Betegjog? Vagy talán túl drága?

Fórum → segítségkérés
régebbi elöl     új hozzászólás

SolnesM # 2020.07.04. 20:16

rigoz !
Hű de hosszú lettél.

Mi a panaszod ?

rigoz # 2020.07.04. 16:33
  • bíróságtól kérheti a jogsértéstől eltiltás, illetve az elégtétel adására (rendszerint sajnálkozás kifejezése magánlevélben) kötelezés jogkövetkezményének alkalmazását is, illetve sérelemdíj fizetésére kötelezését a jogsértőnek.

A valamely jogi személy, avagy jogi személyiséggel nem rendelkező nem természetes személy, cég stb. nevében eljáró személy által elkövetett jogsértés esetén a személyiségi jogok megsértése és a kártérítés iránti igényt az alkalmazóval szemben lehet érvényesíteni.

rigoz # 2020.07.04. 16:31

Amennyiben a páciensnek kifogása van az ellátása minőségét illetően vagy éppen , az allábi módokon élhet emiatt panasszal:

  1. írásban panasszal fordulhat az intézmény vezetjéhez, illetőleg a fenntartóhoz, mely(ek) a panasz érkezésétől számított 30 napon belül kötelesek arra válaszolni (javasolt a panasz tértivevényes levélben való megküldése).
  2. A beteg a panasztétel jogát az Emberi Erőforrások Minisztériuma Integrált Jogvédelmi Szolgálata útjánt is érvényesíheti, mely részéről kérésére a területileg illetékes

A betejogi képviselőt a panasz megtételére és a beteg nevében való fellépésre a páciensnek az erre rendszeresített nyomtatványon ehhez meg kell hatalmaznia.

  1. A beteg panasszal fordulhat a területileg illetékes, járási kormányhivatal Népegészségügyi Osztályához, illetve az illetékes megyei kormányhivatal Népegészésügyi Főosztályához. A kormányhivatal a panaszt - amennyiben az a feladatkörébe tartozik - fő szabály szerint 30 napon belül kivizsgálja és annak eredményéről a bejelentőt tájékoztatja.
  2. A beteg személyiségi jogait (idetartozik az egészséghez való jog is) ért sérelem esetén kérheti a jogsértés bíróság általi megállapítását, továbáb a bíróságtól kérheti

A személyiségi jogok megsértése miatti polgári jogi igény elbírálása törvényszéki hatáskörbe tartozik. Polgári peres eljárásokban a törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező, a keresetlevelet is jogi képviselő útján kell benyújtani. A törvényszék a nem jogi képviselő útján előterjesztett keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül - visszautasítja. A kizárólag sérelemdíj megfizetésére és/vagy kártérítésre irányuló kereset elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik azonban, mely előtti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. A járásbíróság előtti eljárásban a jogi képviselő nélkül eljáró fél - fő szabály szerint, de jelenleg hatályos kivételszabály alapján folyó év végéig nem kötelező a rendszeresített nyomtatvány használata - a keresetlevelet és a kersetet tartalmazó iratot az erre rendszeresített formanyomtatvány használatával köteles előterjeszteni. A papír alapon kapcsolatot tartó félnek keresetét eggyel több példányban kell benyújtania, mint ahány peres fél van és azokat - amennyiben nem teljes terjedelmében saját kezűleg írta és írta alá, az okiratban e tényt elismerve - két okirati tanú által ellenjegyzetten aláírva szükséges benyújtania. A perre főszabály szerint az alperes székhelye szerint illetékes bíróság illetékes.

A 3.000.000Ft-ot el nem érő összegű, kizárólag pénz megfiezetésére kötelezés iránti követelés bíróság előtt közvetlenül nem érvényesíthető, azt fizetési meghagyásos eljárásban lehet bármely közjegyző előtt érvényesíteni.

A fizetési meghagyásos eljárást megindító kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet papír alapon vagy a megfelelő technikai feltételekkel rendelkező kérelmező részéről a MOKK elektronius rendszerében előterjeszteni.

*

Az alapvető jogokat ért, közszolgáltatással összefüggő sérelem tekintetében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálati jogosultsággal rendelkezik.

Azon állítása szerint jogsérelmet szenvedett fél, aki a közszolgáltatással összefüggő sérelem kapcsán panaszát már előterjesztette és arra nem kapott választ határidőben vagy választ kapott, de azzal nem elégedett, kérheti, hogy az ügyben az alapvető jogok biztosa vizsgálatot folytasson le.

