Intrum Justitia


gerbera317 # 2014.12.30. 21:25

@Jaymado

Akkor az tényleg csak egy "illető" volt. Komolyra csak a fizetési meghagyással válthat a dolog.

Jaymado # 2014.12.30. 19:45

@gerbera317: Nem, semmiféle papírt nem adott át.

barrerra # 2014.12.30. 19:35

@szivas: úgy néz ki, hogy a Pp. 164. § (1) bek. alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el - ergo a követelés jogosságát a bírósági eljárás során a felperesnek kell bizonyítania. Amennyiben az ellenérdekelt kétségbe vonja a csatolt magánokiratok hitelességét, úgy a Pp. 197. § (1) bek. alapján bizonyítani kell azok hitelességét. A Pp. 197. § (3) bek. alapján a magánokiraton levő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát - kétség esetében - más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság evégből íráspróbát rendelhet el, s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja. Amennyiben már teljesített követelésről van szó, úgy annak tényét az alperesnek kell bizonyítania.

"Ott mit tudnak ezek fölhozni majd a mentségükre, ha azt se tudják hogyan keletkezett és jogos-e a követelésük?" - ez azért eléggé életszerűtlen, főleg, ha már bírósági ügyről van szó, ugyanis a felperes a keresetlevelében ismerteti a követelésének a jogalapját és összegszerűségét. Amennyiben tényleg légből kapott követelésről lenne szó, úgy az az ügy el sem megy a bíróságig, de szerintem még fmh-t sem nyújtanak be ilyen esetben.

"...,de az általam ismert esetek kb 90-95%-ában volt jogtalan a követelés." - mennyi ilyen ügyben volt részed konkrétan? Két ilyen cégről is tudok (eléggé közismertek), akiknek évi ügymennyiségük (amelyeket jogi eljárásban kezdeményeztek érvényesíteni) majdhogynem, de valamikor eléri a 100000 db-os mennyiséget. Ezen ügyek nagy részében bírósági végrehajtás indul, a maradék ügyek pedig peres, fmh szakaszban tartanak, és egy nagyon kis hányaduk bukó ügy. Általában ezek közüzemi, telekommunikációs, kábeltelevízió előfizetői szerződésekből eredő követelések, ezekből van a legtöbb végrehajtási ügy a várakozási díj- és pótdíj jogcím alapján indult végrehajtási ügyek mellett. Abból a kb. 100.000 db ügyből általában 99.950 db pernyertes ügy, 40 db pervesztes permegszüntetéssel, mert a felperes az adminisztrációs leterheltség miatt nem tett eleget a bíróság valamely felszólításának, hiánypótlásának (pl. nem küldték meg az eredeti ügyvédi meghatalmazást), 10 db (és lehet, hogy túlzok a számmal) pedig adminisztrációs hiba miatt pervesztes (pl. nem lett lekönyvelve adós teljesítése pénzügyi munkatársak mulasztása miatt).

Nem tudom, hogy te hány ilyen üggyel találkoztál, és mely cég részéről tapasztaltál ilyet, de ezek tényleg bizarr példák (ha valósak az állításaid O.o).

szivas # 2014.12.30. 18:42

Szerintem ott követtek el logikai hibát, hogy automatikusan abból indultok ki, hogy a követelés valaha is jogos volt, legföljebb csak elévült.

Grave pl. ezt írja:
az elévült követelés nem válik "jogtalanná", mindössze jogi úton nem érvényesíthető - attól még a tartozás ugyanúgy fennáll és mégha jogi kötelezettsége nincs is az adósnak, (embertől függően) erkölcsi kötelessége az, hogy fizessen. Konkrétan: az elévülés nem szünteti meg a tartozást!
De miböl következtetünk automatikusan arra, hogy a tartozás valaha is fönnállt? termeszetesen nincsenek statisztikai adataim, de az általam ismert esetek kb 90-95%-ában volt jogtalan a követelés.

