Állatorvosi műhiba

Fórum → segítségkérés
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
l111 # 2004.07.23. 08:41

Sziasztok! A következőben szeretnék segítséget kérni: Tavaly a kutyámat különböző problémák miatt ivartalaníttatni kellett. A műtétet az azt javasló állatorvos végezte el. Pár hónappal később új problémák jöttek elő, amit itt nem részleteznék. Elvittük ugyanahhoz a dokihoz, javasolt valamit, kipróbáltuk, nem működött. Megkérdeztünk egy másik orvost, aki alapos kivizsgálás után közölte, hogy valószínűleg az ivartalanítást rontották el. Említett egy műtétet, de nem ígért semmit. Miután a kutya állapota egyre rosszabb lett, úgy döntöttünk, teszünk egy kísérletet. A műtét után az új doki közölte, hogy akkora darab hiányzik a kutyából, hogy nem tud segíteni a problémán, a kutya hátralevő életében nem lesz szobatiszta.

A kérdés az, hogy az ivartalanítást végző orvos ellen tudunk-e valamit tenni. Állatorvosi Kamara, rendőrségi feljelentés?
Nem pénzt akarok tőle perelni, hanem tenni valamit azért, hogy ne nyúljon többé állathoz. A mi életünkből elszúrt tíz évet, máséból ne tehesse.
A tanácsokat előre is köszönöm
L111

the big cat # 2004.07.23. 10:05

Lehet jelezni az állatorvosi kamarának, de rendőrségi feljelentést nemigen lehet tenni. A kutya nem személy, így az orvosi műhiba következtében csak polgári kártérítésre lehet jogot formálni.

l111 # 2004.07.23. 10:55

Köszi. És ez mit jelent? Elérhetem vele, amit akarok, vagy kiszámolnak valami pénzt, és annyi?
L

the big cat # 2004.07.23. 11:08

Kiszámolnak valami pénzt, és annyi. Ha esetleg sikerül egy akkora összeget megítéltedned nem vagyoni kár címén, az életminőségromlás miatt, hogy abba belegebed, akkor van esély rá, hogy tönkremegy, vagy hogy nem mer többet iylen műtétet végezni, de, hogy őszinte legyek ebben nem bíznék.

derill # 2004.07.23. 11:18

Én speciel örülnék, hogy legalább nem emberekben matat. Ha már érdekelte az orvosi pálya, legalább az állatoknál maradt, ezzel azért jóval kevesebb kárt okoz.

Ha pedig belegondolok, hogy mások sokkal nagyobb fizetésért sokkal nagyobb baromságokat csinálnak - nem konkrétan kivesznek egy emberből egy husdarabot, de egy életre tönkretesznek nem is egy, adott esetben több embert és még félniük sem kell nagyon mert olyan pozicióban, vagy anyagi körülmények között vannak, vagy mert egyszerüen csak meg merik szegni a törvényeket... ez ahhoz képest semmi.

Persze nyilván a kutya tulajdonosa nem örül, de talán ennyire nem kellene a szivére vennie. Lehet, hogy nagyon jó doki, de ez most valamiért igy sikerült - mondjuk volt egy daganat a kutyában, amit egyuttal kivett. Talán nem ártana az állatorvossal is beszélni, és elmondani neki a problémát.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

igen? # 2004.07.23. 12:02

Ad.1. Az orvos-beteg jogviszony elég speciális, de alapvetően nem vállalkozási, hanem megbízási jellegű. Az orvos nem tud eredményt vállalni, hanem csak azt, hogy tudása és a szakma szabályai szerint jár el. Ha nem sikerül eredményt elérnie, az nem az ő felelőssége. Ahogyan derill írta, lehettek olyan körülmények, melyek alapján ezt a döntést tartotta indokoltnak. Lehet, hogy nem a legjobb döntést hozta meg, de akkor ezt még nem lehetett tudni.
Ad. 2. Miért pont a második dokinak ad igazat? És ha ő téved?
Ad. 3. „a mi életünkből elvett tíz évet” -„ne nyúljon többé állathoz ” Nem túlzás ez egy kicsit?

l111 # 2004.07.23. 21:43

The Big Cat:
Köszönöm az objektív választ. Én is félek ettől, de rettentően dühít, hogy tehetetlen vagyok.

