Fórum segítségkérés régebbi elöl     új hozzászólás


Közbeszerzés

TomSecret! #   2005.08.22. 10:26

Helo,

szerintem pedig nincs igaza. Marcsika látta jól a dolgot. Alapozom ezen véleményemet a törvény 298.§ (1) bek. ill. 40.§ (4) bekezdésére.

A hátralévő megrendeléseket azokértékétől függetlenül mindenképpen egyszerű eljárás keretében kell(ene) megejteni.

Esetleg ellenvetés?

jogvédö

dr.joci #   2005.08.18. 15:21

Igen igazad van Saska!

Egyébként itt úgy tudom,hogy az okozta a problémát,hogy év elején egyszerűen nem megfelelően mérték fel,hogy kb.mennyit fognak vásárolni.
Sőt tutira úgy gondolták,hogy max.egy millió lesz az összes anyag,de aztán ez lett a tutiból.
Én is egyébként azt szoktam javasolni,hogy az ilyen előre nem tervezhető esetekben jobb,ha lefolytatják a közbeszerzési eljárást.

Köszi a hozzászólást.

üdv:

dr.joci

Saska # e-mail 2005.08.18. 15:10

Szia dr. Joci !

Sajnos szerintem a Kbt. megkerülésével köttettek ezek a szerződések.

Ha jól értem:

  • a beszerző egy önkrományzat,
  • aki árubeszerzésre kötött az idei év során szerződéseket,
  • különböző cégekkel,
  • úgy , hogy a beszerzés összértéke már átlépte a közbeszerzési értékhatárt,
  • és a beszerzés célja is azonos, vagy hasonló volt.

A Kbt. alapján a közbeszerzés értékét ilyen típusú beszerzéseknél a 37.§ alapján kell kiszámítani:
" (1) Az árubeszerzés .... becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

  1. az előző költségvetési év, vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a 12 hónap alatt várható mennyiségi vagy értékbeli változással, vagy
  2. az első teljesítést követő, a következő 12 hónap alatti vagy a 12 hónapnál hoszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás."

Továbbá:
"40.§
(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések ..... értékét egybe kell számítani, amelyek

  1. beszerzésére egy költségvetési évben, vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, és
  2. beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá
  3. rendeltetése azonos vagy hasonló, illtőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. "

Mivel a Kbt. szabályozása kogens, attól eltérni csak akkor lehet, ha azt a törvény megengedi. Azaz eddig jogsértően járt el az önkormányzat, és a jogsértés ellen a Döntőbizottság kérelemre eljárást indíthat. A kérelem beadására az utolsó szerződés megkötését követően 15 nap állt nyitva, azzal, hogy a jogvesztő határidő 90 nap.

Ha ez idő alatt nem indult az önkormányzat ellen eljárás, akkor már nem is fog, de legyen ez intő jel: sajnos az ilyen, előre alig tervezehető esetekben is kötelező közbeszerzési eljárást lefolytatni.

Marcsika javaslatát, miszerint az eddigi kétmilliós összértéket számításba kellene venni a következő eljárás típusának kiválasztásánál, nagyon érdekesnek tartom. Ez hol van szabályozva a törvényben ? Hiszen a 35. § alapján a beszerzés becsült értékén "a közbeszerzés MEGKEZDÉSEKOR annak tárgyáért kért, illetőleg kínált ...ellenszolgáltatást kell érteni." Itt nem látom azt, hogy a múltban történt beszerzések értékét figyelembe kellene venni, de lehet, hogy így van, csak kíváncsi lennék a vonatkozó jogszabályra.

dr.joci #   2005.08.18. 14:56

Üdv TomSecret!