Én továbbra sem tudok elképzelni más álláspontot, mint hogy mélyen (jogilag ÉS erkölcsileg) elítélendö az a gyakorlat, hogy valaki gyanútlan/tájékozatlan/söt elég nagy valószínüséggel ártatlan áldozatok megfélemlítésével/fenyegetésével/zsarolásával próbál anélkül jövedelemhez jutni, hogy elött 100%-os biztonsággal, egyenként meggyözödött volna róla, hogy a követelése jogos. Isten majd kiválogatja?

Egyébként hogy néz ki egy ilyen bírósági tárgyalás? Ott mit tudnak ezek fölhozni majd a mentségükre, ha azt se tudják hogyan keletkezett és jogos-e a követelésük?

barrerra # 2014.12.30. 16:51

"Nem mondtam meg elég világosan, hogy mikor gyere ide legközelebb hozzászólni?" - miért, ki vagy te? :D Ha csak ennyire vagy képes, akkor legalább ne demonstráld, kérlek.. :D

Grave: nem volt semmi érzelmi színezet, max esetleg lekezelő voltam vele, azt elismerem, de gondoltam, a smiley-kal tudom éreztetni, hogy egyáltalán nem veszem komolyan szivast :D "Ezzel szemben barrerra 2014.12.30. 11:30-as kommentje normális volt, szivas mégis értelmetlenül reagált." - ezért mondtam, hogy van egy kis hebefrén beütése. Mindegy, tényleg nincs értelme vele foglalkozni, ugyanakkor reagálnék továbbra is az érdemi részekre;

  • "Amit gerbera317 írt, hogy „Az adósnak annyit kell tudnia, hogy semmivel sem kell többet fizetnie, mint ha az eredeti jogosult lépne fel ellene ugyanígy.” az igaz - nem kötelességük többet kifizetni. A lényeg ebben, hogy az adósok nem tudják ezt és ezért az adott követeléskezelő megnövelheti a tartozást ilyen díjakkal - ez kifogásolható; én korábban erre is írtam, hogy azt fizesse meg az adós, amit „részletes indokolással kimutat a cég és jogosnak gondol az ember abból - ha a többire fmh-t indítanak, azzal szemben ellentmondanhat, de ott már a bíróságtól függ”." - nagyobb faktoring cégek fel szoktak számolni követeléskezelési/követelésbehajtási KÖLTSÉGET, amit fmh ellentmondás esetében részletes kimutatással támasztanak alá. Ezt a bíróság az esetek 99%-ában megítéli, ha perre kerülne sor, hiszen ez egyenértékű az adminisztrációs költséggel (gyengébbek kedvéért: nagyobb faktoring cégek csak a plusz kiadásaik vonatkozásában követelnek + költséget, pl. postázás költsége, nyomtatás költsége, stb.). Amit nem szoktak megítélni, az a hasra ütésszerűen megállapított követeléskezelési díj, aminek jogalapját nem tudják igazolni bíróság előtt.
  • Az elévült követelések behajtásával kapcsolatban meg nem értem, hogy mi jogtalan/erkölcstelen (ezt most neked, szivos): Ptk. 6:23. § (1): "Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni." - az elévülés nem jogvesztést jelent. Elévült követelést bíróság előtt nem lehet érvényesíteni, ugyanakkor a jogosult jogosan követelheti rajtad a követelését - ez azt jelenti, hogyha befizeted a jogosult részére az elévült követelésének összegét, azt te nem követelheted vissza jogalap nélküli gazdagodás címén. Erkölcstelennek sem erkölcstelen, mivel az egész ott kezdődik, hogy az adós nem tanúsított jogkövető magatartást azzal, hogy nem tartotta magát a szerződésben foglalt kötelezettségeihez.
Grave7 # 2014.12.30. 16:21

Barrerra 2014.12.29. 20:38-kor írt hozzászólása tényleg csak a vita gerjesztésére volt jó, az érzelmi szinezet az értelmi részt sajnos elnyomta. Ezzel szemben barrerra 2014.12.30. 11:30-as kommentje normális volt, szivas mégis értelmetlenül reagált.
További egymásra való reagálásnak szivas és barrerra részéről nincs értelme szerintem. Kérlek ne is tegyétek.

