állandó / ideiglenes lakcím

wers

... és akkor mi van, ha netán SZAR a nyilvántartó program?!

NEM !!!! a program dönt a jogszerűségről.

HA ilyen hibát észlel a bürokrata, akkor
szól és idővel eljut a rendszergazdához,
hogy
hé, ide kell még egy (néhány) lehetőség a kiválasztó menübe.

Szóval, nehogy már a program csóválja a közigazgatást!!!!!
Mert az nagyon gáz ám.

Most az a feltételezés, hogy a programot az ezeregy éjszaka meséi alapján készítették.
Egyébként a nyomtatványt a települészszintű bejelentéshez is a főosztályvezető asszonyék fogalmazták (elsőre el b@lf.kodták)
"Nyilatkozom, hogy nem lakás céljára besorolt helyiségben lakom"

Ja. Hogy már megint keverjük a törvényt, meg a programot.
Amit bemásoltál, az a törvény. Az, hogy mit enged, meg mit nem a szoftver, az a hivatal baja, nekem akár az is elég, ha kiadják az igazolást, hogy megpróbáltam bejelentkezni, és miért nem csinálják meg. Aztán ha ebből károm származik, majd elintézem.

De ez így béna. A szoftver számít, nem a törvény? Hónapok, évek óta (1992-es a törvény, de gonodolom, előtte is volt a lakcímről) nem történik semmi? Abszurdisztán.

Szvsz a "cím jellege" rubrikába az "épület" szót is el kellene fogadnia a rencernek. (NEM "lakóépület"-et!)

„ hogy nincs taxatíve felsorolva minden lehetőség”

Engem nem zavar. Egyszerűen el kell olvasni, mi a cím jellege. És értelmezni. De azt sem kötelező, mert ha nem az van ott, hogy lakóépület, akkor nem engedi az ügyintézőt tovább. Akkor sem engedné, ha a mélyen tisztelt főosztályvezető asszony nyomkodná a gombokat. (hacsak azóta nem változtattak rajta)

De a magam részéről nevetségesnek tartom, ha a jegyző a törvény szerint pofán csaphatja saját magát.

Én is ezt akartam kérdezni.

Minden rendben?

Inkább arra kell figyelni, hogy ül-e nyuszi a fűben. Mert ha igen, óvatosan menjünk, és ne kiabáljunk, mert elijesztjük. Meg akkor se kiabáljunk, ha nincs baj.

(a pl. az "például"-t jelent, remélem nem az zavar, hogy nincs taxatíve felsorolva minden lehetőség)

Mit kell értelmezni az "e" ponton? Mit kell figyelni rajta?

nem árt ám több törvényt, rendelete stb. is hozzáolvasni, és együtt értelmezni (az e pontot figyeld)

Annyit még hozzá, a rendszer helyenként "hülyebiztos" azaz nem bírálható felül. Ha az e) külterület/zártkert, ameddig a programot át nem írják, még az Atyaistennek sem fog tudni oda lakcímet bejegyezni.

Címnyilvántartás
6. § (1) A jegyző a polgármesteri hivatalnál vezetett közterületjegyzék és az építésügyi hatósági nyilvántartás adatai alapján megállapítja az illetékességi területén lévő címeket, azokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

1. a település megnevezését (a fővárosban a kerület megjelölését is);
2. a postai irányítószámot;
3. a közterület nevét és jellegét (pl. út, utca, tér);
4. a ház számát (ennek hiányában a helyrajzi számot), ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetőleg megjelölését;
5. a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény).

(2) A címnyilvántartás tartalmazza a településrész nevét és a városi kerületet.

(3) A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. §-ának h) pontja], valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat (Ötv. 52-58. §) és az építésügyi hatóság határozata alapján végzi.

(4) A területváltozásról annak a települési önkormányzatnak a jegyzője értesíti - a területi szerv útján - az OSZH-t, ahova a változással érintett területet átcsatolták.

(5) Azonos településen - a fővárosban azonos kerületen - belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek.

7. § (1) A helyi címnyilvántartásból a jegyző a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokat és azok változását 5 munkanapon belül a területi szerv útján közli az OSZH-val, annak érdekében, hogy azokat a területi és a központi lakcímnyilvántartásban átvezessék.

(2) A területszervezési, településszervezési döntések előkészítéséhez a jegyző az OSZH egyedi rendelkezése alapján a területi szerv útján 5 munkanapon belül közli a kért adatokat.

