Igaza van Monalisának, felesleges több topicban többféleképpen megfogalmazva feltenni.
Ilyenkor elnézést kellene kérni az ismétlésért, nem pedig letámadni a többieket, annyit érsz el vele, hogy senki nem fog veled és a problémáddal foglalkozni.
Nem igazán értem, hogy mi a problémád velem, de valójában nem is érdekel. Egy: rajtad kívül két fórumozó szólt hozzá a problémámhoz a másik topicban, egyikről sem tudom, hogy jogász lenne. Te tudod??? Kettő: annyi helyre rakom fel, ahányra csak akarom. Három: örülök, hogy ennyi feles szabadidőd van, hogy végigböngészd az összes témakört és teljesen feleslegesen felháborodj azon, hogy egyes emberek előbb tájékozódni szeretnek a témában, nem pedig jogtalanul letámadni másokat...
Nem a nem tetszésről volt szó, egyszerűen csak ötleteket gyűjtök, gyűjtenék. Maximum neked nem tetszik valami, de ez már a te problémád. Szép estét.
Muszáj volt ugyanazt a témát két (de inkább három) topicba is beírni? A másik topicban jogász(ok)tól már kaptál választ - legfeljebb az nem tetszik neked...
Tisztelt Fórumozók!
Segítségre lenne szükségem.
2007 decemberében megvásároltam édesanyámmal együtt egy társasházi lakást. A ház 2004-ben épült, és amikor ideköltöztünk, még minden lakó a házban első tulaj volt, mi is az első tulajtól vettük meg a lakást. A ház építésekor a lakók kiépítettek az udvaron 2-2 kocsi beállót, amiket akkor szét is osztottak a lakók között. A házban 9 lakás van, és 4 db udvari beálló, továbbá 4 garázs. A garázsokat meg lehetett venni, ez így a normális, az udvaron lévő parkolók pedig fel lettek osztva, a felosztás pedig írásban lett rögzítve. Mi abban a "szerencsés" helyzetben voltunk, hogy akitől mi vettük a lakást, az két beállóval rendelkezett, ugyanis a mellettünk lévő szomszéddal közösen építették ki az egészet, de később a szomszédunk lemondott a használati jogáról az előző lakó javára. Ez is írásban van rögzítve. Ezt mindenki el is fogadta, tiszteletben is tartotta, és így is éltek évekig, egészen, míg mi be nem költöztünk. Eleve olyan lakást kerestünk, amihez autóbeálló is tartozik, a lakás többszöri megmutatásakor és a vételkor is ki lett hangsúlyozva, hogy a 2 beálló hely használati joga is ránk száll az ingatlan megvásárlása által. Persze ebben az előző tulajjal állapodtunk meg, de neki sem jelezte senki sem a házban, hogy igényt tartana a helyekre, amikor aláírták egyesével az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozatot (amire valamiféle hitelezési problémák miatt volt szükség), és nekünk sem jelezték miután beköltöztünk. Beköltözésünkkor egy kocsival rendelkeztünk, amivel rögtön be is álltunk az udvarra. Nem sokkal később vettünk még egy kocsit, és nagyjából egy időben ezzel egy garázst is béreltünk, így a beállót továbbra is egyetlen kocsival használtuk (18 éves Opel Astra). Ekkor kezdődtek a problémák, ugyanis az egyik lenti szomszéd elkezdett önkényesen beállni a helyünkre. Ez a szomszéd a közös területek kiépítésekor közölte több tanú előtt(lakók), hogy egy követ sem hajlandó letenni az udvaron és nem is tart igényt a kocsi beállók használatára. A szétosztásról készült iratban le is mondott az összes parkoló használati jogáról. Beköltözésünk utáni pár hónapig nem is volt semmi baj, de akkor valami oknál fogva meggondolta magát, és azóta önkényesen áll be akár napokra is a mi helyünkre. A régi tulajjal ezt nem tette meg, itt lakásunk első hónapjaiban sem. Tény, hogy bár nagyon szűkösen, de elférne egymás mellett két kocsi, bár ha a két kocsi közül az egyik szélesebb típus, akkor már nem. Mi több okból sem szeretnénk osztozkodni ezekkel a szomszédokkal, többek között vélt jogunk miatt sem, miszerint ez a két hely a mi használatunk alatt áll. Nem tudjuk meddig leszünk képesek finanszírozni a garázst, és így már két kocsival parkolnánk a helyünkön. Nehezíti a