@szivas:

  • Jogilag és erkölcsileg az nem kifogásolható, hogy engedményesként, illetve csomagban szerzi meg a követelést egy ezzel foglalkozó cég. Az eljárásukról gerbera317 sem mondta, hogy ne lehetne kifogásolni.

A lényeg az, hogy az elévült követelés nem válik "jogtalanná", mindössze jogi úton nem érvényesíthető - attól még a tartozás ugyanúgy fennáll és mégha jogi kötelezettsége nincs is az adósnak, (embertől függően) erkölcsi kötelessége az, hogy fizessen. Konkrétan: az elévülés nem szünteti meg a tartozást!

  • Amennyire én tudom, a követeléskezelő cégek úgy vásárolják meg egy másik cégtől ezeket a követelésket egy csomagban, hogy azok megalapozottságát (fennálló, lejárt tartozás) az eredeti jogosult állítja, azonban azok behajthatóságáért (van-e vagyona adósnak, jogi úton érvényesíthető-e) nem vállal garanciát - ezért is a követelések összértékének egy részéért vásárolják meg tőle a csomagot.
  • Amit gerbera317 írt, hogy „Az adósnak annyit kell tudnia, hogy semmivel sem kell többet fizetnie, mint ha az eredeti jogosult lépne fel ellene ugyanígy.” az igaz - nem kötelességük többet kifizetni. A lényeg ebben, hogy az adósok nem tudják ezt és ezért az adott követeléskezelő megnövelheti a tartozást ilyen díjakkal - ez kifogásolható; én korábban erre is írtam, hogy azt fizesse meg az adós, amit „részletes indokolással kimutat a cég és jogosnak gondol az ember abból - ha a többire fmh-t indítanak, azzal szemben ellentmondanhat, de ott már a bíróságtól függ”.
szivas # 2014.12.30. 16:05

Nem mondtam meg elég világosan, hogy mikor gyere ide legközelebb hozzászólni?
Úgy tünik benned nem csak egy „funkcionális” analfabétával állunk itt szemben

barrerra # 2014.12.30. 14:27

@szivas: szerintem orvoshoz neked kéne menned a doxazmáiddal, meg a hebefréniáddal. Az olvasásról meg egy funkcionális analfabéta ne magyarázzon, mert a hozzászólásaid alapján szerintem te egy könyvet sem olvastál végig. Nem veszed észre, hogy egyedül te hőzöngsz itt?

szivas # 2014.12.30. 13:29

@barrera
szerintem meg fordulj orvoshoz és szedjél vérnyomáscsökkentöt, aztán sokáig gyakorold az olvasást.
Utána esetleg jöhetsz ide hozzászólni,...ha gondolod, hogy tudsz valami érdemlegeset/hasznosat/mások segítségére szolgálót mondani. Addig léci ne!

@gerbera
szerintem ebben nagyon sok az önellentmondás:
Ha az Intrum engedményesként szerez meg egy követelést, az sem jogilag, sem erkölcsileg nem kifogásolható. A csomagban (= látatlanban) megvásárolt követelések egy része vagy ráfizetéses, vagy már elévült.... de egy-két magánpróbálkozást, írásbeli felszólítást, telefont, ezt-azt megérhetnek, mert ha a kötelezett megijed, akár még fizethet is.
ezt komolyan nem tartod sem jogilag, sem erkölcsileg kifogásolhatónak? Hogy nem attól teszi függövé a követelését, hogy az jogos-e, hanem hogy talál-e balekot, aki akkor is fizet, ha nem az, ha sikerül jól megfenyegetni? És egyáltalán, hogy valaki találomra küldözget szét követeléseket csomagban(sic!), anélkül, hogy egyáltalán megkísérelne meggyözödni róla, hogy a követelésnek van-e akár csak a legcsekélyebb alapja? Erröl az a topictársunk jut eszembe, (asszem Sherlocknak hívják), akinek az az aláírása, hogy "Golyót mindegyikbe; Isten majd kiválogatja." Szerinted ez tényleg rendben van így?

