EON kötbér

Kedves jlklacika@citromail.hu

Amennyiben a kismegszakítóról az igazságügyi szakértő azt fogja megállapítani, hogy befolyásolt, akkor amperenként 7.500 Ft vagy 15.000 Ft a kötbér mértéke. Az alapösszeg attól függ, hogy csak lehetőség volt a méretlen vételezésre, vagy az meg is valósult. Előbbi az enyhébb, utóbbi a súlyosabb eset.
De az, hogy égett a kismegszakító, még nem jelenti azt, hogy az befolyásolt is.

Üdvözlettel:

Dr. Szücs István
ügyvéd
www.drszucsugyved.hu

Tisztelt Dr. Kalocsai Gábor!

Balatoni társasnyaralóban 4,5 éve teljes átépítés történt. Az elektromos hálózat is felújításra került, ennek kapcsán az árammérő órákat is kicserélték.
Tekintettel arra, hogy ugyanaz a vállalkozó cserélte a fővezetéket és a lakásokon belül is ő dolgozott, az ilyen egységes dolgokat, mint elektromos vezeték cseréje a közös képviselő intézte és felügyelte.

Nemrég értesítés érkezett, hogy elenőrízni jön az E-on. Azóta k.képviselő váltás történt, az új közös képviselőnek fizettünk azért, hogy legyen jelen az ellenőrzésnél.
Az ellenőrzés során kiderült, hogy nem hitelesített plombák voltak az órán, sőt néhány le is volt tépve. Annak is utánanéztek az E-on képviselői, hogy soha nem jártak még nálunk, tehát nem ők plombálták az órát.
Visszagöngyölítettem az eseményeket és van egy "szakadás" az eseménysorban. A vállalkozó mindent megcsinált, az E-onnal a szerződést a közös képviselő intézte. Mi ennyiről tudunk. Eszünkbe nem jutott kihívni az E-ont, hogy hitelesítse az órát. Meg voltam róla győződve, hogy az is egységesen történt és a szerződéskötéssel részünkről el van intézve a dolog. Ott sem voltunk a munkálatoknál.
Az új szerződés alapján, ami 32 A-re való növelésről szól, nem kellett volna hívás nélkül is kijönni az E-onnak hitelesíteni az órát?

Bizonyítani tudjuk 10 évre visszamenőleg, hogy a fogyasztásunk kiegyenlített, alig töltünk évente néhány hetet a Balatonon.

Nem túl biztató a helyzet, igaz? Mit tud mégis tanácsolni?

Előre is nagyon köszönöm segítségét,
NOptimist

SOS!!! Tegnap e-on os emberkék ellenörzés során elvittèk a 25 amperes kismegszakitònk egyikèt mivel három fázis van! Azt mondták ègès nyomok vannak rajta,de mi nem piszkálltuk!de azt mondták 80% hogy piszkállva lett! Ismerősöm szerint tuti birság lessz! Mennyi birságra számithatunk?vagy mit tegyünk? SEGiTSÉG

Kedves Csuti!

A lépcsóházban felszerelt villanyórákkal kapcsolatosan az alábbi jogszabályi rendelkezésre hívom fel a figyelmedet:

A „Villamos Energiáról” szóló Törvény végrehajtására kiadott 273/2007. (X. 19.) Korm.
rendelet 2. sz. mellékletének 19.14. pontja szerint:

"Nem hivatkozhat a hálózati engedélyes a felhasználónak a fogyasztásmérő-berendezés
állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, ha a fogyasztásmérő-berendezés
nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, felhasználó részére
történt átadása során nem a jogszabályokban és az üzletszabályzatban foglaltak szerint jártak
el."

Az idézett jogszabály tehát már explicit módon ki is mondja azt, - ami egyébként magától értetődő, - hogy a felhasználó nem tehető felelőssé a mérőműszer, vagy a plomba megrongálódásáért, (vagy bárki által történt megrongálásáért) akkor, ha nem volt abban a helyzetben, hogy a fogyasztásmérőt, - annak felszerelése óta - folyamatosan felügyelje,
és azt megszakítás nélkül, mindvégig a saját kizárólagos őrizetében tartsa.
A társasház folyosóján felszerelt gázmérőhöz viszont hozzáférhet a szomszéd, hozzáférhet bármely más társasházi lakó, továbbá azok vendégei, bérlői, albérlői, valamint a postás, és nem utolsó sorban az E.On villanyszerelője is,(méghozzá bármikor, akár a felhasználó távollétében is.)
A folyosón felszerelt villanyóra esetében tehát szóba sem jöhet az, hogy a mérőműszer akár csak egyetlen percig is a felhasználó kizárólagos őrizetébn lett volna, és emiatt a ti esetetekben nem hivatkozhat a hálózati engedélyes a fogyasztásmérő-berendezés állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettségeitek megszegésére.

üdvözlettel:

Dr. Kalocsai Gábor

Tisztelt Dr.Kalocsai Gábor
Társasházban lakunk, a villanyóránk a lépcsőházban van felszerelve,mivel nem zárható így bárki bármikor hozzáférhet.Bármikor ellenőrizhetik,és bárki kárt csinálhat
benne.Ezek után hogyan tudom bebizonyítani az Eon-nak hogy a
hibát nem én követtem el.
Válasza több társasházban lakót is megmenthet az Eon kellemetlen eljárásaitól.
Válaszát tisztelettel köszönöm.
Csuti67

Tisztelt Dr. Kalocsai Gábor!
Sajnos látszólagjómagam is belesétáltam az E.On csapdába. A történet röviden: elmúlt hét csütörtök délután ellenőrzést tartott az E.ON két "szakembere", akik látszólag találomra válogattak, és ahol otthon találtak valakit, oda becsengettek. Természetesen minden adatuk megvolt, így tudták név szerint kit kell keresni. Érdekes önmagában, hogy a tavaly kb. októberben kicserélt vadiúj gázórát is leellenőrizték, ez alapján egyértelmű számomra, hogy nem kirendelt vizsgálatról volt szó, hanem inkább fejvadászatról. A probléma a villanyóránál volt szerintük. Először is, én még 2003-ban a DÉDÁSSZAL kötöttem szerződést itt Kaposváron. Akkor kaptunk egy használatba vételi engedélyt, meg egy órát, két ólom plombával és semmi egyebet. Földkábeles kültéri óránk van, az óraszekrényre a DÉDÁSZ nem tett semmiféle plombát, és az azóta évente végzett E.ON leolvasások során sem tett említést egyetlen E.ON-os sem, hogy hiányozna bármilyen plomba. Sőt, mivel a nap eléggé elfakította az óraszekrény plexi borítóját, így a leolvasásokat is folyamatosan úgy végezték, hogy leszedték csavarhúzóval a plexi borítást, majd leolvasás után visszatették. Ez csak azért fontos, mert a felvett jegyzőkönyvben említést tesznek a szerelők plombahiányról, ami viszont nem érthető számomra, mert olyan plombát nem kereshetnek, ami nem is került soha az óraszekrényre. Ezek után nincs vége sajnos a dolognak. Mivel az óraszekrényünk nem volt zárt, a tavaly használtan megvásárolt kapunyitó elektronikát villanyszerelőnk az óraszekrénybe kötötte be. A szerelők azt állították (én nem értek a villanyszereléshez), hogy a kismegszakító (10A) méretlen szálra volt kötve. Én magam a jegyzőkönyvben nyilatkoztam, hogy nem volt tudomásom róla, hogy rosszul lett volna bekötve, illetve azt is leírtam, hogy erről csak a kapu elektronika működött, ami egy nap kb. 2-3 perc használatot jelent (2 db 280W-os motorral). A kismegszakítót bedobozolták, majd elmentek. Villanyszerelőmmel beszéltem ezek után, aki elmondta, hogy nem méretlen szálra kötötte a kaput, mivel a méretlen szál nem lekapcsolható, így az arra való rákötés olyan veszélyekkel járna, amit egy kapunyitó elektronika miatt senki nem vállalna, még "kérésre" sem. Itt tartunk jelenleg. Hogy milyen irányba megy az ügy, azt még nem tudom, de a legrosszabbra készülök, és természetesen a védekezésre. A régi szerződésünk, DÉDÁSZ-os sajnos nincs meg, bár minden építkezéssel kapcsolatos papírunk megvan, így már azon is gondolkodtunk feleségemmel, hogy egyáltalán kaptunk-e szerződést a DÉDÁSZ-tól. A mai napon tértivevényes levelet küldtem az E.ON-nak, hogy szíveskedjenek nekem az irattári példányból és minden mellékletből, amely általam is aláírt küldeni nekem másolatot, mert elveszett. Addig is kinyomtattak nekem egy gépi példányt, és ahogy számítottam rá, abban nyoma sincs semmiféle plomba leírásnak, számnak, satöbbinek.
Kérdezni szeretném, hogy a fórumban alább Ön által fogalmazott levélben az azóta eltelt időben milyen jogszabályi változások történtek, amelyeket esetlegesen frissíteni kell (pl. alaptörvény)? Az azóta eltelt időben változott-e (ha erről tudomása van) az E.ON gyakorlata?
Jómagam szeretnék megegyezni az E.ON-nal, és ha kell, "kártérítést" fizetni, amennyiben el kell fogadnom a szerelők állítását, hogy méretlen szálon volt a kapunk, viszont ebben az esetben is csak valóban méltányos kártérítés, kötbér jöhet szóba, ami megfelelő súlyban áll az elkövetett "szerződésszegéssel". Előre is köszönöm, ha tud segíteni.

