orvosi műhiba


Nercsi # 2018.03.27. 05:41

73Tünde, betegjogi képviselővel beszélj

73tünde # 2018.03.24. 16:04

Tisztelt Fórumozók.

Édesanyám 64 éves, súlyos COPD beteg, emiatt az elmúlt 1 hónapba 2x kellett lélegeztető gépre tenni.
A héten szerdán vették le róla ,aztán közölték vigyem haza ,mert nincs hely a kórházba,
de nem is ez a gondom ,hanem hogy a zárójelentésére azt írták többször már nem fogják géppel lélegeztetni, tekintettel a súlyos állapotára amiből nem várható javulás.
Ezentúl csak gyógyzseres kezelést csinálnak nála.
Ha az nem válik be közölte velem az orvos , miután kérdeztem tőle, hogy hagyják megfulladni? Azt mondta ,nem majd adnak neki morfiumot és majd átalszik!!!!!
Ez lehetséges?? Ilyen létezik?? Nem akarom elhinni.
Megjegyezném ,most a folyóson egyedül sétál, oxigén nélkül lélegzik és teljesen orientált.
Jó magam nővér vagyok, ebbe a kórházba! Tökéletes,ugye??Kérem aki jártas ilyen kórházi esetekben írja meg mit tehetek! .Köszönöm szépen

Nercsi # 2018.03.22. 16:39

Kedves Vadsuhanc! Köszönöm a gyors választ. A kórházi tartózkodás során készült leleteket, kórlapokat kikértük, a halotti epikrízissel, boncolásról készült jegyzőkönyvvel meg is kaptuk.
Üdvözlettel: Nercsi

Vadsuhanc # 2018.03.22. 16:26

Kedves Nercsi!

Pontosan nem emlékszem de az rémlik, hogy akkor van lehetőség megismerni az iratokat, ha az elhalt édesanyád cselekvőképtelen volt. Ilyen esetben csak a boncolás során megállapítottak alapján tudsz eljárni. Mindenféleképpen erre szakosodott jogász megkeresése a célszerű.

Nercsi # 2018.03.22. 16:12

Tisztelt Jogászok!
Édesanyám elhunyt egy egészségügyi intézményben. Halálával kapcsolatban sok kérdés merült fel bennünk, ezeket a kórházzal próbáltuk egyeztetni, majd miután elfogadható és érthető választ nem kaptunk a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságához fordultunk. Beadványunkban több pontban kértük vizsgálat lefolytatását. Ők válaszukban arról tájékoztattak, hogy az 1997. évi CLIV tv-ben megfogalmazottak nem vonatkoznak a családtagokra a tájékoztatás vonatkozásában. Véleményük szerint "elhunyt beteg hozzátartozói felé tájékoztatási kötelezettség sem az egészségügyi szolgáltatót, sem a kezelőorvost nem terheli" - így etikai vétség nem merül fel.
Ezen indoklással panaszunkat elutasították. A végzést határidőn belül megfellebbezzünk.
Véleményem szerint a törvényalkotó célja nem az volt, hogy elhunyt beteg hozzátartozójának ne adjanak megfelelő, érthető felvilágosítást.
Kérem Önöket, álláspontjukról tájékoztatni szíveskedjenek.
Válaszukat előre köszönjük
Tisztelettel: Nercsi

klara50 # 2018.03.09. 08:24

Bocsánat, műtét után 10 nappal engedték haza a kórházból.