"Amit komolyan kell venni, az a fizetési meghagyással érvényesített követelés.”"
harmadszor mondom: erröl sose állítottam mást.

"Az adósnak annyit kell tudnia, hogy semmivel sem kell többet fizetnie, mint ha az eredeti jogosult lépne fel ellene ugyanígy.”"
Na, ez meg nettó tévedés; már az elsö fölszólításon ott van a behajtási díj, vagy valai ilyesmi nevü tétel, ami nem ritkán magasabb összegü, mint az eredeti követelés. Ez minden további fölszólítással emelkedik. Esetleg exponenciálisan. Legkésöbb ebböl látszik, hogy komolytalan szerencselovagokról van szó.

Aki ezeket hiénának nevezi, az hiénázza le ugyanígy a bíróságot, a közjegyzőket, az ügyvédeket, és a végrehajtókat is, vagy pedig kussoljon, szerintem.
Na, ez a szenvedélyes és igen meredek fordulat meg miböl következik? „Szerinted?
Aki ezeket egy kalap alá veszi az megérdemli, hogy bolondnak nézzék és a hülyeség árát jól megfizettessék vele!
További sok sikert!

barrerra # 2014.12.30. 11:08

"Aki ezeket hiénának nevezi, az hiénázza le ugyanígy a bíróságot, a közjegyzőket, az ügyvédeket, és a végrehajtókat is, vagy pedig kussoljon, szerintem." - sztem teljesen egyértelmű, hogy azokat is hiénának tartja ^^

gerbera317 # 2014.12.30. 10:58

Ha az Intrum engedményesként szerez meg egy követelést, az sem jogilag, sem erkölcsileg nem kifogásolható. A csomagban (= látatlanban) megvásárolt követelések egy része vagy ráfizetéses, vagy már elévült. Ezeknél nem fog sor kerülni fizetési meghagyásra, de egy-két magánpróbálkozást, írásbeli felszólítást, telefont, ezt-azt megérhetnek, mert ha a kötelezett megijed, akár még fizethet is.
Amit komolyan kell venni, az a fizetési meghagyással érvényesített követelés. Ellent lehet az ilyennek mondani, aztán majd a bíróság előtt kiderül, jogos-e vagy sem, de valószínűleg jogos a követelés. Az adósnak annyit kell tudnia, hogy semmivel sem kell többet fizetnie, mint ha az eredeti jogosult lépne fel ellene ugyanígy.
Aki ezeket hiénának nevezi, az hiénázza le ugyanígy a bíróságot, a közjegyzőket, az ügyvédeket, és a végrehajtókat is, vagy pedig kussoljon, szerintem.

barrerra # 2014.12.30. 10:30

@szivas: én nem vagyok dühös, csak totál komolytalannak tartottam a hozzászólásodat. Mindegy, egyébként meg semmitől nem kell halálra ijedni, főleg ha tudod, hogy nincsen tartozásod. Ha meg van, de az összegszerűséggel nem értetek egyet, akkor érdemes tárgyalni akár személyesen a másik féllel. A mítoszok és az urban legendek ellenére nem emberevőkből állnak ezek a cégek, ezek városi legendák, meg blogmesék. Lehet, hogy neked pont volt egy rossz tapasztalatod, mert valami impotens céggel volt dolgot, de az esetek többségében a közhiedelemmel és a Grimm-mesékkel ellentétben nem ez a jellemző.

Viszont kívánom!

szivas # 2014.12.30. 10:07

Én szívesen belátom, hogy ingerült vagyok ezekkel a cégekkel és a módszereikkel szemben.
A te hozzászólásod viszont teljesen kvalifikálatlan; nemigen értem, hogy mi mellett, vagy ellen érvelsz, vagy mit szeretnél elérni, és hogy a te dühöd kinek szól?