Szerintem ez egy rohadt labirintus amiben kezdünk totál elveszni.
Most kicsit cinikus és pesszimista leszek,de pár gondolat kikívánkozik belőlem.
Komolyabban kb.fél éve foglalkozok jogászként egy önkormányzatnál közbeszerzéssel.
Eszméletlenül elkeserítő és káoszba hajlónak látom az egész helyzetet.
A kis önkormányzatok az életükért küzdenek nap mint nap,beláthatatlan feladotokat ró ki rájuk a közbeszerzés.
Próbálkoznak különböző cégeket nagy pénzért megbízni,a jegyzők is tanulják,kistérségi társulások segítenek,ezzel még talán nem is lenne baj..
Viszont a törvény brutálisan életszerűtlen.
Iskolákban elcsúszik a felújítás tanévkezdésre,iskola igazgató szinte tombol a tehetelenségtől,kórházat melyben naponta küzdenek az omló falakkal,a bezárás réme fenyeget egy húszezeres városban,megbüntetnek egy millára eljárási szabályok megsértése miatt.
Az egyszerű eljárások,melyek hirdetmény nélkül mennek maga KORRUPCIÓ!!
Kis települések szinte kényszerből csalnak,hisznek náluk sokszor egyáltalán nincs verseny a munkáért,örülnek ha valaki megcsinálja.
Iszonyú sok adminisztráció,nagyon alacsony értékhatárok(talán jövőre emelik,állítólag 5milla)
Az ajánlattevők is összejátszanak,a bontási eljárások kabaréba illőek.
Szerintem ezek az egyszerű eljárásokat,ha elkezdik egyszer ellenőrizni,abból lesz igazi cirkusz.
Éves statisztikai összegzéseket egy csomó helyről meg sem küldik,vagy totál hibás és hiányos.
Szerződés teljesítéséről szóló hirdetményt rendszeresen elfelejtik,sőt nem is tudnak róla.
Hirdetménnyel induló eljárások óriási költséggel járnak,a Közbeszerzési Tanács is mindenen szívózik.
Szerintem írtó nagy gáz van a közbeszerzés körül,ezt valahogy előbb-utóbb rendbe kellene tenni.
Jártam egy közbeszerzési tanfolyamra,ott egy hivatalos közbeszerzési tanácsadó oktaó mondta,hogy a közbeszerzéssel rövid távon a közjegyzők jártak jól,hosszú távon pedig a pszichológusok,ugyanis egy csomó ember bele fog őrülni.
Meg persze az oktatást szervezők,az én 80 órás képzésem(egyébként színvonaéas és hasznos volt)320ezerFt+ÁFA volt...

TomSecret! #   2005.08.18. 13:16

Az élet érdekes helyzeteket produkál mint tudjuk, közbeszerzésileg meg pláne, íme még egy érdekes eset:

A hazai könyvtárak állománygyarapítási célú beszerzéseiket ma gyakorlatilag egyetlen cégen keresztül valósítják meg (ez a KELLÓ Kht.).
Ezzel a céggel időtlen idők óta működnek együtt, a kht-t egy minisztérium alapította (kifejezetten ilyen célra), de jogszabály nem rendelkezik a jogállásáról, csak az alapító okirat.

Számos könyvtár éves beszerzése eléri a 2 milliós értékhatárt, némelyeké még a nemzeti értékhatárt is, vagyis a könyvek beszerzését bizony közbeszereztetni kellene, hacsak a szerződés tárgyát tekintve nem tartozik valamely kivétel alá. Sok könyvet több kiadó is megjelentet, illetőleg egy kiadó könyvét több terjesztő is piacra dobhatja. Csakhogy egy könyvtár csak év közben dönti el, hogy konkrétan mit is akar vásárolni, és hogy pontosan milyen értékben! kiszámíthatatlan ugyanis, hogy az újonnan megjelenő könyvek közül melyekre és milyen mennyiségben tart igényt.
Ráadásul olyan teljeskörű szolgáltatást, amelyre a könyvtáraknak szükségük van gyakorlatilag csak az említett kht nyújt számukra.

