Rendeletsértés önkormányzat részéről


Bori Bori # 2018.12.26. 20:43

Sosem volt erre irányuló perem. Csak ilyen irányú fenyegetésem, és nem pénzben kifejezhető vagy ki nem fejezhető komolytalan balgaságokra hivatkoztam. Ennél sokkal érdekesebb vagyok. És megint olyan furákat írtál.

rigoz # 2018.12.26. 20:11

Tisztelt Bori-Bori!

Nem, nem vagyok jogász, csak a tapasztalat mondatja velem, hogy nem túl valószínű, hogy ez eredményre vezetne.

Megjegyzem, nekem is van ilyen tárgyú ügyem még az rPp. (1952. évi III. törvény) hatálya alatt (többek közt a BFKH III., VIII. és XIII. kerületi hivatalai, a NAV DBpAVIG, az OH, a BFKH Kormánymegbízottja (György István), mint vezető dolgozó, meg az OEP ellen) és hamvába halt (igaz, idézés kibocsátása nélküli elutasítással, de szerintem amúgy sem lett volna eredményes)...

Úgy látom, hogy a bírói gyakorlat az, hogy akkor ítélnek meg elhúzódó eljárás miatt sérelemdíjat, ha a pénzben ki nem fejezhető oly sérelem következett be, mely magán az elhúzódáson túl pénzben ki nem fejezhető hátránya keletkezett (pl. valamely kár elszenvedésével nem járó, joggyakorlástól "elzárás", családi-baráti-rokoni stb. kapcsolatok romlása (pl. gondnoksági ügyekben ez abszolút releváns lehet)) illetve ha a határidő-mulasztás kapcsán a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció tetten érhető, igazolt, azaz objektíve bizonyítható.

Az elvi lehetőség ugyan meg van, védhető is, de a bírói gyakorlat nem azt tükrözi, hogy csupán határidő-mulasztás ténye miatt, akár mértékére is tekintettel sérelemdíj megfizetésére köteleznék a mulasztó hatóságot.

Ugyanakkor félre ne értsen, a határidő-mulasztásokkal kapcsolatos álláspontját, azok számonkérésének mérlegelés nélküli és maximális számonkérésének elvét abszolút osztom és vallom is, sőt azt gondolom, hogy az objektív szankciók szigorítandók és körüket tekintve bővítendők is, a hatóságoknak jobban meg kellene éreznie, ha mulasztanak és ezzel jogszabályt sértenek, bár már az is elég nagy újítás, hogy hivatalból indult eljárásban, ha a hatóság jogsértés kapcsán jár el, akkor a jogsértés megállapításán és a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezésen túl a határidő kétszeresének túllépése esetén nem alkalmazhat jogkövetkezményt (pl. nem bírságolhat) és ezen felül értelemszerűen köteles 10.000Ft saját költségvetése terhére való megfizetésére az ügyfélnek.

Ez a gondnoksági ügyekben nem jelent azonban sajnos semmit az eljáró gyámhatóság számára, hiszen nem jogsértést állapíthat meg, hanem jogvédelmi helyzetet...

Arra következtetek amúgy az írásából, hogy erre irányuló pere Önnek sem vezetett eredményre, hangsúlyozom, sajnos.

A mulasztási ítélet joghatásait a Kp. vonatkozó szakasza egyébként taxatíve szabályozza, amúgy jogerős és végre nem hajtott, azaz teljesítésre kötelezés iránti pert magával vonzó mulasztás kapcsán már szóba jöhet inkább a sérelemdíjra kötelezés.

A sérelemdíj jogkövetkezménye egyébként sem objektív, azaz annak sem az ezen jogalapból fakadó megállapításának kötelezettsége (csupán a közigazgatási jogkörben okozott kár, a közigazgatási jogköbéli jogellenes magatartás megvalósításának okán való megállapításának, annak megfizetésére kötelezés kapcsán a lehetőségét biztosítja a jogalkotó), sem mértéke nincs kifejezetten egy jogszabályban rögzítve, tehát szubjektív, az eset összes körülményének mérlegelésétől függő jogkövetkezmény.

Az ilyen döntés tehát mindig teljes körűen bírói mérlegelés eredménye, meghatározott mérlegelési szempontok alapján hozott, de szubjektív, korlátozottan számon kérhető.