Én csak annyit szeretnék mondani, ne döljetek be az effajta manipulációknak, ne ijedjetek halálra és ne álljatok szóba velük!
A legjobbakat!
szivas

barrerra # 2014.12.29. 19:38

@szivas

Egy szóval sem mondtad eddig, hogy csak abban az esetben kell ellentmondani, én mondtam, maradjunk ennyiben... A jogcímről minket meggyőztél, de tudod, nem minket kell meggyőzni, hanem a bíróságot (ha nem egyszerű felfogni: nem győztél meg, csak baromi felesleges ebben vitatkozni, mert az meddő vita lenne - ez most olyan, mintha én kezdenék el okoskodni arról, hogy tul.képpen hogy működik a pneumatikus munkahenger, és azt h kell elkészíteni). Egyébként nem gondolod, h felsorolom az összes jogcímet :D Közüzemi díj, folyószámla tartozás, kölcsöntartozás, telekommunikációs számlatartozás, várakozási díj, stb... Ezekhez hasonlókat kell kitölteni a jogosultnak az fmh-n a "jogcím" rublikába. Persze te nyilván több ezer fmh-t, vh lapot láttál, és sokkal jobban tudod, mint itt bárki, hogy ezek hogyan működnek :D " Az pedig messze nem csak elévülés miatt lehet jogtalan!" - nahát, baszki, nem mondod :D A "pl."-t nem láttad előtte? Ez megint csak okoskodás a részedről, és nem okos mondatok.

Abban biztos lehetsz, hogyha a követelésük jogos, akkor simán elmennek a peres eljárásig". Abszolút nem vagyok benne biztos! És sajnos ez nagyon kevéssé függ össze vele, hogy a követelés jogos-e." - azért itt érzed a logikai bukkanót nálad... :)

"És még egy fontos dolog!Az általános szerzödési feltételek nincsenek köbe vésve, és nagyon sokszor tartalmaznak törvényellenes paragrafusokat. Tehát egy cégnek nem elég erre hivatkozni!" - nahát, te mennyi ászf-t láttál, jogászok mestere? :D Egyébként meg elég arra hivatkozni, ha az nem jogszerűtlen.

Egyébként meg nem értem az ingerültséget :D Keep calm and have a Snickers! :D

szivas # 2014.12.29. 18:59

@grave

igen, csakugyan végtelenül fölbosszantanak ezek a mocskos hiénák, akiknek nem csak a követeléseiket, hanem a puszta létjogosultságukat is kétségbe vonom.

A jogcím egyértelmü jogi kategoria, nem egyenlö sem a követelés puszta megnevezésével, sem annak megjelölésével, hogy miként jutott az illetö az adataidhoz. jogcímhez jogerös bírósági ítélettel vagy közjegyzöi határozattal lehet jutni. Egyedül ilyennek a birtokában lehet igazán hatékonyan eljárni valakivel szemben. A te, vagy ellenfeled vélt igazsága még nem jogcím.

"amit részletes indokolással kimutat a cég"

  • na ez az, ami a csomagban, tömegesen vásárolt követelésekböl hiányozni szokott. enélkül pedig foglalkozni sem érdemes vele. komolytalan próbálkozás, és etikailag is súlyosan aggályos eljárási mód.

ha nem mondtam elég egyértelmüen, a fizetési meghagyás komoly dolog, ennek tényleg csak akkor érdemes ellentmondani, ha a követelés jogosultalan. Viszont az ellentmondás elmulasztása jogcímet generál, teljesen függetlenül attól, hogy kibocsátása jogos volt-e vagy sem.

Grave7 # 2014.12.29. 18:22

@szivas: Mire fel ez az indulat?

