drbjozsef
2020.06.14. 14:48
És ez már több, mint öt éve így lehet.
Méhész jog
malyap
#
2020.06.14. 14:35
A méhésznek, jogszabály szerint, letelepedés előtt engedélyt kell kérni a terület tulajdonosától.A terület tulajdonos alatt, itt annak a területnek a tulajdonosát kell érteni ahol a kaptár fizikailag el van helyezve.Külterületen ez sokszor nem is olyan egyszerű.Ha azoknak a területeknek a tulajdonosaitól kellene engedélyt kérni ahová a méhek elrepülnek, esetleg átrepülnek felette, ez igen sok vitára adhatna okot.
paxia
#
2015.02.27. 10:22
Laikusként szólnék hozzá:
Ugyanezt elmondhatja az, akinek akácosa, stb spec.
növénykultúrája van. Ha a méhek valamit a fejükbe
vesznek, elég nehéz őket arról lebeszélni. Ha tehát a
szomszédok szabályosan helyezik el a kaptáraikat nem
sokat tehetsz - szerintem.
Másfelől - és ebben van némi igazság - ez egy kicsit
hasonlít ahhoz, hogy a szomszéd tehene az én
lucernásomban legel. Azonban nehezen tudom elképzelni,
hogy a méhek repülését jogilag szabályozni lehessen.
Sok egyéb különbségen kívül ebben is eltérnek a
tehenektől.
Viszont van egy olyan lehetőség, hogy a nektár-virág
forráshoz minél közelebb kell lenni. Aki közelebb
van, az statisztikailag jobban jár. A saját méhest
be kell tenni a levendulás közepébe, és/vagy nagyobb
állománnyal kell dolgozni, máris nálad csenget a
kassza.
(Nekem is van "házi" méhészem, természetesen engedélyt
kért a kaptárok elhelyezésére és mézzel honorálja.
A tiedéhez hasonló problémát soha nem említett.)
Tyorotyere
#
2015.01.29. 17:18
Én átlátom a hasznát, mivel régebb óta növényorvosként a mezőgazdaságban tevékenykedem tudom miről van szó, sőt méhészetet is tanultam. De azt is tudom, hogy telepített méhek nélkül is megtermékenyül.
Az egy másik kérdés, hogy a virágát hasznosítjuk és a virágzáshoz nem szükséges méh vagy beporzás.
Igen a méhek nektárt gyűjtenek és virágport is!
A mi hasznosítási módunkhoz nincsen szükség rovarbeporzásra, és nem egy szokványos ültetvényről van szó és a méze sem akác méz árában van, és mivel mi dolgoztunk vele annyit és a mi pénzünkbe került ezért mi szeretnénk élvezni a hasznát. Nem vagyok irigy, de pár száz méterre van egy méhész aki most hozta oda a méheit és azon röhög, hogy milyen jó drága méze lesz. Mi meg majd hívunk egy bérméhészt és akkor majd versenyeznek a méheik, kié lesz gyorsabb. Ehhez hozzá tartozik, hogy több méhész is mondta hogy kiviszi a méheit nem a mi területünkre, hanem a közelbe, hogy majd a levendulánkra járjanak.
Amikor ki szeretne települni egy méhész mondjuk egy repcetábla mellé akkor minimum annyi, hogy megkérdezi a gazdát, és így is szokott lenni. Ez nálunk eddig elmaradt.
Kelvin (törölt felhasználó)
#
2015.01.29. 17:16
Csatlakozom Groszfaterhez. Beporzás nélkül nem lennének levenduláitok. Ennyi erővel a méhészeknek kellene pénzt kérni Tőletek, hogy beporozták a méhek a levendulákat, amiket Ti utána szárítva, vagy olajként, vagy egyéb úton értékesíteni tudtok :)))
groszfater@gmail.com
#
2015.01.29. 16:36
„ Sajnos mi sem gondoltunk arra, hogy ennyire nem szabályozott ez a téma.”
Dehogy-nem, törvénytől a helyi rendeletig szabályozva van.
A méhek nem mézet hanem nektárt gyűjtenek és a méhésznek komoly befektetésre van/volt szüksége ahhoz, hogy mézes-teát ihassál.
A méhek nem lopnak hanem igen fontos munkát végeznek,
elvégzik a beporzást aminek a gazdasági hasznát nem látod átt.
Telepíthetsz Te-is méheket a saját területedre csak be kell tartanod néhány előírást !
Tyorotyere
#
2015.01.29. 15:42
Tisztelt Dr. Bokros Gábor!
Köszönöm válaszát! Sajnos mi sem gondoltunk arra, hogy ennyire nem szabályozott ez a téma. Bosszantó, hogy ilyen ritka növényen gyűjtött drága mézen bárki, akár helyi méhészek is nulla ráfordítással profitáljanak. Mivel mi dolgoztunk vele és a mi befektetésünk mi szeretnénk profitálni. Most sok helyi méhész oda jön a környékre akkor ezt a bevételi forrásunkat a mi kárunkra teljesen el is vehetik. Hát nem tudom mit mondjak, megértem, hogy nincs rá szabályozás de azért ez már nem kevés pénz.
Üdvözlettel: László
bokros
#
2015.01.29. 12:51
Na ez nem lesz egyszerű, mert a méhlegelő kérdése nem igazán kidolgozott illetve csak annyiban, hogy a mezőgazdasági vállalkozó köteles tájékoztatni a vándorméhészt a növényvédelemmel kapcsolatosan.
Mivel azt irja, hogy odahordják a családokat, azt kell gondolnom, hogy ezek vándorméhészek, akkor viszont ezt nekik kell egymás között megoldani, tekintettel arra, hogy a méheket a vándorméhésznek be kell jelenteni az illetékes jegyzőnél, hogy hova telepíti
Dr. Bokros Gábor
ügyvéd
Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000
Tyorotyere
#
2015.01.28. 19:56
Tisztelt szakértő!
Mezőgazdasági jellegű témában szeretnék kérdezni. Van egy levendula területünk, ami méhészeknél nagy kincs, mármint a levendulaméz. Mi szeretnénk profi méhészt fogadni, hogy kaptárokat rakjon a föld szélére amiből persze mi is profitálunk.
A probléma ott kezdődik, hogy mások is meghallották, hogy van levendulásunk és a közelbe a saját földjeikre telepítették most a méheiket.
Értem azt, hogy a tulajdonos saját földjére azt rak amit akar és méhészkedhet is, de a méhek 1 - 4 km erről is hordanak, és mivel a levendula a miénk és elég ritkának és drágának számít a méze is ezért nem szeretnénk, hogy minden méhész oda jöjjön a környékbe. Megmondom őszintén mivel a mi földünkön termelt növény egésze minket illet meg a virágpor is, és most ide küldik a méhészek a méheiket, hogy hordják a virágport saját hasznára az én gondolkodásomban lopásnak minősül.
Elnézést ha rosszul gondolom, csak sok munka árán lett az ültetvény és saját méhészt szeretnénk nem olyanokat akik más kárán ingyen haszonhoz jutnak. Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: László