Az alapvető jogok biztosa jogkövetkezménnyel járó intézkedést ugyan nem tehet, visszáságot kiváltó jelentései ugyanakkor általában a jogintézmény tekintéjére tekintettel mégis általában valamilyen intézkedés kiváltására követetten általában alkalmasak.

Az alapvető jogok biztosa részére írt panasz megküldhető a panasz@ajbh.hu e-mail címen vagy az ajbh.hu honlapon az erre rendszeresített űrlapon.

*

A fentieken túl a Btk. 306. § b) pontja értelmében az a közfeladatot ellátó személy, aki a célból, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy hátrányt okozzon, közfeladatából adódó kötelezettségét megszegi - az a) pont szerint továbbá aki hatáskörét, feladatkörét túllépi, a c) pont szerint továbbá aki közfeladati helyzetével egyébként visszaél - bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés miatt büntethető.

A Btk. 459. § szerint e törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személynek minősül az orvosi ellátást végző személy is.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 376. § (1) bek.-e szerint közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.

Amennyiben úgy érzi, hogy az ellátás módja vagy az el nem látás ténye közvádra üldözendő bűncselekményt valósított meg, az elkövetés helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságon - a megvalósult tények előadásával -

A 100/2018. Korm. rend. 124. § alapján büntetőfeljelentésnek azon előadás minősül, melyben

  • a rendőrséghez, ügyészséghez, hatósághoz, annak tagjához vagy más hivatalos személyhez címzett jognyilatkozattal büntetőeljárás lefolytatását, valakik felelősségre vonását kérik
  • a tényállás bűncselekmény elkövetésére utaló adatot tartalmaz

Fontos azonban tudni, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádolni bűncselekmény (Btk. 268. §), ahogy az is, hogy a hatóság felé tartalmilag valótlan, a hatóság intézkedését igénylő előadát tegyen a hatóság felé (hatóság félrevezetése - Btk. 271. §).

Feljelentést célszerű ismeretlen tettes ellen tenni.

A feljelentés attól még ismeretlen tettes ellen tettnek minősül, hogy a tényállásban megjelöli, hogy egy adott cselekményt ki követett el (avagy, ha mulasztás történt, ki és mennyiben mulasztott).

matthiasi # 2020.07.03. 16:39

De hiszen elláttak !

Lacko9 # 2020.07.02. 16:56

Üdv
Egy érzékeny témában szeretnék információmorzsához jutni.

3 hete ismeretlen eredetű rosszullétem volt (tarkótáji fejfájás, szédülés, remegés). 2 hétre táppénzre vágott, ami kiegészült időszakos 37-37.1 fokos testhővel, vérvételből nem derült ki semmi érdemleges. Mivel a háziorvosom szerint stresszgondjaim lehettek (feltételes módban) és/vagy egy “banális fertőzésem” lehetett, 140/90/120 vérnyomásra kezdett kezelni, Írt fel vérnyomáscsökkentőt...
Magánúton elmentem kardiológushoz, mellkas CT-re (a szívem makk egészséges, illetve ami CT-n látható minden más is, majd belgyógyászhoz, utóbbi megállapította, hogy szomatikus vagyok (hogy ne lennék amikor tippelgetnek, mint a lottón, akkor 2.5 hete).
Jelentkezett mellé nyelési diszkomfort és állandó elülső nyaki fájdalom pajzsporc mellett,, valamint állandó rossz közérzet, dekoncentráltság.
Szájsebész ránézett a számra, mivel nem látott szájüregi elváltozást erősen javasolta a fül-orr-gégészet meglátogatását.
Gondoltam háziorvost váltok, mert egyrészt közelebbi ellátást kapok, másrészt ez így nem állapot, a körzeti házidoki megnézte a leleteimet, majd pedig az ajtóba állított távolságtartás címszóval és annyit mondott, hogy forduljak pszichoterapeutához, a belgyógyász is megmondta. A szájsebész javaslatát figyelembe se vette.
Igen, értem én, hogy költségcsökkentés, meg a pszichiátriai rendelés szinte ingyen van, egyszerűen letudható, de...
Azóta is tart ez az állapot és nem vagyok milliomos, hogy magánorvosokhoz szaladgáljak.
Mit tudok tenni annak érdekében, hogy a 8 évnyi aktív (nem kis jövedelemből származó) TB fizetése után normális ellátást és diagnózist kapjak?

Köszönöm