Élettársi viszony - Élettársi viszony - miképpen igazolható?


bömzi # 2003.04.09. 17:58

A következö problémámmal fodulok a hozzáértököz:

Anyu halála után apu rövid ideig egy kolléganőjével élt együtt. Jelenleg kutya-macska (értsd: se veled, se nélküled) viszonyban vannak és most nem is lakik apuval a nő, csak néha meglátogatja. A nagy kérdés: hallottam valami olyasmit, hogy elég, ha két tanúval igazolja, hogy apu élettársként él(t) apu és az én lakásomban. Igaz ez? Ha igen, milyen személy lehet a szóba jöhetö tanú? Ha nem, hogyan igazolható az élettársi viszony? Igazából  az a gondom, hogy nem akarom, hogy kitúrhasson engem és a férjemet az apuval közös lakásból, amelynek fele az én tulajdonomban van.

A válaszokat előre is köszönöm!

Béres-Deák Attila # 2003.04.09. 18:16

Nem túrhat ki. Élettársi viszonynál is a közös vagyonból a szerzés arányában részesülnek a felek. Mivel a szerzést nem tudja bizonyítani, így nincs mitől félni.


attika

bömzi # 2003.04.09. 19:35

ez megnyugtató... és az élettársi viszonyt mivel igazolhatja?

Béres-Deák Attila # 2003.04.10. 04:34

578/G. § (1) Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.
(2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni - a házastársak kivételével - a közös háztartásban élô más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.
Közismert tény, hogy évrôl évre nô a házasságkötés nélküli párkapcsolatban együtt élôk száma. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a közfelfogásban kialakult élettársi együttélés fogalom és a jogi értelemben élettársi jogviszonynak tekinthetô kapcsolat tartalmának megítélése nem egy esetben eltér. Így a bíróságok elôtt folyamatban lévô perekben gyakran elôfordul, hogy az élettársi kapcsolat fennállására hivatkozó fél és a bizonyítási eljárás során kihallgatott tanúk vallomásukban a jogviszony fennállását kizárólag az érzelmi kapcsolat fennállására, illetôleg meghatározott ideig tartó közös lakásban való együttélésre alapítják.
Korábban a jogszabály sem határozta meg az élettársak fogalmát. Ennek fogalmi elemeit kizárólag az élettársak vagyoni viszonyai rendezésére irányadó jelen § (1) bekezdés tartalmazta akként, hogy házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élô nô és férfi együttélésük alatt a szerzésben való közreműködés arányában szereznek közös tulajdont. Az Alkotmánybíróság 14/1995. (III. 13.) AB határozata azonban kimondta, hogy az Alkotmány 70/A. §-ába ütközô megkülönböztetésnek minôsül az, ha a közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együttélô személyek közül az azonos neműekre e jogszabályi rendelkezés nem vonatkozik. A határozat nyomán az 1996. évi XLII. törvény 1. §-a az élettárs fogalom új tartalmú meghatározását az értelmezô rendelkezések körében, a Ptk. 685/A. § beiktatásával helyezte el. Eszerint eltérô jogszabályi rendelkezés hiányában élettársnak minôsül a házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélô két személy. A törvényszöveg utal arra, hogy bizonyos - például kiskorú gyermekeket érintô - élethelyzetek rendezése során nyilvánvalóan indokolt lehet külön jogszabály útján az élettársi fogalom eltérô tartalmú meghatározása.
 
Az (1) bekezdés - összhangban a már hivatkozott értelmezô rendelkezés tartalmával - az élettársi kapcsolatnak minôsülô jogviszony fogalmi elemeit és az élettársak között létrejött vagyoni viszonyok rendezésének módját határozza meg. A törvényi szabályozás alapján az élettársi jogviszony magában foglalja azt, hogy a felek éljenek együtt, rendelkezzenek közös háztartással, köztük érzelmi és gazdasági közösség álljon fenn, harmadik személyekkel szemben összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják. A felsorolt tényállási elemek együttes megvalósulása esetén az élettársi közösség fennállását a bíróságnak meg kell állapítani (BH1994. 252.). Az ítélet rendelkezô részének tartalmaznia kell az élettársi jogviszony kezdô és az együttélés megszakadásának idôpontját.
Az élettársi jogviszony törvényben meghatározott fogalmi elemei tehát az alábbiak:

  1. Házasságkötés nélküli érzelmi kapcsolaton alapuló közös háztartásban való együttélés. Az azonos méltóságú személyként kezelés alkotmányos követelményével összhangban a házasságon kívüli együttélés nemcsak más, hanem azonos neműek között is megvalósulhat. Az élettársak rendszerint egy lakásban, közös háztartásban élnek együtt, közöttük szoros érzelmi és szexuális kapcsolat van, együtt nevelik közös, vagy bármelyik fél korábbi kapcsolatából született gyermekeket. Az élettársi jogviszony megállapításának azonban nem elengedhetetlen feltétele a közös lakásban való együttélés ténye, illetôleg a szexuális kapcsolat léte. Kivételesen megvalósulhat az élettársi együttélés akkor is, ha a felek külön lakásban élnek, de ettôl függetlenül közösen gazdálkodnak. De nem utasítható el a kereset a szexuális kapcsolat hiánya okán sem.
  2. Önmagában az érzelmi kapcsolat fennállása, és az együttélés ténye nem ad alapot az élettársi kapcsolat megállapítására, mert a jogviszony elengedhetetlen feltétele a mindennapi életvitel során és a jelentôsebb vagyoni tevékenységekben is megnyilvánuló gazdasági együttműködés, azaz a gazdasági közösség fennállása. Az ítélkezési gyakorlat ebben a körben vita esetén elsôsorban a felek közös cél érdekében való együttműködésének, vagyis a közös életvitelnek és a jövedelmek közös célra történô felhasználásának tulajdonít döntô jelentôséget. Az élettársak gazdálkodásának módja nem ügydöntô, mert az - a házastársakhoz hasonlóan - életkörülményeiktôl függôen különbözô lehet. Ehhez képest megállapítható az élettársak között a közös gazdálkodás akkor is, ha a felek az együttélés ideje alatt az egyik élettárs jövedelmét kizárólag a mindennapi megélhetés költségeire fordították, míg a másik jövedelem volt a fedezete az életközösség alatt létrehozott vagyonszaporulatnak. Mivel a vagyonkezelésben az élettársi kapcsolatban sem követelhetô szigorúbb elvárás mint a házastársak esetén, a jogviszony minôsítése szempontjából a pénzkezelés formája sem releváns. Ezért nincs jelentôsége annak, hogy a felek együttesen kezelték-e pénzüket, vagy a pénzkezelést kizárólag csak egyikük végezte (BH1996. 258; BH1994. 252; BH1988. 184; BH1982. 142.).

A fentiekbôl következik, hogy közös háztartásban való együttélés, illetôleg gazdasági közösség hiányában a felek kapcsolata nem minôsül a törvényben szabályozott élettársi jogviszonynak. Ezért nincs lehetôség az élettársi együttélés megállapítására, ha a felek saját jövedelmükkel önállóan rendelkeztek, és kapcsolatuk kizárólag arra korlátozódott, hogy a közös szórakozások és költséges külföldi utazások költségeit a szoros érzelmi kötôdés okán kizárólag az egyik fél fedezte (BH1994. 79.).
 
