gondod van, akkor ne az OTÉK-kal foglalkozz. Nem vagy te építési hatóság.
Hogy is van ez?
Valaki meg tudja-e mondani, hogy az OTÉK.ban szereplő állatkifutó vonatkozik-e kutyára? A hivatal szerint nem, hanem csak haszonállatokra.
Köszönöm a választ.
Az OTÉK nem nevez meg állattípust állatkifutó esetére. De ha mindenáron szűkíteni kell a kört, akkor legyen póni! Vagy róka! :D
Kétlem.... hogy csak haszonállatra vonatkozik.
Azt szeretném tudni, hogy az OTÉK állatkifutója milyen állatokra vonatkozik?
A hivatal szerint kutyára nem, mert az kedvtelésből tartott állat, az OtÉK pedig csak és kizárólag haszonállatra (disznó, kecske, nyúl, strucc stb) vonatkozik?
Igaz lehet ez?
Bluefox500
Nem mindegy? Sóhivatal.
Tiszteletem,
Hogy lehet megszünetetni egy eljárást a Békéltető Testület által úgy,hogy nem tájékoztatja a fogyasztót az eljárás indulásáról?
Egyszemélyes meghallgatást tartott az eljáró tag.
:) El kellene gondolkozni az árcsökkentésen.
Lehet, hogy még pléh, de az idő vasfoga sátrat csinál belőle.
Még a pléh garázsnál tartunk egyelőre! ;)
Csak ha sátor.
A 180 napos dolog nem rád vonatkozik.
Tegnap voltak szemlevételezni a garázst. A beadvány egyszerű volt, annyi, hogy az elhelyezés szabályosságát állapítsák meg. Tehát nem az, hogy közel van, nem az, hogy áztatom a kerítést, csak egyszerűen az a gondja a szomszédnak, hogy van! Beszéltem telefonon az ügyintézővel és nem kaptam még kielégítő választ. Annyit tudott mondani, hogy nem engedély köteles az építés és az ő meglátásuk szerint nem károsítja a szomszéd javait, de meg kell vizsgálni, hogy a helyi építési szabályzatba bele fér e, tehát az a terület ahol fel van állítva építési terület e, illetve a beépíthetőséget is vizsgálni kell. Sajna mivel ez egy külön helyrazi számon szereplő de osztott telek ezért félő, hogy a beépíthetőség határt szab. Kérdésem az lenne, hogy valahol olvastam a 180 napra vonatkozó jogszabályt ez konkrétan mit takar? Folyamatosan 180 napig állhat, aztán szétszedem és mikor telepíthető újra?
A garázs hamarabb fel lett állítva, mint ahogy a kerítést odaépítette volna, én hagytam el a határvonaltól, tehát nem csepeg a víz az ő telkére. A kerítést ő határvonalra építette, továbbá a helyi építési szabályzatban én úgy értelmezem, hogy az az én építési oldalam.
:) Akkor marad az áztatás. Nem az a kérdés, hogy hány métert kell elhagyni, hanem az, hogy kárt okozol-e a szomszédnak, vagy sem.
Ha okosan úgy állítottad fel a garázst, hogy a szomszéd kerítésére, vagy a telkére folyatod a tetődről a vizet, akkor az állhat a kerítéstől 3 méterre is, az akkor is szabálytalan építkezés.
Itt több kérdés merül fel. A vidékiek nem szoktak csak úgy feljelentgetni.
Miért nem lehet édesanyáddal beszélni, miért nem adja át neked az üzeneteket, és miért kellett idáig jutnia a szomszédnak, hogy a hatósághoz fordult.
lemezgari
„mennyi az a méter határ amit el kell hagynom a szomszédtól?”
Válasz a helyi építési szabályzatban.
