Segítségnyújtás elmulasztása

Értem. Köszönöm szépen a válaszokat!

Ha kell, kap hivatásos gondnokot.

Köszönöm a választ! Olyankor mi a helyzet, ha egyik gyereke sem szeretné, ha gondnoksága alatt legyen? Mivel az alkoholizmusa miatt már senki nem tartja vele a kapcsolatot, a saját édesanyja sem. Ápolatlan,messziről érezni a szagát, holott a lehetősége adott a tisztálkodásra, mosásra. A kocsmákban adósságot halmoz. Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban élünk vele.

Az após belátási képességei, mely ügyei viteléhez szükséges, nagymértékben csökkent, megállapíthatjuk, a bíróságtól az egyenesági rokon kérheti a gondnokság alá helyezést.

Köszönöm a választ. Milyen szervhez fordulhatnék? Vidéken lakunk.

Nem. Igen.

Üdvözlöm!
Tanácsot szeretnék kérni. Mit tehetünk apósom ügyében? Adott személy alkoholista, nem dolgozik, segélyt kap. Abból kifizeti a rezsi részét, a maradékot elissza 2-3 nap alatt. Így utána már semmi pénze nem marad ételre. Nekünk 3 gyermekünk van. A legkisebb súlyos szellemi sérült. Egyedül férjem dolgozik. Kötelesek vagyunk mi etetni, eltartani? Vagy lehet valamelyik szervhez fordulni, és jelenteni az állapotát, és segítséget kérni tőlük?
Válaszokat előre is köszönöm!

Tisztelt fórumozók !
Úgy látom sajnos. az igazságszolgáltatásban eluralkodott korrupció, kéz-kezet mos, uram-bátyám, mundér becsület már senkit sem érint meg. Ez már annyira természetes, hogy senkit sem érdekel. Megvolt a 2. tárgyalás is, de ez is csak azt bizonyította, hogy az előbbiekben említett ügyvéd-ügyésznő keze mindenhová elér. A jelenlegi ügyvédem is megfenyegette, és teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a bíróval is beszéltek. Nem tudom egy jogállamban hogyan lehetséges az, hogy a tárgyaláson egyetlen szót sem szólhattam, sőt egyes részein jelen sem lehettem. Nem akarom tovább ragozni mennyi törvénytelenséget követtek el, mennyire hülyének néznek egy 72 éves asszonyt.
Ügyvédet keresnék, aki szembe mer szállni az egész megyei korrupt igazságszolgáltatással, el tudja intézni hogy ne ebben a megyében tárgyalják másod fokon az ügyet. És végül meghallgat engem is, és szeretné ha kiderülne az igazság. Nem vagyok gazdag, de a sok év alatt megspórolt pénzünket rá szánom erre. Ennyivel tartozom a lányomnak. Kérem ha valaki tud ajánlani egy ilyen ügyvédet, írjon egy e-mailt, vagy hívjon a következő számon: 36/315-131
Tisztelettel: Bakondi Jánosné