Az élettársak a Ptk. 685. § b) pontja értelmében hozzátartozóknak minôsülnek. Bár házastársak módjára élnek, jogrendszerünk a nemzetközi egyezményekkel összhangban a családi élet alapvetô és elsôdleges formájának a házassági köteléket tekinti (az Alkotmány 15. §-ának értelmében a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét). Ezek részletes szabályait a Csjt. tartalmazza, és rendelkezései - így a házastársi vagyonközösségre, és annak megosztására vonatkozó speciális szabályok - az élettársi kapcsolatra nem alkalmazhatók.
A törvény az együttélés ideje alatt szerzett ingó és ingatlan vagyonra a szerzésben való közreműködés arányában az élettársak javára tulajdoni igényt biztosít. A szabályozás értelmében a közös gazdálkodás eredményeként megszerzett ingóságok és a létrejött vagyonszaporulat az élettársak közös tulajdona. Az egy-egy élettárs által megszerezhetô tulajdoni hányadrész mértéke azonban a szerzésben való közreműködés arányától függ. A megszerzett tulajdon mértékét nem csökkenti a vagyontárgyon fennálló közös tartozás, illetôleg az a tény, hogy a közös adósságot az életközösség megszakadását követôen csak az egyik élettárs törlesztette vagy egyedül kiegyenlítette. Ez az élettársak között kizárólag kötelmi elszámolási viszonyt keletkeztet (BH1984. 449.)
A törvényen alapuló tulajdoni igénybôl következik az is, hogy például az élettársi együttélés alatt közös vagyoni megtakarításból vásárolt ingatlan az élettársak közös tulajdonát képezi abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként csak az egyik fél neve került bejegyzésre. A másik élettárs bármely idôpontban követelheti tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. A tulajdoni igény nem évül el [Ptk. 115. § (1)], ezért érvényesíthetô az élettársi kapcsolat fennállása alatt, annak peren kívüli felszámolása során, illetôleg az élettársi közös vagyon megosztása iránt indított peres eljárásban is. Annak sincs akadálya, hogy az egyik fél halála, ehhez képest az élettársi jogviszony megszűnése után a túlélô élettárs vagyonközösségi igényét volt élettársa örököseivel szemben érvényesítse, ha a közös gazdálkodás eredményeként elôállt teljes vagyonszaporulat a hagyatéki leltárban az örökhagyó hagyatékaként szerepel. Az örökhagyó halálával ugyanis a polgári jogon alapuló vagyoni jellegű jogok és kötelezettségek, mint a hagyaték részei az örökösökre átszállnak (lásd a Ptk. 598. §-hoz fűzött magyarázatot). Ebbôl az is következik, hogy az életben lévô élettárssal szemben tulajdoni igénnyel az elhunyt élettárs jogutódjai is felléphetnek, hiszen jogelôdjük jogot szerzett arra, hogy az élettársi vagyonközösségbôl az ôt illetô részt megkapja. Csak megjegyezzük, hogy a túlélô élettárs által a hagyatéki eljárásban elôterjesztett, de az örökösök által el nem ismert tulajdoni igény tekintetében a közjegyzônek a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 64. § (2) bekezdése alapján megfelelô határidô tűzésével lehetôséget kell biztosítania arra, hogy az élettárs igénye érvényesítését per útján megkísérelje, és ennek eredményessége esetén tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztethesse (BH1989. 19., BH1980. 389.).
A gyakorlatban rendszeresen elôfordul, hogy a bizonyítottan élettársi kapcsolatban élôk az együttélés ideje alatt az egyik élettárs kizárólagos tulajdonában álló ingatlanon jelentôs értéknövekményt eredményezô beruházást végeznek (például a meglévô felépítmény alapterületének bôvítésével új lakószobát alakítanak ki, vagy a telken a felépítmény létesítését megkezdik, de nem fejezik be). Ilyen esetekben kérdésként merülhet fel, hogy az építkezésben részt vett, de nem tulajdonos élettárs javára a beruházást hogyan kell elszámolni. Az ilyen jogviták eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy a törvény alapján az együttélés ideje alatt a közös gazdálkodás eredményeként elôállott vagyonszaporulaton az élettársak javára osztatlan közös tulajdon keletkezik. Ezért az építkezésben részt vett élettársat a közös vagyonból tartós jelleggel létrehozott új értékre közreműködése arányában nem megtérítési, hanem tulajdoni igény illeti meg. Ebbôl következik, hogy erre irányuló kereseti kérelem elôterjesztése esetén az építkezésben részt vett élettárs tulajdonszerzését akkor is meg kell állapítania, ha a Ptk. 137-139. §-aiban szabályozott ráépítés szerinti tulajdonszerzés feltételei az építkezés befejezésének hiányában nem valósultak meg. Az élettársak törvényben szabályozott és speciális tulajdonszerzésének jogcíme az élettársi vagyonközösség [hasonlóan önálló tulajdonszerzési jogcím a Csjt. 27. § (1) bekezdése szerinti házastársi vagyonközösség].
 