Azt szeretném kérdezni, hogy két évre lezárt ingatlanban
/az EON-nál bejelentve/, 0-a gázfogyasztás esetén számíthat-e fel alapdíjat az EON Zrt., ami nem kis összeg? Köszönöm.

Azt szeretném kérdezni, hogy két évre lezárt ingatlanban
/az EON-nál bejelentve/, 0-a gázfogyasztás esetén számíthat-e fel alapdíjat az EON Zrt., ami nem kis összeg? Köszönöm.

Sziasztok.

A véleményetekre lennék kíváncsi. Adott egy 1997-ben épült ház. A ház tulajai meghalnak, és a gyerekek, akik a szülők halála előtt már elköltöztek, és 1 napot sem laktak benne utána, megöröklik a házat 2008-ban. Akkor ugye ez tulajdonos váltással jár, átírják a villanyórát is az örökösök nevére. Ezutána ház 5 évig lakatlan. Egy alkalommal az alapdíj nem fizetése miatt az áramot kikapcsolják, majd vissza. Mi 2013-ban vesszük meg a házat, de csak idén költözünk be. Jönnek átírás miatt ellenőrizni az órát és megállapítják, hogy az - amúgy ingyenesen bekötött 32 A helyett - 48 A van bekötve a megszakítókkal. Azt mondják fizessek kb. 100.000 Ft-ot, ha kell nekem a + 16 A. Ha nem, akkor visszakorlátozza 32 A-re. Nekem kell a 48 A, de én jóhiszeműen úgy vettem meg a házat, hogy abba 48 A van. Véleményem szerint szerzett jogot ilyen módon korlátozni nem lehet. Van értelme panasszal élni az E-on felé? Több ok miatt is ebben gondolkodom. 1997-től 2014-ig hogy nem vette észre az E-on, hogy valami nem stimmel? A 2008-as tulajdonos váltásnál, hogy vette ezt észre? Miért csak nálam? Úgy gondolom, hogy a szolgáltató hibájából engem kár ért. Vélemények?

Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Édesanyáméknál akik tömbházban élnem ma volt villanyóra ellenőrzés az Eon által. Hibát találtak, mégpedig a plomba sérülését. Leszerelték a villanyórát és elküldték bevizsgáltatni. Egy másik órát szereltek fel helyette.
Olvastam több helyen, hogy ez egyenesen arányos azzal, hogy jogosulatlan áramvételezéssel vádolják meg őket és az Eon kötbért számláz ki.
Szerintetek mire számíthatnak?
Köszönöm, ha válaszol valaki!
Üdv: Aprotalpu

Egyenest a szolgáltatónak jelzi? Adott esetben kijönnek ellenőrizni? Csak az a szép, hogy az éjszakai mérőórát évet óta nem használjuk, és erről az E-On is tud (legalábbis kéne).
A GPS-t tévedésből írtam.

Indikátor.
Azt jelenti, hogy a matrica a beavatkozási kísérlet(ek)et jelzi. (mágneses erőhatás stb., a fizikai behatásokról meg itt nem kell beszélni)
GPS?
Ugyan már.

Fogalmam sincs, de a gps-nek mi értelme? az óra nem változtatja a helyét... Amúgy miért nem kérdezitek meg az eontól?

TF!

Csupán érdeklődnék, mai nap felkeresett minket - és a többi szomszédomat is - az E-On embere, hogy indikátor matricát szereljen fel az éjszakai fogyasztásmérőre. Mire szolgál? Esetleg pl: GPS-es?
Csak kiváncsiság!

Köszönettel!

Tisztelt Dr Kago!

2013.11.15. -é n az E-on szakemberei ellenőrzést végeztek a családi házunkhoz tartozó mérőhelyen.
Mindenről fényképet készítettek, már épp a visszarakandó plombákat keresték, mikor a kismegszakítón találtam valami rendellenességen."Átszegecselés nyomai látszanak"
10A helyett valami mást tartalmaz.
Tanácstalanul álltam, azt sem tudtam miről beszél.
A mérőórát mi szereltettük fel és csak E-onos nyúlt bele./E-onos szerelte fel, 1 évre rá ellenőrizte, majd jött ez az ellenőrzés/ A helyszínről többször el kellett mennem, le-felkapcsolgatni a nagyobb fogyasztású elektromos berendezést. Akkor még nem tudtam, hogy nagy hibát követtem el..
Az ellenőrzés kezdete után kb. 1.5 órával lenyúltak , a doboz tetejére dobott plombáért és kijelentették a zárópecsét idegen eredetű.Addig minden rendben volt, fotók is készültek.
Le voltam döbbenve.
Mindent bedobozoltak, elküldik vizsgálatra.
A kismegszakító kiszerelése után és még bedobozolás előtt is el kellett hagynom a helyszínt, fotót készített a szerelő az egyik helységben.
Az ellenőrzés több mint 3 óráig tartott, kb 2,5 óránál az adatok bevitelére szolgáló elektronikus gépüket resetelték/nem tudom van-e jelentősége/

Két héttel az ellenőrzés után telefonon keresett meg az E-on munkatársa.
A felvett adatokból kiszámolták 450.000 Ft-ot kell befizetnem, ha rögtön megteszem elengedik a 40%-át.

Természetesen nemet mondtam. A hölgy közölte, akkor elküldik szakértői vizsgálatra a műszert, az a költség is engem terhel.
Ezt a lehetőséget választottam, mert a hölgy elmondása szerint ott megtekinthetem az előző és a legutóbb készült összes dokumentációt az ellenőrzésről/a legfontosabb a fotó, ami igazolja a plomba hitelességét/ Gondoltam már ott tudom magam tisztázni. Bár kicsit letaglózott, mikor a hölgy közölte különben is a 4 plomba helyett 3 volt.
Mondtam, akkor biztos annyit raktak fel, de itt a helyszínen ez nem hangzott el, nem hiányolták.
Meddig kell várnom egy hivatalos levélre?
Vártam , hogy levélben is értesítenek, de a mai napig semmi dokumentumot nem érkezett. Sehol nem tudok addig segítséget kérni, amíg nem mutatom fel mit is akar és miért az E-on.
Nekem kell kérnem?
Február elején megérkezett viszont a Méréstechnika KFT levele a műszer vizsgálat időpontjáról.Kértem időpont módosítást. Levélből kiderül itt csak az E-on megbízásából kért vizsgálatot végzik, a leszerelés körülményeit nem vizsgálják.
Megtilthatom én ezt a vizsgálatot?
Nekem elég lenne, ha plombákat tudom igazolni.
Egyedül vagyok itthon, az elektromos szerelésekhez semmit nem értek, azt sem tudom mit szerelnek ki vagy be.
Jönnek ellenőrizni, együttműködök és utána csak kapkodom a fejem mibe vezettek bele.
Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Dr Kago! 2013.09.06-án fogyasztásmérő berendezés helyszíni ellenőrzése történt meg, melynek során megállapították, hogy a nappali mérő biztosítékról és a tábláról hiányzik a pecsét.De a villanyóra tetején és alján a pecsét sértetlen. Ezek után 2013.10.02-án kaptam egy levelet, hogy méretlen villamosenergia-vételezést tettem lehetővé. Mi szerint én ezzel megszegtem az üzletszabályzatot, és így kötbér megfizetésére vagyok köteles. A kérdésem az lenne, hogy a helyszíni ellenőr a guman táblát /a fekete táblát melyen az egész villanyóra szerkezet van/ nem szerelte le és nem nézte meg hogy ott valóban történt-e szerelési lehetőség, és mivel csak alul hiányzott a plomba de minden más érintetlen volt akkor, hogy tudta ezt megállapítani ha így nem is lehet "bele nyúlni az órába"? És ha én nem követtem el áramlopást mert ezt akkor tulajdonképpen nem tudják teljes mértékben bizonyítani a kiszabott büntetésre miért is adnak kedvezményt, ha együttműködő leszek velük? Értem a szó jelentését, hogy mérhetetlen de azt hogy tudják megállapítani ha nincs rongálás, hogy ott valóban történt energia felvétel? Vagy az áram is tud "szökni" mint a gáz vagy szivárogni mint a víz?

