Fórum segítségkérés újabb elöl     új hozzászólás


Gyed, Gyes

Doga # e-mail 2014.04.16. 19:48

Tisztelt leendő válaszoló!
2014. Augusztusra várjuk első gyermekünket a férjemmel. A szülés várható időpontját megelőzően azt az infót kaptuk, hogy legalább 365 nap biztosítotti jogviszonyban kell állnom, ahhoz, hogy gyes-re, gyedre jogosult lehessek. Nos 2013 augusztusáig munkaviszonyban álltam, utána felvettek az egyetemre és 2013 szeptembere óta nappali hallgatói jogviszonyba kerültem. Pár nap híján lesz meg az egy éves hallgatói jogviszonyom. ( diplomás gyed?)Ilyenkor jogosult vagyok, leszek-e ezekre a támogatásokra? Tényleg utána jártunk, de mindenki mást mondott, és ezalatt a hivatali ügyintézőket értem. Remélem, hogy segíteni tudnak nekem ebben.Fontos lenne! Előre is nagyon szépen köszönjük!

Zengőbérci #   2014.04.17. 17:36

Doga 2014.04.16. 19:48

Tisztelt leendő válaszoló!
2014. Augusztusra várjuk első gyermekünket a férjemmel. A szülés várható időpontját megelőzően azt az infót kaptuk, hogy legalább 365 nap biztosítotti jogviszonyban kell állnom, ahhoz, hogy gyes-re, gyedre jogosult lehessek. Nos 2013 augusztusáig munkaviszonyban álltam, utána felvettek az egyetemre és 2013 szeptembere óta nappali hallgatói jogviszonyba kerültem. Pár nap híján lesz meg az egy éves hallgatói jogviszonyom. ( diplomás gyed?)Ilyenkor jogosult vagyok, leszek-e ezekre a támogatásokra? Tényleg utána jártunk, de mindenki mást mondott, és ezalatt a hivatali ügyintézőket értem. Remélem, hogy segíteni tudnak nekem ebben.Fontos lenne! Előre is nagyon szépen köszönjük!

  1. Diplomás GYED-re csak az jogosult, aki törvény szerinti tgys és GYED ellátásra nem jogosult!
  2. Törvény szerinti tgys-re és GYED-re főszabály szerint az jogosult, aki a szüléskor biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.
  3. Az egyetemista a Tbj. 5. § taxációjában nem szerepel, ezért nem biztosított!
  4. Diplomás GYED-re az jogosult, aki:

(1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól)

a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,

b) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,

  1. a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
  2. a gyermeket saját háztartásában neveli,
  3. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
  4. a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár.

A Vhr. ezt a következőkkel egészíti ki:

26/D. § (1) Az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.

(2) Az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában államilag elismert felsőoktatási intézmény alatt az Nftv. 1. mellékletében felsorolt intézményeket kell érteni.

(3) Az Ebtv. 42/E. § (5) bekezdésének alkalmazása során azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő az Ebtv. 42/E. §-a szerinti gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján részt vesz. A hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követően igényelt - az Ebtv.

42/E. §-a szerinti - gyermekgondozási díj esetén azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő az Ebtv. 42/E. §-a szerinti gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőzően részt vett.

5.A GYES alanyi jogon járó ellátás.

zsunoemi # e-mail 2014.04.28. 13:09

Tisztelt Szakértő!

Máj.10 től a GYED alatt felgyült szabadnapjaimat fogom tölteni.Kérdésem az lenne hogy ebben az időszakban igényelhető-e a GYES?
KÖszönöm Zsuzsa

pazs #   2014.04.28. 13:42

Gyes akkor igényelhető, ha nem kapsz gyedet, ez független attól, hogy egyébként mit csinálsz (szabit töltesz, táppénzen vagy gyereket nevelsz a fizetés nélküli szabid alatt).

zsunoemi # e-mail 2014.04.28. 13:52

Köszönöm a választ!
Én is igy gondoltam de a munkáltatóm bele akarja iratni a kérelmbe hogy szabadságaim alatt mondjak le a Gyesről.

pazs #   2014.04.28. 14:08

Szuper tájékozott munkáltató :/ köze nincs hozzá, hogy egyébként mikor és hogy igényelsz gyest.

brigitta.varga # e-mail 2014.05.04. 00:07

Tisztelt Szakértő!