klara50 # 2018.03.09. 08:16

Tisztelt Fórumozók!
Tanácsot szeretnék kérni.
Ez év január 2-án este, több napig tartó hasfájás után fiamhoz mentőt hívtam, vakbélgyanúval, de a mentő megtagadta, hogy kijöjjön különböző okokra hivatkozással. Azt tanácsolta, vigyük be mi a sürgősségire. Este fél 9-kor bevittük, több órás várakozás után megvizsgálták, UH-t készítettek és labort, valamint a váróban infúziót adtak neki. Éjjel fél 2kor felvették az ált. sebészetre vakbélgyanúval. Azonban a felvevő orvos szerint mégsem az, hanem hasnyálmirigy gyulladás, mert "a fiatalember valószínűleg sokat ivott szilveszterkor". Ezt kikértük magunknak, de az orvos nem tágított, és mindössze jegelést rendelt el éjszakára és fájdalomcsillapítót. Másnap, jan. 3-án délelőtt többször beszéltünk fiunkkal, mondta, hogy nagyon fáj még a hasa, jeget nem kapott, de nem fogják műteni. Délután fél 3-kor egy ismerős, aki a kórházban dolgozik, kereste a fiunkat, de nem volt az osztályon. Azt az információt kapta, hogy délben elvitték műteni. Erre a műtőknél kezdte keresni, ahol tájékoztatták, hogy műtét közben sajnálatos baleset történt, és pillanatnyilag az életéért küzdenek... Délután 5 órakor tolták ki a műtőből és vitték az intenzívre. Itt 2 napig volt, innen átkerült a postoperatív őrzőbe, ahol szintén két napig volt. A műtét utáni 5. napon vitték vissza az ált. sebészeti kórterembe. Itt még akkor éjszaka rosszul lett, vért hányt és vért székelt. Ezért másnap (műtét utáni 6. nap) gyomor- és végbéltükrözést csináltak, ami nem mutatott ki semmit. Így arra jutottak az orvosok, hogy az adott vérhígító a sok, a dózisát lejjebb vették, megszűnt a vérzés. Így viszont két napot megint a postoperatív őrzőben töltött. Visszakerült az osztályra, és műtét után 210 nappal hazaengedték 25 cm-es vágással a hasán... Minket semmiről sem tájékoztattak eközben, arra való hivatkozással, hogy nincs fogadott orvosunk, és így senki sem tud a gyerek állapotáról semmit sem mondani, mert mindig az aktuálisan ügyelő orvos látja el... A műtétet követő 5. napon sikerült annyit megtudnunk, hogy laporoszkópiás vakbél műtétet terveztek. (Hogy miért változott meg az eredeti elgondolás, nem tudjuk.) A műtétet egy rezidens végezte volna, de az első szúrásnál erősebben nyomta be a műszert a hasfalon, ezzel "felnyársalta" a hasüreget, belevágott a vékonybélbe, majd a fő vénát 3 helyen átszúrta, 8-10 mm-es lyukakat ütve. Érsebész kellet a véna helyreállításához, a vékonybelet is több öltéssel varrták össze... Tavaly augusztusban töltötte a 18. évét, most 12-es, idén érettségizett volna. Rendészeti szakra járt, most teljesen más irányba kell gondolkoznia. Tesiből 3 hónapra felmentést kapott, azonban neki önvédelem órái és mma képzése is volt, ezeket legalább egy évig nem csinálhatja... Az intenzíven olyan erős és sok gyógyszert kapott, hogy a bélflórát teljesen kiölték. Iskolába 2 hónap kihagyással tudott újra menni, ezen a héten kezdett járni. Azonban eddigi iskolája nem engedte érettségizni a sok hiányzás miatt, meg mivel az önvédelem érettségi tárgya is lett volna, így iskolát kellett váltani. Csak magániskolába tudtuk átíratni, ami nagyon költséges. A további pályája kétséges, mert a műtétet befejező főorvos szerint nem biztos, hogy a hasfala megerősödik élete során valamikor is annyira, hogy egy rá mért ütést kibírjon és ne szakadjon át. Azóta is injekciózni kell vérhígító injekcióval. A vénát évente kell ultrahangozni, hogy megfelelő-e a véráramlás benne, nincs e trombózisra utaló jel. Megkerestünk egy ügyvédet, aki azt mondta, hogy a fenti dolgok miatt nem lehet műhiba pert indítani, mert "ezek benne vannak a pakliban egy műtét során". Ami támadható, mindössze annyi, hogy nem tájékoztatták a műtétről, és hogy miért is műtik meg a megbeszéltek ellenére. Igaz ez? Hogy egy fiatal életet így tönkre tegyenek és nem tehetünk semmit? Hogy a műtétet elrontó rezidens soha ne mehessen műtő közelébe sem?

Fuoen # 2017.02.15. 18:13

Köszönöm Immaculata!