A többieknek is köszönöm a válaszokat, de....
Derill: Gondolom nem kutyatulajdonos, vagy ha igen, nem olyan a kapcsolata a kutyával, mint az enyém. Bár ezt sokan elítélik, de ez a kutya szinte teljes jogú családtagnak számított. Persze általában jobb, ha nem egy emberrel történik baj, de ebben a konkrét esetben ez nem vigasztal.
Ha pedig a kutyának daganata volt, talán ezt illett volna közölnie velünk.
Abban egyetértünk, hogy a legjobb az lenne, ha szemtől szemben meg tudnánk ezt beszélni a dokival, de sajnos én szakmailag nem vagyok az ő súlycsoportja. A másik dokit odarángatni meg elég fura lenne. Ráadásul a legjobb esetben is azt mondja, hogy sajnálja, de ez senkin nem segít.

Igen?:

  1. Szerintem a feleslegesen nagy darab kivágása nem felel meg a szakma szabályainak, ha pedig az ő legjobb tudása ez, abba rossz belegondolni.
  2. A másik doki alapvetően egy meglevő problémát vizsgált ki, ami a műtét után jelentkezett, tehát valószínűleg köze van hozzá. Ezután könnyebb volt elhinnem a magyarázatot. Mellesleg sokkal részletesebben, és professzionálisabb benyomást keltve, mint bármely más, eddig látott állatorvos.
  3. Nem azt írtam, hogy elvett tíz évet, hanem hogy elszúrt tíz évet. Ha lenne egy kutyája, (ami eddig teljesen szobatiszta volt, és ennek megfelelően lett nevelve), és a kutya életének hátralevő részében naponta többször vizeletet kellene takarítania, nem hiszem, hogy túlzásnak nevezné. Azt pedig, hogy többé ne nyúljon állathoz az ilyen, több, a műtét óta hallott történet miatt mondom, és szintén nem tartom túlzásnak.
Sasfioka # 2004.07.25. 14:49

Átérzem l111 bánatát, viszont én egy kicsit a másik oldalról is átnézném az eseményeket.

Persze utólag könnyű okosnak lenni, na meg ki gondolkodik ilyenen az adott pillanatban...
DE, ha neked a kutyád családtagnak számít, akkor igazából TE követted el azt a hibát, hogy egy nem leinformált, nem ismert, az állat számára nem biztos, hogy megfelelő "szakemberhez" vitted. Hasonló a szitu - márha a kutya közvetlen családtag - mikor magatehetetlen családtagodnak megkeresed a legjobb orvost, megkérdezed a hasonló cipőben járt ismerőseidet, stb. A kutya nem tudja eldönteni, hogy ahova ő kerül az jó lesz-e neki. Te viszont minimalizálni tudod az esélyét annak, hogy állatorvos helyett a helyi henteshez vidd a kutyád. Amennyiben mégis leinformált doki volt, és a "mondottak-hallottak" alapján ő egy kiváló szakember, akkor - mivel az orvos is ember... - a te esetedben tévedett, nem annyira figyelt oda, mint kellett, stb. Tény, hogy orvosoknál egy ilyen eset se legyen, viszont ebben az esetben az "eltávolítani a szakmájából" nem feltétlen állja meg a helyét...

"szinte teljes jogú családtagnak számított." Ez most azt jelenti, hogy nem élte túl a kutya, vagy azt jelenti, hogy a műtétet követően adódott komplikációval már nincs szükséged a "szinte családtagra?" Mert a múlt időben valahol a lemondást érzem...

Ettől függetlenül tudom, hogy a legtöbb embert szinte nem is érdekli, hogy egy évben teszem azt leég 100.000 ház, de ha a következő évben csak egy, de az a sajátunk, akkor az már probléma. (Valahol érhető.)

SF

derill # 2004.07.25. 20:51

Hm. Kutyatulajdonos vagyok. Meg macskatulajdonos is. Nálunk az állat barát, tényleg nem családtag, nem lakik a lakásomban, nem alszik az ágyamban, és nem eszik a tányéromból. Ugy gondolom ettől függetlenül megfelelő "kutyaélete" van. Sokat játszom vele, és amikor például epilepsziás tünete volt, volt, hogy sirva hivtam orvost - szerencsétlen nem értette a sirástól, hogy mit is akarok.