Dr Kago levelének segítségével és hozzájárulásával, az olvasók és érdeklődők okulására:

Tisztelt Cím!
A párom segítségével e-mail-ben megkaptam az önök által küldött 1/......../2013/1 iktatószámú levelet, melyben szereplő követelésüket tértivevény nélkül adták fel. Ez azért fontos, mert a levél elküldését Önöknek valamilyen módon igazolniuk kellene, amennyiben a későbbi eljárás során annak létét, valódiságát megkérdőjelezném. Ugyanis munkámból adódóan jelenleg is külföldön tartózkodom, tehát az ügyben, az Önök által megszabott határidőig személyesen intézkedni nem tudok.
Előzmények: Önök tavaly XY tartozása miatt kikapcsolták az áramot, az épület (a) fogyasztójánál. Ezzel kapcsolatban a testvérem és én is több alkalommal is írtunk levelet, mely végül eredménytelenül zárult, ugyanis Önök teljes mértékben megszüntették a szolgáltatást, annak ellenére, hogy a ki nem fizetett számla, a tudomásra jutás alkalmával, azonnal ki lett egyenlítve, kb. 15 ezer Ft. Ezt követően meghatalmazást adtam a testvéremnek, hogy az ügyben személyesen eljárjon helyettem. Édesanyánk halála után, 2010-ben telefonon jelentettem be a lakcímváltozást, melyet az (a) épületre nem vezettek át, ezért a számlát rossz címre küldték. Ha egyáltalán kiküldték. A kikapcsolásról szóló felszólítást is odacímezték. Ha egyáltalán kiküldték. Elképzelhető, hogy egy ilyen súlyú ügyben a felszólító levelet tértivevény nélkül adják fel? Természetesen, mert akkor kiderült volna, hogy a CÍMZETT ISMERETLEN! A tartozásokért felelős illetékes pedig felhívott volna telefonon ENGEM, hogy van-e valami akadálya a tartozás megfizetésének? Mint ahogy ez, év elején megtörtént. Csakhogy most a testvéremet hívták fel az ÉN tartozásom miatt, melyet külföldi tartózkodásom miatt nem tudtam kiegyenlíteni.
Itt hívnám fel figyelmüket az Egyetemes Szolgáltatói vásárlási szerződés általános szerződési feltételei szerint:
2.3 Ellenőrzési és munkavégzési jogosultság
Az ÉMÁSZ Nyrt. megbízásából a területileg illetékes Elosztóhálózati engedélyes ellenőrzi a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a fogyasztói vezetéket, valamint a fogyasztói berendezést a közcélú hálózat biztonsága és a többi fogyasztó biztonságos energiaellátása érdekében, illetve ellenőriztetni, illetőleg az áramszolgáltatás és –vételezés folyamatosságához szükséges munkákat (pl. fogyasztásmérő csere) előzetes értesítés után elvégezni, illetve elvégeztetni.
Az ellenőrzést, illetőleg munkálatokat lakásokban és egyéb helyiségekben – az Elosztóhálózati engedélyes üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően- a lakosság személyes érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni.

Ha ezt figyelembe vették volna, akkor a leolvasás időszakát is akkora teszik, amikor a valós fogyasztás is megtörténik.
Továbbá az általunk igényelt hangfelvétel, ami csaknem féléves egyeztetés után jutott el hozzám, holott törvény kötelezi Önöket a 30 napon belüli ügyintézésre, idegen emberek beszélgetéseit tartalmazza. Ez a fajta felelőtlenség, az emberi jogokkal és a személyes adatokkal való visszaélés, botrányos magatartás után küldenek egy ilyen levelet, mert egy plomba hiányzik a kismegszakítóról. Felhívnám szíves figyelmüket arra a tényre, hogy a testvérem tavaly bejelentette, hogy a távvezérelt, bojler fűtésére használt mérőberendezés akkor is forog, amikor a bojler üzemen kívül van, tehát rossz. Az Önök munkatársai előre egyeztetett időpontban megjelentek, a hibát jogosnak találva az óra kicserélését meg is valósították. A továbbiakban a mérőórával kapcsolatban semmilyen értesítést nem kaptam. Ezzel kapcsolatban az alábbi aggályaimat kell megfogalmaznom:
273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 19.6. szerint:
Ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végzők szerződésszegést állapítanak meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy felvételt kell készíteni. A fogyasztásmérő berendezés vagy annak bármely része leszerelése esetén a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérő-berendezésről és annak részeiről, valamint azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy felvételt kell készíteni, és annak egy példányát meg kell küldeni vagy át kell adni a felhasználó számára.
Továbbá a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint:
17.1. Ha a fogyasztásmérő-berendezés hibásan mér, vagy nem mér (a továbbiakban: hibás mérés), vagy hitelesítési ideje lejárt, a fogyasztásmérő-berendezés adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.
17.2. A hibás mérés időtartama a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő-berendezés felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam, b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában egy év.
17.3. A hibás mérés időtartamának megállapítását követően az ezen időszak alatt történt elszámolásokat helyesbíteni kell a fogyasztásmérő-berendezés mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium által megállapított hibaszázalékával.
Ezzel kapcsolatban az alábbi paragrafus szerint:
19.7. A hálózati engedélyes részéről a hálózathasználati szerződés megszegésének minősül, ha c) az átvitel vagy az elosztás minőségi és szolgáltatási színvonala a jogszabályokban, az engedélyében vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,

5. a szerződésben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem vagy késedelmesen tesz eleget.

Részemre semmilyen fényképet nem küldtek meg. Sem tavaly, sem most. Ezzel talán tudnám bizonyítani, hogy az Önök szakemberei végeztek olyan munkát tavaly vagy idén, melynek során a plomba megsérült. Ha már tavaly is hiányzott volna a plomba, akkor kötelességük lett volna azt Önök felé jelenteni és az én figyelmemet felhívni, a várható jogi következményekkel együtt. Emellett a hibás mérővel kapcsolatban sem kaptam semmilyen értesítést, illetve helyesbítő számlát, elszámolást.

Visszatérve az Önök által küldött levélre: szerződés szegést követ el, a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 19.9. szerint:

6. a fogyasztásmérő-berendezés, a mérési rendszer, a túláramvédelmi berendezés ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő-berendezés, a mérési rendszer, a túláramvédelmi berendezés javítását, hitelesítési vagy egyéb cseréjét, vagy a fogyasztásmérő-berendezés leolvasását a hálózathasználati szerződésben előírtak szerint a hálózati engedélyes részére nem teszi lehetővé, vagy - ha erre megállapodás a felhasználót kötelezi - ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik

Az előzményeket figyelembe véve ennek a kötelezettségnek mind én, mind testvérem a tudomásra jutástól kezdve, eleget tett. Az épület tulajdonjogát 2003-ban szereztük meg. Életvitelszerűen egyikünk sem tartózkodott itt, ezért fogyasztás szinte nem is történt. Miután tavaly kikapcsolták az áramot, a testvérem erre a mérőórára kötette rá az (a) épületrészt, majd bejelentette a hibás távvezérelt mérőt. Ezzel kapcsolatban, mint azt már fennt is írtam, az Önök szerelői ellenőri minőségben voltak jelen és cserélték le a hibás mérőt, tehát a továbbiakban csakis a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 19.9.ea) paragrafusára hivatkozhatnak, mely szerint

• a fogyasztó szerződésszegést követ el, ha a fogyasztásmérő-berendezés, a túláramvédelmi berendezés vagy a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár (a továbbiakban együtt: plomba) sérülését nem jelentette be

Ennek jogi következménye a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 9.13. paragrafusa szerint

1. a 19.9. pont e) alpont ea) alrendelkezése esetére kártérítési igény érvényesítése, továbbá a szolgáltatást felfüggesztése, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem állíthatók helyre

Az Önök levelében mindezzel szemben az olvasható: a ....................... felhasználási helyén felszerelt fogyasztásmérő berendezés 2013.06.17-én történt helyszíni ellenőrzésekor energia- ellenőr munkatársaink jogellenes villamos energia vételezést derítettek fel.
Ennek alapján Önök „joggal” állítják, hogy lopás történt és ezzel együtt a törvényre hivatkozva kötbért állapítanak meg. A továbbiakban felhívnám szíves figyelmüket, hogy a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének alábbi pontjaira, mely szerint a fogyasztó szerződésszegést követ el, ha:
9.13 eb) a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett plomba vagy a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,
ec) a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamos energiát vételez,
ed) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,
ee) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamos energiát vételez, vagy
ef) önkényes visszakapcsolással vételez,

A plomba hiánya azonban önmagában nem jelenti a 9.13 eb) megvalósulását, ugyanis a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete, 19.12. szerint:
A felhasználó szerződésszegését a hálózati engedélyes köteles bizonyítani.
Ennek alapján senki sem gondolhatja komolyan, hogy a helyszínen munkájukat végző ellenőrök egyben igazságügyi szakértők is. Az Önökkel szerződésben álló igazságügyi szakértőkkel kapcsolatban pedig az alábbi észrevételeket tenném:
Egy esetleges bíróság előtti eljárásban tehát Önöknek kellene igazolniuk a felhasználó szabálytalan vételezéssel megvalósított szerződésszegését. Ez azonban a bíróság előtt egy egyszerű, - saját maguk által készíttetett - magánszakértői véleménnyel aligha igazolható. A hatályos Btk. szerint ugyanis: a „Hamis tanúzás” bűncselekmény törvényi tényállása a következő:
Btk 238. §
(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki a. mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, b. mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
Tekintettel tehát arra, hogy az Önök által megrendelt magánszakvéleményt az azt elkészítő szakértő nem a bíróság és nem is más hatóság előtt készíti el, emiatt ő abban bármit leírhat. Ezzel ugyanis még nem követi el a hamis tanúzás bűncselekményt.
Az Önök előtt magánszakvéleményt adó szakértőket tehát igazmondási kötelezettség nem terheli, így tőle elfogulatlan, minden részletre kiterjedő, minden lényeges körülményt magában foglaló, (illetve egyetlen lényeges körülményt sem elhallgató) korrekt szakvélemény nyilván nem is várható. A legfelsőbb bíróság ezzel kapcsolatos iránymutatása szerint azonban.: „A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleménye a perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe (Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270), így az nem helyettesítheti a bíróság által elrendelt igazságügyi szakértői bizonyítást.