Most még tovább romlott a helyzet, mert miután jeleztem a biztosítóval szerződésben álló szolgáltatónak, hogy az MR eredmény alapján további lépéseket kell tenni, napokig nem jelentkeztek, többszöri hívásomra ma közölték, hogy nem tudják megszervezni a kislányunk ellátását. Javasolták, hogy a biztosítónak nyújtsam majd be a számlát, amelyet az egyéb magán úton történő vizsgálatokra, műtétre kifizetünk. Természetesen az időhúzás elkerülése érdekében ezen az úton már elindultunk, de a privát rendeléseken is már jelentős várakozási idők vannak, így még naivan bíztam abban, hogy a biztosításunkkal talán hamarabb célba érünk, és akkor magunk mögött tudhatjuk ezt szomorú esetet.
Most már ezek után tényleg jogi útra kell terelni ezt az egészet!? Az igazat megvallva nem sok kedvem van hozzá, de felháborító ahogy kezelik a helyzetet. Van esetleg valakinek tapasztalata ilyen ügyben? Tudtok jó ügyvédet ajánlani?
Köszönöm!

Immaculata # 2017.02.10. 19:20

Ha a biztosító orvosa mulasztást követett el, és ennek következménye lett, (akár az idő múlása miatti kockázat, vagy a gyógyulás hátráltatása) a biztosító ellen kártérítéssel lehet élni.
Erre szakosodott ügyvédet kellene felkeresni.

Fuoen # 2017.02.03. 22:16

Kedves Fórumozók!

Segítséget és tanácsot szeretnék kérni kislányunk balesetével, és az azt követő szakszerűtlen ellátás miatti következményekkel kapcsolatban.

Gyermekünknek, aki most 12 éves, 2016. szeptemberében a sárvári fürdőben történő osztálykiránduláson, a fürdő csúszdáján a hibás fém lépcső nyílásába szorult a lábfeje és csúnyán megsérült a lába. Ott azt a megoldást választották, hogy ne mentő vigye el a közeli kórházba,és ezáltal a többi diáknak is problémát okozzanak- hanem az egyik pedagógus taxival elvitte a vonathoz, és Veszprémbe érkezve pedig mi vittük a helyi kórházba. A kórház baleseti sebészetén röntgenvizsgálatot követően megállapították, hogy nem tört el a lába, ugyan csúnyán megzúzta, de otthoni fekete nadálytő krémes ápolással, pihentetéssel majd helyrejön. Sajnos a kontroll vizsgálatra sem javult igazán a helyzet, akkor is csak azt tudták mondani, hogy mivel az újabb röntgen sem mutatott egyértelműen törést- hogy kímélje és majd rendbe jön. Javasolták az ultrahangos krémbevitelt- ami szintén nem használt.
Mivel gyermekünkre már több éve kötöttünk az egyik biztosító társaságnál elég komoly betegbiztosítást- pont azért, hogy az egészségügy romló állapota miatt ő ne szenvedjen - ezért, miután láttuk, hogy a helyzete nem javul, igénybe kívántuk venni a biztosítási szolgáltatást. Kifejezetten kértük a Medicover ügyfél szolgálatát, hogy műszeres vizsgálatot végző orvoshoz küldjenek, mert a röntgenvizsgálat nem hozott eredményt. Ehhez képest a legközelebbi ellátást nyújtó szomszédos megyeszékhelyen lévő olyan orvosnál foglaltak időpontot, amelynek semmilyen műszere nem volt.
Az akkor mankóval fél lábon ugráló kislányunknak azt javasolta az orvos, hogy pihentessük tovább a lábát, majd elmúlik idővel a probléma. Semmilyen további vizsgálatot nem írt elő.

Akkor még bíztunk az orvosi szaktudásban ennek megfelelően jártunk el.