A következő esetben kérném a segítségét.
Gyesre vagyok jogosult 2013 februárja óta. Azonban 2014-től lehetőség van munka mellett a gyedet is igényelni.
Férjem igénybe veheti ez esetben a gyedet gyermekünk 1 éves kora után? Természetesen ez esetben lemondanék a gyesről.
Köszönöm a választ előre is!

Lívia0124 # e-mail 2014.05.06. 12:15

Tisztelt Szakértő!
2012.01.10. született meg a kislányom!2014.01.10. voltam itthon vele Gyeden!"014.01.11-től Gyest kaptam valamint szabadságomat töltöttem!2014.03.05-től munkába álltam Gyes mellett!
Az érdekelne hogy ha most terheslennék akkor miből és hogyan számolnák ki a Tgyást és a Gyedet!(Olvastam olyat hogy 180 napot kell dolgoznom ez mit jelent?)
Várom válaszát!Köszönettel!

vaczkor... #   2014.05.12. 16:44

brigitta.varga

Tisztelt Szakértő!

A következő esetben kérném a segítségét.
Gyesre vagyok jogosult 2013 februárja óta. Azonban 2014-től lehetőség van munka mellett a gyedet is igényelni.

Férjem igénybe veheti ez esetben a gyedet gyermekünk 1 éves kora után? Természetesen ez esetben lemondanék a gyesről.

Igen a GYED ellátást akár az anya, akár az apa igénybe veheti feltéve, hogy az apa az igényléskor a jogosultsági feltételekkel rendelkezik, azaz biztosított és két éven belül van 365 biztosításban töltött napja, továbbá hogy az anya ugyanezen gyermek után nem részesül GYED/GYES ellátásban.

Kismami # e-mail 2014.05.16. 22:44

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem a következő:
Munkaviszonnyal nem rendelkező kismama vagyok (2013 február óta nincs Mo-n bejelentett munkaviszony), párom évek óta Ausztriában dolgozik.
A MÁK azt az információt adta, hogy itthon nem vagyok jogosult sem GYES, sem pedig CSP-ra. Ha így van, akkor a párom után tudom megigényelni Ausztriából. Azonban, ha valamire jogosult vagyok, akkor az osztrák és magyar különbözetét kapom meg.
Most akkor mi a helyzet? Jár itthon valami vagy sem? Nem szeretnék emiatt bajba kerülni és később visszafizetni valamit. De én személyesen voltam az Államkincsárban, ők azt mondták, itthon csak az egyszeri anyaságit tudom igényelni. Barátnőm viszont szintén nem dolgozott mikor várandós lett és GYES-t és CSP-t is kap. Kérem ebben segítsen nekem.
Köszönettel!

vaczkor... #   2014.05.28. 11:28

Kismami 2014.05.16. 22:44
Tisztelt Szakértő!
Kérdésem a következő:
Munkaviszonnyal nem rendelkező kismama vagyok (2013 február óta nincs Mo-n bejelentett munkaviszony), párom évek óta Ausztriában dolgozik.
A MÁK azt az információt adta, hogy itthon nem vagyok jogosult sem GYES, sem pedig CSP-ra. Ha így van, akkor a párom után tudom megigényelni Ausztriából.
Azonban, ha valamire jogosult vagyok, akkor az osztrák és magyar különbözetét kapom meg.

Most akkor mi a helyzet? Jár itthon valami vagy sem?
Nem szeretnék emiatt bajba kerülni és később visszafizetni valamit. De én személyesen voltam az Államkincsárban, ők azt mondták, itthon csak az egyszeri anyaságit tudom igényelni.
Barátnőm viszont szintén nem dolgozott mikor várandós lett és GYES-t és CSP-t is kap. Kérem ebben segítsen nekem.
Köszönettel!
Kedves Kismami!

Amennyiben a barátnőjének a párja nem Ausztriában, hanem Magyarországon dolgozik, vagy tartózkodik életvitelszerűen akkor értelmetlen a saját és a barátnőjének a helyzetét összehasonlítani az alábbiak miatt.

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre.

A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:

Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni.

(Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139. Budapest Váci út 71. Tel: 06-1-452-2910)

Ausztria esetében a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága az illetékes.