Ezen kívül felhívnám szíves figyelmüket arra a tényre, hogy az Önök ellenőrei a kismegszakítón munkát végeztek, így annak bizonyítása, hogy szabálytalan vételezés ténye megtörtént, igazságügyi szakértő által is nehezen bizonyítható, hiszen az állítólagos bűntett helyszínén az eredeti állapotot nem őrizték meg.

Továbbá az Önök által megküldött levélben a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 9.19 és 9.13 paragrafusaira hivatkoznak. Nem részletezik, mely bekezdések vonatkoznak az esetre, csak az Önök üzletszabályzatára hivatkoznak, amely nem jogszabály. Ha ugyanis azt mondja az Önök szabályzata, hogy a kötbér alkalmazásának alapjául szolgáló szerződésszegést az a felhasználó követi el, aki a fogyasztásmérő berendezést megbontja, és a megbontott, vagy befolyásolt fogyasztásmérő berendezésen keresztül vagy a fogyasztásmérő megkerülésével áramot vételez, akkor:
A szerződésszegést csak az önökkel szerződéses jogviszonyban álló

• felhasználó követhet el, és ő is
• csak szándékosan,
• tevőleges,
• és olyan célzatos magatartással, amelynek eredményeként
• megvalósul a méretlen vételezés, (áramlopás.)

A fentiek miatt súlyos hiba volna összekeverni, - és emiatt kérem Önök se keverjék össze - a szabálytalan vételezéssel (áramlopás) megvalósuló szerződésszegést - azzal az esettel, amikor a felhasználó nem jelenti a plomba hiányát. Ugyanis bírósági eljárás nélkül, illetve annak hiányában, melyet egy rendőrségi feljelentésnek kell megelőznie, lopással vádolni a felhasználót, már önmagában is rágalmazást jelent. Önöknek ismeretlen tettes ellen kell feljelentést tenniük, hiszen mint azt az előbbiekben leírtam, életvitelszerűen nem tartózkodunk a házban, tehát a lopás életszerűsége is kétséges.

Úgy gondolom, hogy talán a laikusok számára is jól érzékelhető a különbség az „áram lopás” bűncselekmény elkövetése, és az ingatlanon felszerelt mérőműszer, illetve annak kiegészítő berendezéséről hiányzó plomba vagy annak egyszerű megrongálódása között.
Amiatt volna nagyon fontos, hogy Önök is különbséget tudjanak tenni a fent leírt két, - egymástól alapvetően különböző - esemény között, mert a két eseményhez más- és más fajta jogkövetkezményt is fűz a jogszabály.
Kötbér alkalmazására ugyanis kizárólag csak az előbbi esetkörben kerülhet sor, míg az utóbbi esetkör jogkövetkezménye csupán a mérőberendezésben, illetve kiegészítő berendezéseiben esett kár megtérítése lehet.
Az Önökkel szembeni szerződésszegés, (áramlopás) tehát az Önök szabályzatában szereplőtől eltérően, más módon, (pl. a felhasználó mulasztásával, vagy a felhasználó tudta nélkül, vagy például véletlenül, stb.) egyáltalán nem valósítható meg, és azt a felhasználón kívül más (értelemszerűen például az, aki nincs is szerződéses kapcsolatban a villamos energia szolgáltatóval,) sem valósíthatja meg. Jól is néznénk ki ugyanis akkor, ha a felhasználó tevőleges, szándékos és célzatos magatartását Önöknek nem kellene bebizonyítania, és így a felhasználó valóban, „felróhatóságára tekintet nélkül” - az objektív felelősség szabályaihoz hasonló módon - felelne az ingatlanán felszerelt villamos energia mérőberendezés mindenkori állapotáért. Ebben az esetben ugyanis jogosan sújthatnák Önök kötbérrel mindazokat a felhasználókat, akik ugyan semmiféle tevőleges, szándékos, és célzatos magatartást nem tanúsítottak annak érdekében, hogy ingyen jussanak villamos energiához, - és valóban, nem is vételeztek méretlen áramot, - de a mérőberendezést vagy annak kiegészítő berendezéseit például előzetesen, (vagy utólagosan) valakik (pl. az Önök villanyszerelői) megmanipuláltak, vagy amelynek a plombái nem tisztán kivehetőek, stb.
Önök tehát, a felhasználó állítólagos áramlopásával kapcsolatos állításaik valóságtartalmát - a magyar joggyakorlat szerint - csak olyan szakértő szakvéleményével bizonyíthatnák be a bíróság előtt, akit a bíróság maga rendel ki, ráadásul azok közül a szakértők közül, akik - a hamis szakvélemény adás büntetőjogi következményeinek ismeretében - igazmondási kötelezettséggel készítenék el a szakvéleményüket.

Felhívom az Önök szíves figyelmét továbbá arra is, hogy a bíróság előtt Önöknek nem is csak azt kellene igazolniuk, (és pláne nem egy magánszakvéleménnyel,) hogy a mérőműszer illetve annak kiegészítő berendezései valahogyan megrongálódtak.
Önöknek ugyanis, - ahogyan arról korábban már volt szó - természetesen azt is igazolniuk kellene, hogy - a rongálást maga a felhasználó követte el, (és nem például az Önök villanyszerelői,) ráadásul

• a rongálást a felhasználó szándékos,
• tevőleges, és
• célzatos magatartással követte el. Célzat: valamely, előre meghatározott, konkrét eredmény elérésére, - jelenleg áramlopásra - irányuló egyenes szándék.

Félreértés ne essék. Nem a felhasználónak kell bizonyítania, hogy a villanyórát, illetve annak kiegészítő berendezéseit az Önök munkatársai rongálták meg az ellenőrzés során vagy máskor, (a felhasználó elég, ha ennek csak a lehetőségét igazolja,) hanem kétség esetén Önöknek kell bizonyítaniuk azt, hogy a villanyórát, illetve annak kiegészítő berendezéseit a felhasználó rongálta meg.

Végezetül, de nem utolsó sorban Önöknek azt is bizonyítaniuk kellene a bíróság előtt, hogy maga a szabálytalan vételezés (áramlopás) ténylegesen meg is valósult.
Ez utóbbival kapcsolatosan azonban hivatkoznom kell Magyarország Alaptörvényére, (melyet nem ártana, ha egy közszolgáltató cég nyilatkozattételre feljogosított munkatársai is megismernének).
Az alaptörvény XXVIII. Cikke szerint ugyanis:
„(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat … törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” és„ (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.”
A fentiekre tekintettel nyilván nem a büntetőjogi, és a polgári jogi kategóriák összemosásáról van szó akkor, amikor azt állítom: még a villamos-energiaszolgáltató sem mondhatja senkiről, hogy méretlen áramot vételezett, (azaz áramlopás bűncselekményt követett el) anélkül, hogy a felhasználó bűnösségét büntető bíróság jogerős határozattal megállapította volna.
A felhasználó ugyanis a szerződésszegést csak olyan jogellenes (szándékos, tevőleges, célzatos) magatartásával valósíthatta volna meg, amely egyben bűncselekménynek is minősül. (Az áramlopás is lopás.) A villamos energia szolgáltató továbbá nem „független és pártatlan bíróság” csupán a polgári jog rendes szereplője, így nincs sem arra felhatalmazva, hogy maga mondja ki a fogyasztó (áram-) lopásban való bűnösségét, (és arra úgy hivatkozzon, mintha az bizonyított tény volna,) sem pedig arra, hogy az általa bűnösnek kimondott felhasználót maga „megbüntesse” egy nyilvánvalóan eltúlzott, a villamos áram szolgáltatót valóságosan ért jogsérelemhez képest elképesztően magas összegű kötbér alkalmazásával, ráadásul úgy, hogy a büntetést a saját számlájára kéri befizetni.
Az alkotmányos eljárás ezzel szemben az, hogy ha Önök a felhasználót áramlopással gyanúsítják, és erre hivatkozással követelést akarnak támasztani vele szemben, akkor büntető feljelentést kell tenniük a rendőrségen. Ha a nyomozás során a gyanúsítottal szemben felmerült gyanú beigazolódni látszik, úgy az ügy átkerül az ügyészhez, aki - ha a nyomozati anyag alkalmas a vádemelésre - vádat emel.
A vádlott áramlopásban való bűnösségét – amint láttuk – csak a (pártatlan és független) büntető bíróság mondhatja ki, - vagy felmenti a vád alól. A büntető bíróság eljárását viszont – az Önök eljárásával ellentétben – un. „büntető eljárásjogi alapelvek” kötik. Ilyenek pl.: az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a jogorvoslati lehetőség biztosítása, a szóbeliség elve, a hivatalbóliság elve, stb. mindazok a jogok tehát, amelyek - az Önök által megvádolt fogyasztókkal ellentétben - a bűnözőket megilletik.
Az Állam- és Jogtudományi Egyetemeken azt tanítják, hogy a büntetőjogi alapelvek következetes érvényre juttatása a jogállamiság egyik alapköve. Jó tudni, hogy a nyomozó hatóság, a vádhatóság, a bíróság, és a bírósági végrehajtás szervezetében tevékenykedő személyek a másik hatóság munkájából ki vannak zárva, (összeférhetetlenek,) maga a károsult pedig személy szerint eleve, - ugyancsak az összeférhetetlenség miatt - egyik hatóság munkájában sem vehet részt.
Önök viszont ezzel szemben, - a teljes jogállami alkotmányos intézményrendszert megkerülve:

• saját maguk gyanúsítják meg a saját fogyasztóikat, és azután (a saját magánszakértőjük szakvéleményére hivatkozással, mindenféle további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, )
• maguk is akarják kimondani az illető bűnösségét is, majd szintén
• maguk akarják kiszabni a „büntetést” is
• amit persze a saját maguk számlájára kérnek befizetni – és nem fizetés esetén végül - maguk is akarják behajtani a büntetést az áramszolgáltatásból való kizárás fenyegetésével, nem fizetés esetén pedig a tényleges kikapcsolással.

A kötbérezés jogalapján túlmenően az Önök által alkalmazott kötbér összegszerűségével is törvényességi problémák vannak. Amint arról már volt szó, az Önök szabályzata nem jogszabály, így az Önök által alkalmazott kötbér mértékét nem jogszabály állapítja meg, Önök pedig jelentősen eltúlzott mértékű kötbér megfizetését követelik a fogyasztóiktól. A fogyasztóval szemben, - egy, a bíróság előtt is igazolt szerződésszegés esetén - érvényesíthető kötbér mértékével kapcsolatosan az alábbiakat kell tudniuk.: A Ptk. a kötbért, un. "kárátalány" -ként határozza meg.

A Ptk. általános szabályai szerint ugyanis alapesetben, a másik fél szerződésszegése miatt kárt szenvedett szerződő félnek kell bizonyítania, azt, hogy

• őt kár érte,
• az őt ért kár összegét,
• az összefüggést az őt ért kár, és a szerződő partner magatartása között, és végezetül
• a szerződő partner magatartásának szerződésszegő voltát.

(A másik fél még ekkor is kimentheti magát azzal, ha igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben elvárható.) A szerződő felek azonban már a szerződéskötéskor megállapodhatnak abban, hogy a másik fél esetleges szerződésszegő magatartása esetén a károsult felet minden további bizonyítási kötelezettség nélkül egy bizonyos összegű "kár átalány" illeti meg. Ezt a kár átalányt nevezik kötbérnek, amely a szerződésszegés fajtájától függően lehet:

• késedelmi kötbér,
• hibás teljesítési kötbér, vagy
• meghiúsulási kötbér. Önök vajon milyen típusú kötbér megfizetését követelik a fogyasztóiktól? A kötbér a Ptk. szerint tehát „reparatív” jellegű, azaz igazodik annak a kárnak a mértékéhez, amely a szerződő partnert, a másik fél szerződésszegése következtében érte, (a károsultat olyan helyzetbe törekszik hozni, mintha a kár egyáltalán be sem következett volna).

A kárt szenvedő fél ugyanis – a törvény rendelkezése szerint – a ténylegesen keletkezett kárának azt a részét is érvényesítheti, amely meghaladja az előre kikötött kötbér összegét, feltéve, ha be tudja bizonyítani azt, hogy annál valóban nagyobb mértékű kárt szenvedett. (ez a kiköthető kötbér alsó korlátja). A bíróság ugyanakkor a Polgári törvénykönyv 247. §. 1.) bekezdésében foglaltak szerint a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti. (ez a kiköthető kötbér felső korlátja) A kötbér tehát olyan kár átalány, amely a szerződő feleknek, a másik fél szerződésszegése miatt bekövetkező kárát hivatott kompenzálni, így a kötbér mértékének közelítenie kell a keletkezett kár mértékéhez.

A kötbért annak érdekében szokták kikötni, hogy ne a szerződésszegés folytán károsult felet terhelje az esetenként meglehetősen nehézkes bizonyítási teher. Tekintettel arra, hogy a kötbér "reparatív" jellegű, így a kötbért nem büntetésből szokták „kiszabni”. A kötbérnek ugyanis a Ptk. szerint semmiféle szankció tartalma nincs, és a korábban már részletezett okok miatt nem is lehet. Önök ugyanis nem büntető bíróság, és nem is szabálysértési hatóság, hanem a polgári jog rendes szereplői, és így mellérendeltségi viszonyban vannak az Önökkel szerződő más polgári jogi jogalanyokkal, (természetes és jogi személyekkel). Az igazságszolgáltatás, (és így a büntetés kiszabása is) jogállamban viszont állami monopólium.

A fentiek előrebocsátása után tehát:

• ha az Önök által érvényesíthető kötbér igénynek szankció tartalma nincs,
• és emiatt a kötbér csak az Önöket ténylegesen ért kár megtérítésére (reparálására) szolgálhat, továbbá - ha lopáskárt sem érvényesíthetnek a kötbér összegének meghatározása során, mert a fogyasztó áramlopásban való bűnösségét jogerős büntető bírói ítélet nem mondta ki, ennek hiányában pedig - a Magyar Köztársaság Alaptörvényének XXVIII. cikkében foglaltak értelmében - senki nem állíthatja a fogyasztóról azt, hogy bűncselekményt követett volna el (áramot lopott,) úgy Önök nem állíthatják azt, hogy a felhasználó állítólagos szerződésszegése miatt Önöket – a mérőberendezés kiegészítő berendezésének újraplombálásán, a kiszállási díjon felül - más kár is érte volna.

Nos, a fentiek figyelembevételével, az ilyenkor szokásos procedúra, külföldi tartózkodásomból eredendő, évekig tartó bírósági tárgyalás helyett (képes vagyok akár a strassbourg-i bíróságig is elmenni), a további teljesen felesleges költségek elkerülése végett, hajlandó vagyok az Önöket ért kár megtérítésére, melyben megfizetek összesen 25 000 Ft-ot, azaz huszonötezer forintot, mely fedezi az ellenőrök kiszállási-, szerelési-, anyag-, illetve munkadíját.

Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel: XX és XY, tulajdonosok

A levelem eredményeképpen 1 hét múlva az EON visszavonta a kötbérigényét és csak a plombázás 8ezer Ft-os költségét fogja kiszámlázni egy későbbi időpontban.

Még egyszer köszönet Dr Kagonak és az általa közzétett levélnek.
Mindenkinek javaslom, hogy ismerje meg a rá és a szolgáltatóra vonatkozó törvényeket vagy vegye igénybe egy hozzáértő segítségét.

Az az igazság hogy én nem bíztam a gyerekre,egyszerűen csak ott volt a gyerek.Én már csak erről akkor szereztem tudomást mikor elmentem ebbe a hétvégi házba.Az óracserét alvállalkozó végezte. Én nem kértem hogy nélkülem cseréljék le! Érvelhetek ezzel a bíróságon? Egyáltalán az alvállalkozónak nem kötelessége meggyőződni arról hogy ki a tulajdonos,és nem kötelező hogy a tulajdonos jelen legyen az óracserénél? Fogyasztóvédelmi Hatóságnál lehet panaszt tenni?

Neked kellene bizonyítani, hogy 7 évvel ezelött sérült órát szereltek fel. Ami a dolgok gyerkőci "felügyeletre" való bízását illeti, saját döntésed volt...

Ha belementek h 240e forint helyett csak 180e forintot kelljen fizetned - azt is részletekben -, nem tudni mi alapján a perrel való fenyegetőzésük, valószínűleg rutin beidegződés csak.