A napokban megtartották az első tárgyalást. A tanúk meghallgatása úgy érzem nem hozott eredménnyt. A döntő a tanú éppen a már említett ügyésznő (aki szerintem az egész ügyet megprópálta az ügyvéd férjével eltusolni) lett volna. Õ, nem túl nagy meglepetésemre szemrebbenés nélkül
hazudott. Ami igazán felháborított, még a gyermeke életére is megesküdött! Ilyen ügyészeink (is) vannak!! Talán már említettem, hogy a lányom halála utáni napokbam elmentem az ügyésznőhöz avval
a céllal, hogy valamit megtudjak a lányom halálával kapcsolatban. Õ a szoszédja volt (alatta lévő lakásban) lányom nagyon szerette az ügyésznő gyermekeit (sajnos neki nem volt), sokat vigyázott rájuk, jó viszonyban voltak. Beszélgetésünk során szó szerint a következőt mondta: " ne próbáljuk
már Irénkét feltámasztani, úgysem lett volna jobban, hiszen egész éjszaka jajgatott" Aztám már láttam rajta, hogy megbánta amit mondott, úgy éreztem ezt a vejem védelmére akarta mondani. Ezt a
mondatát tagadta le a Bíróság előtt. Ami azonban nagyon meglepett a következöket hazudta: "azért jött hozzám, hogy jogi tanácsot kérjen arra, hogyan lehetne a vejét az örökségre érdemtelennek nyilvánítani". A férje is (az ügyvéd) ehhez hasonlókat mondott a Bíróság előtt, és elejtett még néhány olyan modatot is amit mint egyszerű szomszéd nem tudhatott (a vejemtől sem), úgy tűnt (lehet, hogy csak nekem), hogy nagyon tájékozott az ügy apró részleteiben is. Megemlíteném hogy a vejemnek a hatóság részéről egyetlen kérdést sem tettek fel, fel sem keresték. Legnagyobb bánatomra a vejem meghallgatásánál nem lehettem jelen, így nem tudhattam meg most sem semmit a lányom halálának körülményeiről, hiszen a rendőrségi feljelentés fő célja is ez volt. Azt gondoltam, ha nekem nem mond semmit, talán ott majd elmondja. Biztos vagyok abban, hogy a vejem a lányom halálakor azonnal az említett házaspárhoz ment, akik rögtön ráijesztettek , hogy milyen nagy bajban van, de ők majd segítenek, de azt kell csinálni amit mondanak. Természetesen nem
ingyen hiszen a több milliót érő garázsra már régen fájt a foguk. Ezt látszik alátámasztani, hogy a garázst már ők használják. Természetesen még nincs a nevükön, de biztos van egy aláírt adás-vételi szerződés. Persze ezekre nincs bizonyítékom. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szerintem részben a vejem is áldozat, alaposan befenyítették, semmit nem mer elmondani. Ha akkor mindent elmond, talán a feljelentésre sem került volna sor.
Még további tárgyalás lesz, az ügyvédem az Igazságügyi Orvosszakértőt akarja meghallgatni, nem tudom van-e értelme?
Elképzelhető-e, hogy a Bíróság érzi, hogy a két tanú nem mondott igazat (annak ellenére hogy nincs rá bizonyíték), és ez befolyásolja döntésében, esetleg uj nyomozást rendel el?
Mit tehetek még, hogy kiderüljön a teljes igazság?
Én nem a vejem megbüntetését szeretném, hanem azt, hogy kiderüljön a TELJES igazság!!
Tisztelettel: Anyuka

Kedves Zsolt és Nick Name
Nagyon köszönöm a válaszotokat. Nagyon jól esett a biztatás és erőt adott a folytatáshoz. Gyorsan kellett ügyvédet keresnem, mert 8 napot kaptam rá, és nem volt már arra idő, hogy itt própáljak találni.
A fejleményekről majd beszámolok itt a fórumon.
Boldog karácsonyt és új évet kívánok Nektek és Kedves Családotoknak!
Anyuka

Kedves anyuka,

először is elnézést kérek, hogy letegeztelek, de hát ez az internet. Most már élve a megtisztelő viszont-tegezéssel, maradnék így.

Ha megengeded, itt válaszolnék, bár Zsolt barátom ezt nagyrészt már megtette. Annyit tennék hozzá az általa írtakhoz (melyekkel egyébként egyetértek), hogy az ügyvéded bizonyosan súlyos etikai vétséget követett el, a megbízást ugyanis 15 napra mondhatja fel, addig köteles lett volna eljárni az ügyben.

Most már hagyjuk az ügyészséget, hiszen ők az eljárás megszüntetésével végleg kizártak az ügyből, én azt javaslom, hogy - akár e fórum segítségével - próbálj találni egy olyan becsületes, esetleg földrajzilag távolabb lakú ügyvédet, aki hajlandó lelkiismeretesen eljárni az ügyben, és nem tudja senki a helyi ismerettségével befolyásolni. Bíztatásképp annyit elmondhatok, hogy a bíróság is nyilvánvalóan látja az alapját az eljárásodnak, mert ellenkező esetben tárgyalás kitűzése nélkül elutasították volna a pótmagánvádat. Erre a törvény lehetőséget ad, és mivel ez ellen még fellebbezésnek sincs helye, a bíróságok bőven élnek is a lehetőséggel. Az Általad leírtak és annak alapján, hogy a bíróság az ügyben tárgyalást tűzött ki, én nagyon jó esélyeket látok továbbra is.