Mindezek alapján –álláspontom szerint- Magyarországról semmilyen ellátásra nem jogosult, a családtámogatási ellátásokat a párja igényelheti Ausztriában azzal, hogy Ő csak olyan olyan cst. ellátásokat kaphat és olyan feltétellel, amely ellátásokra bármely ott élő osztrák jogosult (egyenlő bánásmód elve).

Ha azonban azon ellátások összege kevesebb, mint amit itthon kapna a család Magyarország kifizeti a különbözetet.

Tekintettel azonban a bonyolult szabályozásra írásban javaslom megkeresni a tárgyban illetékes Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságát.

Domika #   2014.06.15. 11:17

Tisztelt Szakértő!
Dióhéjban a helyzetünk: én Magyarországon dolgozom egy 1 személyes kft.-ban és ingázom Ausztriába, mivel a férjem osztrák és ott dolgozik.
Várandós vagyok és most elkezdtük körbejárni, hogy mik a teendők mivel a babával már nem tudnék/szeretnék ingázni heti szinten. De sajnos mindegyik hatóság csak egy kis szelettel foglalkozik és nem tudjuk összerakni a képet:)

Magyarországon van a biztosításom, lakcímem, munkám, de ingázom a családi állapotom miatt a 2 ország között.
Ha szülésig dolgozom, munkaviszonyom alapján kaphatom az itthoni gyes-t? Férjem megigényelheti majd a családi pótlékot? Vagy ha szülés után elköltözöm milyen lehetőségeink vannak? Ha Ausztriában lakcímet létesítek az itthoni (ami a cégem székhelye is) maradjon az állandó lakcím? Adminisztrációs szempontból mi a legkönnyebb az egészségügyi ellátás és baba szempontjából - anyakönyvezés, orvosi ellátás, állampolgársági kérdések?
Köszönöm a segítségüket!
Domika

Tófika # e-mail 2014.06.16. 18:19

Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni:
2011.07.03-án született meg a kislányom, akivel 2014. július 3- ig GYES- en vagyok, nem dolgozom. Határozatlan idejű munkaszerződésem van, ami jelenleg napi hat órás, mert a kislányom két hónapig bölcsibe járt, mellette hat órában dolgoztam. Mivel közeleg a visszatérés napja, a napokban kell aláírnom a napi nyolc órás szerződést, mert miután kislányomat ki kellett vennem a bölcsiből, mert nem szerette, ugyanúgy hat órás a szerződésem. Közben kiderült,hogy 5. hetes várandós vagyok. Nem szeretnék munkába állni, mert az előző terhességem is problémás volt. Megoldható,hogy július 4- től terhestáppénzre jöjjek? Mikor kell bejelentenem a munkáltatóm felé a várandósságot?
Segítségét előre is nagyon köszönöm!

Nanterre # e-mail 2014.06.23. 14:13

Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni.
2014. októberében, gyermekem három éves korával lejár a gyesre való jogosultságom. A gyest megelőzően kaptam tgyást és gyed-et is. Határozatlan idejű, kormánytisztviselői szerződésem van.
Terveink között szerepel egy második baba vállalása, de szeretném megtudni, hogy mik a lehetőségeim, milyen ellátásra és kb. milyen összegre lennék jogosult, ha

  • a gyed lejártát, majd a három év alatt felgyülemlett szabadságok kivétele után, a táppénz ideje (terveim szerint kb 5-6hónap) alatt szülnék, vagy
  • a gyed lejártát követően újra munkába állnék (korábbi 8 órás munkakör helyett, négy órás külképviseleten végzendő munka).Ebben az esetben mi képezi a tgyas, gyed összegét? Abban az esetben is jogosult vagyok ezekre az ellátásokra, ha külföldön szülök, de otthon vagyok biztosított? Válaszát előre is köszönöm.
Zengőbérci #   2014.07.01. 12:25