A 10.000Ft saját költségvetés terhére való megfizetésének kötelme azért objektív, mert azt elvitathatatlanul, kötelező jelleggel, az Ákr. 51. §-ában a jogalkotó mind a kötelem jogalapját, mind magának a kötelezettségnek a mibenlétét, jellegét és összegszerűségét kifejezetten, kötelező jelleggel előírta.

Ez nem jelenti azt, hogy további jogkövetkezmény nem lehet, de az nem objektív, azaz feltétlen, csupán a mulasztás tényétől és semmilyen más körülménytől nem függő.

Bori Bori # 2018.12.26. 17:40

Rigoz, jogász vagy? Olyan furákat írsz. Közigazgatási mulasztást nem lehet sérelemdíjjal szankcionálni?

rigoz # 2018.12.26. 08:02

Határidő-elhúzás objektív jogkövetkezménye csupán annyi, hogy 10.000Ft megilleti az ügyfelet az ügy befejezésével a hatóság költségvetése terhére, semmilyen ezen túli objektív következménye sajnos nincs.

Egyébként - ha e körben a cselekvőképesség nem korlátozott - a mulasztás miatt a területileg illetékes, megyeszékhelyi járási ügyészséghez (Budapesten a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséghez, Pest megyében a Budakörnyéki Járási Ügyészséghez), illetve a felügyeleti szervhez való eredménytelen fordulás igazolása mellett a határidő-mulasztást követő 90 napon mulasztási per indítható.

Amúgy a hozzá érkező ilyen ügyeket az EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya is komolyan szokta venni, tapasztalatból mondom, Ők hivatalból járnak el ilyenkor, így az Ő eljárásuk a cselekvőképesség ilyen irányú korlátozottsága esetén is kezdeményezhető panasszal.

Felügyeleti eljárásban, ilyen irányú kezdeményezésre egyébként a határidők megtartottsága felülvizsgálható és annak elmaradása egyébként a szükséges jogkövetkezményeket a felügyeleti szerv - mely vezetője szabhat ki jogkövetkezményt a hatóság munkatársaival szemben jogsértés esetén - teheti meg.

Bori Bori # 2018.12.25. 09:46

"A döntő ugyanis az igazságügyi pszichiáter szakvéleménye, illetve az, hogy a kívánt cél más módon, a cselekvőképesség korlátozása nélkül elhárítható-e, illetve fennáll-e a reális lehetősége annak, hogy korlátozás nélkül egyébként megkárosítaná önmagát.

Ezeknek egyébként az önkormányzati rendeletek önkormányzat oldalról való megsértése tematikájához nem is igen van köze."

A bírói szakban elkészült az igazságügyi orvosszakértői vélemény, a jogerős bírósági döntés kimondta a korlátozott cselekvőképességet és kötelezte a gyámhivatalt a gondnokjelölésre.
Természetesen nem önkormányzat, hanem járási hivatal, de a lényeg, hogy nem döntöttek a jogszabályban meghatározott határidőn belül. És nem érdekel, mennyi ügyük van mennyi ügyintézőre. Közszolgák. "És"-sel nem kezdünk mondatot, de én kezdek.

Bori Bori # 2018.12.25. 09:28

rigoz,

Köszönöm, megoldódott már az ügyem, a lényege az volt, hogy gondnokot javasló jogerős bírósági döntés után kerültem a gyámhatósághoz. Az egyszerű gondnokkijelölést tudták elhúzni fél évig. Ellenérdekű fél nem volt, anya gondnok, gyerek gondnokolt. Sérelemdíjat kértem (mert megsértődtem), erre 3 napon belül határoztak. A jogerőt is elhúzták 2 hónapig, ezt fizetési felszólítással csikartam ki. Egyébként a sérelemdíjat nem kértem azóta, mert nem érdekel. A dondnokjelölésre volt szükségem.

rigoz # 2018.12.23. 22:02

Tisztelt Bori Bori!

Egyébként a bíróság irányában indítványozhatja ezt a megkeresést, mely foganatba veheti, ha indokát látja.