• laikus hozzászóló

Az E-on 240000 Ft kötbért szabott ki rám. Egy hétvégi ház mérő óráját saját kérésemre szerettem volna kikapcsoltatni,amikor kijöttek az e-on-osok nem vitték el az órát,mert sérült volt az óra alatti deknin a plomba.Én tőlem az eonos is elszakíthatta mert én nem láttam mit csinál csak akkor mentem oda mikor szólt hogy nézzem meg szakadt a plomba. Jkv-et vettek fel én beleírtam hogy nem tudok erről a szakadt plombáról semmit.A vezetéket levágták az oszlopról,Kb 1 hónap múlva frlülvizsgálták az órát akkor meg azt mondták valami sönt csavar sérült,fotózták aláíratták velem a jkv-et,beleírtam hogy án nem tudok erről a rongálásról semmit sem.Pár nap múlva hívtak az e-ontól hogy 240000 Ft kötbért számolnak fel nekem de ha hajlandó vagyok kifizetni akkor csak 180000 lesz az is részletekben,Belementem,de később eszembe jutott hogy mikor a mérőórát kb 7 éve cserélték,én ott sem voltam hanem egy ott játszó 12 éves rokon gyerek volt az udvaron úgy mentek be lecserélték az órát és a gyerekkel íratták alá.És ha már akkor megrongálva hagyták ott az órát? Megírtam az eonnak ezut a verziót,és most jogi úttal fenyegetnek.Mitévő legyek?

Tiszteletem. Segítséget szeretnék kérni szintén egy eon-os kötbéres ügyben. Az elettársam nagyszülei a héten megkapták a jegyzőkönyvet, és a csekket ( 562.000 Ft )a februári óraszekrény ellenőrzésről. A jegyzőkönyv szerint egy zárópecsét sérült volt, egy peddig ismeretlen eredetű, amiből az eon arra következtetett hogy ott jogtalan áramvételezés történt.( Egy eon-os ismerősöm szerint ismeretlen eredetű az a plomba amit ők nem tudnak azonosítani, olvashatatlan a felirat rajta ( pl többször nyomták rá a plombafogót), de az ismerősöm szerint a 90es években előfordult hogy ők is kombináltfogóval, vagy csípőfogóval nyomkodták össze a plombát, ha nem volt náluk plombafogó). A fényképek alapján nem látszik egyértelmüen hogy plombák sérültek lettek volna, a jogtalan árramvételezésre egyértelmű jeleket nem találtak ( de nem is volt jogtalan árramvételezés ). A két idős nyugdíjas nyugdíja kb 100e ft, amiből rendszeresen fizették a villanyszámláikat ( havi 18-22 e ft ), elmaradásuk nem volt, nincs. Az ellenőrzéskor a nagypapa volt othon, ő miután megírták a jegyzőkönyvet, a megjegyzés rovatba : "nem tudtam róla,, bejegyzést írta. Telefonos megbeszélés után május 3ra kaptak Kaposvárra időpontott, ahol állításuk szerint akár 25-40 százalék kedvezményt is kaphatnak a csekk összegéből ha közreműködnek velük.
Abban kérném az önök segítségét, hogy most milyen lépéseket tegyünk meg , és mire számíthatunk. ( a Tamási ügyvéd szerint fizessünk,és utána pereljünk, de szerinte még senki sem nyert pert az eon.alszemben. De számomra érthetetlen az, hogy miért is fizessünk azért amit el sem követtek.
Segítségüket előre is köszönöm.

Tisztelt Dr Kago!
2010 november 14-től-2011 február 21-ig üzemeltettem egy kisboltot.Ez alatt az idő alatt elhasználtam 725KW/h-t amit be is fizettem.Az Eon-nál kértem márciusban az elszámolást és mutattam,hogy a bérleti szerződés megszünt,de a társasház nem volt hajlandó a nevére venni az órát így amíg újra ki nem adta a nevemen maradt.2012 novemberében kiadták az üzlethelyiséget,de mikor átírásra került a sor kiderült(engem utólag értesítettek!),hogy a plomba meg volt rongálva így jogtalan vételezés tötrént fizessek 187000Ft-ot!
Kértem vizsgálják ki,hogy a három hónap alatt amit elfogyasztottam az reális -e,mert én nem vételeztem jogtalanul!Erre jött a válasz,hogy őket ez nem érdekli a plomba sérült fizessek!Az egyik levélben azt írták,hogy peres úton követelik majd,a másik levélben meg behajtás útján szedik be.Kérdésem:megtehetik,hogy behajtják rajtam a jogszerűtlen követelésüket bírosági tárgyalás nélkül?Székesfehérváron kihez fordulhatok ez ügyben?Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Dr Kalocsai Gábor!

Két éve cégünk vásárolt egy telephelyet, ahol azelött gyártási tevékenység folyt. Svájci partnerünk a válság miatt aztán egyenlőre nem indította el a kereskedelmet. Ezért áramköltségben az alapdíjjat fizettük.
Szept végén kint voltak az EON-tól, levettek 3 db kismegszakítót. Elvitték bevizsgálásra, ahol megállapították, hogy a 32A-os kismegszakító 40A-t "tud". Ezért aztán kiküldtek egy kötbéres levelet 1.800.000.- Ft-ról. Felajánlották, hogy ha gyorsan fizetünk, akkor elengedik 40%-át. "természetesen" megfenyegettek a kikapcsolással. A svájci tulajdonos nem is érti miről van itt szó. A plombák sértetlenek voltak és EON-osak. Áramfogyasztás az Ő időszaka alatt szinte nem is volt.

Mit javasol, merre induljunk el?

Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Dr.Kago!

375.000Ft kötbért kér tőlem is az EON. 2008 as ügy szintén mágnesezettnek vélték a villanyórámat. A havi számláimat renden fizetem, ennek ellenére azzal fenyegetnek, hogy amennyiben a kötbért nem fizetem be, kikapcsolják a szolgáltatást. A rendesen fizette havi díjak ellenére megtehetik ezt? Van joguk hozzá?

Köszi! Szép napot!

üdv.

Az E-On kötbérezési gyakorlata jogi-jogszabályi hátterének ismertetése céljából felmásolom ide - egyik ügyfelem képviseletében eljárva - hozzájuk írt levelemet.

E-ON Déldunántúli Áramhálózati
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Energia Mérési Osztály
részére

Pécs
Pf. 2000
7602

Tisztelt Cím!

Az általam képviselt G .... sz. alatti lakos képviseletében eljárva, az Önök 2012. október 29.-én kelt, ... iktatószámú levelében foglaltakkal kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom Önöket:

Az ügyfelem képviseletében eljárva, 2012. május 31.-én, és 2012. október 9.-én megküldött leveleimben már jeleztem Önök felé, hogy ügyfelem nem vételezett szabálytalanul áramot Önöktől.

Az Önök nekem küldött levelében foglaltakkal kapcsolatosan kérem engedjék meg, hegy felhívjam szíves figyelmüket néhány sajnálatos jogi tévedésükre.

Tekintettel arra, hogy Önök nem jogászok,
(a nekem címzett levél aláírói közül ugyanis egyiknek sem volt dr. a neve előtt..)
így nem is kell tudniuk arról, hogy a Magyar jogrendszer szerint mi minősül jogszabálynak, és mely szervek vannak jogszabályalkotásra feljogosítva.

A fentiek miatt tájékoztatom Önöket arról, hogy

Magyarország Alaptörvényének ALAPVETÉS című fejezetében szereplő

T) cikk szerint:
„(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. …

(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. …

(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

A fentiek figyelembevételével kérem szíveskedjenek felülvizsgálni azon állításukat, hogy az Önök „Elosztói Engedélyesi Üzletszabályzata” a „feldolgozás során alkalmazott jogszabály” volna. (1. oldal 4. bekezdés.)

Kérem továbbá, hogy ha már a saját belső szabályzatukra, (mint jogszabályra) hivatkoznak, akkor legalább szíveskedjenek azt - a magyar nyelv általános szabályainak megfelelő - tartalma szerint értelmezni.

Ha ugyanis azt mondja az Önök szabályzata, hogy a kötbér alkalmazásának alapjául szolgáló szerződésszegést az a felhasználó követi el, aki a fogyasztásmérő berendezést megbontja, és a megbontott, vagy befolyásolt fogyasztásmérő berendezésen keresztül vagy a fogyasztásmérő megkerülésével áramot vételez, akkor:
A szerződésszegést csak az önökkel szerződéses jogviszonyban álló

• felhasználó követhet el, és ő is
• csak szándékosan,
• tevőleges, és
• olyan célzatos magatartással, amelynek eredményeként
• megvalósul a méretlen vételezés, (áramlopás.)

A fentiek miatt súlyos hiba volna összekeverni, - és emiatt kérem Önök se keverjék össze
• a szabálytalan vételezéssel (áramlopás) megvalósuló szerződésszegést
• azzal az esettel, ha a felhasználónál felszerelt mérőműszer valamiért megsérül.

Önök ugyan nem jogászok, mégis úgy gondolom, hogy talán a laikusok számára is jól érzékelhető a különbség az „áram lopás” bűncselekmény elkövetése, és az ingatlanon felszerelt mérőműszer egyszerű megrongálódása (pl. megkarcolódása) között.

Amiatt volna nagyon fontos, hogy Önök is különbséget tudjanak tenni a fent leírt két, - egymástól alapvetően különböző - esemény között, mert a két eseményhez más- és más fajta jogkövetkezményt is fűz a jogszabály.

Kötbér alkalmazására ugyanis kizárólag csak az előbbi esetkörben kerülhet sor, míg
az utóbbi esetkör jogkövetkezménye csupán a mérőberendezésben esett kár megtérítése lehet.

