birtokvédelem


nanemaaa # 2010.08.12. 13:57

Hát igen. Az elmélet és a gyakorlat mindig is két dolog volt. :)

Whisper # 2010.08.12. 08:44

Teljesen igaz, köszönöm a javítást, így van, ahogy a kolléga írja előttem.
Azonban ez mit sem változtat a fegyelmi esetleges kimenetelével kacsolatos meglátásommal kapcsolatoban, a fegyelmi elindul és csak akkor lesz érdemi eredménye, ha tényleg "elő akarják venni" a jegyzőt, egyébiránt minden úgy folytatódik, mint előtte. A fegyelmi büntetés pedig erős esetben is legfeljebb egy megrovás, ami ugye az "irgumburgum" kategória, és az adott ügy legfeljebb másik jegyzőnél lesz elintézhető, ha ő is úgy akarja.

nanemaaa # 2010.08.11. 16:48

Nem akarok beleszólni, de a Ket a fegyelmi kérdést másképp szabályozza. ;
Ket 20. § (3) Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles döntést hozni.

Whisper # 2010.08.11. 08:21

Azért a jegyzőket védendő (mert én is voltam), a többi eljárási (végrehajtási) cselekmény a munkán kívül pénzbe is kerül, amivel ugye nem a jegyző rendelkezik, hanem a testületek és a polgármester a rájuk vonatkozó szabályok szerint és a testületek általában nem szívesen költenek olyanra, ami nem annyira látványos illetve kevés számú embert érint, mert az "politikailag" nem kifizetődő (legalábbis én így tapasztaltam). Szóval szerintem a jogszabály gyenge ez ügyben, ha létre jöttek volna az eredeti Ket szerinti végrehajtó szolgálatok, erősebb lehetne a végrehajtás, de ugye ahhoz is pénz kellett volna, arra meg a kormány (na jó, a parlament) nem nagyon áldozott évekig (ők is politikusok :P), inkább módosították a Ket-et.

Amúgy a jegyző sorozatos törvénysértése esetén, az államigazgatási hivatal is a jegyző munkáltatójához, tehát a testülethez fordulhat, aki pl. fegyelmii indíthat, de nem kötelező. Ez általában a jegyző és a testület egymáshoz való viszonyától függ és egy adott ügyre nem nagy kihatással van.

Az ügyészségről pedig annyit még, hogy ők azért szeretnek dolgozni, legalábbis én úgy tapasztaltam. Egészen pontosan okoskodni szeretnek, dehát ez a dolguk és az ő eljárásukat és lehetőségeiket is jogszabály korlátozza.

És végül: azért jogsértésre nem buzdítanék, mert egy jogász ugye felesküdik a jogszabályok betartására, de gyakorlatilag csak azt tudom tanácsolni, hogy saját erőből vissza kell építeni a kerítést és ha megéri, akkor érdemes kártérítésért folyamodni, a birtokvédelem véleményem szerint felejtős.

dibaggio # 2010.08.10. 13:59

óóó, még egy, ha a jegyző több éven keresztül csak ilyen felületesen jár el, akkor is csak az irgumburgumig jutnak, vagy akkor lehet számítani komolyabb következményre?

dibaggio # 2010.08.10. 13:58

Kedves Whisper!

Köszönöm szépen a válaszodat, ezek szerint az ügyészség pont annyira rémisztő, mint az ántsz, azaz dolgozni egyik sem szeret. Marad a mindenki oldja meg maga ahogy tudja formátum. Még egyszer köszönöm a válaszodat.

Whisper # 2010.08.10. 13:22

T. dibaggio!

Az ügyészséghez kell fordulni, azon belül majd eldöntik, hogy ki (vagy melyik ügyészség) jár el, néha követhetetlen az ügyelosztási logikájuk :) Az ügyéségnek amúgy nagyon széles körű vizsgálódási lehetősége van, szinte bármit vizsgálhat!

A birtokvédelmi eljárásról szóló kormányrendelet a jegyző feladatává teszi a végrehajtásról való gondoskodást, a Ket. szerint pedig az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított 5 munkanapon belül kell dönteni a végrehajtás foganatosításáról.