helyzetet, hogy ezen szomszédok nem éppen intelligensek, és akkor még szépen fejeztem ki magam. Ebből az okból kifolyólag a közös képviselő is kerüli a konfrontálódást velük. Két kocsink van, és én úgy gondolom, hogy senkire sem tartozik, hogy most éppen egy bérelt garázsban tartjuk az egyiket, meg ne más döntse el helyettünk, hogy ki és mikor áll be a helyünkre. Főleg úgy, hogy nem férünk el egymás mellett. Elég néha csak egy órára elmennem otthonról, már ők állnak a helyemen. Jó időben átengedem a parkolót a szomszédoknak kocsi mosás céljából, ez mindig is így volt, ezzel nekem sincs problémám, de azt nem tudom lenyelni, hogy kitúrjanak rendszeresen napokra a saját helyemről. A társasházi megállapodás alapján mindenki az ingatlanának arányában jogosult a közös területből, ami szerintem szintén a mi malmunkra hajtja a vizet, mivel mi dupla akkora lakásban lakunk, mint az önkényes autóbeálló használó szomszédok(mi kb65nm, ők kb35nm). Pluszban pedig, pont a két udvari beálló miatt vettük meg anno ezt a lakást, és a vételárnál is ezért voltunk nagylelkűek, mert úgy gondoltuk akkor, hogy ez nagy kincs, nemcsak most, hanem ha később el akarjuk adni a lakást, akkor sem lesz utolsó szempont, hogy van két autó beállónk az udvaron. Tudom, hogy ez osztatlan közös tulajdon, de ha egyszer írásban lemondtak erről a jogukról…
Tehetetlenségemben már arra is gondoltam, hogy jogi frázisokkal felszerelve állok eléjük, úgy, mint a szóbeli megállapodás, a ráutaló magatartás, vagy éppen a szokásjog, de egyáltalán nem vagyok jártas a témában, nem tudom mit tehetek.
Kérem, segítsen valaki!
Előre is köszönöm!
A gondoltam - ot úgy értettem hogy ez lehet egy tárgyalási alap. 0,3 - 0,8 is lehet ha a azt fogadja el a ház. Én nem tartottam igazságosnak úgy számolni a melléképületeket mint a lakást és azért kerestem hogyan lehet módosítani.
Megtaláltam.
Jaj, ez borzasztó.
Bocsi, de ez nem attól függ, hogy ki hogy gondolja !?
Még akkor sem, ha a közgyűlés a Te érdekeid ellen döntene.
A közös helyiségek is konkrét tulajdoni hányaddal vannak feltüntetve az Alapító okiratban.
Vita nincs !
Az SZMSZ szabályozhatná csak másként a közös költség fizetést, mint a jelenlegi előírás (Alapító okirat)
Addig mindenkinek kötelezően a tulajdoni hányadának megfelelő mértékű hozzájárulást kell fizetnie a természetüknél fogva nem megosztható költségekben !
Különben támadd meg a határozatot Thtv. 42.§ (1) szerint és megnyered.
Köszönöm szépen mindenkinek a segítséget.
Nincs SZMSZ-ünk, de most már az is készül.
A nem lakás célú helyiségeket pedig 0,5-ös szorzóval gondoltam számolni, de azt már látom nem csak rajtam múlik, tárgyalás kérdése. Remélem könnyebben sikerül mint ahogy tartottam tőle.
Okostojás !
Te összekevered a dolgokat az SZMSZ-el !
...csak azért hogy bizonygasd a butaságodat.
Az Alapító okirat mindaddig kőbe vésett törvény, amíg a közgyűlés 4/5-e úgy nem határoz, hogy módosítja az Alapító okirat önrendelkezési pontjait !
Ezután 50%+1 fővel elfogadhatják azt az SZMSZ-t, amiben saját szája íze szerint határozhatja meg milyen felosztásban, arányban fizessenek a tulajdonosok.
De még az SZMSZ-ben is biztosítani kell a kisebbségi jogos érdeket sértő határozat megtámadási lehetőségét.
Ha az első övön aluli ütésre -melyet véleményével kisebbségben maradt tulajdonos- 60 napon belül nem támadja meg az SZMSZ-be rögzített határozatot (még akkor is, ha igazságtalan) az jogerőssé válik !
De egy aranyszabályt ne felejt el okostojás !
A közgyűlés a társasház életében határozat hozatalaival valóban mindenható, de most jön a DE !
KIVÉVE HA TÖRVÉNYT SÉRT !
Az időben lereagált 60 napon belüli határozat megtámadás a legfőbb biztosítéka, hogy nem lehet senkire igazságtalanul kiterhelni más tulajdonos tulajdoni hányadára jutó közös költség kötelezettségét ! A Thtv. 42.§(1) az adu ász !!!