A helyzet tehát: a könyvtárak tulajdonosi struktúrája eléggé diverzifikált, nem bírnak kellő szakértelemmel és anyagiakkal egy-egy eljárás lefolytatásához, tehát egyszerű szerződéses alapon szerzik be a szükséges példányokat. Ez viszont eléggé úgy tűnik, hogy sérti a Kbt-t.
Kiút?

jogvédö

marcsika # e-mail 2005.08.17. 10:14

Szívesen:))

dr.joci #   2005.08.17. 10:12

Köszi,így már világos:)

marcsika # e-mail 2005.08.17. 10:10

Bocs, ha nem voltam világos. Az eljárás kiválaszatása szempontjából kell hozzáadni a 2 milliót. Tehát ha pl. még 11 millióért szeretnének vásárolni, akkor már csak hirdetményes egyszerű eljárásban tehetnék meg, mert az elköltött 2 millió is hozzászámítódik.
Ha jól értem, most nem ilyen tételről lenne szó, tehát egy egyszerű eljárást kell kiírni a 299.1. § b) szerint a még beszerzendő anyagokra.

dr.joci #   2005.08.17. 10:02

Szia!

Ezt nem egészen értem,ugyanis már átlépték a 2milliós értékhatárt,viszont most már csak kb.300ezer forint értékű anyagra van szükség.
300 ezer forintért vásárolnának még,ehhez,hogy lehetne hozzáadni az eddig elköltött kb.2.3milliót?

marcsika # e-mail 2005.08.17. 09:56

Hello! Szerintem nem gond, hogy eddig nem közbeszereztették az anyagokat, viszont ezután már mindenképpen indítani kell az év fennmaradó részére egy eljárást, aminek az értékhatárába egyértelműen be kell számítani az addig elköltött 2 milliót is.

dr.joci #   2005.08.17. 09:25

Üdv Mindenkinek!

Szerintetek mi van olyankor,ha egy önkormányzat folyamatosan kis részletben vásárol különböző anyagokat önkorm.lakások felújításához(pl.gipsz,festék),különböző cégektől.
Szinte minden hónapban vettek kisebb-nagyobb tételeket,most augusztusban elérték a két millió forintos értékhatárt.
Tehát ezt egy tételben közbeszereztetni kellett volna.
Az a magyarázatuk,hogy év elején még úgy gondolták,hogy nem lépik át a két milliós értékhatárt.
Véleményekre vagy hasonló esetekre lennék kiváncsi.

Tisztelettel:

dr.joci

TomSecret! #   2005.08.11. 15:23

Világos, ezt én is így gondolom. Csak azt nem látom, hogy miért jó ez bármelyik félnek is vagy a 'köz'nek? Közbeszerzés nélkül is ugyanabban állapodnánk meg a kiállítóval, mint közbeszerzéssel.

Egyébként köszönöm a reflexiót dr.joci!

jogvédö

dr.joci #   2005.08.11. 13:52

"kizárólagos jogok"

dr.joci #   2005.08.11. 13:52

Üdv!

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást javasolnék.
A Kbt.125.§(2)b.)pontja alapján a szerződést műszaki-tecnikai sajátosságok,művészeti szempontok vagy kizárólagos védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet,személy képes teljesíteni.

Ezen eljárás alakalmazását indokolni kell a Közbeszerzések Tanácsa felé,szerintem el is fogadnák.

TomSecret! #   2005.08.11. 11:28

Elsősorban hozzáértő véleményekre lennék kíváncs a következő ügyben:

Képzeljétek el, hogy egy klasszikus ajánlatkérő Magyarországra szeretne hozni egy muzeális jellegű magánkiállítást. Az ügyelt értéke bizton eléri, ill. meghaladja a közösségi értékhatárokat.

Dilemma alakult ki, hogy kell-e alkalmazni a Kbt-t, vagy ráhúzható-e valamelyik kivétel avagy sem.
Én úgy látom, hogy alkalmazni kell, pusztán azért, mert nincs az eu-s eljárásban erre az esetre illő kivétel.

Mégis, eléggé visszásnak tűnik, hogy egy kiállítást - amelyből mellesleg az egész világon egyetlenegy létezik - közbeszereztetni kelljen! Arról nem is beszélve, hogy nehezen kivitelezhetőnek tűnik már maga az eljárás is, mivel de facto egyetlen 'ajánlattevő' van. A felesleges eljárás ráadásul tovább növeli az amúgy sem alacsony költségeket.
Meglátások?

jogvédö

miles1 # e-mail 2005.08.08. 09:51

Nem tudom, aktuális-e még, de találtam egy képletet a sorbarendezés számításához:
100 - (n-1)*(99/(N-1))
ahol N az összes ajánlatok száma,
n az aktuális ajánlat sorrendben elfoglalt helye.