Sok erőt és kitartást kívánva:

Kedves anyuka!

Én most láttam ezt a topicot. Mélységesen fel vagyok háborodva a hatósági eljáráson, mind a rendőrség, mind az ügyészség részéről, azok alapján, amik itt leírásra kerültek.

az ügyvédnek meg vannak a maga törvényben írt kötelezettségei, és ha ezt szándékosan elmulasztja, kkor bűncselekményt követ el. Btk. 247. § !!!

ha van arra adat, hogy az ügyvéd kapcsolatba volt a vádlott szomszédjaival - jogász házaspárrral- vagy a vádlottal, akkor nyugodtan feljelentéssel élhetsz. A böntetőeljárás megindításához elegendő az ú.n. egyszerű gyanú is, és a nyomozásnak kell tisztáznia a megalapozott gyanú fennállását.

a sértettenek, sértetti képviselőnek JOGA van indítványokat tenni, így a felejelntésedben rögtön indítványozhatod pl. hogy a kapcsolat ellenőrzése érdekében pl. az ügyvéd telefonhívásait ellenőrizze le a nyomozó hatóság, és ha van közöttük a vádlottól, vagy a jogász házaspártól származó hívás, hát akkor már nagy bajban van.

Nem tudom milyen adatok állnak a rendelkezésedre, de ez egy lehetőség. A feljelentést az ügyészségi nyomozóhivatalhoz tenném meg első körben, mivel felmerült egy ügyész szerepe is, de ha ők ezzel nem értenek egyet, akkor átteszik az illetékes hatósághoz, amiről kötelesek téged tájékoztatni.

Kedves Nick Name!
Köszönöm részvéted!
Megfogadtam tanácsod, és pótmagánvádas eljárást indítottam. Dec. 8.-án let volna a tárgyalás, de egy nem várt fordulat következett be. Azt gondoltam, hogy az Ügyészség, ill a vádlott szomszédja ( ügyésznő - ügyvéd házaspár) mindent megtesz az igazság kiderülése ellen, de azt nem gondoltam, hogy az ügyvédem is rá tudják venni a velük való együtműködésre. Az ügyvédem a tárgyalás napján levélben lemondta a képviseletet. Nyilvánvaló céljuk, hogy elhúzzák az ügyet, kikészítsenek, ne lépjek tovább így az eljárást megszüntessék. Erre nagyon jó okuk van, hiszen hivatali visszaélést, zsarolást követtek el. Mindent megtettek az ügy eltusolása érdekében, és féltek, hogy ez a tárgyalás során kiderül. Természetesen új ügyvédet kerestem, de tudom hogy az ujjabb tárgyalást is meg tudják akadályozni.
Szeretném tudni, hová fordulhatok, hogy kiderüljenek az egész eljárás során történt visszaélések.
Az ügyészségen mikor megkérdeztem, hogy miért nem nyomoztak az ügyben, ez volt az ideges, nagyon arrogáns válasz: " csak nem gondolja hogy a lánya halála miatt, - aki úgyis meghalt volna - zaklatjuk a vejét.
Válaszod előre is köszönöm.
Egy 72 éves nagyon szomorú anyuka.

Először is fogadd őszinte részvétemet.

Valóban felháborítónak tűnik az Általad közölt határozat, ha csak ennyi az indokolás az bizonyosan téves. A segítségnyújtás elmulasztásának valóban nem tényállási eleme az, hogy a sértett élete még menthető legyen, sőt a Btk kommentár külön kiemeli, hogy pl. elköveti ezt a cselekményt az az autóvezető is, aki a baleset után nem nyújt segítséget a másiknak még akkor is, ha a másik fél már meghalt. Egyszerűen nem értem, hogy hagyhatta helyben ezt a határozatot az ügyészség.

