Kovács_Béla_Sándor
2018.02.05. 13:32
Ha birtokvédelmi gondod van, akkor ne az OTÉK-kal foglalkozz. Nem vagy te építési hatóság.
Hogy is van ez?
Bluefox501
#
2018.02.05. 13:29
Valaki meg tudja-e mondani, hogy az OTÉK.ban szereplő állatkifutó vonatkozik-e kutyára? A hivatal szerint nem, hanem csak haszonállatokra.
Köszönöm a választ.
nanemaaa
#
2018.02.02. 08:27
Az OTÉK nem nevez meg állattípust állatkifutó esetére. De ha mindenáron szűkíteni kell a kört, akkor legyen póni! Vagy róka! :D
nonolet
#
2018.02.01. 19:42
Kétlem.... hogy csak haszonállatra vonatkozik.
Bluefox501
#
2018.02.01. 19:28
Azt szeretném tudni, hogy az OTÉK állatkifutója milyen állatokra vonatkozik?
A hivatal szerint kutyára nem, mert az kedvtelésből tartott állat, az OtÉK pedig csak és kizárólag haszonállatra (disznó, kecske, nyúl, strucc stb) vonatkozik?
Igaz lehet ez?
Bluefox500
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.12.31. 18:48
Nem mindegy? Sóhivatal.
ImreK
#
2016.12.31. 18:09
Tiszteletem,
Hogy lehet megszünetetni egy eljárást a Békéltető Testület által úgy,hogy nem tájékoztatja a fogyasztót az eljárás indulásáról?
Egyszemélyes meghallgatást tartott az eljáró tag.
Immaculata
#
2016.11.22. 12:12
:) El kellene gondolkozni az árcsökkentésen.
Lehet, hogy még pléh, de az idő vasfoga sátrat csinál belőle.
nanemaaa
#
2016.11.22. 11:49
Még a pléh garázsnál tartunk egyelőre! ;)
Immaculata
#
2016.11.21. 13:41
Csak ha sátor.
nanemaaa
#
2016.11.21. 13:22
A 180 napos dolog nem rád vonatkozik.
lemezgari
#
2016.11.18. 15:11
Tegnap voltak szemlevételezni a garázst. A beadvány egyszerű volt, annyi, hogy az elhelyezés szabályosságát állapítsák meg. Tehát nem az, hogy közel van, nem az, hogy áztatom a kerítést, csak egyszerűen az a gondja a szomszédnak, hogy van! Beszéltem telefonon az ügyintézővel és nem kaptam még kielégítő választ. Annyit tudott mondani, hogy nem engedély köteles az építés és az ő meglátásuk szerint nem károsítja a szomszéd javait, de meg kell vizsgálni, hogy a helyi építési szabályzatba bele fér e, tehát az a terület ahol fel van állítva építési terület e, illetve a beépíthetőséget is vizsgálni kell. Sajna mivel ez egy külön helyrazi számon szereplő de osztott telek ezért félő, hogy a beépíthetőség határt szab. Kérdésem az lenne, hogy valahol olvastam a 180 napra vonatkozó jogszabályt ez konkrétan mit takar? Folyamatosan 180 napig állhat, aztán szétszedem és mikor telepíthető újra?
lemezgari
#
2016.11.05. 06:45
A garázs hamarabb fel lett állítva, mint ahogy a kerítést odaépítette volna, én hagytam el a határvonaltól, tehát nem csepeg a víz az ő telkére. A kerítést ő határvonalra építette, továbbá a helyi építési szabályzatban én úgy értelmezem, hogy az az én építési oldalam.
Immaculata
#
2016.11.04. 07:42
:) Akkor marad az áztatás. Nem az a kérdés, hogy hány métert kell elhagyni, hanem az, hogy kárt okozol-e a szomszédnak, vagy sem.
Ha okosan úgy állítottad fel a garázst, hogy a szomszéd kerítésére, vagy a telkére folyatod a tetődről a vizet, akkor az állhat a kerítéstől 3 méterre is, az akkor is szabálytalan építkezés.
Itt több kérdés merül fel. A vidékiek nem szoktak csak úgy feljelentgetni.
Miért nem lehet édesanyáddal beszélni, miért nem adja át neked az üzeneteket, és miért kellett idáig jutnia a szomszédnak, hogy a hatósághoz fordult.
nanemaaa
#
2016.11.04. 07:38
lemezgari
„mennyi az a méter határ amit el kell hagynom a szomszédtól?”