Azért a gyakorlatban több, mint 3 napot szoktak várni, tekintettel arra, hogy ennyi idő alatt nem valószínű, hogy egy kerítést felépítenek, főleg, ha ez munkanapra esik.

Amúgy visszatérve az ügyészséghez, nagy reményeket nem szabad táplálni, mert egy eljárási késedelem (vagy időhúzás) maximum jogsértő gyakorlat, ami mondjuk egy felszólalás vagy a jövőre nézve figyelmeztetés, de ezt a jegyző tudomásul veszi, szánja-bánja és ennyi, más következménye nem nagyon van.

És végül: a birtokvédelem a legtöbb esetben szinte semmire sem jó, a jegyző végrehajtásként kiszab egy kisebb (egyre emelkedő) végrehajtási (pontosabban: eljárási) bírságot, amit később joobb eetben behajtanak (vagy inkább nem), de pl. a kerítés ettől még nemépül vissza. Más eljárási cselekményt nem szívesen alkalmaznak, mert sok munkával jár :P

Üdv.

dibaggio # 2010.08.09. 17:23

Kedves Hozzáértők!

Ismét van egy kérdésem. A birtokvédelmet kb 1 hónapja megkaptuk a szomszéd ellen. A szomszédot felszólították a kerítés 3 napon belüli helyreállítására. Ez nem történt meg, újra feljelentettük, melyre másfél hónapot várnunk kell. Meddig húzhatja a jegyző ezeket a dolgokat? Ha valakit felszólít adott dolog 3 napon belüli helyreállítására, mely nem történik meg, utána megteheti azt, hogy csak hetek múlva reagál a feljelentésre, és újabb hónap múlva jön szemlézni? Ki az, aki a jegyzőt felelősségre vonhatja, kihez lehet fordulni az ügyészségen belül?

Válaszotokat előre is köszönöm.

nanemaaa # 2010.06.18. 10:15

pletrit
:DDDD Háát ez vicces!
Jó kis per lesz belőle!
A szomszéd a kivitelező, aki nem engedi be az ingatlanára a kivitelezőt, mert korábban voltak összetűzéseik. :DDDDDD

...a szomszédunk oldaláról lenne hozzáférhető kerítésbontással (drótkerítés van náluk), aki megtiltotta, hogy a telkére bemenjen a kivitelező (korábban állítólag voltak köztük viták).

Ez aztán az igazi skizofrén állapot. ;)

dibaggio # 2010.06.18. 07:38

Köszönöm nanemaaa. Meglátjuk a határozatban mi lesz.

pletrit # 2010.06.18. 06:30

Köszönöm nanemaaa! És még egy fontos dolgot elfelejtettem megírni. Ez egy ikerház és az ikerház másik felének pedig a kivitelező a tulajdonosa (mivel még árulja), tehát nem is csupán szavatossági javításról lenne szó, hanem a saját tulajdona védelmének a megakadályozásáról van szó.

nanemaaa # 2010.06.17. 22:12

A jegyzőnek két hatáskörét is érinti a dolog.

  1. birtokvédelem
  2. vízügyi hatáskör

Meg kell várni a határozatot. Ha 22 munkanapon belül nem dönt, vagy nem döntött, akkor fordulhatsz az államigazgatási hivatalhoz, hog yutasítsa döntésre.
Ha dönt, akkor megnyílik számodra a jogorvoslat lehetősége.

Birtokvédelmet alapból is kérhetnél perben, ami abból a szempontból is kifizetődő lehet, hogy egyből kiegészítheted kártérítési igénnyel is. Persze ehhez már nem árt ügyvéd megbízása.

Ha a szennyvíz szivattyúzását is tudnád bizonyítani, akkor talán lehetne a környezetvédelmi hatóságnál is próbálkozni. Ők egyebekben szintén vízügyi hatóság is.