Kérem gondoljanak bele, gázlopás esetén Önök „kötbér” címén százezres nagyságrendű követeléseket támaszthatnak a felhasználóikkal szemben, míg
a villanyóra egyéb megrongálódása esetén legfeljebb csak a pár száz, (vagy maximum egy-két ezer) forint ténylegesen felmerült káruk megtérítését követelhetik.
Az Önökkel szembeni szerződésszegés, (áramlopás) tehát az Önök által „jogszabály”-nak nevezett szabályzatban szereplőtől eltérően, más módon, (pl. a felhasználó mulasztásával, vagy a felhasználó tudta nélkül, vagy például véletlenül, stb.) egyáltalán nem valósítható meg, és azt a felhasználón kívül más (értelemszerűen. például az, aki nincs is szerződéses kapcsolatban a villamos energia szolgáltatóval,) sem valósíthatja meg.
Jól is néznénk ki ugyanis akkor, ha a felhasználó tevőleges, szándékos és célzatos magatartását Önöknek nem kellene bebizonyítania, és így a felhasználó valóban, „felróhatóságára tekintet nélkül” - az objektív felelősség szabályaihoz hasonló módon - felelne az ingatlanán felszerelt villamos energia mérőberendezés mindenkori állapotáért.
Ebben az esetben ugyanis jogosan sújthatnák Önök kötbérrel mindazokat a felhasználókat, akik ugyan semmiféle tevőleges, szándékos, és célzatos magatartást nem tanúsítottak annak érdekében, hogy ingyen jussanak villamos energiához, - és valóban, nem is vételeztek méretlen áramot, - de akiknél olyan használt, újrahitelesített mérőórát szereltek fel, amely esetleg karcos, vagy amelyet előzetesen, (vagy utólagosan) valakik (pl. az Önök villanyszerelői) megmanipuláltak, vagy amelynek a plombái nem tisztán kivehetőek, stb.
Ezeket a mérőket ugyanis az Önök magánszakértői minden további nélkül méretlen áram vételezésére alkalmasnak minősíthetik.
Hasonlóképpen nem érezhetnék magukat biztonságban azok sem, akik olyan használt lakást vásároltak, amelybe a villanyórát már korábban felszerelték, és a villanyóra átvétele során éppen nem állt a rendelkezésükre egy négyszázszoros nagyítású elektronmikroszkóp, és megfelelő kontroll fényképek a plombák lenyomatainak, színének, és festésének az ellenőrzéséhez, továbbá a kismegszakítón található mikroszkopikus karcolások, és egyéb apró elváltozások megfigyeléséhez.
Természetesen azoknak sem lehetnének nyugodt éjszakáik, akik már eladták, vagy bérbe, albérletbe, szívességi használatba adták a lakásukat, vagy akik a náluk újonnan beépített mérőműszert esetleg véletlenül megkarcolták, vagy akinek az utca felől bárki hozzáférhet a szabadon álló villanyórájához, stb.

*

Tekintettel arra, hogy Önök nem jogászok, nyilván a Polgári Perrendtartás szabályait és az ezzel kapcsolatos bírósági gyakorlatot sem ismerhetik.

A fentiek miatt tájékoztatom Önöket arról, hogy a bíróság előtt általában annak kell bizonyítania a saját tényállításai valóságtartalmát, akinek érdeke fűződik ahhoz, hogy azokat a bíróság valósnak elfogadja.

Egy esetleges bíróság előtti eljárásban tehát Önöknek kellene igazolniuk a felhasználó szabálytalan vételezéssel megvalósított szerződésszegését. Ez azonban a bíróság előtt egy egyszerű, - saját maguk által készíttetett - magánszakértői véleménnyel aligha igazolható.
A hatályos Btk. (amely egyébként valóban jogszabály) szerint ugyanis: a „Hamis tanúzás” bűncselekmény törvényi tényállása a következő:
Btk 238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a. mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b. mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
Tekintettel tehát arra, hogy az Önök által megrendelt magánszakvéleményt az azt elkészítő szakértő nem a bíróság és nem is más hatóság előtt készítette, emiatt ő abban bármit leírhatott. Ezzel ugyanis még nem követi el a hamis tanúzás bűncselekményt.
Az Önök előtt magánszakvéleményt adó szakértőket tehát igazmondási kötelezettség nem terheli, így tőle elfogulatlan, minden részletre kiterjedő, minden lényeges körülményt magában foglaló, (illetve egyetlen lényeges körülményt sem elhallgató) korrekt szakvélemény nyilván nem is várható.
A legfelsőbb bíróság ezzel kapcsolatos iránymutatása szerint azonban.:
„A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleménye a perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe (Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270), így az nem helyettesítheti a bíróság által elrendelt igazságügyi szakértői bizonyítást.
Jogászi szemmel nézve, - és a bíróság gyakorlatát ismerve - tehát, az Önök álláspontja, a saját maguk által készíttetett magánszakvélemény bíróság előtti felhasználhatóságával kapcsolatosan (3. oldal 6. bekezdés) alapos felülvizsgálatra szorul.
Önök tehát, az ügyfelem állítólagos áramlopásával kapcsolatos állításaik valóságtartalmát - a magyar joggyakorlat szerint - csak olyan szakértő szakvéleményével bizonyíthatnák be a bíróság előtt, akit a bíróság maga rendel ki, ráadásul azok közül a szakértők közül, akik - a hamis szakvélemény adás büntetőjogi következményeinek ismeretében - igazmondási kötelezettséggel készítenék el a szakvéleményüket.

Felhívom az Önök szíves figyelmét továbbá arra is, hogy a bíróság előtt Önöknek nem is csak azt kellene igazolniuk, (és pláne nem egy magánszakvéleménnyel,) hogy a mérőműszer valahogyan megrongálódott.

Önöknek ugyanis, - ahogyan arról korábban már volt szó - természetesen azt is igazolniuk kellene, hogy
• a rongálást maga a felhasználó követte el, (és nem például az Önök villanyszerelői,) ráadásul
• a rongálást a felhasználó szándékos,
• tevőleges, és
• célzatos magatartással
követte el. (Célzat: valamely, előre meghatározott, konkrét eredmény elérésére, - jelenleg áramlopásra - irányuló egyenes szándék)

Félreértés ne essék.: Nem a felhasználónak kell bizonyítania, hogy a villanyórát az Önök munkatársai rongálták meg az ellenőrzés során vagy máskor, (a felhasználó elég, ha ennek csak a lehetőségét igazolja,) hanem kétség esetén Önöknek kell bizonyítaniuk azt, hogy a villanyórát a felhasználó rongálta meg.
(Ezzel kapcsolatosan viszont emlékeztetem Önöket arra, hogy - amint azt Önök (egyébként helyesen) írták is, - a szakértőjüknek viszont nem is volt feladata a beavatkozás ideje, és a beavatkozást végző személy kilétének megállapítása, így ennek bizonyítása során Önök nehéz helyzetbe kerülhetnek a bíróság előtt.)

Végezetül, de nem utolsó sorban Önöknek azt is bizonyítaniuk kellene a bíróság előtt, hogy maga a szabálytalan vételezés (áramlopás) ténylegesen meg is valósult.

Ez utóbbival kapcsolatosan azonban ismét hivatkoznom kell Magyarország Alaptörvényére, (melyet nem ártana, ha egy közszolgáltató cég nyilatkozattételre feljogosított munkatársai is megismernének).

Az alaptörvény XXVIII. Cikke szerint ugyanis:
„(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat … törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” és„
(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.”

A fentiekre tekintettel nyilván nem a büntetőjogi, és a polgári jogi kategóriák összemosásáról van szó akkor, amikor azt állítom: még a villamos-energiaszolgáltató sem mondhatja senkiről, hogy méretlen áramot vételezett, (azaz áramlopás bűncselekményt követett el) anélkül, hogy a felhasználó bűnösségét büntető bíróság jogerős határozattal megállapította volna.
A felhasználó ugyanis a szerződésszegést csak olyan jogellenes (szándékos, tevőleges, célzatos) magatartásával valósíthatta volna meg, amely egyben bűncselekménynek is minősül. (Az áramlopás is lopás.)
A villamos energia szolgáltató továbbá nem „független és pártatlan bíróság” csupán a polgári jog rendes szereplője, így nincs sem arra felhatalmazva, hogy maga mondja ki a fogyasztó (áram-) lopásban való bűnösségét, (és arra úgy hivatkozzon, mintha az bizonyított tény volna,)
sem pedig arra, hogy az általa bűnösnek kimondott felhasználót maga „megbüntesse” egy nyilvánvalóan eltúlzott, a villamos áram szolgáltatót valóságosan ért jogsérelemhez képest elképesztően magas összegű kötbér alkalmazásával, ráadásul úgy, hogy a büntetést a saját számlájára kéri befizetni.
Az alkotmányos eljárás ezzel szemben az, hogy ha Önök a felhasználót áramlopással gyanúsítják, és erre hivatkozással követelést akarnak támasztani vele szemben, akkor büntető feljelentést kell tenniük a rendőrségen.
Ha a nyomozás során a gyanúsítottal szemben felmerült gyanú beigazolódni látszik, úgy az ügy átkerül az ügyészhez, aki - ha a nyomozati anyag alkalmas a vádemelésre - vádat emel. A vádlott áramlopásban való bűnösségét – amint láttuk – csak a (pártatlan és független) büntető bíróság mondhatja ki, - vagy felmenti a vád alól.
A büntető bíróság eljárását viszont – az Önök eljárásával ellentétben – un. „büntető eljárásjogi alapelvek” kötik. Ilyenek pl.: az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a jogorvoslati lehetőség biztosítása, a szóbeliség elve, a hivatalbóliság elve, stb. mindazok a jogok tehát, amelyek - az Önök által megvádolt fogyasztókkal ellentétben - a bűnözőket megilletik.
(Az állam- és Jogtudományi Egyetemeken azt tanítják, hogy a büntetőjogi alapelvek következetes érvényre juttatása a jogállamiság egyik alapköve.)
A jogászok tudják végezetül, hogy a nyomozó hatóság, a vádhatóság, a bíróság, és a bírósági végrehajtás szervezetében tevékenykedő személyek a másik hatóság munkájából ki vannak zárva, (összeférhetetlenek,) maga a károsult pedig személy szerint eleve, - ugyancsak az összeférhetetlenség miatt - egyik hatóság munkájában sem vehet részt.
Önök viszont ezzel szemben, - a teljes jogállami alkotmányos intézményrendszert megkerülve:
• saját maguk gyanúsítják meg a saját fogyasztóikat, és azután (a saját magánszakértőjük szakvéleményére hivatkozással, mindenféle további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, )
• maguk is akarják kimondani az illető bűnösségét is, majd szintén
• maguk akarják kiszabni a „büntetést” is – amit persze a saját maguk számlájára kérnek befizetni – és nem fizetés esetén végül
• maguk is akarják behajtani a büntetést az áramszolgáltatásból való kizárás fenyegetésével, nem fizetés esetén pedig a tényleges kikapcsolással.
Ha Önök tanultak volna jogot, úgy nyilván tudnák, hogy mindez a jogállamiság alapelveivel teljességgel összeegyeztethetetlen.
(Utoljára a középkorban volt arra példa, hogy egy nem állami szerv, a földesúr, feljogosítva érezte magát arra, hogy saját maga ítélkezzen a jobbágyai felett. Ezt akkortájt úriszéknek nevezték.)

*
Az Országos Mérésügyi Hivatal által felhelyezett plombák megsérülése következtében előálló sajátos jogi helyzettel kapcsolatosan tájékoztatom Önöket arról, hogy a villamos mérőóra un. „hitelesített mérőeszköz”, és emiatt a villamos mérőóra mérési pontossága mellett un. megdönthető törvényi vélelem (presumptio iuris) szól. A plomba sértetlensége a villamos mérőóra hitelességét igazolja.
A „Mérésügyről” szóló, 1991. évi XLV. Törvény 6. §. (3) bekezdése szerint: "Hiteles az a mérőeszköz:
a. amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
b. amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.”
10. § (1) bekezdése szerint pedig "A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.."
13. § (3) bekezdése szerint végül: „A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája".
Az idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: tehát a villamos mérőórák kötelező hitelesíttetésének éppen az a célja és értelme, hogy azok mérési pontosságát "az ellenkező bizonyításáig", (ami csak a villamos mérőóra újrahitelesítésével lehetséges – kötött bizonyítási rendszer) - egyáltalán ne lehessen vitatni.
Az OMH plomba megsérülésének jogi hatása tehát az, hogy amiatt a mérőóra elveszíti a hitelességét. Ilyenkor tehát nem érvényesül a mérőműszer mérési pontosságába vetett törvényi vélelem. A bizonyítási teher ekkor megfordul, azaz kétség esetén nem a mérőműszer pontosságába vetett törvényi vélelmet kell megdönteni, hanem a mérőműszer pontosságát kell bizonyítania annak, aki ezt állítja.
A plomba megsérülése önmagában még nem szerződésszegés, azt azonban a fogyasztónak - a tudomására jutását követően - be kell jelentenie, a szolgáltatónak pedig gondoskodnia kell ilyenkor a mérőműszer újrahitelesíttetéséről.

*

A kötbérezés jogalapján túlmenően az Önök által alkalmazott kötbér összegszerűségével is törvényességi problémák vannak.
Amint arról már volt szó, az Önök szabályzata nem jogszabály, így az Önök által alkalmazott kötbér mértékét nem jogszabály állapítja meg, Önök pedig jelentősen eltúlzott mértékű kötbér megfizetését követelik a fogyasztóiktól
A fogyasztóval szemben, - egy, a bíróság előtt is igazolt szerződésszegés esetén - érvényesíthető kötbér mértékével kapcsolatosan az alábbiakat kell tudniuk.:
A jogászok körében ismert, hogy a Ptk. a kötbért, un. "kárátalány" -ként határozza meg.
A Ptk. általános szabályai szerint ugyanis alapesetben, a másik fél szerződésszegése miatt kárt szenvedett szerződő félnek kell bizonyítania, azt, hogy

1. őt kár érte,
2. az őt ért kár összegét,
3. az összefüggést az őt ért kár, és a szerződő partner magatartása között, és végezetül
4. a szerződő partner magatartásának szerződésszegő voltát.

( A másik fél még ekkor is kimentheti magát azzal, ha igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben elvárható.)
A szerződő felek azonban már a szerződéskötéskor megállapodhatnak abban, hogy a másik fél esetleges szerződésszegő magatartása esetén a károsult felet minden további bizonyítási kötelezettség nélkül egy bizonyos összegű "kár átalány" illeti meg. Ezt a kár átalányt nevezik kötbérnek, amely a szerződésszegés fajtájától függően lehet:
• késedelmi kötbér,
• hibás teljesítési kötbér, vagy
• meghiúsulási kötbér.
(A Önök vajon milyen típusú kötbér megfizetését követelik a fogyasztóiktól?)
A kötbér a Ptk. szerint tehát „reparatív” jellegű, azaz igazodik annak a kárnak a mértékéhez, amely a szerződő partnert, a másik fél szerződésszegése következtében érte, (a károsultat olyan helyzetbe törekszik hozni, mintha a kár egyáltalán be sem következett volna).
A kárt szenvedő fél ugyanis – a törvény rendelkezése szerint – a ténylegesen keletkezett kárának azt a részét is érvényesítheti, amely meghaladja az előre kikötött kötbér összegét, feltéve, ha be tudja bizonyítani azt, hogy annál valóban nagyobb mértékű kárt szenvedett. (ez a kiköthető kötbér alsó korlátja. ).
A bíróság ugyanakkor a Polgári törvénykönyv 247. §. 1.) bekezdésében foglaltak szerint a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti. (ez a kiköthető kötbér felső korlátja)
A kötbér tehát olyan kár átalány, amely a szerződő feleknek, a másik fél szerződésszegése miatt bekövetkező kárát hivatott kompenzálni, így a kötbér mértékének közelítenie kell a keletkezett kár mértékéhez. A kötbért annak érdekében szokták kikötni, hogy ne a szerződésszegés folytán károsult felet terhelje az esetenként meglehetősen nehézkes bizonyítási teher.
Tekintettel arra, hogy a kötbér "reparatív" jellegű, így a kötbért nem büntetésből szokták „kiszabni”. A kötbérnek ugyanis a Ptk. szerint semmiféle szankció tartalma nincs, és a korábban már részletezett okok miatt nem is lehet.
(Önök ugyanis nem büntető bíróság, és nem is szabálysértési hatóság, hanem a polgári jog rendes szereplői, és így mellérendeltségi viszonyban vannak az Önökkel szerződő más polgári jogi jogalanyokkal, (természetes és jogi személyekkel) Az igazságszolgáltatás, (és így a büntetés kiszabása is) jogállamban viszont állami monopólium.
A fentiek előrebocsátása után tehát:
• ha az Önök által érvényesíthető kötbér igénynek szankció tartalma nincs, - és emiatt a kötbér csak az Önöket ténylegesen ért kár megtérítésére (reparálására) szolgálhat, továbbá
• ha lopáskárt sem érvényesíthetnek a kötbér összegének meghatározása során, mert a fogyasztó áramlopásban való bűnösségét jogerős büntető bírói ítélet nem mondta ki, ennek hiányában pedig - a Magyar Köztársaság Alaptörvényének XXVIII. cikkében foglaltak értelmében - senki nem állíthatja a fogyasztóról azt, hogy bűncselekményt követett volna el (áramot lopott,)

úgy Önök nem állíthatják azt, hogy a felhasználó állítólagos szerződésszegése miatt Önöket – a villanyóra újrafestésének, vagy újrahitelesítésének költségén kívül - más kár is érte volna.

Kérem tájékoztatásom bölcs tudomásulvételét..

Dr. Kalocsai Gábor
- ügyvéd -