Ugy gondolom a kutyának meg van a maga helye. Nyilván nekem is rossz lenne, ha a kutyám iylen helyzetbe kerülne, de valamiért sasfiókával és igen?-nel értek egyet.

Ettől függetlenül, ha ugy érzed, hogy problémád van, ugy gondolom, hogy a 2. állatorvos le meri irni, amit állit, ez esetben ezzel elmehetsz az 1-höz, és adhatsz neki egy esélyt, hogy megmagyarázza, netán egy esetleges per elkerülése érdekében talán kártalanithat is - tény, a kutyát nem tudja már rendbehozni. De azt gondolom mindenki hibázhat, még egy orvos is.

Azt irod, egy orvos ne hibázzon. Az orvos is ember, még akkor is, ha embereket gyógyit, és ott hibázik. Csak arra gondolj vissza, hogy Te hányszor, és milyen hibákat követtél el életedben, a munkád során.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

igen? # 2004.07.26. 06:58

Elnézést kérek. Ha idézünk, akkor azt tényleg pontosan kell tennünk.
Remélem nyúlhatok még klaviatúrához.

K.V.B. # 2004.07.26. 07:17

Nagyon átérzem |111 gondjait, de mondok valamit, aminek sok köze nem lesz a joghoz, mint inkább emberi és józan eszű megközelítés.
Ha a kutya annyira rontja az életminőséget, hogy az már elviselhetetlen (hiszen |111 ezért akar állatorvost perelni), és nem sok öröm van már az állati "családtag" tartásában, a kutyának pedig esetleg gondjai-fájdalmai vannak, akkor nem lenne jobb elaltatni? Soha ilyet nem láttam és nem is gondoltam még, szörnyű dolog lehet, én az állatkínzókat is felhúzatnám az első fára, nagyon állatbarátnak tartom magam, de talán a kutyának sem élet már így az élet... Nem kell ráhúzni a házikedvenc szerepet, ha már nem tudja betölteni. És főleg nem fújni egy emberre (az állatorvosra), amiért életében esetleg először elszúrt valamit és tévedett (ha valóban tévedett, és nem egy kényszerű döntés, a jobbik rossz választása állt a háttérben, ahogyan a többiek is leírták). Õ is ember, és felelősségteljes ugyan a munkája, meg még nehezebb is, mint az emberorvosnak annyival, hogy az állat nem tudja megmondani, mi baja van, de ne feledjük, hogy nem Isten, nem tévedhetetlen senki sem.
Nem őrült gondolatok ezek, kedves |111, csak gondolj bele: hol emberi lénynek kezeled a kutyádat ("szinte családtag"), hol állatként (hiszen ivartalanítottad!!! ezt nem szokás egy családtaggal). Miért nem szereztél neki inkább egy másik nemű kutyát, hogy a családtag minden ösztönét kiélhesse? Aztán kerested volna a kiskutyáknak a gazdát, mert hát egy családtagért mindent megtesz az ember!
Nagyon fáj egy hűséges barát rossz állapota, és az a tudat, hogy az egészségét egy életre elrontották, de ne aggódj: nekem az anyámat altatták el dupla adag morfiummal úgy, hogy többet fel sem ébredt, és én ezek után sem indítottam pert az orvos ellen, a mai napig operál ő is...
Gondolj a MÁV kórház orvosára, akinek a keze alatt meghalt a kismama és a gyerek is, ha jól emlékszem: ő is praktizál a mai napig még másodállásban is! És itt emberekről van szó, nem egy
előszereteti értékkel bíró kutyáról...

l111 # 2004.07.26. 07:56

K.V.B: Nem saját elhatározásból ivartalaníttattam, hanem a konkrét állatorvos javaslatára. Továbbá itt nem félrekezelésről van szó, ami adódhat abból, hogy az állat nem tud beszélni, hanem egy rutinműtét során elkövettett durva hibáról.