  • Jogcím alatt mire gondolsz? A követelés "megnevezését" (pl. kölcsön, számlatartozás, stb.), vagy az eljárási jogosultságukat ("milyen jogon hívnak fel engem?") érted alatta? (Az általad leírtak és az előbbi válaszod alapján nem egyértelmű és ebből fakad a félreértés.)
  • Igen, a követelés-vásárló cégek meg tudják mondani, hogy kitől vették a követelést, de lehet azt is hogy mikor keletkezett a tartozás, mit kellett volna fizetni időben. Ez alapján utána tud járni az ember, hogy jogos-e a követelés és ha igen, még a jogi eljárások költségei előtt rendezni tudja azt. (Értelemszerűen nem egy hasraütésre bemondott összeget fizet meg az ember, hanem amit részletes indokolással kimutat a cég és jogosnak gondol az ember abból - ha a többire fmh-t indítanak, azzal szemben ellentmondanhat, de ott már a bíróságtól függ.)
  • Mivel a követelés jogosultja az engedményezés után már a követeléskezelő, ezért csak vele tudsz beszélni, az eredeti jogosulttól legfeljebb az előző pont szerint információkat tudhatsz meg a tartozás keletkezéséről (az eredeti jogosultnál már fizetni, stb. nem tudsz).
  • Azt nem mondtad, hogy "fizetési meghagyásnak akkor kell ellentmondani, ha biztos vagy abban, hogy jogtalanul követelnek rajtad bármit is" - amit írtál, abból az jön le, hogy szerinted _mindig_ ellent kell mondani a fizetési meghagyásnak.
szivas # 2014.12.29. 15:59

"sok esetben engedményezés (faktorálás) címén eladják a faktoring cégek részére a követeléseket, a személyi adatok közlése a harmadik fél részére pedig az Infotv. 6. § alapján történik. Tehát a jogcím megvan."
???Ezt mióta nevezzük jogcímnek?

"Egyébként meg azért érdemes tárgyalni velük, mert jobban tisztázódik az ügyfél részére, hogy a követelés jogos-e, vagy sem."
Komolyan tölük akarnád megérdeklödni, hogy a követelés jogos-e? Mit gondolsz, mitöl fogják egyszerre csak belátni, hogy jogtalan? Akivel pedig te egyáltalán leülhetsz tárgyalni, az kb. 8. Nyúl Béla, akinek se jogcímröl nincs semmi fogalma, sem semmiféle mérlegelési, vagy döntési jogköre nincs. Idomított cirkuszi majom, vagy robotgép, akinek a programjában annyi szerepel, hogy bármilyen eszközzel kényszerítse ki az ügyfélböl a fizetést.

" "vásárlás" előtt nem igazán szokták átnézni a kb. 300-400 üggyel teli "csomagokat", sok esetben előfordulnak ezekben elévült követelések is."
Magad válaszoltad meg a kérdésedet. Szerinted érdemes bármi módon is szóbaállni egy követeléskezelövel, aki úgy ront neked, hogy meg sem kísérelte elötte megvizsgálni a követelése jogosságát??? Az pedig messze nem csak elévülés miatt lehet jogtalan!

"És ahogy említettem, fizetési meghagyásnak akkor kell ellentmondani, ha biztos vagy abban, hogy jogtalanul követelnek rajtad bármit is."
Nem, ezt ÉN említettem!

"Abban biztos lehetsz, hogyha a követelésük jogos, akkor simán elmennek a peres eljárásig". Abszolút nem vagyok benne biztos! És sajnos ez nagyon kevéssé függ össze vele, hogy a követelés jogos-e.

És még egy fontos dolog!Az általános szerzödési feltételek nincsenek köbe vésve, és nagyon sokszor tartalmaznak törvényellenes paragrafusokat. Tehát egy cégnek nem elég erre hivatkozni!

barrerra # 2014.12.29. 10:53

"Én azt a tapasztalatot szereztem, hogy jogcímük semmire nincs, ocsmány módszerekkel telefon, levél- vagy személyes terrorral próbálják sarokba szorítani a gyanútlan (és/vagy tájékozatlan) usert." - sok esetben engedményezés (faktorálás) címén eladják a faktoring cégek részére a követeléseket, a személyi adatok közlése a harmadik fél részére pedig az Infotv. 6. § alapján történik. Tehát a jogcím megvan.