miles1 # e-mail 2005.08.08. 09:30

Üdv Mindenkinek a Fórumon!
Örülök, hogy a téma - amivel én is most már több éve foglalkozom - itt is megjelent. Komoly hiány van ugyanis megbízható szakmai egyeztetési lehetőségekből, talán ez a hely lehet egyik terepe ennek.
Szóval hajrá!
Miles

KBeatrix # e-mail 2005.07.26. 09:03

SZia Joci!
Köszi szépen! Szerinted jó az a sorbarendezésre, ha úgy adják meg a pontokat, hogy pl. 1 pont ha az ajánlat teljesen lefedi az általunk meghatározott szakmai feltételeket, és semmivel sem ajánl meg többet. 5 pont ha ezen feltételek több mint felénél a mi elvárásainkhoz képest többet ajánl és 10 pont, ha az összes feltételnél többet ajánl meg?
Az a baj, hogy még nem látom át teljesen ezt az értékelési módot. Üdv: Bea

dr.joci #   2005.07.22. 10:30

Sorbarendezés esetén az egyes ajánlatok tartalmi elemei az összes ajánlat azonos tartalmi elemeihez viszonyított sorrendjében elfoglalt helyük szerint kapnak pontot.

A módszer elonye, hogy egyszeru és a módszer olyan szempontok értékelése során is alkalmazható, amikor a vizsgált tulajdonsághoz nem rendelheto egyértelmu ?mértékegység?.

Hátránya ugyanakkor, hogy a helyezésbeli különbségek automatikusan konvertálódnak pontbeli különbségekké anélkül, hogy a pontbeli különbségek egyúttal az egyes megajánlások közötti tényleges különbségeket is kifejeznék. Ebbol következoen további hátrány, hogy a ponthatárok megválasztása determinálja a pontozásban kifejezésre jutó különbségeket (pl. 1-10 pont esetén a sorba rendezett ajánlatok 10 %-os különbséggel követik egymást, 1-100 pont esetén ugyanez az érték 1 % is lehet

KBeatrix # e-mail 2005.07.11. 14:41

Sziasztok!
Tudna valaki segíteni nekem az ajánlatok sorbarendezés módszerével történő értékeléséhez?
Bea

dr.joci #   2005.07.07. 18:03

Igen igazatok van,egyébként én is így gondoltam:)
Köszi!
Zsoffi holnap a munkahelyemről küldöm:)

TomSecret! #   2005.07.07. 12:01

dr.Joci: az ajánlatkérőnek amúgy is indokolt 30 napnál nem régebbi cégkivonatot(másolatot) kérni az ajánlathoz, aminek a beszerzése természetesen az ajánlattevők feladata.

Szóval Kirbyvel egyetértve a gyakorlat szerint általában egyszerűen nyilatkoznak a cégek.

jogvédö

zsoffi # e-mail 2005.07.07. 08:49

szia joci!
a h-dani@freemail.hu-ra küldenél nekem mintákat.
ajánlattételi felhívás, ajánlattétel, jegyzőkönyv, eredményhírdetés.
Előre is köszönöm, üdv. zsoffi

dr.joci #   2005.07.06. 21:52

Igen,de ezen nyilatkozatokhoz nem kell pl.cégbírósági igazolás.
Vagy az már az ajánlatkérő feladata,hogy ezen igazolásoknak utána nézzen?

Kirby # e-mail 2005.07.06. 15:27

joci:

Egyszerűen nyilatkoznak arra vonatkozóan, hogy a Kbt. 60,61,62§-aiban foglaltak nem állnak fenn a cégük vonatkozásában.......
Ez sztem a legegyszerűbb, nyilatkozat a kizáró okokról.... ez formailag egyszerű, mint bármilyen nyilatkozat, ezt csatolják:-)
Bővebb, ha egyenként felsorolják, hogy mittomén nem állunkvégelszámolás alatt, csődeljárást nem indítottak ellenünk ilyesmi, de sztem lehet globálisan is, ahogy az előbb írtam, a §-okra hivatkozva.