Mellelseg nem létezik az általad említett 1 m-es szabály.

nanemaaa # 2010.06.17. 22:06

pletrit
Be kell perelni a szomszédot, hogy a bíróság kötelezze tűrésre. Lehet, már a per kilátásba helyezése is megteszi a hatását. ;)

pletrit # 2010.06.17. 21:20

Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni egy igen kényes ügyben. Másfél éve költöztünk egy új építésű ingatlanba. Egy ideig minden rendben volt, de a mostani heves esőzések következtében folyamatosan beázik a pinceszintünk. Kiderült, hogy a szigetelés lezárása hiányzik, amit a kivitelező pótolna is nekünk, mivel él a szavatosság. Viszont az egyik oldalfal csak a szomszédunk oldaláról lenne hozzáférhető kerítésbontással (drótkerítés van náluk), aki megtiltotta, hogy a telkére bemenjen a kivitelező (korábban állítólag voltak köztük viták). Mit javasolnátok, mit tehetnénk? Mi igazán nem tehetünk arról, hogy köztük mi zajlott le annak idején, viszont járna nekünk a szavatossági időn belüli hiánypótlás.
Előre is köszönöm a segítséget!

dibaggio # 2010.06.17. 20:48

a varázsszó a csapadékvíz, és már leírtam a másik topikban, hogy hiába ásnék árkot, ha a tőlem feljebb lakó 85 házban nem ásnak, mert nem akarnak, mert a szennyvizet engedik bele, ami napi szinten is sok, hiszen 6 ember használja. És nem magával az árokkal lenne gond, nekünk van / volt árok, a saját kertünkön, mely a saját vizünkkel megbirkózott, ők viszont mindent ideengednek, az ülepítőgödörben, illetve a pincében is benn van folyamatosan a szivattyú, tehát, itt akár 40 fok is lehet (mint ahogy volt is egy hétig) akkor is folyt, mindig folyik...valami...a mi kertünknek esélye sem volt száradni a 40 fokban, miközben ők bőszen kapálgattak. Úgy érzem, ennek úgy kellene történnie, hogy mindenki a saját telkén belül oldja ezt meg a csapadék, illetve vízelvezetést, nem a másét tönkretéve. A múlt héten pl az utcára engedte ki a vizet, anélkül, hogy az egy hónappal ezelőtti felszólításra, miszerint ásson árkot a háza előtt nem tett eleget, a mi árkunk hamar megtelt, a másik szomszéd garázsába pedig ömlött a víz, de hogy honnét, nem tudni, mert ennyi víz nem létezik, hogy bárhol van, kivéve az árvíz sújtotta területeken.

itt van a link, a második oldalon azt hiszem tisztán látszik kettő képen is, hogy nem véletlen az, hogy az árkok már nem léteznek.
http://gallery.site.hu/…o/kertkarok/?…

monalisa1 # 2010.06.17. 19:44

... mert további sok esőre...

monalisa1 # 2010.06.17. 19:43

Mostanság nagyon sokan ástak- létesítettek ideiglenes elvezető árkot mert a csapadék rendkívüli mennyiségű. (Vélem ha a telkének másik oldalán hozna létre árkot akkor saját magába harapna...)

Az esővízet valahol/valahová el kell vezetni, a talajvíz "kéretlenül" van, a háztartási szennyvíz napi mennyisége nem lehet számottevő...

Meg kellene próbálni a kerítés melletti árkot úgy tovább vezetni hogy az elfolyó víz már egyikőtöknek se okozzon problémát.

Az árkot azért sem lenne bölcs dolog betemetni mert további sok előre lehet számítani...

Rengeteg embernek lett oda a háza, a kertje - ezt nem lehet xy személynek felróni.

Az árkot nem tudja az utcára kivezetni?!

"Mona"
laikus hozzászóló

dibaggio # 2010.06.17. 19:16

Kedves Hozzáértők!

Volt már egy irományom a fórumra, egy másik topikba, ott kaptam segítséget, melyet még egyszer köszönök, most van egy újabb kérdésem.

A történet úgy szólt, hogy a szomszéd a telekhatáron lévő kerítést megbontotta, és szennyvízzel, talajvízzel és esővízzel árasztotta el a kertünket. Hetekig állt a víz a területen, illetve 40 fok ide vagy oda, valahonnét még mindig jött. Most ott tartunk, hogy a kertünk teljesen tönkrement, a fáink kirohadtak, a füvünk is rohad, néhol már nincs is. Jegyzői és ántsz-nél tett feljelentésből nem sok minden történt.