„Másfelől a TÖRVÉNY egyértelmű, mindenféle állásfoglás nélkül is.”
könnyeim folynak

Egyfelől gáz, ha a magyar közigazgatás csúcsain IS ennyire hülyék ülnek...

Másfelől a TÖRVÉNY egyértelmű, mindenféle állásfoglás nélkül is.
Még akkor is, ha éppen nonolet értelmezte :-)

- -

A külterület-belterület témának a lakcím bejelentés témához SEMMI köze!

Csakhát a nem kicsit sötét ügyintézők fejében keveredik a dolog.

Az ügyintézők (és az ügyfelek se) tipikusan nem értik,
hogy
miben számít a külterület/belterület és miben nem.

Azt írtam, amit a régi kollégák írtak akkor, ez pár hete volt, tehát a BM főosztályvezetőjének állásfoglalásáról sem a KEKKH és ezzel a Kormányablakok sem tudtak. Direkt rákérdeztem, hátha időközben átvágták a gordiuszi csomót, de nem láttak változást.
Egyébként sok város zárkerti területeit minősítettek át épp ezét belterületté. Utána meg bánták, mint kutya, amelyik kilencet kölkedzett. Kiderült, hogy a város kötelező alapfeladatait elég nehéz teljesíteni. Konkrétan pl. szemetesautó nem tud megfordulni a több kilométeres szűk utca végén, úgy kell kitolatniuk. Nagy öröm :)

A lényeg, hogy láthatod,
korábban tévesen írtál dolgokat a témában...

KEKKH? Aki aláírta, nem ott dolgozik.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Lakcímtörvény) vonatkozó rendelkezése alapján a polgár lakóhelye:
„annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.” (Lakcímtörvény 5. § (2) bekezdés)

A törvény álláspontunk szerint tehát egyértelmű: ha valaki nem lakásban lakik és Magyarországon élő magyar állampolgár, az az ingatlan státuszától függetlenül bárhova be tudja jelenteni a lakcímét, ha egyébként a törvény többi feltételét teljesíti.

Azonban hiába oktattuk ki alaposan az ügyfeleinket a hatályos jogszabályi rendelkezésekről és készítettük fel őket a járási (kerületi) hivatal előtti ügyintézésre, több esetben – akár a közvetlen közreműködésünk mellett– sem sikerült az ügyfeleinknek a lakcímüket az általuk lakott helyiségbe – leginkább az ügyintézők tájékozatlansága!!!!!! miatt – bejelenteni.

Álláspontunk megerősítése érdekében így a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi (KEKKH) hivatalától kértünk állásfoglalást, mivel a KEKKH az a hatóság, amely működteti a polgárok lakcímének nyilvántartását, valamint az okmányirodai rendszert. A KEKKH állásfoglalásában megerősítette az eddigi gyakorlatunkat, tehát:

1. A Lakcímtörvény a lakcímbejelentés tekintetében nem vizsgálja a lakás jellegét, besorolását, lakhatásra alkalmasságát,
hanem
egyenértékűnek tekinti – más ágazati jogszabályokban meghatározott – lakásnak nem minősülő épületekkel, épületrészekkel, helyiségekkel, és biztosítja ott lakóhely létesítését.

Ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy be tudod jelenteni a lakcímedet az általad lakott présházba, sufniba, garázsba, üzlethelyiségbe, ha azt jogszerűen használod, függetlenül attól, hogy ezek az épületek jogilag nem minősülnek!!!!! lakásnak.

2. A lakcímbejelentési eljárás során a cím létezését nem az ingatlan-nyilvántartás, hanem a címnyilvántartás alapján ellenőrzik.
A jogszabály alapján a bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok – és ha az eset körülményei azt indokolják, helyszíni szemle – alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi.

Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel az címnyilvántartásban, de a polgár a lakcím természetbeni létezését hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést – a jegyző által annak központi címregiszterbe bejegyzésével – el kell fogadni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, ha te olyan helyen laksz, ami még nem szerepel a központi címnyilvántartásban – mert még soha nem jelentett be oda senki lakcímet –, akkor bizonyíthatod a jegyző előtt – a példánál maradva – a présház létezését, aminek eredményeképpen a lakcímbejelentést el kell fogadni.