A törvény az élettársak közös szerzése mellett vélelmet állít fel. E vélelem szerint az élettársi kapcsolat fennállása alatt szerzett, illetôleg az együttélés megszűnésének idôpontjában meglévô vagyonszaporulatot a felek közös tulajdonának kell tekinteni, feltéve, hogy az nem tartozik valamelyik élettárs különvagyonába. Ilyen vagyonnak minôsül - a Csjt. 28. § (1) bekezdésének analóg alkalmazásával - az életközösség elôtt már megvolt vagy az együttélés alatt örökölt, ajándékba kapott, illetôleg ennek értékén szerzett vagyontárgy, valamint a személyes használatra szolgáló és a szokásos mértéket, mennyiséget el nem érô ingóság. A különvagyon bizonyításának terhe - a törvényi vélelem megdöntése - az arra hivatkozó élettársra hárul, mert a közös szerzés vélelmével szemben az ô érdekében áll, hogy a bíróság az általa hivatkozott tényt valónak fogadja el [Pp. 164. § (1)].
Egyre gyakoribb, hogy a házasságkötést rövidebb-hosszabb ideig tartó élettársi kapcsolat elôzi meg. A töretlen bírói gyakorlat szerint a házastársi életközösség megszakadását követôen, a közös vagyon megosztásánál az együttélés teljes idôszakára a házastársi közös vagyonra irányadó Csjt. szabályokat kell alkalmazni. Vagyonjogi vonatkozásban tehát a házasságot megelôzô életközösség a házassági vagyonközösséggel egységbe olvad. Ezért a házassági életközösség megszűnésekor a házasság vagyonjogi hatásait az életközösség tényleges kezdetének idôpontjától kell számítani (hatályon kívül helyezett 10. számú Irányelv 3. pontja). Ha azonban a volt házastársak a házasság felbontását követôen élettársi kapcsolatot létesítenek, ennek fennállása alatt keletkezett vagyonszaporulat elszámolására már az élettársak vagyonszerzésére irányadó Ptk. szabályt kell alkalmazni (BH1993. 502.).
Az élettársak által megszerezhetô tulajdoni hányad mértéke a szerzésben való közreműködés arányától függ. Az ezt befolyásoló tényezôket a bíróságnak kellôen tisztázni kell (BH1980. 245.). A mérték meghatározásánál nem csak az élettársi együttélés teljes idôszaka alatt elért jövedelmeket kell feltárni és egybevetni, de értékelni kell az élettársak által kifejtett egyéb tevékenységeket, így a háztartásban végzett munkát, a közös gyermekek gondozását, nevelését is (BH1981. 189.). Az élettársak között fennálló érzelmi és gazdasági közösségbôl következik, hogy a felektôl elvárható az egymásról való gondoskodás. Adott esetben azonban az egyik élettárs által kifejtett és az elvárható mértéket meghaladó betegápolási tevékenység értékelhetô a szerzési arány megállapításánál. Viszont nem vehetôk figyelembe a szerzésben való közreműködésként a gyermekekre fordítandó célkötelmi juttatások, így az árvaellátás, a gyermektartásdíj, a családi pótlék (BH1996. 258.). Általában hozzájárulásként kell elszámolni az azzal rendelkezô élettárs javára a különvagyon hasznát is. Az élettársak vagyoni viszonyainál ugyanis nem alkalmazható az a speciális családjogi rendelkezés, mely szerint az egyik házastárs különvagyonának haszna a házastársak közös vagyona [Csjt. 27. § (1)]. Ha azonban annak keletkezésében a másik élettárs hozzájárulása megállapítható, a haszon a közreműködés arányában az élettársi közös vagyon részévé válik (BH1980. 245.). A szerzési arány a teljes élettársi együttélés idejére csak egységesen állapítható meg, ezért a bíróság egy-egy vagyontárgy megszerzésében való közreműködés mértékét külön nem vizsgálhatja.
A bíróságnak az élettársak közös gazdálkodásából eredô kölcsönös vagyoni igényeinek egységes és végleges rendezésénél arra kell törekednie, hogy az igazság és a méltányosság elve érvényesüljön (BH1997. 24.; BH1984. 225.). Ezért nem mellôzhetô a vagyonmérleg felállítása. Ennek tartalmaznia kell az életközösség kezdetekor már megvolt és megszakadásának idôpontjában meglévô vagyontárgyak, vagyonszaporulat, valamint az élettársak vagyoni jogainak és kötelezettségeinek felsorolását, és annak egyenlegét. A jogi szabályozás az élettársra élettársával szemben tartási kötelezettséget nem ír elô. Ettôl függetlenül az életközösség megszakadását követôen megtérítési igény tartás címén alappal nem követelhetô. Az élettársak között fennálló érzelmi és gazdasági közösség, az együvé tartozás adott esetben az egyik élettárs szükség szerinti ellátását is magában foglalja. Annak azonban nincs akadálya, hogy a felek egymással érvényes tartási, életjáradéki vagy öröklési szerzôdést kössenek (BH1990. 157.).
 
