MajorDomus
2019.01.17. 18:02
Ja,és válts ügyvédet!
Tulajdonostárs gátolja az építkezést
MajorDomus
#
2019.01.17. 18:01
(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért.
na látod!
annyi hogy megveszed a társasháztól a telket,akkorát amire szükséged van,az kikerül a közös tulajdonból,utána azt épitesz rá,amit akarsz.
a külön tárolókat és garázsokat le tudod rendezni szmsz módositással (50 %+ kell hozzá) is,amiben rögzitik hogy közös tulajdonban de xy kizárólagos használatában áll,amelyet átruházhat.
az öreget majd hivd el a lakásavatóra!
blvrg
#
2019.01.17. 11:32
Köszönöm! Az építkezésem azért jár alapító okirat módosítással, mert az épületet nem építhetem fel ugyanoda, mert az telekhatáron van, és az új épületnek pedig minimum 3 méterrel odébb kell kerülnie. Továbbá a jelenlegi romos épület alapterülete kisebb, mint amit építeni szeretnék, ezért kellett a tulajdonostársak felé a kompenzáció, ami mindenkinek tetszik is, kivéve az öreg. A tulajdoni hányadom 30%-a építhető be, a jelenlegi épület csak 22%. Továbbá külön albetétek is kialakításra kerülnének emiatt, plussz a újjá építendő tárolók és kocsibállók, amik most nincsenek a lakásokhoz rendelve, saját tulajdonba kerülnének.
Arra, hogy a bíróság jognyilatkozat pótlást megítélje kicsi az esély, vagy nincs is az ügyvéd szerint.
A telekmegosztással még nem foglalkoztunk, de gondolom ott is egyhangú szavazat kell, hogy kiváljak, illetve hogy a mellette levő saját tulajdonú telkemhez átcsatoljam. Vagy elég a bíróságon kérni?
MajorDomus
#
2019.01.16. 22:52
Jav; társasházi jogban
MajorDomus
#
2019.01.16. 22:52
Bocs nehezen lavirozok a telefonon,ezért szurom be 3 részletben.
na,olvasd végig ezeket, ha nem érted, elmagyarázom!
lényeg az,hogy az ügyvéded nem járatos a társasházi jobban.
nem kell az öregúr beleegyezése,ha 90 % támogat,sima ügy!
MajorDomus
#
2019.01.16. 22:47
(2) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt.
21. § * (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.
(2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az (1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn.
(3) * Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja
MajorDomus
#
2019.01.16. 22:41
(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.
MajorDomus
#
2019.01.16. 22:39
(6) * A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti
blvrg
#
2019.01.15. 21:42
Az építkezés alapító okirat módosítással jár, amihez 90%-ban hozzájárultak a tulajdonostársak, és egy tulajdonostárs (10%) pedig nem. Az alapító okirat módosításához valmennyi tulajdonosnak hozzá kell járulni. Született így egy határozat a módosításról. Ebben az esetben ha mindenkinek hozzá kell járulni, de 60 napig nem fellebbezte meg a határozatot az egy db nemmel szavazó, akkor így érvénybe lephet a határozat?
blvrg
#
2019.01.15. 19:13
Társasház, van alapító okirat, szmsz, közös képviselő. Mégis azt mondja az ügyvéd, hogy 100%-os hozzájárulás szükséges az építkezésünkhöz és ha mindeki más hozzájárult, de az öreg nem írja alá a terveket és hogy hozzájárul elfogadja a határozatot, akkor támadható és leállítható az építkezés arra hivatkozva, hogy ő nem egyezett bele.
Akkor most mi az igaz?
MajorDomus
#
2019.01.15. 18:32
Nézzetek utána a földhivatalban!
.
lehetetlen hogy nem társasház az épület,akkor más a helyzet.
blvrg
#
2019.01.15. 10:27
Az ügyvéd mondta, hogy a bontáshoz és az építéshez is hozzá kell járulni minden tulajdonostársnak. Annyira lehetetlennek tűnik a dolog az öreg miatt, hogy nem tudunk mit kezdeni, ezért is kérnék külső ötleteket, ha van.
MajorDomus
#
2019.01.14. 22:52
Nem is kell a beleegyezése!
valamit benéztél szerintem.
ha több mint 6 lakás van,akkor kötelező társasházként működni, s a törvény szerint ha senkinek nem változik a tulajdoni hányada,akkor elegendő a 4/5- ös többség,az pedig megvan.
mi a gond?
fordulj ügyvédhez,és rendezi. ennyi
blvrg
#
2019.01.14. 20:00
Van egy osztatlan közös telek, amin van kettő épület. A nagyobbik épület egy társasház 6 db lakással 6 tulajdonostárs külön tulajdonában és a tulajdoni hányadukhoz tartozó telekrésszel. A másik teljesen különálló független épület (2 db lakás) a telek másik oldalán az én tulajdonom és 20% tulajdoni hányaddal rendelkezem így. A házat le szeretném bontani és újra felépíteni saját lakóháznak a helyi építési szabályokat betartva, megvan minden terv építész és ügyvéd által kidolgozva, amivel nekiláttunk kijárni az építkezés útját. Ahhoz, hogy építkezzek elméletileg minden tulajdonostársnak hozzá kell járulni, mivel osztatlan. Az épület romos, a telek rendezetlen, a végében romos tüzelőtárolók vannak. A hozzájárulásért cserébe vállaltam, hogy elbontatom a tárolókat és mindenkinek a saját tulajdonába kerül egy új tároló és egy fedett kocsibeálló külön-külön, normális kerítést építtetek, a telket rendbe teszem — mindezt saját költségre a hozzájárulásért cserébe. Emiatt volt egy közgyűlés és bemutattuk a terveket, amit 5 db tulajdonostárs elfogadott és aláírt, 1 db rossz indulatú 87 éves öregember 10% tulajdoni hányaddal azonban nem volt hajlandó aláírni. Itt aztán nem lesz semmilyen építkezés — mondta, pedig semmilyen hátránya nem származik belőle, még csak nem is az építkezés felőli oldalon lakik, hanem a társasház másik oldalán. Őt az élteti, ha másnak keresztbe tehet. Mivel kijelentette, hogy neki nem kellenek a tulajdonostársaknak felajánlott és általuk elfogadott ellentételezések, ezért később felajánlottunk neki helyette pénzt, de nem hajlandó tárgyalni, bármennyit ajánlunk ésszerű kereteken belül. A közgyűlésen született egy határozat, amit ő 60 napig nem fellebezett meg ugyan, de továbbra sem hajlandó tárgyalni, így miatta nem tudok nekiállni az építkezésnek, illetve nem merek, mert ott tartunk, hogy mindenki beleegyezett csak ő nem, és ez így támadható.
A kérdésem az lenne, hogy mit lehet ebben az esetben tenni? Van-e bármilyen megoldás? Meg lehet-e valahogy támadni, vagy az öreg teljesen indokolatlanul mondhat egy nemet és ezzel teljesen megváltoztathatja az életünket?