Szerencsére van megoldás: pótmagánvádas eljárás indítására alanyi jogod van. Ennek nagyon sok részletszabálya van, a két legfontosabb:

• kötelező az ügyvédi képviselet. Ügyvédet kérésedre a bíróság is kirendelhet, de ezt nem javasolnám, ha egy mód van rá, fogadj egyet.
• a panaszt elutasító határozat átvételétől számított 30 napon belül kell megindítani, remélem, még nem telt le. Azok alapján, amiket leírtál, ez egy biztos nyert ügynek látszik.

Hová fordulhatok még, hogy végre egy segítségnyújtás elmulasztása ügyben nyomozzanak, és kiderüljön az igazság? Miért tehet meg bármit az ügyészség és a rendőrség felelősségre vonás nélkül? A lányom 2003 karácsonya előtt, 5 nap (nyilvánvalóan láthatóan súlyosbodó) betegség után elhunyt. Történt ez a férjével egy lakásban, úgy hogy orvos nem látta, mert a férje nem hívott hozzá. Feljelentésemre a rendőrség szakértői véleményt kért. Ezután a nyomozást elutasította a következő indokkal. \"nem bűncselekmény\" mert \"nem bizonyítható, hogy a sértett élete időben érkezett orvosi segítség esetén megmenthető lett volna\"
Panaszt nyújtottam be a következő indoklással:
A Nyomozó hatóság az ügyben érdemi nyomozást nem végzett. A gyanúsítottat nem hallgatta ki. Nem hallgatta ki a lányom szomszédait, akik elmondhatták volna, hogy mi történhetett halála előtt néhány órával, ill. az azt megelőző éjszaka. Nem kérték a halál pontos idejének megállapítását. Nem kérték meg a mentők hívásának időpontját, így nem is tudták (akarták) megállapítani, hogy M. S. időben hívott-e mentőt. Ha ezt megtették volna, kiderül, hogy M. S. csak akkor értesítette a mentőket, mikor már biztos volt lányom halálában. Erre megvolt az oka, mert másként kiderült volna miért kellett (volna) a lányomnak meghalni. Nem kérdezték meg Molnár Sándort arról sem, mitől volt abban egészen biztos, már a halál másnapján, hogy Õ fog örökölni. Azt, hogy a lányom nem hagyott végrendeletet csak azért tudhatta, mert a halála előtti órákban akart végrendelkezni, de ebben a férje megakadályozta. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy a halál előtti napokban M. S. senkit sem engedett be a lakásba, a telefonhívásokra nem válaszolt. Az egyik szomszédja is hosszasan csengetett, de nem engedte be. Nem vizsgálták meg azt sem, hogy ki vagy kik azok M. S. környezetében, akinek ismeretsége (vagy befolyása) van ott, ahol az ügyet elbírálják és érdekében áll az, hogy M. S.-t ne vonják felelősségre. Nem nyomoztak olyan irányban sem, hogy miért mondta Molnár Sándor, és egy bizonyos M. S. környezetében lévő személy azt, hogy ne bolygassam az ügyet, mert nagyon rosszul járhatok. Nem hallgatták ki a halál után helyszínelő hatósági személyt sem, aki elmondta volna, hogy M. S. egy bizonyos személyt várt a helyszínelést elvégezni (valószínűleg előzőleg kérte azt). Nem derülhetett ki éppen ezért az sem, hogy miért Õt kérte, és milyen kapcsolata van vele. Miért tudhatta M. S. már a halál utáni napokban pontosan azt, hogy mennyire fogják értékelni az örökölt vagyont. Azt is pontosan tudta, hogy mennyi illetéket fog fizetni, és mennyi számlát kell benyújtani. Az, hogy az örökölt ingatlant, vagy annak egy részét nem akarja megtartani (vagy valamiért nem tarthatja meg) már akkor bizonyosnak látszott. Erre abból lehet következtetni, hogy a haszonélvezet helyett, a nagy anyagi vonzatú öröklést választotta. Az öröklés terheit csak úgy tudja kifizetni, ha valaki egy későbbi haszonszerzés fejében megelőlegezi neki ezt. Ez ugyanaz a személy(ek) lehet(nek) aki(k) segített(ék) a halál és az örökléssel kapcsolatos ügyei intézésében (vagy helyette intézték). Ill. ügyei, részére kedvező elbírálásában segédkeztek.