A bíróságnak a közös vagyont a szerzésben való közreműködés arányában elsôdlegesen természetben kell megosztania. A közös vagyon megosztásának eredményeként megítélt értékkiegyenlítés a jogerôs bírói ítélettel válik esedékessé, ezért az ellenérték után kamat nem jár. Az értékkiegyenlítésre jogosult fél késedelmi kamatigénye csak a jogerôs ítéletben megállapított teljesítési határidô lejárta után nyílik meg, feltéve, hogy a fizetésre kötelezett fél nem teljesít (BH1992. 394.).
A (2) bekezdés rendelkezése értelmében a közös háztartásban élô más hozzátartozók közötti közös gazdálkodás eredményeként elôállott vagyonszaporulat megszerzésére és az elszámolás módjára az élettársakra irányadó szabályokat kell alkalmazni. A kialakult bírói gyakorlat szerint a közös szerzés csak akkor állapítható meg, ha a hozzátartozók a közös cél elérése érdekében járnak el, és egyetértenek abban, hogy a közös gazdasági tevékenység eredményeként szerzett vagyon közös legyen. Nem alkalmazható azonban a (2) bekezdés rendelkezése, ha az egy lakásban élô hozzátartozók tevékenysége kizárólag egymás támogatására és kölcsönös szívességi szolgáltatások teljesítésére korlátozódik (BH1986. 62.; BH1998. 83.). A közös háztartásban élô hozzátartozók közötti közös gazdálkodás egyik formája lehet a családi együttélés mellett megvalósuló, a közös szerzésre irányuló teljes gazdasági közösség (például családi vállalkozásban működtetett farmergazdaság). A bírói gyakorlat alapján azonban a közös háztartásban élôk vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályok azokban az esetben is alkalmazhatók, ha a hozzátartozók együttes szerzést célzó közös gazdasági együttműködése meghatározott vagyonszerzésre (például ingatlan) korlátozódik (BH1991. 347.). Megjegyzendô, hogy élettársak között a korlátozott vagyonközösség megállapítására nincs lehetôség (BH1994. 252.).
 


attika

lewho # 2006.05.10. 07:30

Helló!

Élettársi kapcsolat vagy annak hiányának megállapítását célzó tanúmeghallgatásra kiket idéznétek, kik legyenek a tanúk és miket kérdeznétek tőlük?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.10. 08:38

Pl. a közös lakás szomszédai. Rokonok, barátok, ismerősök, akiket az élettársak a közös lakásban vendégül láttak. Eladó egy olyan boltból, ahova rendszeresen jártak együtt, és mindig közösen fizettek; etc.

A dolog erősen függ attól, hogy pontosan mit kell bizonyítani. Úgy egyáltalán az élettársi kapcsolatot; egy bizonyos időpontban a fennálltát vagy a pontos időtartamát.

lewho # 2006.05.10. 08:45

mindkettőt. fennálltát és azt, h mióta.
a gazdasági közösséget tudom bizonyítani.
az érzelmi közösség vonatkozásában mik a "jó" kérdések?:)

lewho # 2006.05.10. 11:10

ötletek? ugye önmagában a szexuális kapcsolat nem elegendő az érzelmi közösség megállapításához (megtörtént, h az illető úgy nyilatkozott, hogy "nem éltünk egysüt, csak dugtunk":)

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.10. 12:35

Aranyos.
Mindamellett nincs jelentősége. Szvsz a bíróság az együttélés tényét magát fogadja el olyannak, amelyből az érzelmi közösség következik. (Lásd még bizonyítás nélküli tényállsámegállapítás) Bizonyítsa az, aki az ellenkezőjét állítja!

lewho # 2006.05.10. 14:25

.....
a Pp. nem kívánja meg a bizonyítás nélküli ténymegállapításához, hogy az ellenfél beismerje, v mindketten ua-t mondják, illetve az egyik a másik előadása után hallgasson? az együttélés (az mi egyébként, közös lakás?)tényéből még szvsz nem következik h élettársak is pl: mert bérlőtársak:)

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.10. 16:14

A köztudomású tények sem szorulnak bizonyításra. Szvsz ilyen köztudomású tény, hogy két egymással szexuális kapcsolatban álló, közös háztartásban élő személy között az érzelmi közösség is fennáll.