Ma 2010. 06. 17-én kinn volt a jegyző, és tulajdonképpen semmit nem tett, majd felszólítja a szomszédot a kerítés helyreállítására. Ennyi történt, amiből természetesen semmi nem lesz, illetve a szenny ugyanúgy fog tovább jönni.Kérdésem a következő : tudomásom szerint minden ingatlanra van egy vonatkozó rendelet, melyben az áll, hogy a kerítéstől számítva 1 méteren belül semmi nem létesíthető illetve ültethető. Ez valóban így van? Vagy ezek csak helyi rendeletek? Az árok egészen rajta van a kerítésen, a csatorna szintén, belevezetve a tetőről lefolyó vizet is az árokba, melyből a mi kertünkre ömlik minden. Én úgy gondolom, hogy miután itt elég súlyos dologról van szó ( szennyvizet szivattyúz a kertünkre) a jegyzőnek azonnali hatállyal lépnie kellett volna. Ez nem történt meg, mondván, nem szólíthatja fel a szomszédot az árok betemetésére. Ez akkor most hogy is van? Mit lehet tenni ellene? Hova forduljunk már, hogy végre megszűnjön ez a dolog?

Segítségeteket előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.06.17. 10:33

Egyrészt birtokvédelem, másrészt hatósági eljárás. Növényvédelmi vagy mi a szösz.

gerilege # 2010.06.17. 10:31

Vidéken, családi házas övezetben, a házak végében földek találhatóak. Az egyik ingatlan esetében a két oldalsó szomszéd ingatlan tulajdonosa nem használja sem a házat sem a kertjét, nem is tartózkodnak a településen. Viszont a földjükön mostanra másfél méteres gaz és gyom nőtt, és mivel ennek a telekhatár nem szab gátat sajnos, a középső tulajdonosnak lényegesen nehezebb a saját kertjét rendben tartani. Lehet ilyen esetben birtokvédelmet vagy valami hasonlót kérni, hogy szólítsák fel a tulajdonost, hogy kaszálja le, vagy kaszáltassa le az önkormányzat, és hajtsák be a tulajdonoson?

Fricike05 # 2010.06.17. 09:15

De egyébként szabályos így lezárni egy határozatot hogy be sem hívtak miket?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.06.17. 09:09

Meg egyébként sem számít.

Nincs másodfokú hatóság az ügyben, bíróság előtt támadhatod a határozatot.

Fricike05 # 2010.06.17. 08:36

Ha egy birtokvédelmi kérelem (állattartással kapcsolatos) úgy lett elutasítva határozattal, hogy be sem hívtak meghallgatásra egyezség megkísérlése céljából (tudtommal ez szükséges) akkor az szabályos? Csak bíróságra mehetünk, vagy kérhetjük a határozat visszavonását eljárási hibára hivatkozva?

Arra hivatkoznak hogy azért utasítják el, mert egy korábbi eljárásban a szakértő mindent rendben talált (szabályos az állattartás), és a szomszéd már akkor is itt tartotta az állatait amikor ideköltöztünk, és mi ezt tudtuk. (Ez utóbbi nem igaz, egyrészt az eladó nem közölte a tényt, csak pár hónap múlva derült ki, másrészt azóta az állomány növekedett)

nanemaaa # 2010.05.31. 12:48

zsibet
Jegyző és jegyző között vannak különbségek, hiszen ő is ember. Melyik jobb és melyik rosszabb. Ezért találták ki a jogorvoslat intézményét.
Egyébként a te ügyed valóban kicsit más, és ott lényegében tisztázott körülmények vannak, így valóban akár érdemben dönthetett is volna.

Anna84 # 2010.05.31. 12:29

Sziasztok!
Kérdésem a következő: Ha Xnek magánerdeje van. Z vállalkozást üzemeltet, nevezetesen sporttábort, panziót stb. X erdeje mellett és rendszeresen beviszi a vendégeit Z erdejébe, oda programokat szervez stb. akkor X kérhet e birtokvédelmet az erdejére, és mik az esélyei? Mert az világos, hogy a turistákat nem lehet kitiltani az erdőből de ha valaki az üzleti tevékenységét szervezi oda akkor az jogszerű e?
Köszönöm az ötleteiteket! Anna