"Ezért én a saját praxisomban azt a gyakorlatot vezettem be, hogy amíg valaki bírósági végzéssel, vagy legalábbis közjegyzö által kiállított fizetési meghagyással nem áll elö, nem állok szóba senkivel. Telefonon vagy személyesen végképp nem, ha kedvem van írásban egyszer állást foglalok, vagy azt sem, de semmiképpen sem olyan tartalommal, ami arra engedne következtetni valakit, hogy elismerem a tartozást." - pedig érdemes "leülni" beszélgetni a követelésekről ezen cégekkel. Nekem egyszer volt dolgom úgy velük, hogy már rég kifizettem a tartozásomat. Engem is felhívtak, elmondtam nekik, hogy már rég ki lett fizetve, utána többet nem is hívtak. Egyébként meg azért érdemes tárgyalni velük, mert jobban tisztázódik az ügyfél részére, hogy a követelés jogos-e, vagy sem. Fizetési meghagyásnak akkor érdemes ellentmondani, ha biztos vagy abban, hogy a követelés nem jogos, egyébként meg csak tovább növeled a költségeidet a polgári peres költségekkel.

"Idegesítö tulajdonságuk az is, hogy az áldozat elbizonytalanítása érdekében minden körben emelik a tétet. Ne döljetek be nekik; még ha az eredeti követelés jogos is, ezek a légböl kapott követelések mindenképp jogtalanok! Meg fogjátok látni, egyidö után elkezdenek ajánlatokat tenni haladékra, részletvizetésre, söt akár részleges elengedésre is; ebböl láthatjátok, hogy az ellenfél "fárad", és korántsem biztos követelése jogosságában." - ezt kifejtenéd, hogy milyen "légből kapott" követelésekre gondolsz? Abban viszont van valami, hogy ezen cégek néha bizonytalanok a követelésbehajtás során - faktoring cégek általában a közüzemi cégektől, bankoktól, telekommunikációs cégektől, stb. "csomagokban" vásárolják fel a követeléseket apró pénzért, és "vásárlás" előtt nem igazán szokták átnézni a kb. 300-400 üggyel teli "csomagokat", sok esetben előfordulnak ezekben elévült követelések is. Ezért is mondom, hogy érdemes mindenekelőtt tárgyalni a jogosulttal, mert a tárgyalás folyamán derül ki, hogy egyáltalán milyen követelésről van szó, és azzal meg mi a helyzet, ők mit követelnek, így ha nincs igazuk, bátrabban mondasz ellent a jogosult fizetési meghagyásának.

"Belátom, ez a játszma csak erös idegzetüeknek való, mert ha a tartozás jogos, és az ellenfél elszánt, és csakugyan bíróság elé kerül az ügy, ez ugye jelentösen megnövelheti a költségeket. De addig nagyon kevesen mennek el; még arra is volt példa, hogy a fizetési meghagyás után tántordtak el, aminek persze ellentmondtam. Ez nagyon fontos, mert ha nem teszitek meg, automatikusan jogeröre emelkedik a követelés." - ha tudnád, hogy a Díjbeszedő Holding Zrt.-nek, a DHK Zrt.-nek, meg az Intrumnak mennyi végrehajtási ügye van... Abban biztos lehetsz, hogyha a követelésük jogos, akkor simán elmennek a peres eljárásig... És ahogy említettem, fizetési meghagyásnak akkor kell ellentmondani, ha biztos vagy abban, hogy jogtalanul követelnek rajtad bármit is.