A feltett kérdésnél a padlástér és a garázs tekintetében is pontos tulajdoni hányadot határoz meg az Alapító okirat.
A mi házunkban pld 60 %-al lehet ezeket a helyiségeket beszámítani a közös költség fizetés tulajdoni hányad szerinti KÖTELEZŐ költségébe.
Mindaddig az Alapító okirat az Isten és a törvény, amíg azt jogerőssen a közgyűlés megfelelő hányada meg nem változtatja.
Szóval ne válaszolj nekem úgy mintha SZMSZ előírás lenne már régóta, ki milyen alapelv szerint fizeti a padlást, garázst ! Mert lehet hogy a kérdezőnél még nincs is SZMSZ.
És pláne NE szólj be nekem ilyen "Egy újabb okos közös képviselő" dumával, mert akkor ne csodálkozz, ha hasonló stílusú választ kapsz rá ! Tanulj és okosodj, ha valamit még nem tudsz !
Egy újabb okos közös képviselő.
Nyugodtan ki is vastagíthatod azt a szót, hogy kötelező, attól az még a tulajdonostársak döntésén fog múlni. Az Alapító Okirat nem egy kőbe vésett törvény, a Társasház közös érdekeit szolgálja. A padlástérrel, garázzsal rendelkező tulajdonostársak esetében a négyzetméterek után nyugodtan lehet egészen más szorzóval számolni mint 1.
A padlástérnél pontosítok, mert elsiettem. Szóval 1,90m magasság fölött lehet hasznos alaptérrel számolni, az ennél alacsonyabb részeknél 0,5-tel érdemes szorozni, de el is hagyható.
Pardon javítanék egy sot .
Az Alapító okiratban a társasház egésze 1.000-ed vagy 10.000-ed részekre van felosztva.
Boga !
A Társasház Alapító okirata tartalmazza a tulajdoni hányadokat !
De ki is lehet számítani.
A kiszámításának módja : az Alapító okitarban fel van sorolva tételesen m2 szerint a tulajdonosok megvásárolt albetéte(i) ( lakások, garázsok...) mellett mennyi m2 közös helyiséget KÖTELEZŐ fenntartaniuk.
Mindenkinek a lakásával együtt kell a közös részt is megvennie, eladáskor pedig EGYÜTT eladnia.
Az Alapító okirat a társasházakban 1.000-ed vagy 10.000-ed részre van felosztva.
A közösen fenntartandó m2-t is tételesen felsorolja az Alapító okirat.
Mondjuk ezek összesen 1628 m2-t tesznek ki.
Ide tartozik az összes olyan közös terület, melynek fenntartását a fenntartási költségből fizeti az összes tulajdonos. (lépcsőház, gondnoki lakás, a ház tulajdonában lévő üzlethelyiség, kocsitárolók, gépház, padlástér, stb.stb.)
Fenntartási ktg = üzemeltetés-karbantartás-felújítási számlák összessége (tehát az utolsó fillérig minden)
A társasházban lévő lakások -a példa kedvéért- mondjuk legyen 7160 m2 = 8740 th.
Ez úgy jön ki, hogy megállapítanak egy szorzószámot, úgy hogy
elosztják a közösen fenntartandó területet a ház összes tulajdonosának tulajdoni hányadával.
1628 : 8740 = 0.186
Ha egy lakás 64 m2-es akkor a tulajdoni hányaddal növelt közös költség kötelezettsége : 64 + (64*0.186) = 75.9/10.000 = ~76 tulajdoni hányad.
A példa kedvéért vegyünk most egy 44.000.000 Ft-os éves költségvetést. (ez az éves kiadás, melyet közös költségbe be kell szedni)
Mennyi közös költséget kell fizetni 1 th.-ra egy évben ?
44.000.000/10.000 = 4400.-/év/th
Egy 64 m2-es lakás, melynek a tul. hányada 76 th
=76*4400.- =334.400.-/ év /12=27.867.-/hó
A havi meghatározott közös költség magába foglalja : a saját lakástulajdon és a közös tulajdon fenntartási összköltségét.
Akinek a társasház főfogyasztásmérői mellett mellékfogyasztásmérői vannak felszerelve, az természetesen a szolgáltatónak közvetlenül fizeti meg közműdíjait.
De ennek tudatában van az éves fenntartási költség is meghatározva.