A helyszínen nem készítettek fotót, vagy leírást, amiből sok minden kiderülhetett volna, az előzmények ismeretében. A rendetlenség, a szétdobált ruhák arra utaltak, hogy a lányom már hosszabb ideje mozgásképtelen volt, nehezen tudott beszélni, vagy-és M. S. már nem vette Õt komolyan, vagyis nem számított a felépülésére. Nem rögzítették a halál pontos helyét, nem kérdezték meg Molnár Sándort miért került a holtest a fűtőtest mellé. Egyszerű a magyarázat: azért, hogy a már nagyon lecsökkent hőmérsékletű holtest, a mentők kiérkezéséig kellően felmelegedjen, így a halál időpontja a kiérkezés előtt néhány percre legyen vélelmezhető.
Nem érdeklődtek a lányom munkahelyén, volt-e olyan munkatársa, akivel megbeszélte magánéleti problémáit. Beszélt-e valakivel a betegségéről, az otthoni gondokról, jó házasságban élt-e, gondolt-e a halálra, miért nem volt gyerekük, stb.
Az előzőkben leírtak helyett, szakértő véleményét kérték, amely önmagában teljesen alkalmatlan az ügy elbírálására.
A szakértőnek feltett kérdésekkel kapcsolatban a következő kifogásom van:
Az első három kérdés a feljelentésben szereplő cselekmény elkövetésének megállapítására alkalmatlan. A negyedik kérdés önmagában szintén alkalmatlan, az általános tünetek közismertek. Másrészt Molnár Sándor, ha nem is pontosan, de fel ismerte. Ezt már, mint a feljelentésben is megírtam, még mentők megérkezése előtt mondta is \"gyenge volt a szíve\". Egyébként, ha nem ismeri fel a betegséget (ez az orvos feladata), egy beteg mozgásképtelen, fájdalmában jajveszékelő emberhez, aki két hete nem eszik, akkor is orvost szoktak hívni. Ez az életszerű. Példák bizonyítják, hogy más ügyekben, még sokkal kevésbé veszélyre utaló estekben is, a nyomozó hatóság is így gondolja. Azt hogy a lányom mozgásképtelen volt, M. S. is elismerte. Õ maga mondta, hogy a lányom halála előtti napokban ő vitte ki a WC-re. Azt is mondta, hogy két hete nem evett.
Az ötödik kérdés önmagában rejti a választ, és a cselekmény szempontjából nem lényeges, ugyanis azt akkor is elkövetheti, ha a beteg egyébként is meghalt volna.
A Btk. 172 § nem említi, hogy nem büntethető a cselekmény elkövetője, ha a sértett orvosi segítség ellenére is meghalt volna. Gyanús viszont a kérdés feltevése, kisejlik belőle a szinte biztos válasz indokként történő felhasználása a nyomozás megszüntetéséhez. A kérdést így is fel lehetett volna tenni:- ideje korán érkezett orvosi segítség esetén is meghalt volna a beteg?-. A válasz az lett volna: nem bizonyítható. Bizonyítani akkor lehetett volna, ha M. S. orvosi segítséget kér. Tehát pontosan a cselekmény elkövetése akadályozta meg a bizonyíthatóságot. Az ötödik kérdés első felére a szakértő nem válaszolt, de szerintem ez nem is az Ö feladata, hanem a nyomozó hatóságé. Más nézőpontból: nem időben hívott mentőt, mert a beteg meghalt.
M. S. a segítségnyújtás elmulasztását egyszer már elkövette 2001 februárjában. Akkor nem tettem feljelentést, mert az én véletlenszerű látogatásom, a két napja fekvő mozgásképtelen lányomat megmentette a további súlyos következményektől esetleg a haláltól. Akkor az nem volt bizonyítható, hogy orvosi segítség nélkül meghalt volna, de az bizonyítást nyert, hogy megmenthető.A panaszt az ügyészség ugyanazon indokkal elutasította, kiegészítve azzal, hogy „további panasznak helye nincs”. Hogyan bizonyíthatom azt a nyilvánvaló tényt, hogy az ügyet befolyásolták?
Tisztelettel: egy igazságért harcoló édesanya