"Én mindenesetre nem értem, honnan veszik, mire alapozzák ezek a jogcímüket, és ki döl ennek egyáltalán be?" - erre a válasz ott van a hozzászólásom elején.

szivas # 2014.12.29. 08:43

Bocsánat, hogy beleszólok; nem vagyok ügyvéd, így egyáltalán nem biztos, hogy helyesen ítélem meg, de látom, nagyon sokan szenvedtek ezektöl a "tartozáskezelö" cégektöl. Nekem is többször volt szerencsém ilyenekkel, jogosan vagy jogtalanul (ez majdnem mindegy) csaknem szüntelenül próbálkoznak valamivel; mocskos hiénák, akik ebböl élnek.
Én azt a tapasztalatot szereztem, hogy jogcímük semmire nincs, ocsmány módszerekkel telefon, levél- vagy személyes terrorral próbálják sarokba szorítani a gyanútlan (és/vagy tájékozatlan) usert.
Ezért én a saját praxisomban azt a gyakorlatot vezettem be, hogy amíg valaki bírósági végzéssel, vagy legalábbis közjegyzö által kiállított fizetési meghagyással nem áll elö, nem állok szóba senkivel. Telefonon vagy személyesen végképp nem, ha kedvem van írásban egyszer állást foglalok, vagy azt sem, de semmiképpen sem olyan tartalommal, ami arra engedne következtetni valakit, hogy elismerem a tartozást.
Idegesítö tulajdonságuk az is, hogy az áldozat elbizonytalanítása érdekében minden körben emelik a tétet. Ne döljetek be nekik; még ha az eredeti követelés jogos is, ezek a légböl kapott követelések mindenképp jogtalanok! Meg fogjátok látni, egyidö után elkezdenek ajánlatokat tenni haladékra, részletvizetésre, söt akár részleges elengedésre is; ebböl láthatjátok, hogy az ellenfél "fárad", és korántsem biztos követelése jogosságában.
Belátom, ez a játszma csak erös idegzetüeknek való, mert ha a tartozás jogos, és az ellenfél elszánt, és csakugyan bíróság elé kerül az ügy, ez ugye jelentösen megnövelheti a költségeket. De addig nagyon kevesen mennek el; még arra is volt példa, hogy a fizetési meghagyás után tántordtak el, aminek persze ellentmondtam. Ez nagyon fontos, mert ha nem teszitek meg, automatikusan jogeröre emelkedik a követelés.
Ügyvéd urak-hölgyek javítsatok ki, ha rosszul látom, de ez egyszerüen kikivánkozott a sok kétségbeesett tanácskérö láttán.
Én mindenesetre nem értem, honnan veszik, mire alapozzák ezek a jogcímüket, és ki döl ennek egyáltalán be?

gerbera317 # 2014.12.28. 14:58

@Jaymado

Amit aláíratott veled az az "illető", abból nem hagyott ott neked egy példányt?

barrerra # 2014.12.24. 13:22

@Csacsa2010: az Infotv. 5-6. § alapján amiket írtál, az hülyeség :D Jogszabályokat tessék elolvasni, ne ezeket a tákolmányokat :D

barrerra # 2014.12.24. 13:19

Ártatlan1: Kérlek, mondd, hogy nem joghallgató/jogász vagy? :D Melyik törvény alapján SEMMIS minden deviza alapú hitel? A fizetési felszólítás vonatkozásában meg annyit, hogy teljesen mindegy, hogy mikor jött létre a szerződés, a fizetési felszólítás 2014. március 15-től már egyáltalán nem szakítja meg az elévülést.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.12.24. 09:31

Ártatlan1

Állj le, mert ezt a sok baromságot amit írsz, ember nem tudja kiírtani.

ártatlan1 # 2014.12.24. 08:01

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.08.22. 21:01

Ha a szerződés a régi Ptk. hatálya alatt köttetett, akkor az írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést, az új szerint már az sem.

ez a hitelszerződésre nem igaz,hisz a törvény értelmében minden deviza alapú hitelszerződés semmis,így még a követeléskezelő sem követelhet hisz jelenleg bírósági peres eljárás van folyamatban,így vissza száll a bankra a tartozás még az engedményezéses szerződésből eredő követelések is!

Jaymado # 2014.12.23. 17:48

gerbera317: Sajnos nem, ugyanis nem mutatott igazolványt, bemutatkozott de csak a nevét mondta amire szintén nem emlékszem már, mert csak az járt a fejemben mit akarhat.