Mond meg a szomszédnak, hogy keressen vevőt a garázsra és már ott sincs a szerkezet! :D
Árnyékolni biztos hogy nem, mert olyan magas kerítést épített, hogy majdnem egy szintben van ezzel a szerkezettel, mondjuk az lehet, hogy a kerítéshez közel van kb. fél méter. Az előzmény annyi, hogy régen ez a sarki telek egy telek volt, majd felosztásra került Édesanyám és Nagyapám között, amikor a papa meghalt Édesanyám lett a törvényes örökös és újra felosztva egy kb 3.5 méteres sávot még megtartva a sarki ingatlant eladta. Akkor valami oknál fogva nem ment végig a folyamat és a záradékoltatás maradt el. A záradékoltatás a közelmúltban rendeződött. Erre a sávra lett telepítve az említett szerkezet. Elvileg ez az építési oldal, ha egyáltalán létezik ilyen, így mennyi az a méter határ amit el kell hagynom a szomszédtól?
Arra, hogy rossz helyre állítottad fel, valószínűleg arrébb kell majd tenni.
Vagy árnyékolsz valamit, vagy átfolyatod a vizet, vagy ki tudja.
Ez nem az a kategória, hogy oda, ahova és ahogyan jól esik.
"Arra lennék kíváncsi, hogy mire számíthatok a hatóság részéről."
Ha úgy van, ahogy leírtad akkor semmi különösre. Nem lehet tudni, hogy a szomszéd mit írt a beadványában.
Segítség!
Tisztelt Szakértők.
Olyan problémám lenne, hogy megkeresett a Járási Hivatal, miszerint szemlét fog lefolytatni az ingatlanomon épített garázs megfelelőségét vizsgálja meg.
Mivel lakossági megkeresés ezért gondolom a szomszédom aki ezt kezdeményezte.
Az említett ingatlan ajándékozás útján került a tulajdonomba és életvitel szerűen édesanyám használja, én kb 200 kilométerre vagyok a lakcím-kártyámban bejelentett tartózkodási helyen. Az említett szerkezetet én szállítottam az ingatlanra, ez 3*5 méter alapterületű és kb. 2.8 méter magas hullám-lemezelt szerkezet, de semmilyen formában nem használom, sem garázsnak sem egyéb tárolásra, ezt a szerkezetet én árulom, mert a válásom után nem maradhatott az előtte felállított ingatlanon. Ez egy mobil szerkezet, bármikor szét lehet szedni a talajhoz semmilyen formában nincs rögzítve és jelen pillanatban üresen áll. Arra lennék kíváncsi, hogy mire számíthatok a hatóság részéről. Mint írtam én ezt a szerkezetet árulom, több érdeklődő is volt már, de sajnos az árban nem tudtunk megegyezni. Édesanyámnak nincs gépjárműve és Ő sem használja ezt a fent nevezett egységet.
Építési törvény 2. §
„8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”
Ugyan.
A magánterületen lerakott, parkolás céljára szolgáló műanyag gyeprács építménynek minősül?
Hoz az építésfelügyelet külön, vagy egyben döntést arról, hogy x-t felhívják fennmaradási kérelem benyújtására, Y-t kötelezik a 3-as számú épület elbontására..... Vagy megtehetik ugyanezt külön-külön döntésekben is.
Ha X-et is és Y-t is felhívják fennmaradási kérelem benyújtására, akkor X az 1. Y pedig a 2-es épületre fog önállóan kérelmet benyújtani az építési hatósághoz. De ha akarják, akkor szövetkezhetnek is, és közösen is benyújthatják a kérelmet. legfeljebb akkor a döntés sorsában is osztozni fognak, magyarul helyt kell állniuk egymás helyett is.
Mivel a tényállás tisztázása és az azzal összefüggő fennmaradási kérelem elbírálása eleve külön hatóságokra van szétosztva, így nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy az ügyek is szétválhatnak, vagy akár egyesülhetnek a különféle eljárások keretében.
„akkor az úgy további része szétválik”
Konkrétan hogyan? Kapott az ügy egy számot, amin elindult az eljárás. Azzal kell folytatni.