A GYED-GYES kérdéseket élszerű nem itt, hanem a munkajog táppénz-tgys-gyed-gyes topijaiban feltenni, mivel a TB szakértők többnyire csak azokat látogatják. :)

vaczkor... #   2014.07.03. 10:18

Nanterre 2014.06.23. 14:13
Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni.
2014. októberében, gyermekem három éves korával lejár a gyesre való jogosultságom. A gyest megelőzően kaptam tgyást és gyed-et is. Határozatlan idejű, kormánytisztviselői szerződésem van.
Terveink között szerepel egy második baba vállalása, de szeretném megtudni, hogy mik a lehetőségeim, milyen ellátásra és kb. milyen összegre lennék jogosult, ha
• a gyed lejártát, majd a három év alatt felgyülemlett szabadságok kivétele után, a táppénz ideje (terveim szerint kb 5-6hónap) alatt szülnék, vagy
• a gyed lejártát követően újra munkába állnék (korábbi 8 órás munkakör helyett, négy órás külképviseleten végzendő munka).Ebben az esetben mi képezi a tgyas, gyed összegét? Abban az esetben is jogosult vagyok ezekre az ellátásokra, ha külföldön szülök, de otthon vagyok biztosított? Válaszát előre is köszönöm.

A tgys és GYED alapját az irányadó/számítási időszakban elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem képezi.

Főszabály szerint a külföldi szülés ténye a jogosultságon nem változtat, azonban mivel az ön tartósan külföldön dolgozik és mivel az EU intézmények tisztviselőire és a külképviseleten dolgozó kormánytisztviselőkre speciális szabályok vonatkoznak kérdéseivel javaslom megkeresni az OEP Nemzetközi, vagy a MÁK Nemzetközi Kapcsolatok Osztályát.

vaczkor... #   2014.07.03. 10:19

Tófika 2014.06.16. 18:19
Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni:
2011.07.03-án született meg a kislányom, akivel 2014. július 3- ig GYES- en vagyok, nem dolgozom. Határozatlan idejű munkaszerződésem van, ami jelenleg napi hat órás, mert a kislányom két hónapig bölcsibe járt, mellette hat órában dolgoztam. Mivel közeleg a visszatérés napja, a napokban kell aláírnom a napi nyolc órás szerződést, mert miután kislányomat ki kellett vennem a bölcsiből, mert nem szerette, ugyanúgy hat órás a szerződésem. Közben kiderült,hogy 5. hetes várandós vagyok. Nem szeretnék munkába állni, mert az előző terhességem is problémás volt. Megoldható,hogy július 4- től terhestáppénzre jöjjek?

Ez orvosszakmai kérdés. Amennyiben a terhessége miatt nem tudja ellátni a munkáját az orvos keresőképtelen állományba veheti. Erre az időre –ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik- táppénz ellátást kaphat. Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az ellátások alapja az irányadó/számítási időszakban elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, azaz a 6 órás bére!

Mikor kell bejelentenem a munkáltatóm felé a várandósságot?

Az Mt. 6. § (4) értelmében mielőbb.

Segítségét előre is nagyon köszönöm!

vaczkor... #   2014.07.03. 10:22

Domika 2014.06.15. 11:17

Tisztelt Szakértő!

Dióhéjban a helyzetünk: én Magyarországon dolgozom egy 1 személyes kft.-ban és ingázom Ausztriába, mivel a férjem osztrák és ott dolgozik.
Várandós vagyok és most elkezdtük körbejárni, hogy mik a teendők mivel a babával már nem tudnék/szeretnék ingázni heti szinten. De sajnos mindegyik hatóság csak egy kis szelettel foglalkozik és nem tudjuk összerakni a képet:)
Magyarországon van a biztosításom, lakcímem, munkám, de ingázom a családi állapotom miatt a 2 ország között.

Ha szülésig dolgozom, munkaviszonyom alapján kaphatom az itthoni gyes-t? Férjem megigényelheti majd a családi pótlékot? Vagy ha szülés után elköltözöm milyen lehetőségeink vannak? Ha Ausztriában lakcímet létesítek az itthoni (ami a cégem székhelye is) maradjon az állandó lakcím? Adminisztrációs szempontból mi a legkönnyebb az egészségügyi ellátás és baba szempontjából - anyakönyvezés, orvosi ellátás, állampolgársági kérdések?
Köszönöm a segítségüket!
Domika

Kedves Dominika!

Valóban a Ket. szerint mindenki csak a hatáskörében és az illetékességi területén járhat el.

Ausztria esetében a Magyar Államkincstár Győr-Moson Sopron Megyei Igazgatósága az illetékes, azaz Ők tudnak teleskörű választ adni a kérdésére.