De sok jóra ne számítson, ugyanis nincs jelentősége a gyámhatósági eljárási szakaszban az ügyintézési határidők megtartásának, esetlegesen csak az ideiglenes gondnokrendelés tekintetében, hogy a kereset az ideiglenes gondnokrendelő határozat meghozatalát követő 8 napon belül lett-e benyújtva, illetve, hogy a perindításra jogosult hozzátartozók felhívása, illetve nyilatkoztatása és a perindítás megnyílása közti 60 napos időtartam az utolsó nyilatkozat beszerzése óta eltelt-e.

Ön viszont a KÉR-be nem tekinthet be, annak az adataiból nem kérhet adatszolgáltatást, a gyámügynél pedig jobb, ha nem is próbálkozik, esetleg a peres iratanyagból próbálja levonni azokat a következtetéseket, amiket le lehet, de ez az ügy érdemében teljesen irreleváns, nem fogja ez az ügy alakulását befolyásolni.

A döntő ugyanis az igazságügyi pszichiáter szakvéleménye, illetve az, hogy a kívánt cél más módon, a cselekvőképesség korlátozása nélkül elhárítható-e, illetve fennáll-e a reális lehetősége annak, hogy korlátozás nélkül egyébként megkárosítaná önmagát.

Ezeknek egyébként az önkormányzati rendeletek önkormányzat oldalról való megsértése tematikájához nem is igen van köze.

Burn Out # 2017.09.24. 07:30

gondnokság alá helyezési eljárásban nem annak van jelentősége, hogy a keresetlevél benyújtásához szükséges adatokat a gyámhatóság mikor szerzi be. az eljárásban a bíróság amúgy is gondnokot, meg szakértőt rendel ki.

nonolet # 2017.08.31. 18:22

Attól, hogy valaki paranoiás
még nem biztos, hogy nem üldözik...

Bori Bori # 2017.08.31. 13:06

és előítélet! és mindenki ellenem van!

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.31. 13:01

Paranoia rulez! :)

alfateam # 2017.08.31. 12:42

A KÉR-t felejtsd el az nem ezért lett létrehozva.

! „A gyámosztályon valószínűleg hárítani fognak a betekintéssel kapcsolatban,
Ezt csak feltételezed,...

Bori Bori # 2017.08.31. 12:32

Köszönöm szépen! A gyámosztályon valószínűleg hárítani fognak a betekintéssel kapcsolatban, bízom benne, hogy egy központi iktatásba nem lehet csak úgy beletörölgetni, mint egy kézi iktatókönyvbe a helyi Pirike.

Zengőbérci # 2017.08.31. 10:44

Az iratnak tartalmaznia kell az érkezés és az expediális (elküldés) dátumát is...

Zengőbérci # 2017.08.31. 10:42

A KÉR-rel kapcsolatos kérdésre nem tudok válaszolni, de

  • valóban, a közigazgatási szervek egyes vezetői előszeretettel csúsztatnak (eljárásjogi határidő helyett anyagi jogi határidőt számolnak, azaz nem a postára adás napjával, hanem a beérkezés napjával számolnak, a kamatfizetési kötelezettségüknek előszeretettel nem tesznek eleget)..., miközben a Ket. 65. § 4)szerint postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja.
  • a Ket. lehetővé teszi az ügyfélnek azt, hogy az iratokba betekintsen, azaz megnézheti, hogy mely napon mit intéztek, kit és mikor kerestek meg. (Javasolt az iktatószám alszámainak sorrendiségére (meglétére) is figyelni...)

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Az eljárás irataiba való betekintés

68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.31. 10:35

Te nem - a bíróság igen.
De nem látom át, mi jelentősége lenne ennek egy gondnoksági perben.

Bori Bori # 2017.08.31. 10:27

Kedves Egybegyűltek!
Azt szeretném kérdezni, hogy magánszemélyként kaphatok-e információt a KÉR-ből. Arról van szó, hogy gondnoksági eljárásban tudnom kellene pontosan, melyik napon mit intéztek, mikor melyik hatóságokat szólítottak meg, milyen iratokra hány napig vártak. A gyámhatósághoz ne küldjetek, ők az ellenérdekű felek. Hoztak egy határozatot, amiben hazudják a dátumokat. Bizonyosságot kell szereznem, érdemes-e belemennem egy bírósági perbe, mert nagyon fel vagyok ám háborodva! Köszönöm szépen.

drbjozsef # 2017.08.29. 09:42

Rosszul értelmezem ennek a hatályosságát?