Ha neked is problémád van a nem lakáscélú ingatlanba való lakcím bejelentéssel, akkor töltsd le innen a KEKKH állásfoglalását,

http://utcajogasz.hu/…2_2016_2.pdf

facsiga77

„Posta ugyanúgy hordja a leveleket a delikvensnek, a fiktiválásról a posta tudomást nem szerez. A fiktiválás során alakcím ugyanaz marad, lakcímkártya a delikvensnél ott marad....Elmondjátok, hogy mégis mire jó ez az egész?”

A fiktivált lakcímnek egy a lényege, hogy ha valaki úgy szeretné megtudni a lakcímedet - mert esetleg szeretne neked hivatalos levelet küldeni - hogy lekéri hozzá a lakcímnyilvántartásból, akkor máris megspórolt vele egy postai küldeményt, mert látni fogja egyből, hogy sok értelme nincs kiküldeni bármit is. De ahogy más is írta, az első hatósági ellenőrzésnél, amikor pl. használni szeretnéd, elbukod a lakcímkártyádat, mert el fogják kobozni.

A fiktivált lakcímes kártyát az illetékes hatóság elkobozza.
(rendőr, okmányiroda..)

Olyan ügyet intézni nem tudsz vele, aminél lekell kérni az adatait.
pl. céglapítás, módosítás

Vagyis esélyes, hogy előbb-utóbb megbukik vele.

Egyrészt gondolom senki sem akarja, hogy idegenek legyenek csak úgy bejelentve a lakásába.

Másrészt hiába nem keletkeztet jogot elvileg, ha a gyakorlatban egy csomó hivatal, meg a rendőr, meg ilyenek simán a lakcímkártya alapján képesek úgy eljárni, ahogy amúgy nem járhatnának el.

Vagy pl. ha el akarja adni, nem túl bizalomgerjesztő, hogy egy fél focicsapat be van jelentkezve az ingatlanba. Még ha jogot nem is keletkeztet.

Egy kérdés:

Valahogy nem igazán értem, hogy a fiktiválásnak mi értelme van.

Az állandó lakcím jogot nem keletkeztet, csak egy tényt állapít meg.

Posta ugyanúgy hordja a leveleket a delikvensnek, a fiktiválásról a posta tudomást nem szerez.

A fiktiválás során alakcím ugyanaz marad, lakcímkártya a delikvensnél ott marad.

Viszont kell két tanú, meg eljárás, meg levél jön és tsai.

Elmondjátok, hogy mégis mire jó ez az egész?

"na akkor mit lehet tenni?"

FIKTIVÁLNI

nonolet

„NE zavarjon, hogy megint nem az eszed használtad .
(úgy tűnik tényleg nem sok lehet)”

A tiednél biztos több van, mert én legalább veled ellentétben nem megyek át rendszeresen alpári sötét bunkó parasztba. ;-)

„A szövegben a külföldiekről!!!! van szó.
Mégpedig a hozzád hasonló bénább külföldiekről...
Akik épp beestek angliába, nincs ott múltjuk.”

Naná, hogy külföldiekről van szó, hiszen a "bennszülött" angolok nagyon jól tudják, hogyan és hol kell bejelenteni a lakcímüket, mert az minden téren fontos az életükben. Pl. bankszámla nyitása, ami egy-egy hivatalosan bejelentett munkahelyhez elengedhetetlen. ;-)

Szomorka... szomorka.

NE zavarjon, hogy megint nem az eszed használtad .
(úgy tűnik tényleg nem sok lehet)

A szövegben a külföldiekről!!!! van szó.
Mégpedig a hozzád hasonló bénább külföldiekről...

Akik épp beestek angliába, nincs ott múltjuk.

Persze a zöm, az értelmesebbje megoldja ezt is simán.
Tudod párszázezernek sikerült már.
Mert megvan módja!

- -

A nem frissen érkezett külföldinek meg ez nem gond:-)

ttiplike

A bérlőnek nem csak jogaik vannak, hanem kötelességeik is. Talán ezzel is foglalkozz, ne csak a tulajdonosokat szapuld örökké. Tuti a féltékenység beszél belőled, hogy te csak egy amatőr csóró kis lúzer maradtál és nincs kiadó lakásod. De hát tudod, elsősorban te tehetsz róla, hogy a rossz oldalára kerülsz mindig a "szerszámnak". ;-)

szomorka szomorka, a tulajdonosoknak nemcsak jogaik vannak ám, hanem kötelességeik is! Hogy állsz a jogszabály módosításával? Meg a lakáskiadással nagyon stabil anyagi háttér biztosításával és kezessel? Ezekkel kellene haladni, nem itt szomorkodni.