Válasz a helyi építési szabályzatban.
lajcsó
#
2016.11.03. 22:15
Mond meg a szomszédnak, hogy keressen vevőt a garázsra és már ott sincs a szerkezet! :D
lemezgari
#
2016.11.03. 18:00
Árnyékolni biztos hogy nem, mert olyan magas kerítést épített, hogy majdnem egy szintben van ezzel a szerkezettel, mondjuk az lehet, hogy a kerítéshez közel van kb. fél méter. Az előzmény annyi, hogy régen ez a sarki telek egy telek volt, majd felosztásra került Édesanyám és Nagyapám között, amikor a papa meghalt Édesanyám lett a törvényes örökös és újra felosztva egy kb 3.5 méteres sávot még megtartva a sarki ingatlant eladta. Akkor valami oknál fogva nem ment végig a folyamat és a záradékoltatás maradt el. A záradékoltatás a közelmúltban rendeződött. Erre a sávra lett telepítve az említett szerkezet. Elvileg ez az építési oldal, ha egyáltalán létezik ilyen, így mennyi az a méter határ amit el kell hagynom a szomszédtól?
Immaculata
#
2016.11.03. 14:04
Arra, hogy rossz helyre állítottad fel, valószínűleg arrébb kell majd tenni.
Vagy árnyékolsz valamit, vagy átfolyatod a vizet, vagy ki tudja.
Ez nem az a kategória, hogy oda, ahova és ahogyan jól esik.
lajcsó
#
2016.11.03. 13:57
"Arra lennék kíváncsi, hogy mire számíthatok a hatóság részéről."
Ha úgy van, ahogy leírtad akkor semmi különösre. Nem lehet tudni, hogy a szomszéd mit írt a beadványában.
lemezgari
#
2016.11.03. 07:42
Segítség!
Tisztelt Szakértők.
Olyan problémám lenne, hogy megkeresett a Járási Hivatal, miszerint szemlét fog lefolytatni az ingatlanomon épített garázs megfelelőségét vizsgálja meg.
Mivel lakossági megkeresés ezért gondolom a szomszédom aki ezt kezdeményezte.
Az említett ingatlan ajándékozás útján került a tulajdonomba és életvitel szerűen édesanyám használja, én kb 200 kilométerre vagyok a lakcím-kártyámban bejelentett tartózkodási helyen. Az említett szerkezetet én szállítottam az ingatlanra, ez 3*5 méter alapterületű és kb. 2.8 méter magas hullám-lemezelt szerkezet, de semmilyen formában nem használom, sem garázsnak sem egyéb tárolásra, ezt a szerkezetet én árulom, mert a válásom után nem maradhatott az előtte felállított ingatlanon. Ez egy mobil szerkezet, bármikor szét lehet szedni a talajhoz semmilyen formában nincs rögzítve és jelen pillanatban üresen áll. Arra lennék kíváncsi, hogy mire számíthatok a hatóság részéről. Mint írtam én ezt a szerkezetet árulom, több érdeklődő is volt már, de sajnos az árban nem tudtunk megegyezni. Édesanyámnak nincs gépjárműve és Ő sem használja ezt a fent nevezett egységet.
nanemaaa
#
2016.10.03. 09:22
Építési törvény 2. §
„8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.10.01. 15:04
Ugyan.
lack
#
2016.10.01. 12:12
A magánterületen lerakott, parkolás céljára szolgáló műanyag gyeprács építménynek minősül?
nanemaaa
#
2016.09.07. 08:41
Hoz az építésfelügyelet külön, vagy egyben döntést arról, hogy x-t felhívják fennmaradási kérelem benyújtására, Y-t kötelezik a 3-as számú épület elbontására..... Vagy megtehetik ugyanezt külön-külön döntésekben is.
Ha X-et is és Y-t is felhívják fennmaradási kérelem benyújtására, akkor X az 1. Y pedig a 2-es épületre fog önállóan kérelmet benyújtani az építési hatósághoz. De ha akarják, akkor szövetkezhetnek is, és közösen is benyújthatják a kérelmet. legfeljebb akkor a döntés sorsában is osztozni fognak, magyarul helyt kell állniuk egymás helyett is.
Mivel a tényállás tisztázása és az azzal összefüggő fennmaradási kérelem elbírálása eleve külön hatóságokra van szétosztva, így nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy az ügyek is szétválhatnak, vagy akár egyesülhetnek a különféle eljárások keretében.
wers
#
2016.09.07. 07:50
„akkor az úgy további része szétválik”
Konkrétan hogyan? Kapott az ügy egy számot, amin elindult az eljárás. Azzal kell folytatni.