Nem ismerem a vonatkozó bírói gyakorlatot, de valami azt súgja nekem, hogy nem kezelik az "érzelmi közösséget" olyanként, mint amit bizonyítani kellene az élettársi viszony fennállásának megállapításához.

angyals # 2010.08.13. 12:50

Élettársi viszonyban élek 1984 óta,két gyermekünk született,21,és 12 évesek.kapcsolatunk véglegesen megromlott 5 éve,a lakás amiben lakunk a fiam nevén van,mi haszon élvezők vagyunk, az életünk úgy zajlott, hogy az élettársam vette az élelmet én fizettem a rezsit.Nem volt közös számlánk soha .1992 -ben a szülei lakását részletre megvásárolta az önkormányzattól az ö és a testvére nevére,aki két évvel ezelőtt meghalt.A részleteket egy darabig én fizettem ( a csekken az én aláírásom van).Ez közös tulajdonnak számít-e?Mivel együttélésünk alatt lett megvéve? Illetve A csekkek az ö nevén vannak,(gáz , villany) amit az elmúlt három hónapig én fizettem,együttélésünk óta de azt mondtam,mivel se nem főz rám,se nem mos,rendetlenség van, nem takarít, csak mikor veszekszem vele-szóval azt mondtam nem fizetem.Mit tud ellenem tenni? teljesen megszüntettem az anyagi részemet a kapcsolatban,a gyerekkel szemben is,akivel zsarolni próbál,érzelmileg,illetve próbálja a gyereket minél többet maga mellett tartani,hogy hozzáragaszkodjon.folyamatosan engem szid a gyerek előtt,hogy nem adok pénzt semmire.

Ezzel a helyzettel kapcsolatbab kérnék tanácsot.

Előre is köszönettel:Sándor

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.14. 17:04

Igen.

Impossible # 2010.08.14. 20:52

"Nem ismerem a vonatkozó bírói gyakorlatot, de valami azt súgja nekem, hogy nem kezelik az „érzelmi közösséget“ olyanként, mint amit bizonyítani kellene az élettársi viszony fennállásának megállapításához."

Főleg, mert nem is lehetne bizonyítani. :D (Bocs.) :D

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.15. 08:30

Hé, az egy négy évvel ezelőtti poszt volt. Ma már ismerem, és ami akkor súgott, jót súgott.

tiszalany # 2010.10.05. 05:32

Tisztelt Fórumozok!

Ki tudná nekem megírni, hogy ki az élettárs? Lehet-e valaki élettárs, ha közben nős?
A kis rövid történet. A testvéremnek, volt egy barátnője 1990 től, akivel segítették egymást.
1995.októberben vált el a testvérem, 2000. megismerkedett egy hölggyel akivel érzelmi kötödés volt, 2004ben össze is költöztek. Azóta is együtt élnek. Mos a régi barátnő élettársi vagyonközösség megosztását kérte a bíróságtól szerinte 1990- 2009 ig élettársak voltak. Szerintem teljesen a vagyonára jön, annál is inkább mert a testvérem vagyona 70% át követeli. De több bíróságon kijelentette, nem voltak közös kasszán. Nem laktak egy helyen. Olyan tanukat idéztetett be, akik az ő ismerősei, és néha látták a testvéremnél, de hogy mi volt köztük, azt csak az ő elmondásából tudják. Szeretném tudni, mit ír a törvény. Megítélheti a Bíróság a 19 évet? És a testvérem vagyonának 70 % át?

nandy # 2010.10.05. 07:17

A testvéred idéztesse be tanúként a mostani élettársát, szomszédokat, barátokat, akik igazolják, hogy mióta lakik a jelenlegi hölgynél.
Ja, és jó lenne ügyvédet fogadni.:)

lewho # 2010.10.05. 07:29

BH2004. 504
Ha a felek egyike házastársi élet- és vagyonközösségben él, annak a ténye az élettársi vagyonközösség fennállásának a lehetőségét kizárja - Ilyen esetben a kereseti kérelemhez kötöttség nem zárja ki egyes vagyontárgyakra, illetve követelésekre nézve a felek közti, más jogcímen alapuló elszámolást (1959. évi IV. törvény 578/G. §, 685/A. §; 1952. évi IV. törvény 27. §).