A vonatkozó szabályok dióhéjban:

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

  1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
  2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.

3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.

5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Fontos lehet még, hogy Ausztria esetében a tgys is családi ellátásnak minősül, míg a többi EU-s ország esetében ez nincs így!

Néhány példa:

 Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)

 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:

Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

Döntésénél érdemes a fenti szempontokat mérlegelni.

Adriana29 # e-mail 2016.01.15. 15:40

Tisztelt Szakértő,

Röviden a helyzetünk.Külföldről költöztünk ide a férjemmel.2015.07.01- től kezdtem teljes munkaidőben munkaviszonyt Magyarországon.2015 októberében tudtam meg hogy terhes vagyok. Várhatólag 2016 junius közepén fogom megszülni az első gyermekemet.A férjem 2015 január elsejétől van állandó munkaviszonyban teljes munkaidőben.Milyen támogatásokra számíthatok? Lehetséges hogy a férjem is igényeljen valamit?

Előre is köszönom a válaszát
Andrea

sortie #   2016.01.18. 09:18

Adriana29 2016.01.15. 15:40
Tisztelt Szakértő,
Röviden a helyzetünk. Külföldről költöztünk ide a férjemmel.2015.07.01- től kezdtem teljes munkaidőben munkaviszonyt Magyarországon.2015 októberében tudtam meg hogy terhes vagyok. Várhatólag 2016 június közepén fogom megszülni az első gyermekemet. A férjem 2015 január elsejétől van állandó munkaviszonyban teljes munkaidőben. Milyen támogatásokra számíthatok? Lehetséges hogy a férjem is igényeljen valamit?
Előre is köszönom a válaszát
Andrea

Kedves Andrea!

  • Nem közölte, hogy a külföld pontosan mit jelent EU-s tagállamot, vagy un. 3. országot. (Amennyiben EU-s tagállam és ott rendelkezett munkaviszonnyal azt Magyarországon elismerik.)
  • CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal. (Az egyes EU-s tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.)

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe.

  • Ha nem lesz meg a 365 napja, kérheti a csed és a gyed méltányosságból történő megállapítását feltéve, hogy a szülés napján fennáll a munkaviszonya.
  • Amennyiben csed-re és gyed-re nem jogosult helyettük kérhet GYES ellátást.

A GYES alanyi jogon jár a gyermek 3 éves koráig.

GYES-t főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz , összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

  • A szülés napjától kérhet továbbá családi pótlékot és egyszeri anyasági támogatást, valamint a terhesség 90. napjától igénybe veheti a családi adó/járulékkedvezményt.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Klára07 # e-mail 2016.02.09. 14:03

Kedves Szakértő,

A magyar állampolgárságot honosítással 2013 júniusában szereztem meg.
(Román állampolgárságom van mellette), 2015 november elsejétől élünk életvitelszerűen Magyarországon. Előtte nem rendelkeztünk magyarországi lakcímmel. Csehországban éltem és dolgoztam 2009 óta, ott van folyamatos munkaviszonyom és biztosításom. A kislányomat már itthon szültem 2016 januárjában, a TB-nél 2x is jártam, hogy igényeljem a GYED-et, mind a 2x elküldtek, mondván nem voltam itthon biztosítva. Én úgy tudom, hogy el kéne fogadják a EU-s munkaviszonyt és az EU-s egészségbiztosítási kártyát. Mit tegyek, hogy szóba álljanak velem? Én úgy tudom, hogy abban az EU államban kell kérnem a GYED-et ahol életvitelszerűen tartózkodom.
Az itteni (Debrecen)TB azzal küldött haza, hogy menjek Prágába és kérjem ott a GYED-et ha ott dolgoztam. Nem merem Prágában igényelni mivel büntetés jár ha úgy veszem fel, hogy már nem lakom ott. Az itteni TB-nál kérték még a TAJ számot is, ami nekem sose volt, azt nem tudták megmondani, hogy hogyan lehetne nekem is TAJ számom.
Kérdéseim: Hogyan lehetne TAJ számom?
Hogyan, milyen iratokkal kérvényezhettem itthon a GYED folyósítást.
Válaszát előre is nagyon köszönöm,

