Köszi a javítást, valóban eltévesztettem, így helyes.
közúti koccanás
T. drbjozsef!
A baleset vonatkozásában egyetértek az álláspontjával, az alábbiak tekintetében viszont nem mindenben.
„Csakhogy, azt is érdemes tudni, hogy az akadályozás-zavarás-veszélyeztetés hármas fogalom egymásra épül : ha tilos az akadályozás, akkor automatikusan tilos a másik kettő is.
Ha tilos zavarni, az meg azt jelenti, hogy tilos veszélyeztetni is, de nem tilos akadályozni (például az alsóbbrendű útról a kereszteződésben továbbhaladásra várni : a később (!!!) érkező elsőbbséggel bírót itt akadályozhatja). A veszélyeztetés meg értelemszerű.”
A hármasfogat sorrendje: zavarás-akadályozás-veszélyeztetés.
A zavarás a legerősebb tilalom a KRESZ-ben, hiszen már az sem megengedett, amivel a másiknak kényelmetlenséget okozok.
Azaz ahol tilos a zavarás, ott nem megengedett az akadályozás és a veszélyeztetés sem.
Ahol tilos az akadályozás, ott megengedett a zavarás, de a veszélyeztetés nem.
A veszélyeztetés értelemszerűen mindig tiltott.
gerbera317
„aztán ha baj történik, akkor rögtön elméleti jogászként a jogait hangoztatja”
Egyetértek! Ez kb. hasonló szitu, mikor valaki azt kérdezi, hogy hivatkozhat-e arra, nem ő vezetett, hanem az egyik rokona és ezért nem kíván vallomást tenni. Őszinte leszek, én ezt special simán kivenném a törvényből, mert rengeteg hazug visszaélésre-kibúvóra ad lehetőséget. Ha valaki szabályt sért, akkor vállalja is érte a felelősséget.
Ez tipikusan az a közlekedési helyzet, amikor xarjankó hungaroringnek tekinti a parkolót, és akként is használja; aztán ha baj történik, akkor rögtön elméleti jogászként a jogait hangoztatja. Csakhogy a bíróság több, mint elméleti jogász, és jobban átlátja a helyzetet mint az elméleti jogászkodó sértett (vagy az annak a pártját fogók). A dolognak azonban van több tanulsága is.
Mindenekelőtt vegyük észre, hogy a KRESZ 24. § nem ismeri az úttestre hátramenetben történő ráhajtást, holott ez egy parkolóban gyakori, egy bevásárlóhely parkolójában pedig egyenesen evidens.
A hátramenetről szóló 33. szakasz szintén nem vesz tudomást a várakozóhelyről történő kitolatásról. Ebből egyébként akár arra is következtethetünk, hogy nemcsak a franciáknál tilos orral előre beállni a várakozóhelyre, hanem nálunk is. Rendes ember nem is áll be úgy, azonban a bevásárlóhelyek parkolójában szükséges így állni, mivel a bokorból eléggé nehéz a csomagtartóba bepakolni. Ugyebár.
Azonban a bíróság - szerencsére - nemcsak az írott szabályokat veszi figyelembe, hanem a kölcsönös bizalom elvét, és az érintettek jó/rosszhiszeműségét is. Persze, nem hátrány, ha egy ilyen vita eldöntéséhez képi bizonyíték és/vagy normális tanúvallomás(ok) is rendelkezésre állnak.
VAV ismerőse pedig vonja le a tanulságot: 1) csak ökör vályúhoz áll be szemből, 2) és ha mégis, akkor sokkal körültekintőbben kell a vályútól kitolatni.
„Igaza van szomorúnak.
Amit idézett, az a kreszből van. 33.§(1).”
Pont!
Tökmindegy mit mond a kérdező. Tolatott - innentől a többi indifferens.
Ha tudja bizonyítani, hogy egy focipályányi hely volt mögötte, amikor gyökketővel tolatott ki, és szánt szándékkal, direkt beleszállt a hátuljába a másik, akkor persze lehet esélye. Erre leginkább egy kamerafelvétel lehet jó, esetleg pár független tanú. Minden más esetben ez elbukta ezt (még akkor is, ha így történt).
Igaza van szomorúnak.
Amit idézett, az a kreszből van. 33.§(1).
Ott van előtte az is, hogy tolatni csak úgy lehet, hogy másokat ne akadályozzon, és ez után a kivétel, amiről szintén helyesen írta, hogy nem a kérdező esete.
Csakhogy, azt is érdemes tudni, hogy az akadályozás-zavarás-veszélyeztetés hármas fogalom egymásra épül : ha tilos az akadályozás, akkor automatikusan tilos a másik kettő is.
Ha tilos zavarni, az meg azt jelenti, hogy tilos veszélyeztetni is, de nem tilos akadályozni (például az alsóbbrendű útról a kereszteződésben továbbhaladásra várni : a később (!!!) érkező elsőbbséggel bírót itt akadályozhatja). A veszélyeztetés meg értelemszerű.
Egyszóval : semmilyen esetben nincs elsőbbsége tolatáskor.
Legyünk figyelemmel a 33.§(3)-ra is! Ha nem volt biztos a dolgában, aszerint kellett volna tennie. Ha nem így tett, akkor biztos volt, de akkor baleset esetén szükségképpen megszegte az (1) bekezdést.