Önmagáért beszél.

biga75 # 2011.01.05. 16:11

Nem tudom mitévő legyek ezért kérek segítséget.Arról lenne szó,hogy én élettársi viszonyba voltam ami 2005-ben megszakadt.
Közösen lett csinálva egy ingatlan felújítása ami csak az élettársam nevén volt. Mára már elég jelentős összeget ér.
Elég régóta pereskedünk miközben 2008-ban ő eladta amiről én mit sem tudtam és a pénzből se kaptam semmit!!
Ilyenkor mit tudok tenni vmint kérhetem -e a tulajdoni részemet?
Másrészt az elszámolásnál az ingatlan értékére vonatkozólag az aktuális vagy a 2005-ös értéket kell a bíróságnak figyelembe vennie?

Előre is köszönöm!

biga75 # 2011.01.05. 16:22

megint én vagyok az előzőből kimaradt hogy van egy másik ingatlan amin hitel van az meg csak az én nevemen van, a hitelt is csak én fizetem. A volt élettársam nem fizeti csak abból az ingatlanból is követeli még a felét! A bíróságnak hogyan kéne elszámolni a hitelt ami 2030-ig szól? Kérhetem-e azt azt az összeget amit már kifizettem 2005-től kamatokkal együtt?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.01.05. 16:38

Az arányos részét. Az eladott ingatlan után pedig az eladási ára arányos részét. Már ha valóban közös szerzemények ezek az ingatlanok.

Azt eléggé furcsállom, hogy elég rég óta pereskedtek, és csak most gondolkozol azon, mit követelhetsz. Akkor mi iránt folyik a per?

Micamaci # 2011.07.26. 18:49

Fiam 9 éve élettársi viszonyban él, most vettek hitelből lakást, közösen fizetve.
Egy nagyobb összeget, 3 millió Ft-t (segítségként) szeretnénk a fiamnak, -csak a fiam nevére- adni.

Mi az érvényes jogszabály? Kell-e adóznia és mennyit?
Célszerű ugye írásba foglalni, ügyvédi jegyzéssel?
Ha netalán szétválnak, akkor ez igazoltan a fiam pénze marad.?
Köszönöm előre is

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.26. 20:22

Nem jövedelem, nem adóköteles. Ha banki átutalással kapja, akkor illetékmentes is, de a közleményben legyen ott, hogy ajándék, és be is kell jelenteni a hatóságnak.
Eléggé fölösleges a külön szerződés megkötése, az ellenjegyzés végképp az.

Az ajándék különvagyon, csak ez, ugye, pénz. Ha elköltik, el van költve. Úgy nem lehet elszámolni a viszony esetleges megszűnésekor, hogy "valamikor kaptam 3 milliót, kérek ennek megfelelő értéket a közösből kiadni, mint különvagyont". Persze, a szerzés arányait módosítja, mint a fiatok hozzájárulása.

(Meg lehetett volna oldani, az adásvételi szerződést kellett volna célszerűen megfogalmazni. Esetleg még most is lehetne egy vagyonjogi szerződést kötni. Csak nem nagyon hiszem, hogy a fiatok szívesen előhozakodna az ötlettel.)

Micamaci # 2011.07.31. 16:07

Nagyon köszönöm a választ.

  1. Légy kedves pontosítani, hogy melyik hatóságnak kell bejelenteni az ajándékot.?
  2. A fiamnak be kell írnia ezt az ajándékot, ha vagyon bevallást készít?
  3. Jövőre a személyi jövedelem bevallásnál nem kell feltünteni, ugye?

köszönettel

ObudaFan # 2011.07.31. 16:10
  1. Az adóhatóságnak. (Egyenesági rokonok között most már a nem átutalással adott pénzajándék is illetékmentes. De célszerű átutalni, már csak azért is, mert később ha esetleg bizonyítani kell a különvagyont, akkor ez nem lesz gond.)
  2. Milyen vagyonbevallást kell elkészítenie.
  3. Nem kell.