A helyi építési szabályzatban kell, hogy legyen róla adat. Kerületenként más és más. Pld. az egyik kerületben 0,3-mal számolják az erkélyt, míg a másikban 0,5-tel.
Egyébként a társasház maga dönthet, hogy hogyan számolja a kiegészítő helyiségek alapterüle után fizetendő közös költséget.
Azt is lehet, hogy azokat a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, ahol parkoló, raktár kerül kialakításra, azt felszorozzák 1,5-2-vel.
Tetőtérben, padlástérben csak 1,90 m fölött számolnak hasznos alapterülettel, azon túl nem, vagy 0,5-nek veszik. Saját döntés.
Az előbbi leírt kérdésem nem egyértelmű.
A Társasházi Törvényben nem találtam a tulajdoni hányad kiszámítására utalást. A problémám: hogyan számítjuk ki a padlás, a melléképület, a garázs területe után járó tulajdoni hányadot?
A Társasházi Törvényt többször átolvastam és nem találtam a tulajdoni hányad kiszámítására utalást.
A problémám: hogyan számítjuk ki a padlás melléképületek, garázsok területe után járó tulajdoni hányadot?
Kérem segítsen nekem valaki, aki jobban jártas a társasházi törvényben, annak határozatokra vonatkozó fogalmai értelmezéseiben !
Kérdéseim :
Mitől függ, hogy a meghozott közgyűlési határozat mikortól lép hatályba ?
Van-e erre előírás ? Gondolok itt arra, hogy minden határozatnak van egy megtámadási 30 vagy 60 napos jogvesztő határideje. Tekintettel kell-e lenni arra hogy a határozat hatálybalépését ezen idő letelte utánra hírdessék meg ?
Vagy összekeverem ? Hatályba léphet egy közgy. hat. 5 nap múlva is csak jogerős nem lehet ? Ugyanis a hatályba lépés és a jogerőre emelkedés az két külön fogalom, ugye ?
Ha egy határozat az előírt 60 napon belül meg lett támadva, a bíróság 1 évig tárgyalta, majd jogerősen kimondta törvénysértő volt a meghozott határozat és érvénytelenítette, akkor a határozat meghozatalának időpontjától érvénytelen az ?
Mikor válik egy közgyűlési határozat jogerőssé ? (véleményem szerint ugyanis akkortól ha 60 napig senki sem támadja meg és ekkor a 61. napon jogerőssé válik). Jól tudom ?
De mi van akkor, ha 60 napon belül meg van támadva, ráadásul a bíróság jogerősen érvényteleníti azt ? (véleményem szerint az a határozat sosem volt jogerős, tehát azt a határozatot senkivel sem lehet végrehajtatni) !
Jól gondolom én ezeket ?
napsugár
Szerintem semmi érdemleges nem kell hozzá, elég ha beviszed az építési hatóság bontás befejezsének tudomásulvétele tárgyában hozott jogerős határozatot és kéred az épület törlését az ingatlannyilvántartásból. Ha nincs épület és nincs több önálló rendeltetési egység, akkor megszűnik a társasház alapításának alapfeltétele, s ez által maga a társasház is.
Szerintem. ;-)
Sziasztok!
Segítségre volna szükségem. A társasházunkban a földszinti lakó kb. 1 éve nem található, nem fizeti a közös költséget (65.000 Ft körüli a hátralék),ismeretlen helyen tartózkodik. A rokonai sem tudják elérni.
Több gondunk is van:hogyan szedjük be a tartozást?Jelzálogot úgy tudjuk csak 200.000 Ft felett lehet bejegyeztetni. Inkasszót be lehet nyújtani a bankszámlájára,de mi van akkor,ha nincs rajta fedezet.
Továbbá egyedi fűtésű lakások révén, a kéményt hamarosan a kéményseprőknek ellenőrizni kell és a lakásba nem lehet bejutni. Ejtőcső csere is aktuális lenne. Mi a jogtiszta módja annak,hogy a lakásba bejussunk,anélkül,hogy törvényt sértenénk.
Köszi!!!
Kedves és Lelkes Fórumozók!
Van-e valakinek tapasztalata társasház megszüntetése ügyében? 8 albetéttel rendelkező társasházat 1 új tulajdonos vett meg és bontás miatt szeretné megszüntetni. Konkrétan a földhivatali eljáráshoz szükséges dokumentumok érdekelnének.Kell-e közgyűlési jegyzőkönyv és külön alapító okiratot megszüntető dokumentum, melyben visszavonom az alapító okirat összes rendelkezését?
A rendkívüli közgyűlést a jogszabályok betartásával lehet érvényesen összehívni. Nem azért rendkívüli, mert "rendkívül Sürgős" napirendje van, hanem attól, hogy nem rendes - beszámoló - közgyűlés.
A szavazást sem lehet arra hivatkozással mellőzni, mert "adott a munka". Ezen tény csak azt valószínűsíti, hogy mindenki a munka elvégzése mellett szavaz. Az életveszélyre való hivatkozás nábla operátor, de bármely tulajdonos sikeresen megtámadhatja, ha bizonyítja, hogy az életveszély szubjektív megítélésen történt.
Ddr
Szerintem az igazság odaát van. Avagy a két válasz egyben igaz. A kémény valóban osztatlan közös tulajdon, s az átalakítás, korszerűsítés után is az marad. Viszont az átalakításra a te saját tulajdonú új boilered miatt lesz szükség, ezek szerint egyébként a kémény még a jelenlegi felhasználás szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas.
Ebből adódik, hogy az átalakítás költségét neked kellene állnod, de a társasház hozzájárulását be kell szerezned.
Kedves Fórumozók!
Gázboilert szeretnék cseréltetni, kinnt is voltak a kéményseprők és előírták, hogy a tetőre szereltessek fel huzatfokozót és a pincébe pedig fémkéményajtót, de a kémyéserők is azt állították, hogy a tásrasháznak kell fizetnie, mert közös tulajdon (4-en füstölünk 1 kéménybe) és ha én megcsináltatom akkor az alattam lakóknak és a felettem lakóknak már nem kell. A közös képviselő viszont ezt nem hajlandó felfogni, azt hajtogatja, hogy "ez azért van mert én korszerüsítek és nem fogja kifizetni"! Kinek van igaza?
Hová tudnák az ügyben tovább lépni, vagy kihez lehet ilyen esetben fordulni?
Kedves Hunfrakk!
Köszönöm a gyors válaszodat!
A TH-i törvényben nem írnak (vagyis én nem találtam) a rendkívüli közgyűlés összehívásáról.
A beidézett részben így említi a törvény (sürgős eset):
"2) Sürgős esetet – így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni."
Gondolom a sürgős eset, valamilyen szinten fedi a rendkívüli közgyűlés fogalmát. De az idézett törvényrészben arról van szó, hogy a 2sürgős esetet kivéve" milyen szabályok az irányadók. Mivel eddig rendkívüli közgyűlést nem hívtam még össze, szerencsére nem volt még olyan eset, amit nem tudtam/-tunk volna előre betervezni, ezért most nem tudom, miképp kell eljárnom.
Leggyorsabb, legköltség kímélőbb az lenne, ha csak a faliújságra kellene tájékoztatót kiraknom. A fénymásolási költséggel nőnek, ha minden egyes postaládába bedobnám a meghívót. Az pedig jobban növelné a költséget, ha a tulajdonában nem lakókat, ajánlottan, tértivevényesen, elsőbbségi úton értesíteném. Ami még nagyobb probléma lenne, hogy ez több mint 8 nap lenne, és a héten még közgyülést kell tartanom mindenképp, mert a héten már szerződést kötök a tervezővel.
33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni.
(2) Sürgős esetet - így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását - kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni.
(3) A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános, illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222-223. §-aiban foglaltak az irányadók.
34. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet.
(2) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.
35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.
36. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
(2) A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.
37. § (1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
(2) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó - napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető.
(3) A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.
38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.
(2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.
39. § (1) A közgyűlésen - a határozatot is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen elnöklő személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít.
Kedves Mindenki!
Rendkívüli közgyűlésről (mihamarabbi időpontban való összehívás esetén, akár 2-3 napon belül) milyen szabályozások vannak?
Azonnal, mihamarabb össze kell hívnom egy tájékoztató jellegű közgyűlést, mert rendkívüli kiadásra kerül sor egy sürgősségi felújítás miatt (vagyon és életveszély is előfordulhat). Itt szavazni már nem szükséges, mert egyértelmű, hogy a munka adott, meg kell csináltatni.
Ilyenkor elég, ha a faliújságra kiteszem a közgyűlési meghívót, vagy ugyanúgy minden tulajdonost egyenként tájékoztatnom kell?
A problémám az, hogy a TH lakói közül a 10% nem az adott ingatlanában él, ezért őket postai úton kell értesítenem, ami mostanság egy hétbe is beletellik néha és nem tudom a TH törvényben előírt közgyűlés előtt lévő 8 napos tájékoztatási határidőt sem betartani.
Köszönöm.
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