Most ott tartunk, hogy kislányunk állandó fájdalomban él, abba kellet hagynia a sportolást, a sérült lábán a szalagok szemmel láthatóan maradandóan megnyúltak, masszőr is próbálta gyermekünk lábának fájdalmát enyhíteni. Miután elfogyott a türelmünk, elmentünk egy reumatológus orvos magánrendelésére, aki azonnal MR vizsgálatot írt elő, mivel a gyermekünk lába 4 hónap elteltével is ödémás, és nem tudja terhelni.
Az MR vizsgálatot szerettem volna a fennálló szerződés értelmében biztosítón keresztül soron kívül elvégeztetni, amely szintén komoly küzdelembe került. Már kártérítéssel kellet fenyegetőznöm, mivel nem a biztosítóval szerződött orvosuk írta fel a vizsgálatot, így először kilátásba helyezték, hogy szintén egy másik megyébe kellett volna vinnünk a kislányunkat, hogy az mondja ki a vizsgálat szükségességét. Közel egy hét telefonálgatás, panaszküldés után végül is elmehettünk az MR vizsgálatra, amely eredményét most kaptuk meg. Eszerint az egyik ízületben folyadék van, a hátsó szalag egyenetlen, részleges szakadás állapítható meg. Nem tudom megítélni, hogy ez hogyan és milyen módon hozható helyre, és ennyi idő elteltével hogyan gyógyítható. De mindent meg fogunk tenni, hogy ez rendbe jöjjön.
Ugyanakkor forr bennem a düh, hogy kislányunk folyamatos fájdalomban él szeptember óta, és csak most derült ki, hogy mi a probléma. Számtalan krémet, borogatást kipróbáltunk, hogy elmúljon a fájdalma, és újra teljes életet éljen, de nem tudtuk megoldani.
A biztosító honlapján jelenleg is úgy kerül hirdetésre a betegbiztosításuk, hogy a biztosítást akár 1 éves kortól lehet kötni, és " Kiszolgáltatottság helyett professzionális kiszolgálás"-ban lesz része a biztosítottnak. Sajnos mi nem ezt tapasztaltuk.
Azért kötöttük ezt a - bérből élőként - komoly éves díjat követelő biztosítást, hogy gyermekünket megóvjuk az ilyen helyzetektől, mivel ő tényleg mindennél fontosabb. Ehhez képest ha nem hallgatunk a biztosító orvosára, és hamarabb elvisszük máshoz, akkor már talán túl lennénk rajta.
Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy elsőként mint tehetek azért, hogy most már a legmegfelelőbb ellátást kapja gyermekünk? A biztosítóval szemben hogyan léphetek fel, ha a biztosítón kívüli orvoshoz visszük, netalán műtéti korrekcióra szorul kislányunk?
A biztosítási szerződésben csak az egynapos műtétek szerepelnek biztosítási eseményként.
Természetesen ha ezen túl vagyunk van-e értelme egyéb kártérítést kérni, az eddig felmerült egyéb vizsgálatok, kezelések díja, kiesett munkaidő, stb miatt?
Előre is köszönöm a válaszokat!

Amanie # 2017.01.09. 19:11

Hm...
"Ha azonban a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, akkor az akadály megszűnéséig nyugszik az elévülés, s akár az előfordulhat, hogy a teljes elévülési idő úgy telik el, hogy végig nyugodott az elévülés, mert a károsult nem tudott a kár bekövetkeztéről. Ilyenkor a károsultnak az akadály megszűnésétől számított egy év áll rendelkezésre igényének érvényesítésére. Az elévüléssel kapcsolatban három időpontnak van tehát jelentősége: a károkozó magatartás, a károsodás bekövetkezte és az arról való tudomásszerzés időpontjának. Az elévülés a károsodás bekövetkeztekor kezdődik, így annak alapvető jelentősége van, hogy mit tekintünk károsodásnak, ill. annak időpontjának.
A bírói gyakorlatban jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy mi minősíthető menthető oknak ill. az akadály megszűnésének. Lehetséges ugyanis, hogy a beteg tudomást szerez a betegségéről, annak súlyosbodásáról stb., tünetek, panaszok jelentkeznek, azonban orvosi szakismeret vagy egyéb információk hiányában nincs tisztában annak kiváltó okával. Esetleg csak évek múlva, a következmények orvosi kivizsgálása vagy kezelése során kezd orvosi műhibára gyanakodni. Ilyenkor a bíróság az elévülés nyugvása körében azt vizsgálja, hogy mikor került a beteg minden tekintetben "igényérvényesítési helyzetbe"."