Igen?: Ha ebből másoknak nem származik komoly kára, miért ne? :)

Derill: Igen, bizonyára hibáztam. De ha ekkorát hibáztam volna, már nem lennék ebben a szakmában.

Sasfióka: A kutya jogai sajnos csökkentek, állapotából adódóan, de semmivel nem szeretjük kevésbé, és meg sem fordult a fejünkben, hogy ne tartsuk meg. Ami az állatorvos kiválasztását illeti, azt hiszem, hogy egy rutinműtét korrekt elvégzéséhez az állatorvosi diploma elégnek kell hogy legyen. Abban igazad van, hogy nem ellenőriztem, hogy van-e neki.

Lehet, hogy igazatok van abban, hogy a szakmájából eltávolítás kicsit túlzás, de akkor mit tegyek? Pénzt nem akarok tőle, mert nem tudnám jó érzéssel elkölteni. Terjesszem a sztorit? Nem a stílusom....
Mindenesetre köszönöm a véleményeket, azokat is amik nem vágnak egybe az enyémmel.
L

igen? # 2004.07.26. 08:18

Az én családomban is történt olyan eset, amikor a szakszerűtlen orvosi ellátás miatt következett be tragédia. Nem voltam jelen, de a doki állítólag nem tudta mit kell tennie, egész éjszaka csak telefonálgatott a kollégáinak, hogy adjanak tanácsot. Természetesen fel voltam dúlva, és legszívesebben...inkább nem írom le, hogy mit tettem volna vele.
Most abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem érint az ügy. Talán ezért tudom (úgy mint a többiek) objektíven szemlélni az ügyet, ami a Te szemszögedből esetleg érzéketlennek tűnhet.
Az igazság az, hogy rengeteg ilyen eset van. Hogy kinek a felelőssége, ha van egyáltalán felelős (a gyógyítás nem egzakt tudomány), az sem mellékes, de ha az összes sikertelen beavatkozás után eljárás indulna, a dokiknak nem maradna idejük a gyógyításra. Amerikában a műhibaperek miatt már alig van praktizáló orvos. Nem szeretnék olyan országban élni, ahol félni kell attól, hogy milyen eredménye lesz annak, ha megpróbálok valakihez segítő szándékkal hozzányúlni.

derill # 2004.07.26. 10:14

igen?-nel tökéletesen egyetértek.

l111: azt mondtad Te is hibáztál már, de ha ilyen hibát vétettél volna, akkor már nem dolgoznál ott ahol.

Nem tudom hol dolgozol. De tudod sokszor ugy vét az ember, hogy nem tudja, hogy másoknak életre szóló kárt okoz vele. Csak gondolj azokra, akik jogszabályokat gyártanak, vagy naponta életekről döntenek: pl. én. Átmeneti nevelésbe veszek egy gyereket vagy nem? Megállapítom az otthonteremtési támogatást vagy nem? Kéthetente 2 órai kapcsolattartást adok, vagy a maximálisat? Vagy mások véleménye alapján (pszichológiai szakvélemény) megvonom a kapcsolattartási jogát valakinek. Vagy gondnokság alá helyeztetek valakit.

Lehet, hogy az orvos hibázott. Ismétlem ő is ember. És Te sem tudod, hogy a rossz döntéseddel kinek az életét változtattad meg gyökeresen, egy életre szólóan rossz irányban.

Gondolj egy buszsofőrre, aki nem figyelt, ezért lemaradt valaki a buszról, aki futott, és valami fontos dologról késett el. Vagy a gyógyszerészre, aki egy fontos gyógyszert nem rendelt meg, ezért valaki ....

Sok-sok egyszerü példa van, és örülj neki, ha olyan helyen dolgozol, hogy a Te munkád, a Te döntéseid nem hatnak ki másokra.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

l111 # 2004.07.26. 14:20

Mégegyszer köszönöm a véleményeket. Nem értünk egyet, de 1. ez így van rendjén, 2. most már csak magunkat ismételgetnénk.
De a gyógyszerészt azért kirúgnám :))

alfateam # 2018.08.08. 17:09

Ne itt "dicsekedj" fordulj a kamarához ha sérelmezed a történteket!

  • 1
  • 2