Szerintem igen. Ez csak a lakó- pihenő övezetre vonatkozik. Általánosan nem.

Viszont : „11.4. A forgalomcsillapítás eszközeinek tervezésére és kiépítésre vonatkozóan a hatályos útügyi műszaki előírásokban foglaltakat be kell tartani.

Na ilyen létezik valahol? Ha igen, van benne fekvőrendőrről szó vajon?

Mellon # 2017.08.29. 09:27

Kedves Egyjogász,

Valóban csak az azonnali, egyértelműen a fekvőrendőrhöz köthető káreseménnyel lehet mit kezdeni (rendőrség, jegyzőkönyvezés stb. dashcam felvétele, ha volt a kocsiban), de itt nem is az a lényeg, hogy a felelősségek egyértelműen megállapíthatóak legyenek, hanem hogy szabályos legyen a fekvőrendőr.

A rendelet egyértelműen fogalmaz: a járműforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében, azonban ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást.

Ha tehát az autósok nem mernek áthaladni a fekvőrendőrön a megengedett sebességgel, hanem alája lassítanak, tehát amennyiben az autósok szignifikáns részét érinti a túlzott lassítás kényszere, ugyanis ekkor már sérteni kezdi a fekvőrendőr a vonatkozó rendeletet.

A legelterjedtebb járműkategória a sedan és a combi, talán ezután jön a SUV, majd a terepjáró és a sportkocsik. A szóban forgó fekvőrendőrökön valószínűleg már egy SUV-val is át lehet haladni 30-cal, így ha tegyük fel, mindenki elkezdene SUV-val vagy terepjáróval járni, és ritkasággá válnának a sedan és combi modellek, akkor ugyanaz a fekvőrendőr ugyanazon a helyen ugyanannál a sebességkorlátozásnál elkezdene szabályossá válni.

A rendelet egyértelmű: a fekvőrendőr nem lassíthatja a járműforgalmat a sebességhatár alá. A járműforgalom pedig olyan járművekből tevődik össze, amilyenek a lakosság járműparkjára jellemzőek, így amíg jellemzően alája lassítanak a sofőrök, addig a fekvőrendőr rendeletsértő.

Délután videofelvétellel dokumentálom az araszolásokat (persze jól ráközelítve, rendszám vagy sofőr nem fog látszódni), és megteszem a bejelentést. A szituáció nagyon tanulságos egyébként a településem vezetőit illetően: nem szabálykövetőek, és funkcionális analfabéták, legalábbis olyan esetekben, amikor a szövegértés kellemetlen (pl. hogy itt egy rendelet, amit megsértettünk, ezért elkezdjük nem érteni a szövegét…). De az egész bejelentés is érdekes és hasznos lesz a számomra, függetlenül a kimenetelétől, jó kis tapasztalatgyűjtés. :)

Mellon # 2017.08.29. 09:03

Kedves wers, köszönöm az értesülést. :) Remélem, itt csak megfelelő típusúra cserélik majd. Szükség van a fekvőrendőrökre, csak legyenek szabályosak…

Mellon # 2017.08.29. 09:01

Kedves drbjozsef,

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet mellékletének III. fejezet 11.2 pontja: „A lakó-pihenő övezet és a korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (például középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk) lehet jelezni. Hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok, elhúzások stb.) helyezhetők el az övezetek úttestjén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetve a járműforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében, azonban ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást.

Rosszul értelmezem ennek a hatályosságát?

wers # 2017.08.17. 13:40

Nem tudom hogy máshol is járvány-e, vagy jó az ellenszérum, Székesfehérváron igen sok fekvőrendőr tűnt el. Már csak a sebhelyek látszanak.

drbjozsef # 2017.08.17. 13:24

Mellon,

idézd már be légyszives azt a rendeletet, amiről írtál.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.17. 12:13

Ettől, persze, a kártérítési felelősség méh akár meg is állhat egy konkrét esetben.

drbjozsef # 2017.08.17. 11:53

Nincs szabály a fekvőrendőrök kialakítására.
Már más is próbált utánamenni, úgy látszik :

http://varosjaro.blog.hu/…yen_is_lehet