Amanie # 2017.01.09. 19:09

Köszönöm a válaszokat. Én nem vagyok szakértő de ha valamiről nem tudok akkor hogy tudtam volna pert indítani? Tüneteim, panaszaim voltak de senki nem diagnosztizálta a bajt egészen egy héttel ezelőttig. Gondolom a jog sem feltételezi az emberről hogy önmagát tudja diagnosztizálni. Eléggé mellbe vágott ez a dolog, főleg mivel szerettem volna még egy gyereket.

Burn Out # 2017.01.09. 16:04

nincs jelentősége hányan vagytok...:)))

persze, hogy nincs, nyilván nem ez alapján dönt majd a bíróság, ha megindítja az eljárást :) annak viszont örülök, hogy Lajcsó és Sherlock is hasonlóan gondolja.

Sherlock # 2017.01.09. 15:14

Szerintem is megér egy próbát. Az ilyen perekben nem a tünet észleléséhez kötik, hanem ahhoz mikor megtudja hogy mi okozza a tünetet, mert akkor derül ki, hogy egyáltalán ki ellen indíthatja. (lásd vérátömlesztéses HIV-vírusos esetek)

lajcsó # 2017.01.09. 14:32

"úgy néz ki, hogy ezzel az álláspontommal egyedül vagyok"
Nem biztos. Én is egyetértek veled.

alfateam # 2017.01.09. 14:18

nincs jelentősége hányan vagytok...:)))

Burn Out # 2017.01.09. 14:12

szerintem lenne lehetőség 5 év után is megindítani, de úgy néz ki, hogy ezzel az álláspontommal egyedül vagyok

alfateam # 2017.01.09. 13:43
Amanie # 2017.01.09. 13:31

Ezek szerint az én hibám hogy egy orvos sem tudta az eltelt évek alatt rendesen diagnosztizálni a bajomat? Remek. Meg se lepődök. Végülis lehet hogy "csak" a méhemet kell emiatt eltávolítani de semmi probléma.

Amanie # 2017.01.09. 13:28

Egy hete jutott a tudomásomra hogy az évek óta fennálló panaszok a császármetszés során elkövetett műhiba eredményei voltak, miután kb. 6 orvos eddig nem vette észre az eltérést hiába kerestem fel őket a panaszommal. A múlt héten kerestem fel egy olyan (7.) orvost akinek nagyon korszerű ultrahang berendezése van és ő diagnosztizálta a bajt. Eddig nem volt róla tudomásom.

Dr.Attika # 2017.01.09. 04:15

Azt írja a kérdező, hogy évekig tartó egészségügyi problémát okozott. Így vélhetőleg nem most szerzett tudomást a bajról. A 6:24 álláspontom szerint ebben az esetben nem alkalmazható.

Burn Out # 2017.01.08. 18:51

Csak kérdezem: a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül nem indíthatja meg? (Ptk. 6:24)

Dr.Attika # 2017.01.08. 18:21

Hátha ez segít a tartalmi kérdésben.

BH2007. 84

Dr.Attika # 2017.01.08. 18:07

Tisztelt Amanie!
Eltelt az 5 éves határidő. Eredményesen nem indíthat kártérítési pert,mert elegendő annyi, hogy az orvos elévülési kifogást jelentsen be és a bíróság elévülés miatt a keresetet el fogja utasítani.

Amanie # 2017.01.08. 17:33

Tisztelt Ügyvéd Urak és hölygek
2010-ben császármetszésem során a méhemet rosszul varrták össze, mely évekig tartó egészségügyi problémákat okozott. A hibára pár nappal ezelőtt derült fény a kb. 7 orvos derítette ki akihez a panaszommal fordultam, neki a legmodernebb ultrahang készüléke van és azon világosan látszott az elváltozás. A méhemen van egy lyuk. Ha terhes lettem volna időközben valószínűleg a gyerek és én is belehalunk mert a lyuk két artéria között van. A hiba miatt újra meg kell hogy operáljanak, felmerült a teljes méheltávolítás lehetősége vagy hogy idézem "megpróbálják megfoltozni". Emiatt több gyermeket sem vállalhatok és talán a méhem is ki kell venni, ez még bizonytalan.
Alapos indok lehet ez egy esetleges műhibaper indítására? Köszönöm a válaszokat.