V.A.V
Mielőtt az előbbi hozzászóló tökéletes félrevezetését komolyan vennéd, a kivastagított részeket vedd figyelembe az idézetben (ez az említett KRESZ paragrafus ugyebár)
„Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat - anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné - rövid ideig akadályozza.”
Ergo a várakozóhelyre beálló autós egyrészt forgalomban van, másrészt a beállással nem veszélyeztetheti a többi közlekedő gépjárművet. Másrészt te nem a forgalomban voltál még, csak készültél becsatlakozni a várakozóhelyről kiállással, azaz ennek épp az ellenkezőjéről szól a paragrafus, így rád nem vonatkozik. Ez sajnos egyértelműen a te sarad.
V.A.V
„Ilyenkor ki a hibás?”
Egyáltalán nem kérdés. Aki tolatott a parkolóból, az még épp nem volt forgalomban. Ellentétben viszont aki mögötte elhaladt, az már igen. Egyértelműen neki volt elsőbbsége az adott esetben és a parkolóból kitolató gépjármű vezetője hibázott, ergo a felelősség is kizárólag az övé.
Ez nem kérdéses.
Kresz, 33.§.
Üdvözlöm.Az egyik ismerősömnek volt egy kisebb koccanása.Az ismerősőm legyen X,a másik fél Y.Szóval X tolatott ki a parkolóból szétnézett nem látott semmi járművet jönni.Ekkor megjelent Y és nem várta meg hogy kitolasson X hanem el akart menni mögötte még lejjebb is húzódott mert látta a tolatási szándékát és összekoccantak.Csak egy kis festék lemarás lett a vége.Ilyenkor ki a hibás?Nem történt nagy baj ezért nem vonták be a biztosítót.Válaszát előre is köszönöm.
T. helyszínelő!
Köszönöm a válaszát. Igen, "B" a családtag.
Igazából nekem homályos a dolog, mert "A" így valamiért kijátszotta azt, hogy ne biztosítós hanem rendőrségi ügy legyen belőle. Tehát a biztosító helyett "B" fizet,ráadásul lassabban is. Miért jó ez "A"-nak? A kötelezőt pont erre találták ki! Bejelentést viszont"B" nem tudott tenni adatok nélkül.
Bocs , az előzőhöz:
A Te rokonod a "B" vezető, fogadjunk egy csomag zizi-ben.
Nem az a jó ügy ami vádemelési javaslattal van befejezve, hanem az, amelyiknek érdembeli befejezése van!
T. Medri !
Ebben az esetben tipikus követési távolság be nem tartásáról van szó. KRESZ.27. szakasz 1. bek.
Abban az esetben ha a helyszínt mindkét fél elhagyta, akkor a sértett fél bemehet a területileg illetékes rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályára és ott a balesethelyszínelőnél bejelentést, feljelentést tehet, elmondva a történteket. Ugyebár ez nem más mint a kártérítési igény elindítása ismeretlen elkövető ellen ( ebben az esetben szabálysértésől beszélünk ) A rendőr bácsi meghallgatja mind két felet, kimegy a helyszínre és utólagos fényképfelvételeket készít, természetesen a járművekről is. Ha már megjavított járműről van szó akkor a javító műhelyben kezdt kutakodni a törött elemek kijavítása iránt. Miután összeállt a baleseti anyag, akkor a vétkes felet, jelen esetben a "B" járművetetőt feljelenti az említett szabálysértés miatt , azután a szabálysértési hatóság szabja ki a bírságot. Amíg ezt leírtam az is sok ídőbe telett, akkor ne is gondolt a rendőrségi eljárásra, mert az legalább 3-4 hónap. Egyébként nem mindug a hátulról jövő autós a felelős, ha jól tudom akkor a törököknél van olyan szemlélet, hogy amelyik autónak az eleje van összetörve az a hibás.
Ha további kérdésed van akkor:
WWW.baleset.honlapom.com
Nem az a jó ügy ami vádemelési javaslattal van befejezve, hanem az, amelyiknek érdembeli befejezése van!
Tisztelt Fórumozók!
Tanácsra és szakértelemre van szükségem.
Egy hónappal ezelőtt történt egy baleset egy családtagommal, a részleteket nem teljességében ismerem, nem voltam ott.
A baleset esős időben történt, a lámpa sárgára váltása során "A" autó hirtelen lefékezett (már a zebrán), a mögötte közlekedő "B" autó sofőrje nem tudott megállni, belecsúszott az előtte lévőbe. A helyszínen "B" sofőr ki akarta tölteni a bejelentő lapot, "A" sofőr viszont sietésre hivatkozva le akarta rázni, mondván intézze mindenki a sajátját. "B" sofőr adott neki egy céges névjegyet, hogy elérhető legyen, de az nem hagyott elérhetőséget. Ezután most egy hónap hallgatás után, miután "B" megjavította az autót önköltségen megjelent "A", leírta a kocsi rendszámát és ügyvéddel fenyegetőzik. Kérdésem:
Mit tehet "A" amivel árthat "B"-nek?
Mire hivatkozhat?
A balesetben egyértelműen mindig a hátsó autó a felelős?
Köszönöm előre is!
Medri