Tisztelettel,

Molnár Klára

Zengőbérci #   2016.02.18. 11:47

Klára07 2016.02.09. 14:03
Kedves Szakértő,
A magyar állampolgárságot honosítással 2013 júniusában szereztem meg.
(Román állampolgárságom van mellette), 2015 november elsejétől élünk életvitelszerűen Magyarországon. Előtte nem rendelkeztünk magyarországi lakcímmel. Csehországban éltem és dolgoztam 2009 óta, ott van folyamatos munkaviszonyom és biztosításom. A kislányomat már itthon szültem 2016 januárjában, a TB-nél 2x is jártam, hogy igényeljem a GYED-et, mind a 2x elküldtek, mondván nem voltam itthon biztosítva. Én úgy tudom, hogy el kéne fogadják a EU-s munkaviszonyt és az EU-s egészségbiztosítási kártyát. Mit tegyek, hogy szóba álljanak velem? Én úgy tudom, hogy abban az EU államban kell kérnem a GYED-et ahol életvitelszerűen tartózkodom.
Az itteni (Debrecen)TB azzal küldött haza, hogy menjek Prágába és kérjem ott a GYED-et ha ott dolgoztam. Nem merem Prágában igényelni mivel büntetés jár ha úgy veszem fel, hogy már nem lakom ott. Az itteni TB-nál kérték még a TAJ számot is, ami nekem sose volt, azt nem tudták megmondani, hogy hogyan lehetne nekem is TAJ számom.
Kérdéseim: Hogyan lehetne TAJ számom?
Hogyan, milyen iratokkal kérvényezhettem itthon a GYED folyósítást.
Válaszát előre is nagyon köszönöm,
Tisztelettel,
Molnár Klára

Tisztelt Kérdező!

Rosszul tudja.

Főszabály, hogy a biztosítás szerinti tagállamban kell kérnie a családtámogatási ellátásokat.

Amennyiben a szüléskor a cseh munkaviszonya fennállt, úgy Csehország jogosult az igényét elbírálni és a cseh szabályok szerinti ellátást folyósítani.

Magyarországon CSED-re és GYED-re csak az jogosult, aki a szülés időpontjában magyar biztosítási jogviszonnyal rendelkezik ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal. A feltétel konjuktív, azaz ellátást csak akkor kaphat, ha mindkét feltétel teljesül.

(Azt jól tudja, hogy a 365 napba a külföldi EU-s jogviszonyt be kell számolni.)

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Debrecenben javaslom személyesen megkeresni Kertész Ilona osztályvezető kolléganőt, aki teljeskörűen tájékoztatja a szabályokról és a lehetőségekről.

rbarba # e-mail 2016.02.19. 11:10

Tisztelt Szakértő,
Szeretném megkérdezni, hogy ha 7 hónap múlva szülök, és a terhesség első hat hónapjának átlagjövedelméből számítják a gyed és egyéb juttatások összegét, akkor ha nekem két munkahelyről származik jövedelmem, a két munkabért összeadják és ez alapján számolnak, vagy csak azt veszik alapul, amelyik régebb óta fennálló munkaviszonyból származik?
Köszönettel!
R. Barbara

Zengőbérci #   2016.02.19. 12:06

rbarba 2016.02.19. 11:10
Tisztelt Szakértő,

Szeretném megkérdezni, hogy ha 7 hónap múlva szülök, és a terhesség első hat hónapjának átlagjövedelméből számítják a gyed és egyéb juttatások összegét, akkor ha nekem két munkahelyről származik jövedelmem, a két munkabért összeadják és ez alapján számolnak, vagy csak azt veszik alapul, amelyik régebb óta fennálló munkaviszonyból származik?
Köszönettel!
R. Barbara

1. GYED-GYES kérdéseket a javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

2. Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak akinek a csed igénylésének napján (szülés napján) egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

Ha tehát a szüléskor egyidejűleg két fennálló jogviszonya van azokat külön-külön kezelik, a munkabéreket nem adják össze, hanem külön-külön megnézik, hogy egyik, ill. a másik jogviszonyában megvan-e a csed-hez szükséges 365 nap biztosítási idő. Amennyiben igen, úgy akár két csed-et is kaphat.

Az ellátás nem az ön által említett utolsó 6 havi jövedelem, hanem a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Dödölle1 #   2016.02.26. 09:32

Újabb változás az egészségbiztosítás területén.

A 18 oldalas összefoglaló itt található:

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf